PPJ         2011.03.17.

A cikk az Adbusters.org-on megjelent szöveg magyarra fordítása. A cikk az Adbusters friss 2011 Március/Április POST NORMAL című számában jelent meg, melynek teljes képernyős előnézete érhető el!

Photo by Kenji Aoki

Talán mi leszünk az utolsó genráció, ami még vad sushit ehetett. Az ENSZ Környezeti Program 2010 Májusi jelentése ugyanis megállapította, hogy 30%-a a halállományoknak "összeomlott", és arra figyelmeztet, hogy ha nem változtatunk a halászati szokásainkon, akkor 40 (én még 60-at tanultam 3 éve az egyetemen! borzasztó az ÜTEM!) éven belül tulajdonképpen ténylegesen kifogyunk az ehető halakból! Paul Greenberg, a Four Fish: The Future of the Last Wild Food című könyv szerzője azt írja, hogy globálisan évente 170 milliárd font (~77 millió tonna) vad halat halászunk le, ami "akkora mennyiség, mint egész Kína emberi populációja". Greenberg hangsúlyozza, hogy négyszer vagy ötször ennyi óceánra lenne szükségünk, hogy az kielégítse a Föld bolygó hét milliárd emberének az étvágyát!

Ha a vad halállományoknak egy az emberiség által elkövetett kipusztítása sokkolóan hangzana, akkor ez még inkább az lenne az előző generációknak. Az óceánok halai - idézve Greenbergtől - olyannak tűntek, mint "egy termény a tengerből betakarítva, ami mágikusan magától visszanőtt minden évben. Egy termény, ami sosem igényelt ültetést." Elődeinknek még maga az elképzelés is abszurdnak tűnt volna, hogy "mi", emberiség, az óceánokat az összeomlás széléig ki tudjuk halászni. Hónapokba, egyenesen évekbe tellett áthajózni az óceánokat. Az óceánok voltam a megtestesítői a mérhetetlenség képzetének. De amikor egy szimpla kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) 10.000 dollárt érhet, akkor a piaci erők halálos áramlatot jelentenek ami ellen csak viaskodni tud óceánjaink legélvezetesebb teremtményhada. Meg tudjuk fordítani valahogy a tendenciát? Vagy most már túl késő is?

PPJ         2011.03.14.

Az ELTE Innovációs Napján, 2011. február 23-án, az Eötvös Loránd Tudományegyetem harmadszor jutalmazta Az ELTE Innovatív Kutatója Díjjal azon kutatókat, akik a tavalyi évben a leginkább hozzájárultak ahhoz, hogy az intézményben keletkezett műszaki, természettudományi, informatikai tudás az egyetem érdekében hasznosuljon. Az Egyetemi Tanulmányi Testület egyöntetű javaslatára a közös kutatásért Horváth Gábor biofizikus (habilitált egyetemi docens, az MTA doktora; ELTE TTK Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium) és Kriska György biológus (egyetemi adjunktus, Ph.D.; ELTE TTK Biológiai Intézet, Biológiai Szakmódszertani Csoport) vehette át az ELTE Innovatív Kutatója Díjat.

A két oktató-kutató az elmúlt években a poláros fényszenyezés kísérleti vizsgálatában folytatott nagy nemzetközi visszhangot kiváltó tudományos tevékenységet. A kutatások két szabadalmi bejelentéshez vezetettek. Az ELTE e két munkatársa a fejlődésében vízhez kötődő számos rovarról (például szitakötőkről, vízibogarakról, vízipoloskákról, tegzesekről, kérészekről, böglyökről) mutatta ki, hogy pozitív polarotaxissal rendelkeznek, azaz vonzódnak a vízszintesen poláros fényhez, mert a természetben a vizes életterüket a vízfelszínről tükröződő vízszintesen poláros fény érzékelése alapján találják meg.

Saját fejlesztésű képalkotó polarimetriával igazolták, hogy az antropogén környezetben rengeteg mesterséges tárgy és felület (például kőolajtó, aszfalt út, fekete műanyag fóla, sötét üvegfelület, fekete sírkő, napelemtábla, napkollektor, fekete, vörös és sötét színű autó) ver vissza erősen és vízszintesen poláros fényt, miáltal vizet utánozva megtéveszti és magához vonzza a polarotaktikus vízirovarokat. Terepkísérletekkel bizonyították, hogy az így megtévesztett rovarok és a mesterséges vonzó felületekre lerakott petéik gyakran elpusztulnak, ami nagy veszteséget okoz az érintett rovarpopulációknak. E jelenséget poláros fényszennyezés (polarized light pollution) néven vezették be a hazai és nemzetközi szakirodalomba.

A poláros fényszennyzés depolarizáló rácshatással való csökkentéséről egy magyar szabadalmi bejelenetés született. Eredményeiket nívós nemzetközi referált folyóiratokban publikálták, mely cikkeiket a legrangosabb tudományos folyóiratok (többek között a Nature, Science, New Scientist, Scientific American) is recenziókban méltatták.

Forrás:
http://www.elte.hu/hir?id=NW-2257,
http://ttk.elte.hu/eredmenyeink/innovativelte2010.pdf

PPJ         2011.03.12.

Ha a WOXX.lu luxemburgi oldalon megjelent egy cikk az Auchanról az Interglobal rovatban Auchan bétonne címmel és az Auchan álújság illusztrációjával. :)

woxx | 27-01-2011 | Nr 1095 HONGRIE

Auchan bétonne

Aux abords du Danube, un marais reconnu jusqu'à peu réserve naturelle est tombée dans les mains d'Auchan. Écologistes et scientifiques luttent depuis plus d'un an pour que les institutions compétentes révisent leur décision.

De hogy ne csak pislogjunk vagy franciául tudó ismerősök után kutassunk, segítségünkre jön a google transzlétör, amivel ha nem is a pontos fordítást, de a lényeget azért megkapjuk, például:

Szerveznek tüntetéseket kívül több szupermarket, amelyben a bojkott a márka, néhány aktivista elrabol logo Auchan és terjesztése hamis szórólapok piacra dobta az úgynevezett termékek az állatok élő mocsári teknős leves, blokkolja a béka. Auchan nem értékeli a viccet, és panaszkodnak.  De ez nem hagyja abba a környezetvédők is, hogy terjesszék ironikus képet a most már híres "láthatatlan mocsár"... :)

PPJ         2011.03.11.

PPJ         2011.03.04.