PPJ         2010.02.04.

NO (nitrogén-monoxid): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat  methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.

meta_         2010.02.04.

Aki teheti fogja magát és nézze meg Moore új filmjét, mert megéri. Olyannyira, hogy elviseltem a popcornt kétpofára csámcsogó és szemetelő plázanézőket is. 

A kiindulópont az amerikai típusú kapitalizmus elfajzása és a hitelválság. A történet utóbbi szálát mindenki ismeri: nagybankok, felügyelet nélküliség, derivatív ügyletek, aztán a kormány mentőcsomagja. De a hangsúly az "elfajzáson" van, mert ebből következett a gazdasági válság.
 

Két szempontból ragadott meg a film: egyrészt testközelből láhatjuk azokat, akik a hitelválság miatt vesztették el házaikat vagy megélhetésüket. Nem a drogos és/vagy alkoholista munkakerülőkön csámcsog, hanem a társadalom kötőszövetét vizsgálja, a középosztályt.

Másrészt végre egy olyan alkotás, ami nem az állam vs. szabadpiac (egyéni felelősség) hamis dilemmáján kesereg. Nem lövöm le a poént, de Moore mutat pár régi találmányt, ami megoldást ad a mostani helyzetre. És tényleg működik.

Moore agitatív dokumentumfilmet (advocacy documentary film) készített, szóval senki se lepődjön meg az erős morális hátteren. Ezzel nincsen baj, mert nyiltan vállalja, nem kell sírni, hogy nem semleges.

PPJ         2010.02.03.

Már korábban szó volt arról, hogy egy közismert program - sok más mellett még ez is - mennyire szánalmasan nevetségessé teszi szegény dunakeszi polgármester minden szavát.

De most megjelent a Google Föld 5-ös verziója, letölthető for free. Nos, van benne egy nagyon-nagyon hasznos funkció, az időgép. Korábbi dátumokban készített műholdképeket is meg lehet vele nézni. Alább láthatjátok, hogyan nézett ki a láp és a környéke, amikor még nem volt Auchan. A kép 2000. június 9-én készült és jól látszik rajta, hol szántotta fel Murvai az árvalányhajas gyepet, mely akkor még az ő tulajdona volt. A szántás közvetlenül a kép készítése előtt történhetett.

Mélyszántás a védett árvalányhajas mezőn!

Az Immochan területet Murvai László adta el 2002.10.18-án a DK 2003 Ingatlanhasznosító Kft-nek. Az meg továbbadta 2005.03.02-án az Auchan Mo. Ker. Kft-nek, ebből az Immochan Kft kapta meg kiválással.

Fotó a terület korábbi, teljesen természetes állapotáról

Korábban fákat is vágtak ki a fűzlápos részből. Vajon miért? Miért utal minden jel arra, hogy dunakeszi önkormányzata meg akarja szüntetni a lápot? Ennyire sok pénz forog kockán? Csak óvatosan gyerekek, mert ha ez mind a visszájára fordul, akkor tövenként és szándékossági szorzóval fogja a természetvédelmi törvény visszafizettetni veletek mindazt a kárt amit a magyar össznemzeti természeti vagyonban okoztatok!

Természetpusztítás a dunakeszi tőzeglápon

PPJ         2010.02.03.

PPJ         2010.02.03.

A dunakeszi tőzegláp egy részének védettségét megszüntető másodfokú hatósági határozat megsemmisítését, és a döntés körülményeinek kivizsgálását kérték civil szervezetek Szabó Imre környezetvédelmi minisztertől a Vizes Élőhelyek Világnapján.

A petíciót az Élőlánc Magyarországért, a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány, a Levegő Munkacsoport mellett több civil szervezet is támogatta, és több mint 3200 magánszemély írta alá.

A civilek szerint az Auchan cégcsoport a védett láp területén tervezi bővíteni közeli áruházát. A környezetvédelmi hatóságok első fokon kimondták a terület védettségét, másodfokon azonban a terület egy részéről megállapították, hogy mégsem élvez védelmet. A természetvédők ezért korábban már rendőrségi feljelentést tettek, ombudsmani vizsgálatot kértek, és a köztársasági elnökhöz is fordultak.

"Szabó Imre miniszter urat arra kérjük, indítson felülvizsgálati eljárást, amely tisztázza, hogyan kerülhetett sor egy olyan természeti érték védelmének a megszüntetésére, amelynek fontosságát immáron a Magyar Tudományos Akadémia is külön állásfoglalásban erősítette meg" - olvasható a civilek közleményében.
Sarkadi Márton, a civilek egyik vezetője elmondta: nem értik, hogyan születhetett egy év leforgása alatt két egymásnak ellentmondó szakértői határozat a területről. "A tőzeg nem tűnik el egy év alatt" - fogalmazott.

A petíciót a minisztérium képviseletében Kling István államtitkár vette át, aki elmondta: a civilek egyik kérése a terület egy részét érintő másodfokú környezetvédelmi hatósági határozat felülvizsgálata volt, ez a bíróságra tartozik, a tárgyalás el is indul április 21-én. A másik kérés a teljes terület újbóli megvizsgálására vonatkozott, ezt az illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóság el fogja végezni. Sarkadi Márton a petíció átadása után elmondta: elégedettek a minisztérium reakciójával.

A Zöld Ombudsman is vizsgálódik a témában – közben folytatódik a tiltakozás. Összefoglaló cikk az eddigi fejleményekről.

Cikkünkben a Dunakeszi határában lévő vizes terület körül régóta húzódó „nevezéktani” vitát tekintjük át.

A dunakeszi tőzegláp természeti védettségének megszűntetése minden bizonnyal megalapozatlan, s ráadásul korábbi határozatoknak ellentmondó államigazgatási döntés keretében történt 2009 nyarán. Ma délután civilek petíciót adnak át a dunakeszi tőzegláp ügyében Szabó Imre miniszternek.

Csatlakozó civil szervezetek: Élőlánc Magyarországért, Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány, Levegő Munkacsoport

Mentsük meg a dunakeszi tőzeglápot! facebook oldal

Bojkott Auchan! facebook oldal