PPJ         2011.04.21.

Csupa "jeles" esemény közeli napja ez a mai. Fordulópontok sorozata. Egy éve történt a Mexikói-öbölben a BP olajkatasztrófája. Holnap Föld Napja. A Fidesz kirúgta azt a 24 éve a természetvédelemben dolgozó nemzetközileg elismert nőt, aki szólni mert annak a kibaszott kereszténydemokrata Semjénnek a vadászhibbantsága miatt. Orosz bloggerek válnak egyre befolyásosabbá a környezetvédelmi ügyekben. Németország belátta, hogy lejárt az atomkorszak (és az atomlobbi) ideje. És most "ünnepeljük" a csernobili atomreaktor felrobbanását is. Röviden ennyi, most olvassátok a részleteket. 

Egy éve kezdődött a Mexikói-öböl olajkatasztrófája, a Greenpeace megmutatja, mi van most:

Az Index is friss képekkel mutatja be a jelenleg is tartó helyzetet. Fotógalériájából két képet emelnék ki:

Lorrie Williams két sarokra lakik a parttól, ő és családtagjai sorozatos szervi (tüdő, máj) megbetegedésektől szenvednek az olajkatasztrófa óta, ennek gyanújuk szerint az olaj szétoszlatására használt vegyszerek az okai.

Elpusztult teknős a waveland tengerparton.

Vadászat veszélyeztetett fajokra és természetvédőkre? - Greenfo

Több környezet- és természetvédő szervezet határozottan kiáll a védett fajok vadászhatóvá tétele ellen, és támogatja a témában megszólaló MME, illetve Gera Pál Pro Natura-díjas természetvédő fellépését és szakmai érveit. Érthetetlen, hogy miért akarják Rodics Katalint eltávolítani a minisztériumból.

Rodics Katalin 24 éve dolgozik a természetvédelmi kormányzatban és hozzá tartoznak a nemzetközi természetvédelmi egyezmények, köztük a Washingtoni Egyezmény végrehajtása is. Ez utóbbi egyezmény betartása korlátozást jelent a vadászható fajokra, azok kereskedelmére nemzetközi és hazai szinten egyaránt.

Élharcosa volt annak, hogy Magyarország génmódosítás-mentes legyen. Komoly szerepet játszott az ehhez szükséges érvek kidolgozásában amikor Magyarország bejelentette az EU-nál a MON810-es génmódosított kukoricára kihirdetett termesztési tilalmat, kiemelkedő érdeme volt a tagállamok kétharmada meggyőzésében. Ugyancsak nagy szerepe volt abban, hogy az Országgyűlés ötpárti egyetértéssel foglalt állást Magyarország génmódosítás-mentessége ügyében.

A kérdés az, hogy lehet-e ennél többet tenni a köz érdekében, és hogy ha ez nem elég, akkor mennyit kell tenni ahhoz, hogy valaki tovább folytathassa napi 11 órás minisztériumi tevékenységét?

Két államtitkáron is átnyúlt a vadászlobbi - Greenfo

"Preventív jelleggel mentette ki" Rodics Katalint a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése a Közép-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséghez, nehogy még jobban kicsinálja a vadászlobbi - írja a hirszerzo.hu.

Két államtitkár nem volt elég erős ahhoz, hogy a nyomuló vadászlobbival szemben megvédje Rodics Katalint, a Vidékfejlesztési Minisztérium biodiverzitás és génmegőrzési osztályának vezetőjét, akit a héten váltottak le, és helyeztek át a Közép-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Az ügyet közvetlen közelről ismerő forrásaink szerint Ángyán József és Illés Zoltán is "az utolsó töltényig" megpróbált kiállni Rodics mellett, hiába.

A VM új álláspontja a Semjén féle javaslatról - LMV

A Vidékfejlesztési Minisztérium mai sajtóközleményében előrevetíti egyes veszélyeztetett fajok védettségének ill. vadászhatóvá tételének "esetleges módosítását". Már szó sincs arról, hogy a Semjén-féle javaslat "nem időszerű", sőt, a lehetséges forgatókönyvet is felvázolják... :O

Miközben - nem túl meggyőzően - "cáfolják" azt, hogy Rodics Kati menesztésének köze lenne a Semjén-féle levélhez, roppant érdekeset mondanak a Semjén-féle javaslatról.

Ecoblogia 2011 - Ria Novosoti

Russian bloggers are becoming increasingly influential in ecological and environmental issues, participants at a Moscow forum said on Monday.

A live broadcast from the first international forum on environmental citizen journalism EcoBlogy.

Interactive Infographics - Animals and plants that have disappeared from Moscow in the last 50 years

Németországban lejárt az atomenergia ideje - Kitekintő.hu

A pénteki energetikai csúcs után Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy június 6-ig előkészítik az atomenergia feladásának tövényi hátterét. A kormány néhány tagja hat pontban már össze is foglalta a váltásig vezető lépéseket. Az ellenzék azonban továbbra sem bizakodó, és a kormányon belül is sokan aggodalmaskodnak a döntés német iparra gyakorolt hatása miatt. Merkel hangsúlyozta, hogy nem pusztán egy új atomtörvényről van szó, hanem új törvények soráról, amelyekben a hálózatok kiépítéséről és a megújuló energiaforrások használatáról fognak rendelkezni.

A Greenpeace pedig egy frankó török videóprojektálást fordított magyarra:

[A feliratok fordítása:]

„Egy hónap telt el a Japánban történt atomkatasztrófa óta, de a radioaktív szivárgás még mindig tart. Japánban továbbra is veszélyes a helyzet, és 200 000 ember van kitéve a rák kockázatának a sugárszennyezés miatt. Eközben Tayyip Erdoğan török miniszterelnök és Taner Yıldız energiaügyi miniszter olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek alábecsülik ezt a hatalmas veszélyt. A török kormány a kockázatokat a vezetékes gáz és a gázpalack közti különbséghez hasonlítja, és alábecsli azoknak az embereknek az értelmi képességeit, akik a kockázatok következményeit fogják viselni. A kormánynak figyelembe kell vennie a Japánban kialakult helyzetet, ki kell vezetniük az atomerőműveket, amilyen hamar csak lehet, és a megújuló energiákba és az energiahatékonyságba kell befektetniük. Csatlakozz az akcióhoz! Terjeszd a hírt! Állítsuk meg Erdoğant! nukleer.greenpeace.org”

25 éve robbant fel a csernobili atomerőmű - Hírszerző

A csernobili atomerőmű négyes reaktora 1986. április 26-án robbant fel, radioaktív szennyezést kibocsátva Európa nagy részére, mindenekelőtt az akkor a Szovjetunió részét képező Ukrajnára, Fehéroroszországra és Oroszországra. A katasztrófa következtében 10 napig égett a nukleáris fűtőanyag, rengeteg radioaktív részecskét lövellve az atmoszférába, ami több mint 200 hirosimai bomba hatásával egyenértékű. A robbanás után 36 órával evakuálták az erőműhöz legközelebb eső Pripjaty teljes lakosságát, majd második ütemben, május első napjaiban a reaktor 30 km-es körzetéből minden embert. Jelenleg a zóna zárt terület, ahol négyezer ember dolgozik.

1986,A felrobbant erőmű. © AP

1995. Sugárfertőzött kisgyerek Novograd-Volonszkijban. © Bánkuti András

2011. Babcsinban,30 km-re Csernobiltól ellenőrzik az erdők sugárfertőzöttségét. © AP

PPJ         2011.04.06.

Csupa erős infók csokra így 2011 tavaszának kezdetére. És bár egyáltalán nem hiszek a 2012 világvége jóslatokban, főleg a természeti katasztrófák amerikai, ily módon történő mozivászonra vitele nevetséges, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy jó pár, ember alkotta rendszer két éven belül összeomoljon. Időzített ökológiai-, társadalmi- és gazdasági bombákat sikerült elültetnünk a fenekünk alá. Szamárság lenne azt hinnem, hogy ezt maholnap belátja a fél világ, de azért remélem ad egy lapáttal a mostani hírcsokor is. 

The plastic found in a single turtle's stomach - The independent

This collection of hundreds of coloured, jagged shards could be a work of abstract art. But the objects in the photograph to the right are the contents of the stomach of a sea turtle that lost its battle with plastic pollution.

Van Jones: A műanyag okozta gazdasági igazságtalanság - TED.com

Van Jones a társadalmi igazságosság szempontjából ítéli el a műanyag szennyezést. Megmutatja, hogy a műanyag szemét a szegény országokat és embereket sújtja először és legkeményebben, és mindannyian osztozunk a következményeken, attól függetlenül, hogy hol élünk. A TEDxGPGP-n (Csendes óceáni szemét folt) elénk tár néhány erőteljes gondolatot, melyek segíthetnek visszafoglalnunk az eldobható bolygót.

Prepare for long-term climate change impacts on food production: FAO - TheHindu.com

“Potentially catastrophic” impacts on food production from slow-onset climate changes are expected to increasingly hit the developing world in the future, and action is required now to prepare for those impacts, the Food and Agriculture Organisation (FAO) warned on Thursday in a report to the United Nations Framework Convention on Climate Change. 

5 nyersanyag, ami előbb elfogy, mint az olaj - Index

Az, hogy a Föld lassan kifogy az olajból és a többi fosszilis tüzelőanyagból, évtizedek óta ismert tény. A vita leginkább csak azon megy, pontosan mikor fog ez bekövetkezni, és hogyan lehetne átvészelni. Arról azonban kevés szó esik, hogy egy sor más nyersanyagból is elpazaroltuk bolygónk készleteinek nagy részét. Van, amelyik az olajnál is súlyosabb katasztrófával fenyeget. Egyik-másik esetében simán csak szomorú, hogy hamarosan szintetikus pótszerekre kell fanyalodnunk helyette.

Stop Toxin - Neszeszer blog
(avagy a modern nők fenntarthatatlanok :D!)

Elgondolkodtál valaha is azon, hogy mi van a címke mögött? A körömlakkok arcizom edző szagát alkoholok, oldószerek, gyanták és műanyagok keveréke adja. Mit gondoltál mitől ragad a körmödhöz a lakk?  A legveszélyesebb összetevő az ún. toxikus hármas: dibutil-ftalát (DBP), a toluol-vegyületek és a formaldehid.

PPJ         2011.04.06.

Nem is olyan régen, még esélyét sem láttuk, hogy Magyarországon is a BBC-jéhez hasonlóan professzionális színvonalú természetfilm készüljön és vetítődjön. Ez szerencsére nem így lett. Remélhetőleg az Urániában megrendezésre kerülő díszbemutatóra pár népnemzeti politikus is elviteti a farpofáit. Ha ebben nem is reménykedhetünk, de abban biztosan, hogy az embereknek a magyar természeti értékek iránt megnő az érzékenysége. Országunk ökoszisztémájának gazdagsága ugyanis páratlan, viszont tönkretétele sajnos jelenleg is zajlik (szinte már azt is állíthatnánk, hogy a mindenkori kormány által, de azért a jövőben én még hiszek).

Forrás: Mandiner blog

„Kerestem az utat, sirattam a tájat, a patakot, a poros utcát, a nádast, a cserszagú erdőt, mindent, de nem találtam kibúvót, és nem vettem észre, hogy közben - megtaláltam a hazámat.” (Fekete István)

  Két év alatt, húsz helyszínen összesen 234 nap forgatás, 300 órányi felvett anyag, 53625 kilométer a magyar utakon: ez a Vad Magyarország számokban. De a látvány lesz csak az igazi. Különleges természetfilmet készített Török Zoltán rendező-producer és stábja: gyönyörű, lassan hömpölygő felvételekkel mutatja be hazánk vízhez kötődő vadvilágát.

  Egy rétisas, egy vidra és egy harcsa a főszereplője az áprilisban bemutatandó filmnek, amelynek már az előzetese meghozza az étvágyat a megtekintéshez. Bár a film hangulata megidézi a Mikrokozmosz vagy a Vándormadarak világát, ezzel semmi baj nincs: végre valaki elkészítette a modern magyar természetfilmet, amely egyszerre merészel professzionális lenni és érzékekre/érzelmekre hatni.

  A két évig tartó filmezés negyvenmilliós költségét a német Norddeutscher Rundfunk állta, s az anyagból készült egy ötvenperces dokumentumfilm a német piacra. A magyar változat azonban igazi moziélmény lesz, amit április 20-án mutatnak be az Urániában. Legyen itt egy filmrészlet a Balaton vízi világáról.

  Addig is lehet olvasgatni Török Zoltán blogját a forgatás és a filmkészítés érdekes részleteiről, és lehet követni a filmet a Facebookon is.

PPJ         2011.03.17.

A cikk az Adbusters.org-on megjelent szöveg magyarra fordítása. A cikk az Adbusters friss 2011 Március/Április POST NORMAL című számában jelent meg, melynek teljes képernyős előnézete érhető el!

Photo by Kenji Aoki

Talán mi leszünk az utolsó genráció, ami még vad sushit ehetett. Az ENSZ Környezeti Program 2010 Májusi jelentése ugyanis megállapította, hogy 30%-a a halállományoknak "összeomlott", és arra figyelmeztet, hogy ha nem változtatunk a halászati szokásainkon, akkor 40 (én még 60-at tanultam 3 éve az egyetemen! borzasztó az ÜTEM!) éven belül tulajdonképpen ténylegesen kifogyunk az ehető halakból! Paul Greenberg, a Four Fish: The Future of the Last Wild Food című könyv szerzője azt írja, hogy globálisan évente 170 milliárd font (~77 millió tonna) vad halat halászunk le, ami "akkora mennyiség, mint egész Kína emberi populációja". Greenberg hangsúlyozza, hogy négyszer vagy ötször ennyi óceánra lenne szükségünk, hogy az kielégítse a Föld bolygó hét milliárd emberének az étvágyát!

Ha a vad halállományoknak egy az emberiség által elkövetett kipusztítása sokkolóan hangzana, akkor ez még inkább az lenne az előző generációknak. Az óceánok halai - idézve Greenbergtől - olyannak tűntek, mint "egy termény a tengerből betakarítva, ami mágikusan magától visszanőtt minden évben. Egy termény, ami sosem igényelt ültetést." Elődeinknek még maga az elképzelés is abszurdnak tűnt volna, hogy "mi", emberiség, az óceánokat az összeomlás széléig ki tudjuk halászni. Hónapokba, egyenesen évekbe tellett áthajózni az óceánokat. Az óceánok voltam a megtestesítői a mérhetetlenség képzetének. De amikor egy szimpla kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) 10.000 dollárt érhet, akkor a piaci erők halálos áramlatot jelentenek ami ellen csak viaskodni tud óceánjaink legélvezetesebb teremtményhada. Meg tudjuk fordítani valahogy a tendenciát? Vagy most már túl késő is?

PPJ         2011.03.14.

Az ELTE Innovációs Napján, 2011. február 23-án, az Eötvös Loránd Tudományegyetem harmadszor jutalmazta Az ELTE Innovatív Kutatója Díjjal azon kutatókat, akik a tavalyi évben a leginkább hozzájárultak ahhoz, hogy az intézményben keletkezett műszaki, természettudományi, informatikai tudás az egyetem érdekében hasznosuljon. Az Egyetemi Tanulmányi Testület egyöntetű javaslatára a közös kutatásért Horváth Gábor biofizikus (habilitált egyetemi docens, az MTA doktora; ELTE TTK Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium) és Kriska György biológus (egyetemi adjunktus, Ph.D.; ELTE TTK Biológiai Intézet, Biológiai Szakmódszertani Csoport) vehette át az ELTE Innovatív Kutatója Díjat.

A két oktató-kutató az elmúlt években a poláros fényszenyezés kísérleti vizsgálatában folytatott nagy nemzetközi visszhangot kiváltó tudományos tevékenységet. A kutatások két szabadalmi bejelentéshez vezetettek. Az ELTE e két munkatársa a fejlődésében vízhez kötődő számos rovarról (például szitakötőkről, vízibogarakról, vízipoloskákról, tegzesekről, kérészekről, böglyökről) mutatta ki, hogy pozitív polarotaxissal rendelkeznek, azaz vonzódnak a vízszintesen poláros fényhez, mert a természetben a vizes életterüket a vízfelszínről tükröződő vízszintesen poláros fény érzékelése alapján találják meg.

Saját fejlesztésű képalkotó polarimetriával igazolták, hogy az antropogén környezetben rengeteg mesterséges tárgy és felület (például kőolajtó, aszfalt út, fekete műanyag fóla, sötét üvegfelület, fekete sírkő, napelemtábla, napkollektor, fekete, vörös és sötét színű autó) ver vissza erősen és vízszintesen poláros fényt, miáltal vizet utánozva megtéveszti és magához vonzza a polarotaktikus vízirovarokat. Terepkísérletekkel bizonyították, hogy az így megtévesztett rovarok és a mesterséges vonzó felületekre lerakott petéik gyakran elpusztulnak, ami nagy veszteséget okoz az érintett rovarpopulációknak. E jelenséget poláros fényszennyezés (polarized light pollution) néven vezették be a hazai és nemzetközi szakirodalomba.

A poláros fényszennyzés depolarizáló rácshatással való csökkentéséről egy magyar szabadalmi bejelenetés született. Eredményeiket nívós nemzetközi referált folyóiratokban publikálták, mely cikkeiket a legrangosabb tudományos folyóiratok (többek között a Nature, Science, New Scientist, Scientific American) is recenziókban méltatták.

Forrás:
http://www.elte.hu/hir?id=NW-2257,
http://ttk.elte.hu/eredmenyeink/innovativelte2010.pdf