Egy ifjú klímakutató szakmai dilemmái (és az ELTE TTK agyhasító önellentmondásai)
Ráteszek egy lapáttal: http://www.greenfo.hu/hirek/2011/09/24/egy-ifju-klimakutato-szakmai-dilemmai
Úgy tűnik, hogy az ELTE TTK az utóbbi időben nem a tudományos objektivitásáról híres. Nem is értem, hogy engedheti meg magának egy kar - és erre a pénzhiány sem mentség -, hogy feladja a tudomány(os) függetlenségét. És akkor csodálkozunk, hogy ilyen két szék között a pad alá eső diplomások kerülnek onnan ki; megosztott véleménnyel a klímaváltozásról vagy az atomenergiáról? Egyáltalán nem meglepő! Mikor a Paksi Atomerőmű és a MOL is támogatja a Természettudományi Kart az ELTÉn, akkor nem csoda, hogy a klímaváltozással és a megújuló energiákkal kapcsolatban ilyen megvezetetten tájékozatlan "szakember" gárda kerül ki. Szerencsére az alábbi cikk konklúziója ökológiai szempontból ésszerűen pozitív, de mennyi olyan ember lehet, aki nem ennyire éber és gond nélkül bemagolja, amit egy cég által finanszírozott egyetemi tanár mondott neki?! "Jó kapcsolatokat ápol az Intézet a MOL-lal" - még csak nem is titok, egyenesen a geológus mesterszak hívószava ez. Ugye minek is hazánk megújuló termál-energia forrásait kutatni, ha Dubaiba is mehet a magyar pénzen tanult kútfő olajat keresni?!
Egy ifjú klímakutató szakmai dilemmái - Greenfo
A tudás megszerzésének folyamata a tanulás. De mit tegyen a diák, ha a tanárai sem értenek egyet a témát illetően? Mit tegyen az az egyetemi hallgató, aki éghajlatkutatónak készül, de közben professzorai még parázs vitákat folytatnak a klímaváltozás létéről? Esetleg tudathasadást kellene szenvednie?
A fiatal, tanulni vágyó meteorológusjelöltek gyakran egymásnak ellentmondó elméletekkel kerülnek szembe a tanulás fázisában. Néha az egymással konkuráló tanárok más-más véleményen vannak egy adott témát illetőleg. Például másként vélekednek a meteorológusok, és másként a fizikusok a globális klímaváltozás tényéről. Ahhoz azonban, hogy az ember meteorológussá váljon, számtalan fizika előadáson (Mechanika és hőtan, Elektromágnesség és optika, Atomfizika, Elméleti fizika 1-2, Folyadékdinamika, Termodinamika) át vezet az út. Ha pedig egy fizikus elméleti úton, kellő érvekkel, a csillagászati eredményekre támaszkodva alátámasztja, hogy globális felmelegedésről márpedig nem beszélhetünk, akkor azt kutyaköteles a meteorológuspalánta elfogadni. Azonban eléggé visszásan hat, ha az ember erről az óráról kilépve egy „Klímaváltozás” című előadásra ül be. Ilyenkor az ifjú hallgató vagy kételyek között vergődik, vagy elfogadja a szívének inkább kedvesebb elméletet.
Tetszett? Oszd meg!
Utolsó kommentek