PPJ         2011.08.16.

Megmutatom nektek ezt a videót, hátha egyszer idetévedne a nagy Amerika és GM imádó "barátaink". Az igazi mindennapi amcsi farmerok másként vélekednek a GM terményekről. Millió dolláros károkat okoztak már nekik a GénMódosított terményeket gyártó vállalatok. Tehetetlenek. Szerintem halljuk meg a valódi Amerika hangját és segítsünk rajtuk például úgy, hogy a génmódosított szervezeteket ránk erőltetőkkel közöljük: saját hazájukban (már ha egy cégnek van ilyen) is a pokolba kívánják őket.

PPJ         2011.08.15.

"Györgyey János ezeken a hasábokon májusban látványosan értetlenkedett, hogy miért szerepel a GMO-mentesség az új Alkotmányban (Miért GMO-mentes az alkotmány?). Két hónappal később Dudits Dénes agrármérnök támadta hevesen ugyanazt a cikkelyt (Alkotmányos génpánik,). Arról nincs véleményünk, hogy alkotmányjogilag, az alkotmányozás hagyományait tekintve mennyire szerencsés ez a kitétel, de azt tudjuk, hogy gazdasági, ökológiai és egészségügyi okokból nagyon is szükséges." - írják a Népszabadság hasábjain Tömöri Balázs és Vay Márton.

[...]

Milyen esetleges előnyöket remélhetünk a génmódosított növényekkel és állatokkal járó károk és veszélyek vállalásától? Szerencsés helyzetben vagyunk, kitűnő támpontot nyújt ehhez a Világbank és az ENSZ három szakmai szervezete, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 110 kormány közreműködésével, 11 millió euróból, a kormányok által delegált 400 szakértő három és fél éves munkájával készített kutatás. Ezek a tudománytalansággal és dilettantizmussal aligha vádolható szervezetek vizsgálták, mit tehet az agrárium a szegénység és az éhezés csökkentéséért, miként lehet a mezőgazdaságot fenntarthatóbbá tenni.

A hallatlan jelentőségű tanulmány cáfolta a géntechnológiai ipar fő érvét, miszerint a GMO-k csökkentik a vegyszerfelhasználást és majd ők látják el az éhezőket. Ellenkezőleg: környezeti, egészségügyi és gazdasági károkat, kockázatokat jelentenek. Nota bene, azt is kimondja ez a dokumentum, hogy a nagyipari, vegyszeres mezőgazdaság zsákutca, a helyi fajtákra és erőforrásokra, kistermelőkre, családi gazdaságokra, biotermelésre és a sokféleségre érdemes alapozni a mezőgazdaságot. (A tanulmány teljes szövege angolul, az összefoglalója magyarul letölthető a Greenpeace oldaláról.)

[...]

Györgyey János is sokkal őszintébben fogalmaz, ha nem egy újságban érvel, hanem szűkebb körben nyilatkozik meg. Egy szegedi tudományos fórumon a Greenpeace birtokában lévő hangfelvétel szerint ugyanis szó szerint ezt mondta: „a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.” Kár, hogy nem erről írtak Dudits úrral közös cikket – nagyobb sikere lett volna.

A szerzők a Greenpeace munkatársai

PPJ         2011.08.12.

Nagyon időszerű kis videó ez. Minden mondatnál mosolyogva bólogattam és éreztem: csak ezen tapasztalatok alapján kivívott, a vidék iránti tisztelet az, ami a főváros és vidéke manapság megborult egyensúlyát elkezdheti visszabillenteni. Szerencsére nem máshogy, nem felülről érkező külső nyomás hatására, hanem ezen fiatalok által alulról építkezően "belülről bomlasztva" fogja a főváros magába szívni újra a vidék értelmetlenül elnyomott ízét.

PPJ         2011.07.21.

Az Élőlánc Magyarországért messzemenően támogatja a Magyarország GMO mentességének fenntartása érdekében tett kormányzati intézkedéseket, és visszautasítja a MONSANTO nyilatkozatát, melyben a magyar hatósági laboratóriumok eredményeit, és az abból fakadó hatósági intézkedéseket megkérdőjelezi. Nagyra értékeljük a nyilatkozat azon részét, miszerint „A Monsanto kijelenti, hogy tiszteletben tartja a Magyar Kormány azon törekvéseit, hogy az ország területén megakadályozza a genetikailag módosított növények termesztését. A Monsanto csak hagyományos, nem-GM vetőmagot forgalmaz Magyarországon. A Monsanto kijelenti, hogy a hagyományos vetőmagja csak abban az esetben kerülhet forgalomba, ha a vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabványoknak megfelelő vizsgálatokon átesett, amelyek alátámasztják, hogy nem tartalmaz kimutatható GMO-t.” Ennek fényében csodálkozunk a nyilatkozat többi részének a Kormány intézkedéseit támadó tartalmán. A további vizsgálatokra, a termény felvásárlására tett javaslataik a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem megvalósíthatóak – mert a GMO mentesség érdekében a GM szennyezett növényállományt a további szennyezés elkerülése érdekében most kell megsemmisíteni.

Végül, de nem utolsó sorban fontos leszögezni, hogy a magyar gazdáknak nem a kormány, hanem azok a cégek okoztak kárt, akik a szennyezett vetőmagot forgalomba hozták. A vétlen gazdákat természetesen kártalanítani kell, de okosan teszik, ha jövőre attól vásárolnak vetőmagot, aki garantálni tudja a vetőmag GMO mentességét.

2011. július 19.

az Élőlánc Magyarországért elnöksége

Kapcsolat:

Ács Sándorné agrármérnök
acsne.eva AT gmail DOT com
Tel: 30 3850 379
 

PPJ         2011.07.07.

A végleges honlap elkészültéig ez az ideiglenes internetcíme. Információért az okotoxikologia@gmail.com címhez lehet fordulni.

A MÖTT feladata a kémiai és biológiai ágensek bioszférára gyakorolt következményeinek vizsgálata. A MÖTT célja, hogy feltárja az ökoszisztémára gyakorolt hatásokat és elősegítse azok mérséklését. A MÖTT minden év novemberében egynapos tudományos konferenciát szervez, kémiai és biológiai/genetikai biztonság témakörökben. Hamarosan megjelenő önálló honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt majd működéséről és szakmai állásfoglalásairól. A Biokontroll tudományos folyóirat ökotoxikológia rovata lesz a MÖTT szakmai fóruma.

A Fővárosi Bíróság 2011. június 17-én 14452 sorszámmal bejegyezte a Magyar Ökotoxikológiai Társaságot és egyben közhasznú szervezetté minősítette.

A Magyar Ökotoxikológiai Társaság (MÖTT) alakuló Közgyűlésére 2011. március 11-én az Ökotárs Alapítvány tárgyalójában került sor. A huszonkét alapító tag megvitatta, majd elfogadta az Alapszabályt, majd a szükséges dokumentumokkal együtt a Fővárosi Bíróságnak (FB) benyújtotta. Az FB néhány kiegészítést kért, ezért a második Közgyűlésen (május 20-án) az alapító tagok elkészítették az Alapszabály végleges verzióját. 

Négy évre a MÖTT elnökének Darvas Bélát, az elnökség tagjainak Major Jenőt és Simon Gergelyt; a Felügyelő Bizottság elnökének, Murányi Attilát, tagjainak Székács Andrást és Szoboszlay Sándort választották meg.

A MÖTT feladata a kémiai és biológiai ágensek bioszférára gyakorolt következményeinek vizsgálata. A MÖTT célja, hogy feltárja az ökoszisztémára gyakorolt hatásokat és elősegítse azok mérséklését. A MÖTT minden év novemberében egynapos tudományos konferenciát szervez, kémiai és biológiai/genetikai biztonság témakörökben. Hamarosan megjelenő önálló honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt majd működéséről és szakmai állásfoglalásairól. A Biokontroll tudományos folyóirat ökotoxikológia rovata lesz a MÖTT szakmai fóruma.

A Magyar Ökotoxikológiai Társaság tagja lehet az, akit két tag a szakmai munkássága alapján ajánl. Új tagnak az első évben még nincs ilyen jogosultsága. 2011-2012-ben csak az alapító tagok ajánlhatnak, ezért tagfelvételi ügyekben először közülük kell kettőt felkeresni és írásbeli ajánlást kérni. A MÖTT alapító tagjai: