PPJ         2014.05.28.

Hetesi Zsolt, az FFEK tagjának írása a mindinkább aktuális olajhozamcsúcs kapcsán: "Sokszor teszik fel nekem a kérdést: nem érzi úgy, hogy tévedett az olajkitermelés tetőzése kapcsán? Valamikor azt mondtam, hogy 2005 körül várható, hogy a legtöbb olajat bányásszák és aztán csökken a kitermelés, áremelkedést okozva.

Első látásra úgy tűnik tévedtem, hiszem akkoriban 84 millió hordót bányásztak naponta, most pedig 89-et. De ha közelebbről megnézzük, ebből valójában csak a könnyűolajat szabad olajként kezelni, a bioüzemanyagot, a cseppfolyós földgázt nem.

S ha vetünk egy pillantást a könnyűolaj termelésére, azt látjuk, hogy az nem nőtt lényegében semmit sem 2004 óta.

http://peakoilbarrel.com/wp-content/uploads/2014/05/JODI-World-Total.png

Amivel pótolták a hiányt, az bioüzemanyag, nehézolaj és palaolaj, továbbá cseppfolyós földgáz. Mind technológiailag bonyolult, drága mulatság. Ha a növekedés attól volna, hogy könnyűolajat bányásznak többet, akkor nem lenne nagy gond, és a kőolaj ára sem lenne 20 dollár helyett 100-120 dollár.

Óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a könnyűolaj kitermelése ne kezdjen el esni, mert azt a hiányt már nem lehet majd pótolni egyéb, drága olajféleségekkel sem, és akkor ismét drágulás következik, meg egyéb érdekességek, mint pl. újabb gazdasági válság, stb. A két legnagyobb kitermelő ország, Oroszország és Szaúd-Arábia régi termelő, egyre nehezebben és drágábban tudja szinten tartani kitermelését, a szaúdi mezők döntő része nagyon öreg és bármelyik évben megszűnhet rajtuk a kitermelés (ilyen a Ghawar, a világ legnagyobb mezője). Tulajdonképpen a szaúdi termelés 1/3-a jön olyan mezőről, amelyik még nem jutott túl a saját kitermelési csúcsán, a többi mind kimerülőben van, azaz minden évben csökken a hozamuk. Az orosz kitermelés a JODI (Joint Oil Data Initiative) adatai alapján 2013 végén tetőzött. Az orosz mezők évente átlagosan 19%-al adnak kevesebb olajat, mint előző évben. Ezt pótolni nagyon nehéz feladat és drága is.

A Német Hadseregnek van egy kutatóintézete, amely 2010-ben adott ki egy jelentést, eszerint 15-20 éven belül a kőolaj hiánya megroppantja a társadalmi rendet nyugaton, háborúk, ellátási gondok várhatóak.

Nagyon nem árt(ana) készülődni. Azt hiszem nagyon nagyyot nem tévedtem korábban. Ha mégis, akkor abban, hogy mennyi erőfeszítést tesz a világ a kieső könnyűolaj pótlására. Többet, mint vártam. És ezért működik - még."

Felhívjuk a figyelmet, hogy Hetesi Zsolt is előadónk lesz az Everness Fesztiválon, a Naplopó Műhely - GreenR sátorban! Vegyetek kedvezményesen jegyeket!

Olvassátok el a tavalyi beszámolónkat a fesztiválról!

PPJ         2012.07.20.

Az olvadó Északi-sarkvidéket olajfúrások, ipari halászat és háborúk fenyegetik.

* Az olvadó Északi-sarkvidék: Eltűnőben van az Északi-sarkvidék jege, amelytől mindannyiunk élete függ. Az elmúlt 30 évben elvesztettük a sarkvidéken úszó jégsapka háromnegyedét.

* Olajfúrás: Az Északi-sarkvidék az új olajláz helyszíne. Többek között a Shell, a BP, az Exxon és a Gazprom is hajlandó lenne egy pusztító olajkiömlést megkockáztatni mindössze három évre elegendő olajért.

* Ipari halászat: Az ipari halászflották elkezdték a vonóhálós halászatot az Északi-sarkvidék vizein. A helyi lakosok évezredeken át fenntartható módon halásztak ugyanitt, de ez veszélybe kerülhet, ha hagyjuk, hogy a halászati óriáscégek kizsákmányolják a Jeges-tengert.

* Háború: Az Északi-sarkvidék nemzetei már készülnek a lehetséges összetűzésekre. A Wikileaks-táviratok arról számolnak be, hogy az Egyesült Államok „növekvő katonai fenyegetettségről" beszél az Északi-sarkvidék kapcsán, Oroszország pedig „fegyveres beavatkozást" jósol a jövőben.

-------------------------------------------------------

Greenpeace-aktivisták tegnap reggel Budapesten elfoglaltak két Shell benzinkutat a Könyves Kálmán körúton. Az aktivisták így tiltakoztak az ellen, hogy a világ legnagyobb olajvállalata az Északi-sarkvidéken megkezdje az olajfúrást.

PPJ         2012.04.11.

Elértük a kőolaj kitermelés csúcsát, a társadalmat sokáig nem lehet finanszírozni - Econom.hu

Az energiaforrások apadása polgárháborúkhoz vezethet, a globális szállítási rendszer rövidesen összeomlik. Ha a megújuló energia sem megoldás, akkor mi? Interjú dr. Hetesi Zsolt fizikussal.

"Fenntartható fejlődés" nem létezik, nem lehet növekedni a végtelenségig, vissza kell fognunk a fogyasztásunkat és a termelésünket – hangoztatják gyakran a természetvédők. A közgazdászok viszont a jólétet a GDP bővüléséhez kötik, a jól működő pénzügyi- és bankrendszer alapja a folyamatosan emelkedő fogyasztás. Meddig tartható fenn jelenlegi életformánk, milyen következményei lesznek a dráguló és szűkülő energiaforrásoknak?

[Valóban - definícióból következik, hogy ha valami "fejlődés", akkor nem rúgja ki létramászás közben az alatta lévő fokokat. Vagyis a fejlődés eleve "fenntartható"! Ha pedig mégis úgy viselkedik a jelenlegi rendszerünk, hogy kirúgja a fokokat, akkor azt nem szabad(!) "fenntartani", mert ez nem "fejlődés": egy idő után kiborul a létra alólunk és nem sok fok van már hátra! Az egész "fenntartható fejlődés" csak a pénznyelvűek további meghasonlása a rendszer alapvető problémit eltakarandó. Ezért is használom ezen a blogon tudatosan egyszerűen csak a "fenntarthatóság" jelzőt, címkét és szót! - a szerk.]

There's No Tomorrow

Mindent, amit a fent kivonatolt cikkben Hetesi mond, alátámasztja a friss animációs videó alkotás, mely összefoglalva beszél a társadalmi, pénzügyi, természeti és fenntarthatósági problémákról. Egy igazi humánökológiai csemege! Végkövetkeztetés? Majd meglátjátok! (Már aki tud angolul - és kérem, hogy aki tud, az segítsen be a fordításban!!! Mivel az alábbi videó feliratát 21 nyelvre lefordították már, kivéve a magyart...)

PPJ         2012.03.31.

Elég baba szövegekre pattant ki a szemem és a tudatom ma délelőtt. Egy igazi kétrészes poszt-szén urbánus "barbárság". Hogy mi lesz "itt", azt elképzelni se akarjátok... Csak aki meri. Aki mer úgy élni, hogy tisztában van a jövővel. Hogy hová vezet mindaz, ami jelen kultúránkat jellemzi. Csak az merje olvasni. Nagyon tanulságos! "A külföld" már rég készül erre!!! Könyvek garmadája jelent meg a témában, nemhogy két blogbejegyzés... Hálás köszönet tehát ismét, Wétikónak a fordításért! 

Mi az optimális közösségméret egy olaj-utáni világban? Senki sem tudja a választ, de a megaváros túl nagy, a túlélő bunker pedig túl kicsi.

Az olajcsúcs és a városi fenntarthatóság 1.

"A katasztrófák ellen a természet két fő védekezőeszközt használ. Az első a térbeli sokszínűség: méretben, formában, fizikai mintákban és összetételben. Ha egy rendszer összes eleme fizikailag egyforma léptékű – mind ugyanakkorák, vagy egyforma a génállományuk – akkor egy zavar, ami ezen a léptéken következik be, le fogja rombolni az egész rendszert. A léptékbeli változatosság védelmet jelent. Ha egy hurrikán telibe talál egy lakókocsiparkot, a lakókocsikat elfújja, de a baktériumok, az egerek és más, egészen más méretű elemek megmenekülnek. Egy macskákat sújtó járvány lecsap az egerekre, de a lakókocsikat és a baktériumokat sértetlenül hagyja. Az érett ökológiai rendszerek kellően változatosak térben ahhoz, hogy bármely bekövetkező katasztrófa, csak az adott léptéken élő elemeket pusztítsa el, de szinte sohasem az egész élőhelyet."

Az olajcsúcs és a városi fenntarthatóság 2.

"Annyira népszerű kezd lenni az elképzelés, miszerint a vidékre menekülés a megoldás korunk problémáira, hogy már csak ezért is érdemes kritikusan vizsgálnunk a témát. Szerintem lesznek olyan városok és városrészek, amik alkalmazkodni tudnak majd a változásokhoz. Főleg az olyan városok, melyek népessége és kiterjedése nem éri el a kritikus tömeget, melyek körül ipartelepek helyett jó minőségű és könnyen elérhető termőföld van és ahol a városszerkezet szükség esetén viszonylag könnyen átalakítható.

Amíg ember van, gazdaság is lesz, de valószínűleg nem az a valami, amit jelenleg “gazdaságnak” nevezünk. A globális piacgazdaság össze fog zsugorodni és a romjain más gazdaságok alakulnak és virágoznak ki. Ezeknek is lesznek “városaik”, vagyis olyan helyeik, ahol az emberek nem feltétlenül anyagi javakat termelnek, hanem szolgáltatnak és kereskednek. Mivel olaj nélkül nem fogjuk tudni fenntartani az aktakukacokkal teletömött hatalmas irodaházakat, a jövő városai kisebbek és szerényebbek lesznek."

PPJ         2011.12.14.

In Transition 1.0 - Átalakulásban 1.0 __ Olajfüggőségtől a helyi alkalmazkodásig

Az Átalakuló városok mozgalom rohamosan nő. Világszerte több mint 300 helyi közösség döntött úgy hogy nem várnak a politikusokra, inkább maguk szervezik saját lakókörnyezetüket újjá. Újragondolják a saját élelmiszer-ellátásukat, a közlekedést, az épített környezetüket, néhol még helyi pénzrendszert is bevezetnek.

Az 'Átalakulásban' című filmben megnézhetünk néhány 'átalakuló várost' ('transition towns'). Olyan embereket hallunk, akik szerint a klímaváltozás enyhítése és az energiaválság kezelése nem várhat egyezményekre, és a saját környékükön, a barátokkal, szomszédokkal együtt próbálnak kialakítani egy ésszerűbb életvitelt.

A film 50 perces, angolul beszélő, magyar felirattal.
A filmről itt olvashatsz még többet:
http://transitionculture.org/in-transition (angol)
http://www.lmv.hu/atalakulo-varosok (magyar)

A film magyar verzióját a Védegylet, a Globalprojekt és a Környezetnevelési Hálózat hozta létre.