Vö: criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/03/05/Tamadnak_a_mutans_krumplik/

Szerintem azzal, hogy a GMOra ugyanazok a sablonválaszok születnek, a zöldmozgalmak maguk alatt vágják a fát.

@Komavary:

Szerintem ezt azokkal a szakemberekkel kellene megbeszélned, akik "valamiért" az ipari mezőgazdaságból áttértek az ökológiaira. Vagy azokkal a munkatársaimmal, akik megvédték egyik hazai génbankot. Vagy azokkal a szaktársaimmal, akik felfedezték a talajlakó kisállatokra gyakorolt hatásukat. Vagy "a anyukámmal", aki a talajmikhorrizák-ra gyakorolt (természetesen negatív) hatását kutatja a GM növényeknek és a GMO kerekasztal tagja.
Én nem vagyok szakember! Nekem nem ez a fő szakmai alapom. Némi közöm van hozzá, illetve megalapozottnak és hitelesnek tartom a kutatásaikat és az eredményeiket. Szerintem elég változatos, szakmai érvekkel tudják alátámasztani amit gondolnak/unk a GMO-król.
Úgyhogy elutasítom és lekezelőnek gondolom a "sablonválasz" hozzáállást.

Természeti-, gazdasági-, logikai érveket és nemzeti tulajdonságunkat figyelembe vevő válasz született. Bőven nem csak annyi, hogy "no gmo"!

bocs: mikhorriza = Mikorrhiza

Félreértesz.

Itt van pl. ez a mondat:
"Nincs is miért, hiszen a fogyasztóknak a ma kapható GMO-k nem jelentenek előnyt: nem szebbek, jobbak, ízletesebbek, nagyobbak. "

Mit keres ez egy olyan cikkben, amelyne apropója egy nem fogyasztásra (még csak nem is takarmánynak) szánt burgonya?

(Az egy teljesen más kérdés, hogy egyáltalán mi a fenéért van szükségünk ilyen burgonyára, de arról írni, hogy miért rossz, ha megesszük...)

A "no gmo" önmagában buta válasz, szerintem.

@Komavary:

"Bár a növényt ipari felhasználásra szánták, a helytelen engedélyeztetési rendszer miatt melléktermékei állati takarmányokba, így a táplálékláncba is bekerülhetnek."
- magyarán fogalmunk sincs mikor ennénk véletlenül ilyet.

"Az MTVSZ szerint a német vegyipari cég GM-burgonyájának köztermesztésbe vonása több szempontból is kockázatos. A legnagyobb problémát szerintük az okozhatja, ha az Amflorában jelen lévő antibiotikum-rezisztencia jelzőgén a táplálékláncba, s azon keresztül az emberi szervezetbe is bekerül. "A burgonyát nem csak ipari célra tervezik felhasználni. Takarmányozási célra is engedélyt kapott, így mellékterméke az állati szervezeteken keresztül az emberbe is bejuthat" - állította a Vállalkozói Negyednek Fidrich Róbert, az MTVSZ programfelelőse."

Az pedig - beláthatod -, hogy csak apropó, hogy ipar, és papírgyártás, bla-bla nem veszélyes a krumpli... Ha GMO cég lennék és az EU még mindig nem enné a termékeimet, akkor én is iparilag hasznosítható GMO termékekkel "barátkoztatnám meg" a GMO-kat a "félős" EU-s polgárokkal.

Szerintem nem érted a lényeget. Egységes, a médiában elinduló GMO lobbiról van szó! És ha ennek kapcsán képesek erre a GMO-t védők és a média is (direkt?) figyelmen kívül hagyni a kutatási eredményeket, akkor az élelmiszerekkel meg pláne... Ez csak egy precedens, egy jel. Egy vészjel arra, hogy a nagy testvér nem nyugodott bele abba, hogy itt még nem talált piacot.

@Pacsker:

Idézed:
"A legnagyobb problémát szerintük az okozhatja, ha az Amflorában jelen lévő antibiotikum-rezisztencia jelzőgén a táplálékláncba, s azon keresztül az emberi szervezetbe is bekerül."

Már ott van. :) (Elolvastad a belinkelt cikket és a kommenteket?)

"Az pedig - beláthatod -, hogy csak apropó, hogy ipar, és papírgyártás, bla-bla nem veszélyes a krumpli..."

Persze. Miért nem erről szól a cikk? ;)

"Szerintem nem érted a lényeget. Egységes, a médiában elinduló GMO lobbiról van szó!"

Szerintem csak egy-két jószándékú laikusról, akik nem tájékozódtak eléggé. (És azt hiszik, hogy értenek hozzá, mert mondjuk humángenetikusok.)

Ez persze használ a nagy agrárcégeknek (hiszen direkt támogatják hogy első körben csak "objektív" tudást kapjon az érdeklődő), de szerintem ugyanennyire örülnek az ötezredik általános "no gmo" cikknek - minél többször hallja az ember, annál kevésbé veszi komolyan.

@Komavary:
"Persze. Miért nem erről szól a cikk? ;)" - erről szól a cikk...

Amúgy szerintem pl. Darvas Béla nem "tájékozatlan laikus". Ezzel azt is elárultam, hogy biztosan tud a cikkről. (De ilyen lapokat csak a végére tartogatok. És ez nem argumentum ad verecundiam, mert teljes mértékben kompetens emberről van szó.)

Tudom, hogy a 21. sz. nagy kérdése az, hogy kinek higgyünk, de egyelőre nem a GMO-nak fogok. És akkor innentől felőlem tarthatsz "sík..."-nak is, hogy mindenre azt mondom, hogy "no gmo". De amíg hazai génállományunk megy tönkre addig egy petákot nem kéne gmo-ra költeni. Amíg nem vagyunk tisztában tudományetikai kérdésekkel, addig nem gmo-ra kell költeni, hanem kb. 300 évig csak arról tudományfilozofálni, hogy etikus-e a természetet genetikailag módosítani.

"Amúgy szerintem pl. Darvas Béla nem "tájékozatlan laikus". "

Nem is humángenetikus vagy GMO-lobbista. ;) (Az a mondat a fent belinkelt két GM-párti cikkre vonatkozott. Szerintem azokat írták rosszul tájékozódott jó szándékú laikusok.)

"Amíg nem vagyunk tisztában tudományetikai kérdésekkel, addig nem gmo-ra kell költeni, hanem kb. 300 évig csak arról tudományfilozofálni, hogy etikus-e a természetet genetikailag módosítani. "

Szerintem meg nem etikus háromszáz évvel visszavetni a hazai orvosi-biológiai kutatást. A "no gmo" ezt teszi/tenné, azzal, hogy kukoricát/krumplit lát, és az egész gmóra fúj.

Ezt ismeritek?

www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=23680

"Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?"

Kilép abból a kérdésből, hogy bacik-gének, ajajaj. Kőkemény lobbiérdekek vannak a háttérben. Nagyon tanulságos.

@Komavary: "Szerintem meg nem etikus háromszáz évvel visszavetni a hazai orvosi-biológiai kutatást. A "no gmo" ezt teszi/tenné, azzal, hogy kukoricát/krumplit lát, és az egész gmóra fúj."

Hülye vagy fiam, már bocs!

Még mindig nem érted!

A tudomány csúcsa, a kutatások netovábbja egy génbank fenntartása! Lásd érdi gyümölcs génbank. Ott nem tudósok vannak? Ott nem támogatni kell a kutatást?! De! Akkor meg? Miért nem azt védjük? Miért a GMO-kat támogatjuk?

Épp erre reflektál a cikk egy bekezdése:
"Miközben óriáscégek óriási összegeket ölnek GMO-k előállításába és lobbitevékenységbe, hogy letuszkolják ezeket a döntéshozók és a fogyasztók torkán, őshonos fajtáinkat, tájfajtáinkat jogszabályokkal, magas engedélyeztetési költségekkel tartják távol a termesztéstől. A hazai génbankok sorsa évek óta rendezetlen, több közülük a megszűnés szélére sodródott, holott mindössze évi 1 milliárd forintból meg lehetne oldani színvonalas működtetésüket. A magunk részéről GMO-k helyett inkább lelkesednénk a génbankokban őrzött csodálatos ízű, színű, formájú, alkalmazkodóképességű tájfajták iránt, melyek talán éppen azokat a tulajdonságokat hordozzák, melyek előállítására dollármilliókat költenek egy labor mélyén. Ráadásul a megőrzött régi fajták egyben a jövő fajtái is. A sebesen növekvő energiaárak időszakában, különösen az olajcsúcsot követően újra fontossá válik, hogy kevés fosszilis energiaráfordítással lehessen termelni. A helyileg alkalmazkodott fajták a természet energiáit hasznosítják, így olcsóbb lehet a termesztésük. Csakis ezek mihamarabbi köztermesztésbe vonása és felszaporítása hozhat stabil, változatos, természeti környezetre épülő (mező)gazdaságot és élelmiszerellátást."

Úgyhogy ez a GMO ellenesség egyben tudományos haladás ellenesség gyorsan menjen ki a fejedből!!!

@meta_:

No igen! Lobbi. Erről szól a cikk. Felesleges mentegetőzni, hogy "de ez más", meg "ez nem olyan burgonya"...
Ja, persze, hirtelen jóakaróink lettek a cégek....

"Hülye vagy fiam, már bocs!"

Akkor te mondod meg a cukorbetegeknek, hogy bocs, no gmo, nem kaptok holnaptól inzulint? (Egy random példa, lehetne folytatni.)Te mondod meg a kutatóbiológusoknak, hogy bocs, felejtsd el az E. colit, felejtsd el a modern technikák felét, mi itt nem gmózunk?

Erről beszélek végig, hogy "a GMO" nem egy egyben elvetendő csúnyarossz dolog, a kép sokkal árnyaltabb.

(És erről akart szólni a diványos cikk is.)

Mi köze van a génbank fenntartásának a gmo-hoz? Semmi. Tudod, ki örülne a legjobban, hogyha rá tudná tenni a mancsát egy génbankra? Az első nagy agrárcég, hogy legyen alapanyaga - a gm-növényekhez.

A génbankok problémáját nem a gm-krumpli engedélyezése okozta, a problémát nem annak tiltása fogja megoldani.

@Komavary:

Összemosod az agráriumot a gyógyászattal!
A mostani GMO törekvések már régen nem/bőven nem a gyógyászatról szólnak!

A génbank fenntartásának sok köze van a GMO-hoz: pénz!
És ha a GMO-k kutatására adunk, akkor a serpenyő elbillen a megőrzésre fordított pénztől.

Én inkább adnák erre pénzt: "Prunus nemzetség génbankja 2300 regisztrált
tétellel. Dió, mogyoró génbank fenntartása." forrás: www.resinfru.hu/kut.htm

Mint arra, hogy kutassunk olyan krumplit meg búzát ami, ilyen meg olyan csúcs-szuper....

Nem! Ezek már megvannak! Úgy hívják őket, hogy ősi tájfajták! Nem fognak csoda-termésmennyiséget hozni, de érdekes módon, az évezredek tudatos szelekciója nyomán ezek olyan fajták amik ellenálltak a gyomoknak és a betegségeknek, stb...

Az éhezők ellátása stabil állománnyal itt van a kezünkben (például Érden). Nem kell feltalálni a spanyol viaszt! No gmo!

A tájfajtákhoz kacsolódva; egy érdekes gyakorlat van nálunk érvényben.

Csak azokat a pl. gyümölcsfajtákat lehet termeszteni, amelyet bejegyeztek az MGSZH-nál. Elég költséges mulatság, meg idő, meg minden.

Ezzel nincs is gond, a probléma az, hogy a régi fajtákat nem jegyezték be, így azokat nem lehet termeszteni. Ezek a fajták nyilván nem rendelkeznek akkora terméshozammal, de legalább biztosan hozzák. Hogy miért nem jegyezték be? Arra van egy-két tippem.

De a terméshozam is kiküszöbölhető lenne, ugyanis pl. egy térségben van 10 különböző cseresznye vagy szilva fajta, mindegyik máskor érik be, másra jó.

Isteni lekvár vagy éppen pálinka. Valaki hallott már a sózó vagy a bakszarv körtéről?

Ilyen gyakorlatról én nem tudok máshol. Lehet nyomatni "a bezzeg Ausztriában" szöveget. Teljes joggal.

@meta_:

De hát Meta, mi tudományellenesek vagyunk, és gátoljuk a haladást, ha nem akarunk GMO-t. Nem szabad sózó körtét termeszteni!!! :D

Bekerül a táplálék-, meg egyéb láncba bármi...
...és ott is marad a legtöbbje!
Gondolom, ti Greenr-esek tudjátok, hogy az anno Amcsiban csodaszernek nevezett ddt is bekerült a tengerekbe.
Szegény eszkimók meg megették a bálnákat (csak annyit öltek, ami szükséges, mer' ők nem kanadai fókavadászok, hanem /ős/lakosok!!!); aztán mára már az eszkimó asszonyok anyatejéből is kimutatták a ddt-t. Tudom, gmo-ddt nem jó párhuzam; csak hát ez a Huxley-féle szép új világ...
...Megyek, nyomok is egy szóma-tablettát "intra-bénásan" :-)!!

@sovesztomesz:
:D
Mindig megnevettetsz :D Tomesz!

Ja, dtt: arról is tanultunk. Például, hogy hiába tiltott Európában és Amerikában, mert honnan is jön a banán, kiwi, citrom, narancs? :D
Csak nem ilyen országokból? Mi meg facsarjuk bele a teánkba :D

Az ilyen szétvert köjál meg ántsz szerveknek arra nincs pénze hogy a chilei mézet vagy bangladesi citromot (most mondtam valamit) egyenként vizsgálja szermaradványra. Arra van pénze, hogy a falubeli Teri nénit baszogassa, hogy nem törölte meg a tehene tőgyét fejés előtt... Éljen a szabadkereskedelem!
Nem tudom hol olvastam, de egy európai polgár egy évben 2,5 kg szermaradványt eszik meg per év.

Hát bizony intra-bénásan kapjuk....

@Pacsker: A 2,5 kg szermaradványról jutott eszembe, hogy anno (most értsd, hogy nem túl rég) volt egy szállítmányozó cég, aki örült, hogy egy akkor még nagy magyar gyümölcslé gyártó cég beszállítója lehetett egy ideig. Havi több kamion gyümit szállítottak feldolgozásra; és néha nap +1 rakomány adalékanyagot is vitt be a gyárba. Nos, egy nyergesvontató 20 tonnát úgy elvisz, hogy nocsak; viszont ekkora mennyiségű adalékanyag-halmazt töménysége miatt csak fokozottan veszélyes anyagként - narancssárga táblácskát viselő teherszerelvényen - szabad szállítani!!!
Szóval, az évente 2,5 kilóból vmennyi biztos a gyümölcsleveken keresztül halmozódik fel...
...hát, csoda, ha szóma tablettával semlegesítek; ha nincs tabletta, persze jó a puerh is!!!
Üdv!

@sovesztomesz:
Csodadoktorok vagyunk. Nálunk a titkos összetevő. Puerh forever!

Kína is engedélyezte a GM rizst és kukoricát, ráadásul 1 évig titokban is tartották. Jön belőle EU-ba is, valszeg cseheknél vámolják, állítólag vietnámiak terítik:
www.greenpeace.org/china/en/news/GE-rice-China-passed

@Gloucester:

"Szép új világ"
Köszi! :(

Az a szép, hogy pont a cukorbaj példája szokott előjönni elő a GMO vita kapcsán, és láss csodát:

"A MON-863-al etetett nőstény patkányok vércukor- és trigliceridszintje megemelkedett, aminek következménye a cukorbaj kialakulása. A kutatók arra a következtetésre jutottak, ha a génmódosított kukorica pont úgy hat az emberre, mint a patkányokra, akkor ezzel túlterheljük a vesénket és a májunkat, és fennáll a veszélye annak, hogy tartós károsodást okozunk ezekben a szervekben. Monsantó természetesen tagadja ezeket az eredményeket. De, ha már vitatkozni kell, hogy egy élelmiszer mérgező-e vagy sem, akkor megette a fene az egészet."
Forrás:
www.antalffy-tibor.hu/2010/03/02/mergezo-e-a-genmodositott-kukorica/#comments

@Gloucester:
Az emberi szervezetért aggódók vizsgálatok ezreit végzik fehér egerek ezrein, hogy veszélyes-e az aszpartám. A kóla gyárak vizsgálatok ezreit végzik fehér egerek ezrein, hogy nem is káros az aszpartám. A 21. sz. nagy tudományfilozófiai kérdése az, hogy kinek és milyen alapon higgyünk! Egy biztos: a fehér egerek pusztulnak.

A GM elleni kifogások 3 csoportba oszthatók:
1) környezeti ártalom
2) egészség ártalom
3) gazdasági megfontolás
Fantasztikus, hogy mennyre nem tanulunk Amerika, Argentína példáiból. Érthető összefoglaló itt olvasható:
www.antalffy-tibor.hu/2010/04/10/kozkivanatra-1-genetikailag-modositott-elelmiszer/

@Pacsker: Pl. az embereken végzett felméréseknek: www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17043096

Az a biológusi hozzáállás, hogy ehhez csak ők érthetnek és mindenki más birka és képzetlen, egy picit nagyképű, mitöbb minden alapot nélkülöz. Ha lennének kedvesek kibújni a kémcsöveikből, akkor talán a világ komplexitása is látókörükbe kerülne. Azon túl, hogy minden kommentjükből a sértődöttség szól, időnként elismerik, hogy vannak kivételek és semmilyen beavatkozás nem kockázatmentes. Kísérletezgessenek saját magukon. Semmilyen nemzetgazdasági érdeket nem képviselnek, mert tőkeigényes beruházásról van szó és egy multi sosem fogja kiadni az ipari titkait. Semmilyen élelmiszerellátottság javításáról nincs szó, mert nincs hiány az élelemtermelésből. Egyetlen érvük sem áll meg a lábán, a tudományos nyelvezet mögé bújva védik álláspontjukat. Ezt úgy hívják önzőség, rövidlátóság, párbeszédképtelenség. A tudomány nem erről szólna.

@Gloucester:
Pontosan!
És szerintem sem erről kellene szólnia.
És még egyszer: nem tudományellenesség a GMO ellenesség; tudományellenesség az, mikor a helyi stabil tájfajtákat hagyjuk elveszni, eladjuk a génbankjainkat és e helyett azt hisszük, hogy egy világuralkodó egyetlen fajta rizs, kukorica, búza és burgonya majd megoldás lesz a problémára.

@Pacsker: hu.wikipedia.org/wiki/Szalmab%C3%A1b%C3%A9rvel%C3%A9s

@Komavary:
Miért is? Hol is? Ki ellen is?

Sajnos ezt a "szalmaláb" érvelést látom a GMO mellett érvelő biológusoktól. Ha megkérdezem tőlük, hogy mi az előnye a farmernek, ha minden évben meg kell vennie a vetőmagot a multitól, akkor az a válasz, hogy ez a rendszer lényege, így lehet "védett" vetőmagot előállítani, amivel nagyobb hozam érhető el. Azt már elfelejtik megvizsgálni, hogy a természetre milyen hatással van ez az intézkedés, mert arra is lusták, hogy megkülönböztessék a természet és környezet fogalmát, amire nekem volt energiám. Bezzeg nagy hanggal kijavítanak, ha GMO terméket írok GMO módszer helyett, és azonnal bizonyítottnak látják, hogy nem értek a témához. Ez az igazi "szalmaláb" érvelés. Így valóban nem lehet értelmes párbeszédet folytatni. Elég, ha megnézzük ennek a posztnak az első kommentjét.

"Az Európai Bizottság közleménye szerint egyébként az Amflora olyan gént tartalmaz, amelynek hatására, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency) megállapítása szerint bizonyos antibiotikumokkal szembeni ellenálló-képesség alakulhat ki."
nol.hu/gazdasag/na_most_majd_johetnek_a_genmodositott_novenyek
Biztos a WHO és a Europen Medicines Agency is hiteltelen és tudománytalan szakemberek gárdáját alkotja.

@Pacsker: "e helyett azt hisszük, hogy egy világuralkodó egyetlen fajta rizs, kukorica, búza és burgonya majd megoldás lesz a problémára. "

Mutass valakit, aki ezt hiszi/állítja.

@Gloucester: arra, hogy miért használnak hibridkukoricát a mezőgazdaságban, a középiskolás biológiakönyvekben megtalálod a választ. A hibridkukoricának ráadásul nem is kell génmódosítottnak lenni, évek óta ilyen kukorica terem Magyarországon is (ráadásul ugyanaz a féltucatnyi internacionális multicég forgalmazza, aki a GM-kukoricával és társaival kopogtat, mégsem szervez senki össznépi kukorica (és ha már itt tartunk búza stb.) bojkottot. Vajon miért?

Az, hogy egyáltalán, maga a kukoricatermelés mit tesz a világgal, egy fontos kérdés, de teljesen más kérdés.

(Ahogy a génbankok helyzete is fontos kérdés, de teljesen független attól, hogy engedélyeznek-e egy krumplit vagy sem.)

Pacsker valahol azt mondta, összeírja a greenr megértéséhez szükséges alapkövetelményeket.

Szerintem a biológia középiskolás szintű ismerete, vagy pl. a génmódosított mezőgazdasági haszonnövények halmazának elhelyezése a génmódosított élőlények halmazában ilyen alapismeret lenne.

@Komavary:

Szerintem nemsokára lesz megmozdulás hibridek ellen is, legalábbis Nyugat-Európában elkezdtek mozgolódni.

viacampesina.org/en/index.php

@Komavary: Rendben van, lemehetünk középiskolás szintre is. Javaslom a másodikos közgazdasági tankönyvemet, ahol a multicégek és kiskereskedők kapcsolatát elemzi. Milyen módszerekkel legalizálják érdekeiket és hasznáják fel a tudományt hitelességük és cselekvésük alátámasztására.
Ha nagyon biológiázni akarsz, akkor kezd a magyarországi allergia, valamint cukorbetegségek növekedésének megállapításánál. A génmódosított élőlények és haszonnövények sajnos ezen betegségek kialakulásának kizárására még nem került sor. Nagyképű.

"Ha nagyon biológiázni akarsz, akkor kezd a magyarországi allergia, valamint cukorbetegségek növekedésének megállapításánál. A génmódosított élőlények és haszonnövények sajnos ezen betegségek kialakulásának kizárására még nem került sor. "

Ezt nem értem. Szerintem a kukorica tuti nem lesz cukorbeteg. :)

@Komavary: Ebben igazad van. :-) Ha ezt sikerült megérteni a problémából, akkor gondolom ennyit is értesz hozzá. Köszönöm. Csak a tudomány képviselőjének nem kellene kikiáltani magad.

@Komavary: " >e helyett azt hisszük, hogy egy világuralkodó egyetlen fajta rizs, kukorica, búza és burgonya majd megoldás lesz a problémára.<

Mutass valakit, aki ezt hiszi/állítja."

Azt hittem hallottad ezt a GMO érvet. Mármint abból, hogy a gazdák a GM növények szaporítóanyagait használják és ne a saját, újratermő, helyi adottságokhoz adaptált növényeiket, az szerintem ezt jelenti. Vagy én vagyok a hülye és nem tudok arról, hogy a Monsanto Sygenta stb. minden növényét termőhelyre specifikálva hozza létre?

És persze, természetesen minden jel arra mutat, hogy demokratikus, vita alapú, tudományos érveket felsorakoztató módon, nem a hátsó ajtón, nem a köztájékoztatás semmibe vételével akarják GMO-kat bevezetni...

www.magyardiplo.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=176:india-ellenall-az-amerikai-agraruezlet-csabitasanak-&catid=54:2010-marcius&Itemid=28
www.greenpeace.org/china/en/news/GE-rice-China-passed

@Komavary:

Áruld el ki vagy Te!
Milyen érdeket védesz? A tudományét? A GMO-két? Az országért aggódsz? Netán a gazdákért? Az élelmiszer termelésért?

Azt hiszem nem mi vagyunk, akik mindenre csak nem-et mondunk, hanem úgy tűnik, hogy Te vagy az aki nem hallgatja meg az érveink sokaságát, amik a gazdákat védik, a földet védik, az világ országainak önrendelkezését védik, a biológiai rendszereket védik.

Ha már nem csupán tudományos szaktestületek és parlamenti tanácskozások-, hanem egy "mezei" politikai mentes TDK dolgozat is arra az eredményre jut, hogy a GMO-k milyen bajokat okoznak az élő rendszerekben, akkor nem mellébeszélni kellene, hanem belátni, elfogadni, és végre tenni ellene.

@Pacsker: "Azt hittem hallottad ezt a GMO érvet. "

Nem hallottam, de örömmel fogadok bármilyen forrást.

"Mármint abból, hogy a gazdák a GM növények szaporítóanyagait használják és ne a saját, újratermő, helyi adottságokhoz adaptált növényeiket, az szerintem ezt jelenti. "

Ezzel két baj van:
1. a gazdág szabadon választanak, senki sem kényszeríti őket.
2. Ma, Magyarországon ez nem probléma: szinte mindenki hibridfajtát használ (génmódosítás nélkülit), aki pedig nem ilyen fajtát keres, az is könnyedén megtalálja (jellemzően biogazdaságok).
(Máshol igenis probléma, lásd meta linkjét, de ezek a kis, "családi" gazdaságok (sajnos) pont nem Európára jellemzőek.)

(Plusz a harmadik: úgy hangzik, mintha a GMO-k nélkül minden rendben lenne a világ mezőgazdaságával...)

Hátsó ajtó stb: a Monsanto és társai multicégek, talán a leggusztustalanabbak a multicégek között. De ez megint teljesen független a GMO-tól. (Nézd meg, mennyi a piaci részesedésük most, GMO nélkül Magyarországon pl. a kukoricatermesztésben!)

Elmondom, ki vagyok: egy olvasó, aki örült, hogy talált egy blogot, ahol nem zsigerből nyomják a környezetvédelmet. Amelyik bejegyzés tetszik, azt megosztom, amelyik nem, ott elmondom, mi nem tetszik benne. Nem az Igazságot, mert azt tudja a fene, hanem a véleményemet.

Erről a No GMÓról meg az a véleményem, hogy a nagy össze-vissza lövöldözésben pont a lényeg sikkad el, az eredmény nem komolyabb, mint amikor a pápa bűnnek nyilvánította a génmódosítást, vagy az USA nemet mondott az őssejtkutatásra.

@Komavary:
"Azt hittem hallottad ezt a GMO érvet."
- Nézd. A GMO nem tájfajta. Ennél rövidebben nem tudom írni. Nem szakértelemből csupán a példa kedvéért (bár azon sem csodálkoznék ha pontosan így lenne): gondolom kelet ázsia rizstermesztése nem egy vagy két rizsfajtából áll, hanem minimum vidékenként 20 féléből. Na most ha GM rizs lesz a hagyományos helyett akkor nem vidékenként lesz 20 féle, hanem egész kínában max 4 féle: aminek a biodiverzitásra gyakorolt hatása, monokultúrák gyengesége, stb. károssága már ismert. Ezt értem az alatt hogy a GMO-kat létrehozók világfajtákat akarnak és nem tájfajtákat.

Természetesen GMO-kat leszámítva is nagy gondok vannak a mezőgazdaságban, de a GMO ezt még meg is fejeli.
Hogy a gazdák mennyire nem szabadon választanak, na ez egy igen érdekes kérdés. Mivel elismered hogy gátlástalan multicégekről van szó, talán beláthatjuk, hogy a gazdák kegyeiért nem egyenlő arányban tud versenyezni a GMO melletti és elleni érveket sorakoztatók tábora.

Igen ebben a nagy lövöldözésben elsikkad a lényeg! Elsikkad az a temérdek független kutatás ami bizonyítja hogy nincs GMO-ra szükség. Mert lehet cikkeket írni pro és konta, kommentelni, greenpeace akciókat szervezni, de ami a lényeg, az a több ezer kutatást összefoglaló kötet vagy GMO kerekasztal eredményei, az csak pár száz ember polcán van itthon. Én le tudom emelni. Erre már csak ráadás, hogy az online médiát figyelve is tudok eredményeket felmutatni, plusz azt is látom milyen háború zajlik. Ezért vettem észre és írtam meg hazai GMO szakértőkkel a cikket az Élőláncnak, hogy főbb hazai médiumokat hogy vett meg a GMO lobbi.

Az olvasóról viszont még mindig nem tudom, hogy kicsoda! :D
Laborban ülsz? Mezőgazdasági cég irodájában? Egyetemen? Vagy laikus vagy? Csak a miheztartás végett...

@Pacsker: "gondolom kelet ázsia rizstermesztése nem egy vagy két rizsfajtából áll, hanem minimum vidékenként 20 féléből."

Erre mondom azt, hogy amikor ugyanazoknak a cégeknek a nem-gmo hibridjei uralják a mezőgazdaságot, akkor ez egy értelmetlen kifogás. Hiába vannak tájfajták, amikor kb. féltucatnyi ipari fajta uralja a piacot. Ezeket az ipari fajtákat váltja fel a gmo-rizs (Kína esetében).

"Hogy a gazdák mennyire nem szabadon választanak, na ez egy igen érdekes kérdés."

Szerintem kétféle gazda van: az egyik törődik azzal, hogy minőségi élelmiszert gyártson, a másik kiszámolja, hogy ezt meg ezt kell beletenni a gazdaságba , és ez meg ez jön ki ennyi haszonnal. (ahol az ez meg ez lehet búza, kukorica, csirke vagy bármi.) Az elsőt nem kell meggyőzni, a másodikat nem lehet.

"Elsikkad az a temérdek független kutatás ami bizonyítja hogy nincs GMO-ra szükség. "

Na, akkor a lényegben egyetértünk (de csak a mezőgazdaság esetében :p)). Viszont akkor sem lenne szükség rá, ha egy fia káros hatásuk sem lenne. (Mint ahogy szerintem pl. a cikk apropóját adó krumpli esetében ez a helyzet.)

Egyetemi laborban ülök, de nem vagyok biológus.

Amíg azon folyik a filozofálás, hogy vajon kétféle gazda létezik-e, meg hogy miként gondolkozik a gazda, addig az engedélyezés körülményeibe is pillantsunk bele. Minden érintett multi, nem csak a fentebb említett:
"A jelenlegi szabályozás fő nehézsége, hogy olyan információkhoz kötötte az uniós szinten engedélyezett GMO-k nemzeti szintű moratóriummal való tiltását, amelyeket a termékeik kockázatait rejtegető géntechnológiai cégek egyszerűen nem adtak ki. Sőt, arra is több példa volt, hogy mintákat sem voltak hajlandók adni a vizsgálatra kész független kutatóintézeteknek. De azért nem kell tőlük félni, és engedélyezzük őket, ugye? Mégpedig gyorsan, mielőtt a természeti rendszerekben kézenfekvően szükséges közép-, hosszú távú hatások kiderülnének, és mielőtt valaki beperel minket: a BASF a bizottsági döntés előtt az általa kifejlesztett Amflora nevű génmódosított burgonya engedélyezése ügyében perrel fenyegette az Európai Bizottságot, ha nem hoz rövid időn belül döntést."
greenpeace.blog.hu/2010/04/11/kenyszertomes_unios_szinten#more1910912

Ami a döntésképtelen olvasót illeti, az a helyzet, hogy előbb-utóbb döntenie kell, ha enni akar. Ugyanis a közértben mindkét féle áruból lehet majd választani, így elég álszent dolognak tartom, hogy mindössze a véleményét mondja el, mert nem tudja, hogy mi az igazság. Időnként hiányos információval is döntést kell tudni hozni. Kutatni lehet anélkül is, hogy ne az emberek élelmiszerjében kísérletezzünk.
Vagy ha úgy tetszik, előbb kísérletezzünk, utána termeljünk. És ebben a sorrendben!
Már megint oda jutottunk ki, hogy
NO GMO!

@Komavary:
De az ipari fajtákat nem GM rizsnek hanem tájfajtának kéne felváltania. Ahogy itthon is az ipari, gyomosodó gabonákat felválthatnák már a nem ipari, nem gyorsan növő, de a gyomokat saját maga kordában tartó gabonafélék.

A cikk apropója ugyan részben a burgonya, de nagyobb részt az, hogy a médiában téves adatok jelentek meg, már cáfolt érvekkel alátámasztva. Ez vezetett a címéhez, hogy "újra támad a GMO lobbi".

Vat kájnd of labor? :D Nem kémikus vagy, ha jól emlékszem a vizelet ph-s cikk alatti kommentből?

Információgazdag, 12 perces film, magyar felirattal letölthető innen:
www.okoszolgalat.hu/hirek/127
"Az Élelmezési Világnapra készült el az a film, amely feltárja az európai állatgyáraktól a dél-amerikai esőerdőkbe gyűrűző pusztító folyamatot. A film elsősorban arra mutat rá, hogy Dél-Amerikában a szójatermesztés megsemmisíti az őslakos közösségeket, megmérgezi a helyi lakosságot, elpusztítja az élővilágot és súlyosbítja az éghajlatváltozást."

@Pacsker: Jól emlékszel, nem kémikus vagyok. Környezeti toxikológia kind of..

@Komavary:
oh
akkor téged érdekelhet egy igen alapos kutatómunka eredménye mely a hazai ivóvizek ösztrogénszennyezettségét tárja fel.
MEGDÖBBENTŐ!

M1, Este, 2010.05.10.: Magyarország beperli a Bizottságot az Európai Bíróságnál a génpiszkált krumpli engedélye miatt. Ausztria és Luxemburg is bekapcsolódna a perbe Magyaro. oldalán:
streamer.carnation.hu/mtvod2/este/2010/05/10/este_100510.wmv

@Gloucester: Köszönjük kedves médiafigyelő barátunk! (Már olyan visszajelzést is kaptam a bloggal kapcsolatban, hogy valaki mint adattárat használta és szinte mindent megtalált egy témájához itt összegyűjtve. Nagyon hasznos hogy a kommentek is kiegészítik a bejegyzéseket értékes linkekkel.) Köszi!

Monsanto bűnlajstromából idézet:
"Egy alabamai kisváros, Anniston lakosait, a település patakjait évtizedeken át mérgezte a Monsanto helyi, poliklórozott bifenileket (PCB-ket) gyártó üzeme. A szennyezés következtében a helyiek közül sokan rákos megbetegedésben haltak meg, 450 gyerek súlyosan mozgássérült lett. Végül több mint 3500 panaszos pert indított az óriáscég ellen, amelyet Johnnie Cochran sztárügyvéd segítségével megnyertek. A bíróság az Egyesült
Államok történetének legnagyobb összegű kártérítését, 700 millió dollárt ítélt meg az áldozatoknak. Az is kiderült, hogy a PCB-k káros hatásáról már a múlt század '40-es évei óta tudott a Monsanto. Ennek ellenére PCB-ket egészen 1977-ig, a teljes betiltásig gyártották. A hatóságok is sokáig szemet hunytak a szennyezés felett..."
greenpeace.blog.hu/2010/05/20/talalos_kerdes_231#more2018816