Elindult a Humánökológiai Filmgyűjtemény

PPJ         2011.07.13.

Nagylelkű felajánlás érkezett az utóbbi poszt után! Az 100 GB-os tárhely éves díjának (~99$) felét elvállalná egy úriember! Kérlek titeket, hogy gyűjtsük össze az összeg másik felét is! A következő lépés részemről egy internetcím és egy weboldal létrehozása lesz külön ennek a gyűjteménynek, hogy ne csak ebbe a blogba legyenek beszúrva a filmek elérhetőségei.

Regisztráltam a kiválasztott tárhelyre és 14 napig ingyenesen próbálgathatom. Első feltöltésem a TechnoCalyps című három részes dokumentumfilm lett. Angol nyelvű és a nem angol részeknél angol feliratos. Sajnos nincs még hozzá magyar felirat, nagy hiányosság! Aki érez magában kurázsit, elkészíthetné!

A tárhely, ahol a film van (és a filmek lesznek a jövőben) biztonságos, nem törölnek semmilyen indokkal semmit. Egyelőre még nem üzemel, de a későbbiekben online-nézhetőséget (stremaing) is terveznek a feltöltött fájlokhoz.

http://www.technocalyps.com/assets/dvdcover.png

TechnoCalyps - Part I - TransHuman.avi

TechnoCalyps - Part I - TransHuman.srt

TechnoCalyps - Part II - Preparing for the Singularity.avi

TechnoCalyps - Part III - The Digital Messiah.avi

TechnoCalyps - Part III - The Digital Messiah.srt

         2 hozzászólás

Címkék: filmajánló humánökológiai filmgyűjtemény technocalyps

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napikép: Meet the world

PPJ         2011.07.11.

Bár az adatok vizualizációja találó, a statisztikai adatoknak mégsem örülhetünk. Fogd fel a világot másképp! Nacionalista beszűkültség helyett tekints a világ zászlóira a különböző tér és idő adta lehetőségek vagy épp nyomorok szimbólumaiként.

Angola, Brazil, Burkina Faso, Colombia, China, Somalia, EU, USA.

         szólj hozzá

Címkék: statisztika világ napikép humánökológia zászlók

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Megalakult a Magyar Ökotoxikológiai Társaság

PPJ         2011.07.07.

A végleges honlap elkészültéig ez az ideiglenes internetcíme. Információért az okotoxikologia@gmail.com címhez lehet fordulni.

A MÖTT feladata a kémiai és biológiai ágensek bioszférára gyakorolt következményeinek vizsgálata. A MÖTT célja, hogy feltárja az ökoszisztémára gyakorolt hatásokat és elősegítse azok mérséklését. A MÖTT minden év novemberében egynapos tudományos konferenciát szervez, kémiai és biológiai/genetikai biztonság témakörökben. Hamarosan megjelenő önálló honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt majd működéséről és szakmai állásfoglalásairól. A Biokontroll tudományos folyóirat ökotoxikológia rovata lesz a MÖTT szakmai fóruma.

http://www.bdarvas.hu/home/userfiles/image/card.jpg

A Fővárosi Bíróság 2011. június 17-én 14452 sorszámmal bejegyezte a Magyar Ökotoxikológiai Társaságot és egyben közhasznú szervezetté minősítette.

A Magyar Ökotoxikológiai Társaság (MÖTT) alakuló Közgyűlésére 2011. március 11-én az Ökotárs Alapítvány tárgyalójában került sor. A huszonkét alapító tag megvitatta, majd elfogadta az Alapszabályt, majd a szükséges dokumentumokkal együtt a Fővárosi Bíróságnak (FB) benyújtotta. Az FB néhány kiegészítést kért, ezért a második Közgyűlésen (május 20-án) az alapító tagok elkészítették az Alapszabály végleges verzióját

Négy évre a MÖTT elnökének Darvas Bélát, az elnökség tagjainak Major Jenőt és Simon Gergelyt; a Felügyelő Bizottság elnökének, Murányi Attilát, tagjainak Székács Andrást és Szoboszlay Sándort választották meg.

A MÖTT feladata a kémiai és biológiai ágensek bioszférára gyakorolt következményeinek vizsgálata. A MÖTT célja, hogy feltárja az ökoszisztémára gyakorolt hatásokat és elősegítse azok mérséklését. A MÖTT minden év novemberében egynapos tudományos konferenciát szervez, kémiai és biológiai/genetikai biztonság témakörökben. Hamarosan megjelenő önálló honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt majd működéséről és szakmai állásfoglalásairól. A Biokontroll tudományos folyóirat ökotoxikológia rovata lesz a MÖTT szakmai fóruma.

A Magyar Ökotoxikológiai Társaság tagja lehet az, akit két tag a szakmai munkássága alapján ajánl. Új tagnak az első évben még nincs ilyen jogosultsága. 2011-2012-ben csak az alapító tagok ajánlhatnak, ezért tagfelvételi ügyekben először közülük kell kettőt felkeresni és írásbeli ajánlást kérni. A MÖTT alapító tagjai:

Ács Sándorné, Éva (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft, IFOAM, Kishantos) – acsne.eva@gmail.com
Bakonyi Gábor DSc (Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai Tanszék, Gödöllő) – bakonyi.gabor@mkk.szie.hu
Báskay Imre (MgSzH NTAI Gödöllői Vízélettani Laboratórium, Gödöllő) – baskayi@ontsz.hu
Bozsik András CSc (Debreceni Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Debrecen) – bozsik@agr.unideb.hu
Darvas Béla DSc (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest) – bdarvas@freemail.hu
Dura Gyula CSc (Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest) – dura.gyula@oki.antsz.hu
Fekete Gábor PhD (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest) – fekete@julia-nki.hu
Hartman Mátyás (Szent István Egyetem, KTI, Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék, Gödöllő) – hartman.matyas@kti.szie.hu
Heltai György DSc (Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő) – heltai.gyorgy@mkk.szie.hu
Kukolya József PhD (Szent István Egyetem, KTI, Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék, Gödöllő) – kukolya.jozsef@mkk.szie.hu
Major Jenő PhD (Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest) – major.jeno@okbi.antsz.hu
Márialigeti Károly DSc (ELTE Mikrobiológiai Tanszék, Budapest) – mariak@elte.hu
Móra Veronika (Ökotárs Alapítvány, Budapest) – move@okotars.hu
Murányi Attila DSc (MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest) – muranyi.attila@t-online.hu
Nagy Péter István PhD (SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék, Gödöllő) – nagy.peter@mkk.szie.hu
Roszík Péter (Biokontroll Hungária Nonprofit Kft, Budapest) – roszik@t-online.hu
Simon Gergely (Levegő Munkacsoport, PAN Europe, Budapest) – simong@levego.hu
Székács András DSc (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest) – aszek@nki.hu
Szoboszlay Sándor PhD (Szent István Egyetem, KTI, Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék, Gödöllő) – szoboszlay.sandor@kti.szie.hu
Török Tamásné Kozma Andrea PhD (Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest) – torok.andrea@oki.antsz.hu
Varga L. György PhD (Budapest) – varga.l.gyorgy@freemail.hu
Záray Gyula DSc (ELTE TTK Analitikai Kémiai Tanszék, Budapest) – zaray@ludens.elte.hu
         szólj hozzá

Címkék: környezet ökológia agrárium ökotoxikológia humánökológia darvas béla magyar ökotoxikológiai társaság mött

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Audiovizuális természetvédelem rovatunkban ma: Four Tet - Circling

PPJ         2011.07.06.

Four Tet (vagyis becses nevén Kieran Hebden) az elektronica, folktronika, jazz és nem utolsó sorban az általam oly nagyon kedvelt IDM stílus nagyszerű képviselője, ötvözője. Circling című (mert én mindenbe ökológiát és reciklust látok :)) számát egy rajongója illesztette a The Great Rift: Africa's Wild Heart című BBC dokumentumfilm sorozat lélegzetelállító képanyagára.

Egészségetekre!

         szólj hozzá

Címkék: zene ajánló videó four tet ökológia audiovizuális természetvédelem

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Viszlát "kék" bolygó!

PPJ         2011.06.28.

Tönkre tesszük az egykor még a végtelenség szinonimájaként használt óceánokat és tengereket. "Csupán" azt a kétharmadot - amitől egyáltalán ez a Föld bolygó működik. A nagy áramlások és az éghajlati övek hajtómotorját, a minden földi keringések szívét.

Elveszítjük! Elveszítjük! Töltés! Defibrillálás 1000 Volton!

 

Sokkoló jelentés a tengeri élővilágról

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/28048/cikk.jpgA hittnél is sokkal nagyobb gond van a halakkal és a vízi emlősökkel az óceánok mélyén. A savasodás, a felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés ugyanis egyre nagyobb veszélybe sodorja a halak, a cápák és a bálnák életét. Sőt a legújabb jelentés szerint elkerülhetetlen, hogy több faj kihaljon a bolygóról. A tudósok szerint a veszélyt előidéző együtthatók kumulálódnak, így a bolygó talán legnagyobb kihalási hulláma előtt állunk most.

Példa nélküli és a katasztrofális helyzet alakult ki az óceánok mélyén. Erre utal egy, a napokban közzétett tudományos tanulmány, amely a Föld sós tengereiben és óceánjaiban élő halak és vízi emlősök helyzetét kutatta. A kutatók szerint a szennyezések és a túlhalászat is közrejátszik abban, hogy tömegesen tűnnek majd el a vízi fajok az óceánokból, szerintük ez elkerülhetetlen.

Nyugtalanító ütemben melegszik a Vörös-tenger

A Vörös-tenger vize egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján. A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja.

A kutatók a Vörös-tenger felszínéről 1985 és 2007 között készült műholdas hőtérképeket elemeztek ki. Dionysios Raitsos, a szaúd-arábiai King Abdullah Tudomány és Technológiai Egyetem (KAUST) éghajlatkutatója és kollégái a Geophysical Research Letters című szaklapban számoltak be arról, hogy a szokatlanul gyors hőmérsékletváltozás az 1990-es évek közepén vette kezdetét.

Mi okozzuk a hatodik tömeges kihalást!

A globális felmelegedés, a savasodás és az oxigénhiány miatt annyi faj pusztulhat ki az óceánokban, amire több millió éve nem volt példa - figyelmeztetnek vezető óceánkutató tudósok.

"Ha ez így megy tovább, akkor az óceánokban élő fajok tömeges kipusztulására számíthatunk" - állítja Alex Rogers oxfordi professzor, az óceánok állapotát felmérő nemzetközi program (IPSO) tudományos igazgatója. A professzor 26 kollégájával együtt készített jelentését a napokban mutatják be Oxfordban, és az képet fest az óceánok jövőjéről. "Szinte bizonyos, hogy a korallzátonyok ökorendszere az évszázad végére kipusztul, ami becslések szerint kilenc millió faj eltűnését jelenti" - mondja Rogers.

A tudósok szerint a tengervíz felmelegedése az óceánok mélyebb vizeire is kihat majd, és sokféle állatfaj pusztulhat ki a trópusokon és az északi vizekben is. További gond a szintén az emberi tevékenységnek betudható savasodás, és az, hogy egyes helyeken egyre kevesebb a vízben az oxigén. Ezt a három tényezőt eddig külön tanulmányozták, és csak nemrég értették meg, hogy kölcsönhatásban állnak egymással.

A tengerszint gyorsabban nő, mint kétezer év óta bármikor

Az elmúlt 130 során sokkal nagyobb mértékben nőtt a tengerek vízszintje, mint bármikor az utóbbi kétezer évben - állapította meg egy német kutatócsoport Észak-Amerikában végzett méréseik alapján.

A kutatók régóta tudják a világóceánok szintjének és a klímaváltozásnak egyszerű összefüggését, miszerint minél melegebb lesz, annál jobban olvad az antarktiszi és grönlandi jégsapka, annál erősebb a gleccserek fogyása, s ez növeli a tengerek vízszintjét. Most az Észak-Amerika atlanti parti földtani rétegeiben talált fosszilis leletek révén a potsdami éghajlatkutató intézet munkatársai kétezer évre visszamenőleg modellezték a tengerszintváltozást. Az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában (PNAS) közölt eredmények a mindezidáig csak 130 évvel ezelőttig ismert összefüggést kétezer évre tolják ki és megerősítik, hogy a vízszint annál gyorsabban nőtt, minél melegebb volt a földi éghajlat.

         szólj hozzá

Címkék: globális felmelegedés tenger természetvédelem óceánok fenntarthatóság humánökológia korall pusztulás tenger savasodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása