PPJ         2011.08.31.

Kérek MINDENKIT, hogy lehetőségei szerint segítsen!
*Minden felelős magyar civil szervezetnek!*

Az Őrségi Nemzeti Park területén egy *osztrák nagyüzemű zöldségtermelő cég kezdett illegális* és a helyi hagyományos (és ezáltal védett) kisparcellás művelési móddal szöges ellentétben álló *intenzív, öntözéses, kemizált zöldségtermelést*. Viszák és Kisrákos községek külterületi (Natura 2000-es, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő) szántó területein *több helyen* MINDEN ENGEDÉLY NÉLKÜL mély, 30-50 méteres kutakat fúrtak. A helyiek elbeszélése alapján  a Nyugat Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség betiltotta a kutak használatát, mivel semmilyen engedéllyel az osztrák cég nem rendelkezett, de ennek ellenére a mai napig folyik az öntözőcsövek fektetése, a zöldség telepítése, intenzív műtrágyázása, vegyszerezése, a vadmozgást teljesen megakadályozó magas kerítések építése, de ami még rosszabb, további kutak fúrása. Úgy tűnik az osztrák cég semmibe veszi az érvényes magyar jogszabályokat!

A szóbeszéd szerint munkahely teremtés címen léptek fel, de már most látszik, hogy inkább az olcsóbb, román "vendégmunkásokat" alkalmazzák minden nem gépesített fizikai műveletnél. Több román rendszámú autót lehet látni a szántóföldek szélén, ahol az említett fizikai munkások dolgoznak. A helyi lakosok nem tudnak kommunikálni a szántóföldön dolgozókkal, mert azok közül senki nem beszél magyarul...

A szántóföldeket információink szerint a helyi lakosoktól egy adott magyar személy vette meg pár éve, de nemrég ezek a területek egy magyar útlevéllel rendelkező, de magyarul nem tudó ember nevére lettek átírva. Ugyan még érvényben van a külföldiek földvásárlását akadályozó moratórium, de ha van olyan Magyarországról származó személy, aki az új állampolgársági törvény alapján könnyített eljárásban most magyar állampolgársághoz jut, akkor könnyen kijátszhatja  az ún. "zsebszerződéses" ügyletek utólagos felszámolását, megakadályozását.

A konkrét tevékenység, amit terveznek, az  a hagyományos extenzív gazdálkodásmód helyett  intenzív nagyüzemű zöldségtermelés hatalmas (Natura 2000-es, "nemzeti parkos") területeken. Ezen kívül tudomásunk szerint Viszákon feldolgozó üzemet létesítenének. Mindezt az illegálisan fúrt kutak által vételezett vízből, azaz nemzeti közkincsből kívánják megvalósítani. Az a félelmünk, hogy mivel az engedélykérelmeket külön-külön nyújtják be a kútfúrásra (utólag, mikor már megvalósították), a zöldségtermelésre (utólag, mikor már eltelepítették), és külön a feldolgozásra, nem akadályozható meg a tervezett beruházás. Így nem készítenek hatástanulmányt, amely tisztázná a várható negatív következményeket mind a természeti -, mind a közegészségügyi-, mind a gazdasági-, valamint szociális vonatkozásban... Ahelyett, hogy "foggal-körömmel" védenénk a biodiverzitás, a hagyományos őrségi szeres településszerkezethez kapcsolódó kisparcellás extenzív rét-, legelő  gazdálkodás, őshonos fajtákkal folytatott gyümölcsészet, valamint a mindezekre épülő nemzetmegtartó szociális és kulturális értékek gazdag kincsestárát, ha nem teszünk sürgősen hatékony ellenlépéseket, arra ocsúdhatunk fel, hogy ezt a pótolhatatlan örökségünket egyfajta "kis-spanyolországgá" változtatja egy külföldi cég!

Kérünk minden civil szervezetet, akik ezen vonatkozásokban tenni tudnának az ügy érdekében, jelentkezzenek be ügyfélként a Nyugat Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél (*támogatva*az eddig már fellépő Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot, illetve a már ügyfélként bejelentkezett civil szervezeteket). A Felügyelőség címe: 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. vagy 9701 Szombathely Pf.:183, telefonszáma: 0694 506 700. Ezáltal irat betekintési, illetve nyilatkozattételi jogot szerezhetnek a további ez ügyben való támogató hatékony közreműködésükhöz. További hivatalos információkért forduljanak levélben a területet kezelő Őrségi Nemzeti Park Igazgatósághoz. Cím: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter Siskaszer 26/a.

Azért szerepel a tárgyban az SOS jelzés, mert ha semmibe véve az új Alkotmányunk vonatkozó célkitűzéseit, illetve a jelenleg érvényes jogszabályokat, egy osztrák, vagy bármely külföldi cég ilyen módon érvényesítheti saját érdekeit - nemzeti érdekeinkkel szemben - egy magyar nemzeti parkban, Natura 2000-es területeken, akkor bárhol máshol az országban ez bevett gyakorlattá válhat! Mivel ez az ügy mindannyiunk közös érdekét érinti, ezért  PRECEDENS értékű.

Kérünk mindenkit, hogy lépjen fel legjobb lelkiismerete, lehetősége és szaktudása szerint!

Üdvözlettel:
Almásy Béla és Tutsek Annamária
Magyarország jövőjéért aggódó és felelősen gondolkozó állampolgárok

ui.: Sajnos erre a listára nem tudjuk elküldeni a képeket.... 24db demonstratív fotó készült egyelőre a kútról, csővezetékről, eltelepített zöldségtáblákról, román autóról, "vendégmunkásokról".... stb. [Non-text portions of this message have been removed]

PPJ         2011.08.31.

(Néhány éve írtam egy az alábbihoz hasonlót a helyi újságba "Néni! Bácsi! Én csupán annyit szeretnék mondani..." címmel, bár az még szó szerint is-, és átvitt értelemben is sokkal gyermekdedebb volt ennél. Szóval íme értelmesebben és alátámasztottabban kifejtve Ifj. Vasuta Gábor által a globalizációról szóló gondolatmenet a természetvédelem szemszögéből!)

Írta: Ifj. Vasuta Gábor
Forrás: Greenfo

Hogy mi a fogyasztói társadalom, az kevésbé látszódik annak peremvidékén, mondjuk a perkupai Coop-ABC kínálatában. Ellenben, ha jó sorsunk a hollandiai virágbörzére vezet, megérezhetünk valamit a világgazdaság lüktetéséből. A tőke logikája szerinti világban fizetni is kell mindenért és a természet is be fogja nyújtani a számláját.

A hatalmas üvegcsarnokban rózsával és minden egyéb létező virágokkal teli kocsik suhannak el az árverési csarnokban és mire eltűnnek a kijáratnál, a virágüzérek már meg is tették tétjeiket –az áru elkelt. És mi vásárlók nem tudhatjuk, hogy a kedvesünknek szánt rózsa két napja még Kenyában virított a Naivasha tó mellett, egy napja pedig Hollandiából kelt útra egy hűtőkamionban Magyarország felé. Ugyanis bármilyen furcsán hangozzék is, a világ két legjelentősebb rózsatermelő országa Kenya és Kolumbia.

Az afrikai földrész országában 4500 ha-.on termelik a virágot kb. 80 000 ember közvetlen, és összességében 500.000 ember részvételével , akik ha gyakorlott szakmunkások, 45 eurónak megfelelő fizetést is kaphatnak havonta, ami azért arrafelé sem sok. A rózsa ára behajózás előtt 0,32 EU per szál, ami 0,4 EU-ra emelkedik fel Hollandiába érkezvén. Ez azonban még mindig nem sok. A globalizációs varázslat viszont itt kezdődik. A vásárló a virágot ennek hatszorosáért veszi meg, miközben Európában több cég és több állam is megnyerészkedi a magáét. Az elmondottak alapján az a jogos gyanú fogalmazódik meg, hogy ezt a globalizációs motort a nagyon olcsó fejlődő országokbeli termék előállítás és a jómódú fizetőképes kereslet közötti feszültségkülönbség hajtja. De persze csodák nincsenek, a gazdaságban főleg nem.

Ami az egyik oldalon extraprofitként jelentkezik, az a másik oldalon plusz veszteségként.

A trópusok legendája mára már tényleg csak legenda. Leszámítva az üdülőövezeteket, ami természetesen nem a helyieket szolgálja, a melegégövi országok többségi területén bádogviskókkal, felperzselt erdőkkel, erodálódott földekkel és szemétdombokkal találkozhatunk. A többség számára errefelé a jólétet a kismotor, a mobiltelefon és a coca-colát és chipset áruló bodegák kínálata jelenti, kiegészülve a gyanús külsejű kínai instant levesekkel. Brazília, Argentína, Elefántcsontpart, Kenya, Nigéria és még folytathatnánk a sort.

A fejlett világ itt altatja el a rossz lelkiismeretét a „fair trade” kakaóbabbal, a kávé és banánültetvényekkel amelyek szerintük munkát adnak a helyieknek és elsők között a bioetanol gyártásával. A bioetanolt autók üzemanyagához keverik 10%-os részarányban és ugye mennyivel más érzés így-környezettudatosan autózni. Ha azonban a dolgoknak kicsit a körmére nézünk, a következőket jelenthetjük: a legnagyobb bioetanol termelő Brazília, ahol 21 millió hektár kivágott erdő helyén létesített monokultúrás cukornádültetvények biztosítják a bioüzemanyag alapját, együtt a szintén egyeduralkodó, 51%-os arányban génmanipulált szójaültetvényekkel. Iszonytató biológiai egyhangúság marad a kivágott erdők, felszántott legelők helyén, majd később eróziótól tönkretett földek és elszennyezett vizek. Amúgy ez a körforgás meglehetősen ördögi, mivel ha végigkísérjük a termelés teljes folyamatát a szántástól a lepárlásig, a számítások szerint egy liter bioetanol előállításához 1,27 liter hagyományos tüzelőanyag kell.

De ezzel a dolog paradoxitásának még nincs vége. A föld másik felén, a magyar Alföldön a kajlabajszú vásárló egyszer csak azt tapasztalja, hogy a cukor hiánycikk lesz, ami ezidáig csak a szocialista Romániára volt jellemző. Hajmeresztő, de miután egy kivételével bezártuk az összes cukorgyárunkat és rábíztuk magunkat az EU gondoskodására, kiderül, hogy az ellátási nehézségeket az a trend okozza, hogy Brazília egyszerűen jobb árat kap a bioetanoljáért mint a cukorért és ezért nem szállít. Itthon pedig a szerencsi cukorgyárból csak a kapuja áll, rajta az alapítási dátum-1901. Kibírta szegény cukorgyár az első és a második világháborút, a vörösterrort és Rákosit, egyedül csak az EU csatlakozást nem. Az embernek akaratlanul is József Attila 80 évvel ezelőtti verssorai jutnak eszébe a szövőnőkről akik cukros ételekről álmodnak és nem tudnak kartellekről, együtt szegény mexikóiakkal akik ezentúl sokkal drágábban juthatnak a tortillájukhoz, mivel az ő kukoricájukból is bioetanolt csináltak.

Pedig egy tőke logikája szerinti világban fizetni is kell mindenért és a természet is be fogja nyújtani a számláját. Valami hasonló már történt egyszer a Húsvét-szigeteken, amelynek a népessége hosszú testvérharcok után elpusztult, miután összes energiaforrásukat felélték és még autójuk sem volt. Nyilván az egész világot tönkretenni sokkal hosszabb folyamat, de úgy gondolom a homokórát már megfordították és pereg a homok.

Gondoljunk erre, ha megszagolunk egy hosszúszárú rózsát, vagy dugóban ülünk és több száz magunkkal járatjuk a motort minden értelmes cél nélkül. Gondoljunk arra, hogy azért építünk hatalmas plázákat, hogy divatos rongyokat adjunk el bennük. Egyenlőre van még némi időnk az elgondolkodásra.

PPJ         2011.08.15.

"Györgyey János ezeken a hasábokon májusban látványosan értetlenkedett, hogy miért szerepel a GMO-mentesség az új Alkotmányban (Miért GMO-mentes az alkotmány?). Két hónappal később Dudits Dénes agrármérnök támadta hevesen ugyanazt a cikkelyt (Alkotmányos génpánik,). Arról nincs véleményünk, hogy alkotmányjogilag, az alkotmányozás hagyományait tekintve mennyire szerencsés ez a kitétel, de azt tudjuk, hogy gazdasági, ökológiai és egészségügyi okokból nagyon is szükséges." - írják a Népszabadság hasábjain Tömöri Balázs és Vay Márton.

[...]

Milyen esetleges előnyöket remélhetünk a génmódosított növényekkel és állatokkal járó károk és veszélyek vállalásától? Szerencsés helyzetben vagyunk, kitűnő támpontot nyújt ehhez a Világbank és az ENSZ három szakmai szervezete, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 110 kormány közreműködésével, 11 millió euróból, a kormányok által delegált 400 szakértő három és fél éves munkájával készített kutatás. Ezek a tudománytalansággal és dilettantizmussal aligha vádolható szervezetek vizsgálták, mit tehet az agrárium a szegénység és az éhezés csökkentéséért, miként lehet a mezőgazdaságot fenntarthatóbbá tenni.

A hallatlan jelentőségű tanulmány cáfolta a géntechnológiai ipar fő érvét, miszerint a GMO-k csökkentik a vegyszerfelhasználást és majd ők látják el az éhezőket. Ellenkezőleg: környezeti, egészségügyi és gazdasági károkat, kockázatokat jelentenek. Nota bene, azt is kimondja ez a dokumentum, hogy a nagyipari, vegyszeres mezőgazdaság zsákutca, a helyi fajtákra és erőforrásokra, kistermelőkre, családi gazdaságokra, biotermelésre és a sokféleségre érdemes alapozni a mezőgazdaságot. (A tanulmány teljes szövege angolul, az összefoglalója magyarul letölthető a Greenpeace oldaláról.)

[...]

Györgyey János is sokkal őszintébben fogalmaz, ha nem egy újságban érvel, hanem szűkebb körben nyilatkozik meg. Egy szegedi tudományos fórumon a Greenpeace birtokában lévő hangfelvétel szerint ugyanis szó szerint ezt mondta: „a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.” Kár, hogy nem erről írtak Dudits úrral közös cikket – nagyobb sikere lett volna.

A szerzők a Greenpeace munkatársai

PPJ         2011.07.05.

- avagy INGYENMUNKA a Fidesz szerint

felvettem, kivágtam, megőriztem, feltöltöttem a videót, mert nem hiszek a füleimnek

Ha már Csépfalvay ennyire az önkéntesség évén lovagol, akkor lássuk, hogy fizetés nélkül meddig önkénteskedne hivatásból a parlamentben, mennyire lenne elkötelezetten pártpolitikus, ha az nem járna pénzzel csak munkával. Hihetetlen, hogy milyen zavarokkal küszködnek egyesek. Vagy tényleg úgy képzelik, hogy totál ingyen fog dolgozni az istenadta nép? "Imádom", mikor ilyen nyers őszinteséggel tör fel ezekből a politikusoknak nevezett élőlényekből a valódi akaratuk: hogy "ti majd mind nekünk fogtok dolgozni, ingyen".

Szabó Rebekának viszont nem ártana egy kis célzóvíz, mert így egy paranoiás fehéregér sem ijed meg tőle, mármint a hangjától. Csak bátran Rebeka, nem kell kímélni ezeket!

Magyar Parlament - július 4., 17 óra

Az LMP-s Szabó Rebeka szerint egyre kínosabbak a szlovák és bolgár sajtóban megjelenő cikkek, amelyek arról szólnak, hogy a magyar kormány megtagadta a magyar EU-s projektekben résztvevő környezetvédelmi szervezeteknek járó támogatások kifizetését. A nemzeti parkok az államháztartási törvényre hivatkozva nem fizetik ki a civil szervezeteknek járó pénzt.

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az elmúlt években "nagyon rossz szocializáció" volt a civil szférában, mert projektekre vadászva, lényegében állami pénzből élnek, miközben szinte nulla az önkéntesek száma.

Szabó Rebeka megdöbbentőnek nevezte az államtitkár eszmefuttatását, és kérte Cséfalvayt, hogy konzultáljon a környezetvédelmi államtitkársággal.

---

Az állami pénz az én adóm. Melyet azért fizetek, hogy működtessenek belőle általam elvárt, szükséges közszolgáltatásokat. Ezt a legnagyobb alázattal illene elkölteni ezeknek a fülkeforradalmároknak. Ezen kívül elvárom, hogy ne csak a korrupt vízfejnek jusson belőle, hanem a civileknek is, akik általában sokkal hatékonyabban költik el a befizetett adómat, mint a csinovnyikok.

A civilek rokkanjanak csak bele támogatások nélkül a természetvédelmi hivatásukba, omoljon csak össze minél hamarabb a magyar állami természetvédelem bázisát adó civil zöld szervezetek hálója. Csak így lehet minél több beépítetlen területre kínai gyárat telepíteni, hadd pörögjön a GDP a Fidesznek.

PPJ         2011.06.28.

Tönkre tesszük az egykor még a végtelenség szinonimájaként használt óceánokat és tengereket. "Csupán" azt a kétharmadot - amitől egyáltalán ez a Föld bolygó működik. A nagy áramlások és az éghajlati övek hajtómotorját, a minden földi keringések szívét.

Elveszítjük! Elveszítjük! Töltés! Defibrillálás 1000 Volton!

Sokkoló jelentés a tengeri élővilágról

A hittnél is sokkal nagyobb gond van a halakkal és a vízi emlősökkel az óceánok mélyén. A savasodás, a felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés ugyanis egyre nagyobb veszélybe sodorja a halak, a cápák és a bálnák életét. Sőt a legújabb jelentés szerint elkerülhetetlen, hogy több faj kihaljon a bolygóról. A tudósok szerint a veszélyt előidéző együtthatók kumulálódnak, így a bolygó talán legnagyobb kihalási hulláma előtt állunk most.

Példa nélküli és a katasztrofális helyzet alakult ki az óceánok mélyén. Erre utal egy, a napokban közzétett tudományos tanulmány, amely a Föld sós tengereiben és óceánjaiban élő halak és vízi emlősök helyzetét kutatta. A kutatók szerint a szennyezések és a túlhalászat is közrejátszik abban, hogy tömegesen tűnnek majd el a vízi fajok az óceánokból, szerintük ez elkerülhetetlen.

Nyugtalanító ütemben melegszik a Vörös-tenger

A Vörös-tenger vize egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján. A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja.

A kutatók a Vörös-tenger felszínéről 1985 és 2007 között készült műholdas hőtérképeket elemeztek ki. Dionysios Raitsos, a szaúd-arábiai King Abdullah Tudomány és Technológiai Egyetem (KAUST) éghajlatkutatója és kollégái a Geophysical Research Letters című szaklapban számoltak be arról, hogy a szokatlanul gyors hőmérsékletváltozás az 1990-es évek közepén vette kezdetét.

Mi okozzuk a hatodik tömeges kihalást!

A globális felmelegedés, a savasodás és az oxigénhiány miatt annyi faj pusztulhat ki az óceánokban, amire több millió éve nem volt példa - figyelmeztetnek vezető óceánkutató tudósok.

"Ha ez így megy tovább, akkor az óceánokban élő fajok tömeges kipusztulására számíthatunk" - állítja Alex Rogers oxfordi professzor, az óceánok állapotát felmérő nemzetközi program (IPSO) tudományos igazgatója. A professzor 26 kollégájával együtt készített jelentését a napokban mutatják be Oxfordban, és az képet fest az óceánok jövőjéről. "Szinte bizonyos, hogy a korallzátonyok ökorendszere az évszázad végére kipusztul, ami becslések szerint kilenc millió faj eltűnését jelenti" - mondja Rogers.

A tudósok szerint a tengervíz felmelegedése az óceánok mélyebb vizeire is kihat majd, és sokféle állatfaj pusztulhat ki a trópusokon és az északi vizekben is. További gond a szintén az emberi tevékenységnek betudható savasodás, és az, hogy egyes helyeken egyre kevesebb a vízben az oxigén. Ezt a három tényezőt eddig külön tanulmányozták, és csak nemrég értették meg, hogy kölcsönhatásban állnak egymással.

A tengerszint gyorsabban nő, mint kétezer év óta bármikor

Az elmúlt 130 során sokkal nagyobb mértékben nőtt a tengerek vízszintje, mint bármikor az utóbbi kétezer évben - állapította meg egy német kutatócsoport Észak-Amerikában végzett méréseik alapján.

A kutatók régóta tudják a világóceánok szintjének és a klímaváltozásnak egyszerű összefüggését, miszerint minél melegebb lesz, annál jobban olvad az antarktiszi és grönlandi jégsapka, annál erősebb a gleccserek fogyása, s ez növeli a tengerek vízszintjét. Most az Észak-Amerika atlanti parti földtani rétegeiben talált fosszilis leletek révén a potsdami éghajlatkutató intézet munkatársai kétezer évre visszamenőleg modellezték a tengerszintváltozást. Az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában (PNAS) közölt eredmények a mindezidáig csak 130 évvel ezelőttig ismert összefüggést kétezer évre tolják ki és megerősítik, hogy a vízszint annál gyorsabban nőtt, minél melegebb volt a földi éghajlat.