PPJ         2014.03.27.

Nem túlzás, ha össze kéne foglalni a GreenR blog elmúlt 5 évének bejegyzéseit: akkor az pontosan ez a videó lenne! Kohajda László, beszédében, a létbűnözéstől az elektromos autókig, a neoliberális gazdaságpolitikától az ökolokális fenntarthatóságig, mindent érthetően átvesz és bátran, őszintén elmond! Abban különbözik a többi politikustól, hogy nemcsak a problémák súlyosságát vallja be, de békés-, ökológiai- és szelíd megoldásokat kínál fel a globális ökológiai problémák hazai vetületeire.

Tisztelettel ajánlom mint természetvédelmi mérnök és leendő humánökológus, a kedves érdeklődők figyelmébe!

PPJ         2013.11.27.

Táj-tudat-tágító ökoprogramajánlónk kapcsán nézzétek meg bátran az alábbi két előadást, melyek segítségével objektív módon vehetjük számításba a magyar tájjal kialakított relációnk egészségességét. Nem lesz szép a kórkép, de ugye minden betegség egyben a gyógyulásra rámutató irányt is magában hordozza a figyelmes ember számára. Mivel a magyar nép többek között a mágusok-, táltosok-, gyógyítók-, javasok népe, ezért nem kételkedem benne, hogy ha megfelelő tudással fogunk ismét rendelkezni, akkor nemcsak önmagunkat, a társadalmunkat és a tájainkat, hanem ezen keresztül, önzetlenül, csakis önzetlenül, az egész világot is képesek leszünk meggyógyítani!  A témában korábban megjelent eddigi legátfogóbb cikkem, (MTVSZ.blog.hu / Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz) mind természetvédelmi-, tájökológiai-, fenntarthatósági-, és agrárpolitikai vonzatai miatt, főleg Kishantos okán, bátran ajánlom. Áldás!

Mennyire látjuk a múltunkat – Az alföldi táj 200 évvel ezelőtt
Előadó: Molnár Zsolt, tájökológus
2013. augusztus 18. (vasárnap), Apajpuszta (Magyarok Országos Gyűlése), Tanácskozó Közösségi Sátor

Élet, tér, vidék – a feltámadás alapjaihoz
Előadó: Balogh Péter, gazdálkodó geográfus (Az előadó honlapja: emberestisza.blogspot.hu)
2013. augusztus 18. (vasárnap), Apajpuszta (Magyarok Országos Gyűlése), Jövőkép sátor

Új térkép a globális erdőirtásról - Greenfo.hu

Az erdőirtás és -telepítés mértékét ábrázoló új, nagy felbontású globális térképet hoztak létre kutatók a Google Earth segítségével. Az interaktív online eszköz bárkinek elérhető és figyelemre méltó felbontással – 30 méter – nagyítható. A térkép a 2000 és 2012 közötti tartományban mutatja meg a világ erdőtakaróját a Landsat-7 műhold 650 ezer felvétele alapján. Ez időszakban a Föld összességében Mongólia területének megfelelő méretű erdőtakarót veszített el.

Tanulmányuk a műholdas felvételek alapján számos kulcsfontosságú eredményt közöl az erdőtakarók változásáról 2000 és 2012 között. Eme időszakban a Föld 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőséget veszített el az erdőirtás, tüzek, betegségek és viharok miatt. Eközben 800 ezer négyzetkilométernyi új erdőre is szert tett, így összességében a nettó veszteség 1,5 millió négyzetkilométer.

Régen Magyarország ⅔-át erdők borították, ma az erdősültség 20-21%-os, ebből a természetközeli erdő csupán 6-7%. Teljesen természetes állapotú (ős)erdő nincsen, és problémát okoz a telepített erdők nagy aránya. De elmondható, hogy az erdőterületek folyamatosan növekednek hazánkban. A térképet évente frissítik majd, és fel lehet használni az erdőkezelési programok hatékonyságának kiértékelésére. Ezenkívül segítheti a környezetvédő szervezeteket az erdőirtás hatásainak – beleértve a biodiverzitást érintő veszélyeket, a széntárolást és a klímaváltozást - nyomon követésében.

PPJ         2013.11.26.

"Feltűnően keveset hallunk arról a minket és szuverenitásunkat is nagymértékben érintő világgazdasági megállapodásról, amit sok szakértő a létező eddigi legnagyobb kereskedelmi egyezménynek nevez. Már több mint egy éve folynak a tárgyalások az EU és USA közötti szabadkereskedelmi megállapodásról, mely gyakorlatilag egy egységes szabadpiaci egységgé tenné a világ két legnagyobb gazdaságát. Az egyezmény viszont számos veszélyt is magában rejt, könnyen lehet, hogy az egyezményt követően kötelező lesz a GMO-kat és az évek óta betiltott rákkeltő vegyszereket beengednünk Magyarországra." - írja Simon Gergely, a Greenpeace regionális szakértője

Korábbi kapcsolódó bejegyzések:
"Ökopolitika" - tagok legyünk vagy szabadok?
A globalizáció politikai trilemmája
GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

A készülő nemzeti biodiverzitás stratégiához benyújtott Magyar Természetvédők Szövetsége véleményében így fogalmazott:

"Felhívjuk továbbá a figyelmet az Európai Unió és az Egyesült Államok között az idei évben megindult szabadkereskedelmi tárgyalásokra (...), amely az egyik legnagyobb veszély, ami a biodiverzitással kapcsolatos eddigi erőfeszítéseinkre leselkedik! A készülő szabadkereskedelmi megállapodás veszélybe sodorhat minden olyan vívmányt, amelyet az elmúlt évtizedek során a környezet- és természetvédelem során elértünk. Különösen hazánk Alaptörvényben is rögzített génmódosítás-mentességére jelent nagy veszélyt ez a megállapodás. Ezért mindent meg kell tenni, hogy e megállapodás létrejöttét megakadályozzuk. Ebben jelentős szerepe kell vállalnia a VM mellett az NGM-nek és a KüM-nek is."

Ehhez kapcsolódóan ajánljuk George Monbiot cikkét a Guardianből:

This transatlantic trade deal is a full-frontal assault on democracy

Brussels has kept quiet about a treaty that would let rapacious companies
subvert our laws, rights and national sovereignty

PPJ         2013.11.16.

Érdeklődési és kapcsolati köreinkbe tartozó kurzusra és szemináriumra hívjuk fel a megtisztelő figyelmeteket! November végén Keszthelyen lesz esedékes egy Georgikonos tömbösített képzés, ahol Molnár Zsolt a tájtörténet és hagyományos ökológiai tudás mentén fog előadni, decemberben pedig etnoökológiai szeminárium kerül megrendezésre szintén Molnár Zsolt szervezésében, amikor is egy különleges ember, Paul Nadasdy, a magyar Nádasdy család külföldre szakadt, etnobiológiával és (jó értelemben vett) politikai ökológiával foglalkozó sarja, egyetemi professzor jön hozzánk!

Hagyományos ökológiai tudás

A kurzus célja a hagyományos ökológiai tudás létrejöttének, ill. eredeti és mai felhasználási lehetőségeinek megismerése, a téma elméleti és módszertani alapjainak bemutatása, a gyűjtéséhez, értelmezéséhez és használatához kapcsolódó kompetenciák elsajátítása.

Ezalatt értve a növényfajokhoz-, élőhelyekhez, tájváltozáshoz-, tájtörténethez kapcsolódó hagyományos ökológiai tudást; a generációk közti tudásátadás hagyományos és modern módjait, a hagyományos ökológiai tudás szerepét a természetvédelemben és a környezeti nevelésben, ezek oktatási és társadalmi következményeit, a tudás erózióját és védelmét, nemzetközi programokat, szervezeteket és egyezményeket. Szó lesz a hagyományos ökológiai tudás szerepéről az erőforrás-gazdálkodásban, az „őslakosok" jogairól, a tudásmegőrzés és -használat sikereiről és kudarcairól a világban (elsősorban kanadai példákkal).

GreenR olvasóknak (írjátok meg, hogy innen értesültetek) a jelentkezési határidő meghosszabbítva! :)

Hagyományos Ökológiai Tudás - tantárgyleírás dokumentum
Hagyományos ökológiai tudás - tantárgyhoz szükséges előzetes beadandó tematikája

Kötelező illetve ajánlott irodalom:
+++ Babai D., Molnár Zs. (2009): Népi növényzetismeret Gyimesben II.: termőhely- és élőhelyismeret. Botanikai Közlemények 96: 145-173.
+++ Berkes, F., Colding, J., and Folke, C. (2000). Rediscovery of Traditional Ecological Knowledge as Adaptive Management. Ecological Applications 10: 1251-1262. (magyarra fordítja Gellény Krisztina, 2013)
+++ Molnár Zs. (2011): Hortobágyi pásztorok hagyományos ökológiai tudása a legeltetésről, kaszálásról és ennek természetvédelmi vonatkozásai. Természetvédelmi Közlemények 17: 12-30.

V. Etnoökológiai szeminárium (dec. 8-9.) - Meghívó

Ezúttal is egy különleges embert sikerült meghívnunk. Paul Nadasdy, a magyar Nádasdy család külföldre szakadt, etnobiológiával és (jó értelemben vett) politikai ökológiával foglalkozó sarja, egyetemi professzor jön hozzánk. Arra kérték a szervezők, hogy arról tartson nekünk előadásokat, hogy az állam hogyan hat intézkedéseivel, akár jó szándékú szabályzásaival a hagyományos táj és ember viszonyra, hogyan torzítja a fenntarthatóbb tájhasználatot eredményező hagyományos tájszemléletet, hagyományos ökológiai tudást. A kérdés nem csak Kanadában időszerű.

Az európai és a hazai természetvédelem egyik kulcskérdése, hogy hogyan viszonyulunk a tájban élőkhöz, a gazdálkodókhoz. Tudatában vagyunk-e annak, hogy természetvédelmi kezelési tevékenységünk milyen hatással van a tájban élők gondolkodásmódjára, motivációira, még meglévő hagyományos ökológiai tudására? A kérdést Nyugat-Európában már intenzíven kutatják olyan gazdák között, akik már alig rendelkeznek hagyományos ökológiai tudással. Az utóbbi években hazánkban is indultak ilyen célzatú kutatások, ezeket is segítheti majd a szeminárium. A szeminárium egyrészt elméleti és módszertani kérdéseket fog feszegetni, másrészt zömmel kanadai példákon mutatja be a fenti kérdéskört. A szeminárium nyelve az angol!

Botanikusok, zoológusok, ökológusok, hivatásos és civil természetvédők, néprajzosok, antropológusok, tanárok, ökológiai közgazdászok és más, tájjal és emberrel foglalkozók jelentkezését várjuk!

Seminar on the Culture and Politics of Ecological Management - Vth ethnoecological seminar in Vácrátót - 8-9 December 2013 ~~ MTA Centre for Ecological Research, Vácrátót, Hungary

Jelentkezési határidő: 2013. november 15.
GreenR olvasóknak (írjátok meg, hogy innen értesültetek) a jelentkezési határidő meghosszabbítva! :)
Jelentkezés módja: név, intézmény, telefon, email, érdeklődési terület (tudományág, téma)
Vácrátóti és Vácrátót közeli szállás keresésében kérek segítséget: igen nem

PPJ         2013.10.06.

"-A nagy malom, a nagy malom, ö, a nagy malom, ö, nem tud ÉLŐ lisztet előállítani..."
"- Ja..."

Rodics Katalin: "Én természetvédő vagyok, de rá kellett jönnöm arra, hogy nem tudunk természetet védeni, ha nem hozzuk helyre a mezőgazdaságot! Kész. Ennyi!"

Automata, felültöltős, nem vízkövesedő, környezetbarát, esetleg hamulúgos: mosógép

Fa-fűrészház malom a XII. századból

Az esztergomi reneszánsz vízgép
(és a "sátánista magyarok" az idegenszívű krónikás szerint... :D)