Who's the climate scientist?! Climate change is REEEALL! Yo! PREACH!
I'm A Climate Scientist (HUNGRY BEAST)
I'm A Climate Scientist - Extended Version - (CLEAN)
I'm A Climate Scientist - Extended Version (NSFW)
Tetszett? Oszd meg!
► Környezetvédelem Hónapja 2011 a Francia Intézetben - Előadások!
A Magyarországi Francia Nagykövetség és a Francia Intézet szervezésében
A Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben
Fenntartható élet falun és városban, fenntartható energiagazdálkodás
A vidék stratégiája és a környezet
Passzívházak, energiahatékony épületek
Hogyan élhetünk fosszilis energia nélkül?
A városi fenntartható élettér
Rejtett kincseink, a barlangok feltárása és védelme. Filmvetítés 3D-ben.
► Olvadozó Vitruvius-tanulmány - ManzárdCafé
A legutóbbi mérési adatok szerint a Fram-szoros vízének hőmérséklete 1990 óta folyamatosan növekszik. Ennek hatásaként a műholdfelvételeken megfigyelhető a szoros és a Barents-tenger jégtömbjeinek gyors ütemű zsugorodása. A Greenpeace egyik legújabb kampányában erre szeretné felhívni a figyelmet, így felkértek egy művészt, John Quigley-t, hogy jelenítse meg a problémát saját értelmezésében.
Az amerikai művész Leonardo Da Vinci híres férfialakját, az emberi test méretarányait felmérő és elemző Vitruvius-tanulmányt gondolta megfelelő szimbólumnak ahhoz, hogy az emberi tevékenység hatására egyre csökkenő, olvadó gleccserek és jégsapkák veszélyeire felhívja a figyelmet. Ha belegondolunk, a meglátás jogos, hiszen a klímaváltozás szó szerint elfogyasztja a civilizációnk alapjait. Quigley az Arctic Sunrise jégtörőn jutott el a Spitzbergák és Grönland közötti helyszínre, ahol természetesen újrahasznosításra kerülő rézlapok segítségével rajzolta újra Da Vinci híres vázlatát a Fram-szoros egyik 4 olimpiai úszómedence méretű olvadozó jégtömbjére.
► Semmi jóra ne számítsunk - Greenfo
Vezető klímaszakértők előrejelzései szerint a jövőben még több áradás, hőhullám, valamint szárazság fogja sújtani a bolygónkat, és egyre magasabbak lesznek a természeti katasztrófákkal való megbirkózás költségei is.
Az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének nyers jelentése szerint a globális felmelegedés nyomán jelentkező szélsőséges időjárási viszonyok idővel olyan súlyossá válhatnak, hogy teljesen lehetetlenné tehetik az életet bizonyos területeken.
► Durva környezetvédő kampány - Addict
Az óceánok védelmét fő céljának tartó Surfrider Foundation legújabb, ausztrál kampánya ez, amelyben azt próbálják érzékeltetni, hogy az óceánok problémája nem független tőlünk, emberektől. Ránk is kihatnak ezek a gondok, és ha nem foglalkozunk vele, akkor nekünk is számolnunk kell azokkal a következményekkel, amelyekről most még nem veszünk tudomást. A három képből az olajkatasztrófát érti meg talán a legkönnyebben mindenki, a Chris Jordan fotós híressé vált sorozatát felhasználó műanyagdarabosat (1, 2) és a sörösgyűrűt (üdítősgyűrűt) talán a greenr olvasóknak már nem kell bemutatni.
► A deglobalizáció és ellenségei - Le Monde diplomatique
Kezdetben minden egyszerű volt: volt maga az Ész – amely koncentrikus körök mentén fejtette ki hatását, középén Alain Minc[1]-kel –, és volt a gyengeelméjűség. Az eszesek megállapították, hogy a globalizáció a boldogság maga, és akik ebben nem hittek, azok bolondok házába valók. „Ész” esetében azonban belső koherencia problémák merültek fel, hiszen azt állította, hogy ésszerű vitában, az érvek és ellenérvek összevetésével kell megvitatni állításait, ugyanakkor húsz éven keresztül módszeresen megtiltott minden valós vitát, és csak a kapitalizmus legmélyebb válságának látványa fogadtatta el vele, hogy a más véleményen lévők érveit nem tudja félresöpörni.
Egy független kutatócsoport is megerősítette a globális felmelegedés valóságát, remélve, hogy a nyers eredmények nyilvánosságra hozatalával a klímaszkeptikusokat is sikerül meggyőzni az adatok érvényességéről. Videó a kutatás összesített eredményéről alább.
Global warming study finds no grounds for climate sceptics' concerns - The Guardian
Sceptical climate scientists concede Earth has warmed - New Scientist
A globális felmelegedés újabb bizonyítása - Greenfo
Az elmúlt kétszáz év időjárási adatainak eddigi legátfogóbb független elemzése során ezek a kutatók a világ 15 részéből származó több mint egymilliárd adatot elemeztek. A kaliforniai Berkeley Egyetem fizikusa, Richard Muller által vezetett Berkeley Earth Project elnevezésű tanulmányban kimutatták, hogy a szárazföldi területek hőmérséklete nagyjából egy Celsius-fokkal emelkedett az 1950-es évek közepe óta.
Az 1800 és 2009 közötti idősávra vonatkozó eredmények megegyeznek a NASA New York-i Goddard Űrkutató-intézetének, az amerikai Óceán-, és Atmoszférakutató Hivatalnak (NOAA), az Egyesült Királyság Meteorológiai Intézetének és a Kelet-angliai Egyetem Klímakutató Központjának adataival – olvasható a Guardian honlapján.
A tízfős kutatócsoport – köztük Saul Perlmutter amerikai csillagász, aki megosztva kapta idén a fizikai Nobel-díjat – úgy döntött, hogy a hagyományos publikálás előtt a saját honlapján teszi közzé a nyers eredményeket, ezzel szabad utat engedve a hozzászólásoknak és a véleményeknek. A kutatók emellett hangsúlyozták, hogy az ember által okozott klímaváltozás (AGW) – pl. az üvegházhatású gázkibocsátás – is jelentősen közrejátszik a változásokban.
A klímaváltozás nem valami messzi és elvont folyamat, ami egy idő múlva elnyeli Hollandiát. A jeleit itt is láthatjuk Magyarországon. Homokhátságból perzselő Szahara - Móricz Simon képeihez kattintson bármelyik képre!
A Csongrád megyei Öttömösön már kukoricát is csak úgy lehetne biztonsággal termelni, ha rendszeresen öntöznék. Ehhez elegendő víz azonban a föld mélyén sincs errefelé – a kukorica be sem érik
Népszabadság - Móricz Simon
A magyar emberek igen sokat tudnak a globális felmelegedésről. Egy közvélemény-kutatás szerint Budapesten a legtájékozottabbak a polgárok. Tudják, hogy ha tovább nő az átlaghőmérséklet a Földön, akkor elolvad a Kilimandzsáró hava, továbbá a sarki jégsapkák; emiatt a tengerek szintje megemelkedik, és a víz elöntheti például a sidney-i operaházat.
Az azonban csak a Homokhátságon lakóknak jutott eszébe a klímaváltozásról, hogy ha egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, és a kevesebb csapadék is mind egyszerre hull le, és a belvíz meg az aszály váltja egymást, akkor az alföldi homokvidék elsivatagosodik. És nem az lesz a legnagyobb baj, hogy pótolhatatlan növény- és állatfajok pusztulnak ki, hogy csökken a biodiverzitás, hanem az, hogy ez a vidék nem tartja el többé az ott élő körülbelül egymillió embert.
A Csongrád megyei Öttömösön, amely egyik oldalán Pusztamérgessel, a másikon Ásotthalom község Átokházának nevezett részével határos, már kukoricát is csak úgy lehetne biztonsággal termelni, ha rendszeresen öntöznék. Ehhez elegendő víz azonban a föld mélyén sincs errefelé – a kukorica be sem érik, a forró szél már elkezdi leszaggatni róla a levelét.
A paprikát az ára miatt még megérné öntözni, mondja Gárgyán István, Öttömös jegyzője, de hiába teszik ezt, megégeti a nap. A gyümölcsfák felső ágairól is lehull a levél szeptember derekára. Egyre több a parlagon hagyott föld, amelyen stílszerűen parlagfű nő, meg vaddohány. Ilyen strandolni való, szép „indián nyáron”,mint az idei, „nomád” állattenyésztésre sem jó már ez a vidék: a legigénytelenebb kecske, birka sem talál magának legelőt a kiégett mezőn.
A paprikát az ára miatt még megérné öntözni, mondja Gárgyán István, Öttömös jegyzője, de hiába teszik ezt, megégeti a nap
Népszabadság - Móricz Simon Az Európai Unió támogatja az erdőtelepítést – de abból 20-30 évig nincs számottevő jövedelem. Ez idő alatt a terjeszkedő homoki erdőkben elszaporodnak a vadak, és ha van eső, akkor is lelegelik az erdő szélén a takarmányt, amit a háziállataiknak termelnének az emberek.
Hogy mit lehetne tenni? Politikai akarat nélkül semmit.
Elsüllyesztett tervekkel tele van pince, padlás. A kilencvenes évek elejének durva aszályaira válaszul a Magyar Tudományos Akadémia, majd az Antall-kormány elfogadta az Alföld-programot, amely a legsürgetőbb teendők közé sorolta a Homokhátság vízpótlását. A Horn-kormány az egészet elhalasztotta, mondván hogy majd beépítik az európai uniós normákat figyelembe vevő területfejlesztési törvénybe. A Horn-kormányt a Fideszé váltotta, a területfejlesztési törvényt nem hajtották végre, az Alföld-program elhalt.
A 2000-es években folytatódott a Homokhátság elsivatagosodása. Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO előrejelzésében félsivatagi övezetbe sorolta a térséget. Közben gigantikus tervek születtek vagy éledtek újra. Például a Duna–Tiszacsatornáé, amely 2002-es árakon 400 milliárd forintba került volna. Ráadásul önmagában ez sem oldotta volna meg a problémákat – nem beszélve arról, hogy ilyen célra ennyi pénz Magyarországon mindig csak az álmok világában létezett.
Az itteniek tudják: ha egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, és a kevesebb csapadék is mind egyszerre hull le, és a belvíz meg az aszály váltja egymást, akkor az alföldi homokvidék elsivatagosodik
Népszabadság - Móricz Simon Sokat álmodtunk az Európai Unió pénzeszsákjáról is. A csatlakozás után az Új Magyarország fejlesztési tervből 85 milliárd forintot irányoztak erre elő központi programként – de aztán a tervekben alig 4 milliárd maradt. A legújabb várakozások a magyar EU-elnökség egyik csúcsprojektjének tartott Duna-stratégiához kapcsolódtak, de az Orbán-kormány a Homokhátság vízrendezését be sem építette a tervbe, amire amúgy sem ad külön pénzt az Európai Unió.
Mások, nagyvárosi szemléletű emberek azt mondják: teljesen fölösleges a Duna–Tisza köze vízrendezésére költeni, mert sem az átlaghőmérséklet emelkedését, sem az éves csapadékszint csökkenését és egyre egyenlőtlenebb időbeli eloszlását nem lehet ezzel megváltoztatni. Szerintük legjobb volna kiköltöztetni valahová a Homokhátságon élőket – azt persze nem mondják, hogy az mennyibe kerülne, és ki viselné a költségeit.
A Homokhátságon élők nagy része azonban nem akar elköltözni sehová, mert másutt sem lát jövőt magának. Az a zöldség- és gyümölcskultúra, amelynek itt hagyományai vannak, eddig valahogyan eltartotta az emberek aktívabb részét – de már csak a felszín alatti vízkészletekkel való egyre durvább rablógazdálkodás árán.
Egyre több a parlagon hagyott föld, amelyen stílszerűen parlagfű nő, meg vaddohány. Ilyen strandolni való, szép „indián nyáron”,mint az idei, „nomád” állattenyésztésre sem jó már ez a vidék
Népszabadság - Móricz Simon Csőkutak tízezrei szívják ki a talajvizet a mind mélyebbre süllyedő vízadó rétegekből. Tőke és biztos jövőkép híján a létező legpazarlóbb, az értékes víz nagy részét azonnal és haszontalanul elpárologtató technikával öntözik a gyorsan száradó homokon küszködő növényeket, legyenek azok piacra szánt zöldségek vagy a tanyai feszület tövébe ültetett virágok.
Ha a hatóságok érvényt akarnának szerezni a ma érvényes vízügyi és környezetvédelmi rendelkezéseknek, akkor a falusi, tanyai lakosság teljes létalapját meg kellene szüntetni – ezért inkább szemet hunynak az engedély nélküli vízhasználat fölött.
Bizonyos területeken – például a Kecskeméthez közeli Fülöpháza határában – már így is a Szaharát idézi a szél által hajtott futóhomok. A vízvisszatartás egyszerűbb, de több összefogást igénylő formáihoz a helyben élőknek nincs sem elég pénzük, sem egymáshoz való bizalmuk. A döntéshozók és a meghatározó nagyvárosi közvélemény számára pedig csak akkor kommunikálható a magyar sivatag helyzete, amikor sokkoló képeket lehet róla készíteni. De amint jön egy esősebb időszak, rögtön azt mondják mindazok, akiket személyesen nem érint ez a természeti és társadalmi tragédia, hogy nincs is itt semmi probléma.
Utolsó kommentek