PPJ         2014.09.21.

Nem kívánjuk az ökológiába és humánökológiába túlságosan belekeverni az aktuálpolitikát, de jó látható módon Európára és a Kárpát-medencére is bőven kiható következményei vannak az egy korábbi posztunkban már vázolt USA-EU-orosz szankcióháború mezőgazdasági részének. Két mai hír a helyzetről.

Orosz embargó: nem jutott uniós támogatás a magyar termelőknek - MTI/Híradó.hu - 2014. 09. 21.

Nem kaphatnak a zöldség-gyümölcs felesleg piacról történő kivonásához biztosított uniós támogatásból a magyar pályázók, miután a termelők megsegítésére szánt 125 millió eurós keretösszeg elfogyott, így a pályázatot Brüsszel szeptember 10-én felfüggesztette - válaszolta az MTI érdeklődésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH).
Az Európai Unió szeptember 1-jén rendkívüli intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy a felesleges termékmennyiségeket a piacról kivonja, ezzel a termelők kára csökkenjen.

A Földművelésügyi Minisztérium soron kívül megalkotta az intézkedés végrehajtásához szükséges nemzeti szabályokat és felhívta a figyelmet arra, hogy minél előbb célszerű pályázni, mert az Európai Unió a forrást a beérkező igények sorrendjében ítéli oda.

Az MVH szeptember 12-én tájékoztatta az MTI-t arról, hogy Magyarország haladéktalanul az Európai Unió Mezőgazdasági Különbizottsága napirendjére kérte a zöldség-gyümölcs támogatás tárgyalásának ügyét, miután Brüsszel szeptember 10-én felfüggesztette az orosz importkorlátozással érintett termelők megsegítésére korábban megnyílt 125 millió eurós keretösszegű intézkedés végrehajtását. Az MVH akkori kimutatása szerint 226 jelentkező adott be előzetes igénylést.

Az Európai Unió a piacról kivont árumennyiség ingyenes szétosztását - melynek keretében a karitatív szervezetek, az iskolák, óvodák, kórházak és büntetés végrehajtási intézmények, valamint csökkentett támogatás mellett az önkormányzatok és más társadalmi szervezetek lehettek a kedvezményezettek - támogatta ebből a keretből.

Most Brüsszel egy újabb, célzottabb intézkedés bevezetését tervezi az orosz embargó okozta válság megelőzésére.

A gazdák megelégelték a brüsszeli bürokráciát, felgyújtották az adóhivatalt - Hídfő.net - 2014.09.21.

Franciaországban fellázadtak a gazdák; Morlaix területén több mint százan gyűltek össze traktorokkal, a mezőgazdasági beszállítók pedig kamionjaikkal vonulnak fel. Több száz tonna zöldséget - főként articsókát, krumplit- öntöttek az utcákra, majd Morlaixben a gazdák uniós segélyeit intéző hivatalokhoz vonultak, tiltakozván az ellen, hogy az oroszellenes szankciók miatt a termények eladhatatlanok és az Európai Unió nem ad kárpótlást a politikai játszmák miatt szenvedett veszteségekért. Ha ad is kárpótlást az Európai Unió, azt csak a szokásos bürokratikus túlbonyolítással teszi, a gazdák családjai hónapig bevétel nélkül maradnak, mire Brüsszelnek kitöltögetik a szükséges nyilatkozatokat és a hivatalban elvégzik a papírmunkát.

Mivel a brüsszeli bürokrácia nem csak átláthatatlannak, de hasznavehetetlennek is bizonyult, a gazdák tegnap estére felgyújtották a helyi kormányhivatalt és az adóhivatal épületét is. A tűzoltók nem tudtak az épülethez jutni a több száz traktor miatt, így az adóhivatal épülete teljesen leégett.

A városban eközben tömeges tüntetések kezdődtek. A rohamrendőröket azonban egyelőre nem vezényelték ki, ami sok mindent elmond a karhatalmi erők Brüsszellel szembeni hozzáállásáról.

Miután az eset semmiféle reakciót nem váltott ki a hatóságok részéről, a gazdák tovább vonultak és több száz tonna zöldséget borítottak ki a települést a közeli nagyvárossal (Brest) összekötő főútvonalra, hogy blokkolják a közlekedést. Az út jelenleg is el van zárva, a hatóságok szintén nem reagálnak. A francia kormány minden bizonnyal Brüsszellel egyeztet, hogy mi a teendő, mert a gazdák követelése jogos, a termények az orosz embargó miatt váltak eladhatatlanná, és nem tudni, a rendőri erők hogyan reagálnának egy ilyen helyzetre.

Morlaix kormányzója, Agnes Le Brёn részéről már megtörtént az eurokraták szokványos megnyilvánulása; elítéli a gazdák által végrehajtott akciókat, ugyanakkor "megérti azoknak a frusztrációját, akik minden nap azzal kezdik a munkát, hogy semmilyen bevételre nem tesznek szert". A kormány részéről egyelőre senki nem mert tárgyalni az általuk csődbe juttatott gazdákkal, - a médián keresztül tesznek elítélő nyilatkozatokat.

"Ökopolitika" - tagok legyünk vagy szabadok? 2013.06.16.

További képek: Huffingtonpost - FRED TANNEAU/AFP/Getty Images (Videó a helyszínről)

PPJ         2014.09.12.

A fejlett nyugati társadalmak élelmiszer-pocséklásáról szól a film. Nagy élelmiszerláncok a legnagyobb felvásárlók, amelyek sokszor a még le nem járt szavatosságú, teljes élvezeti értékű termékeket tonnaszámra dobják ki. Az egyén, a fogyasztó szintén felelős a kialakult helyzetért. A túltermelés miatt ezt ma még megtehetik, mert mindig van utánpótlás a kidobott élelmiszer helyett. Szerencsére Nyugat-Európában és az USA-ban is egyre több termelő cég, kistermelő és vásárló látja ennek a rendszernek a fenntarthatatlanságát, ezért tesznek is ellene. A legjobb módszer, ha közvetlenül a termelőtől vásárolunk, kihagyva a termelőtől az áruházig tartó hosszasabb és sokszor teljesen felesleges folyamatot, amely még egyben drágító tényező is.

Három év is eltelt már, mióta ezt a filmet ajánlottuk! Szakmai és civil közösségek is nagyon várták. Immáron magyar szinkronnal elérhető, éljen!

A világélelmezés-politikai paradoxon: Milyen éhező milliók? - GreenR blog 2011.09.18.

Posztunk a Helyi Termék Magazin 2011. I. évf. 3. számában is megjelent!

Friss és máris a szemétben
(Taste the Waste)

színes, magyarul beszélő, német dokumentumfilm, 52 perc, 2011
rendező: Valentin Thurn
forgatókönyvíró: Valentin Thurn
operatőr: Roland Breitschuh
vágó: Birgit Köster

A globális élelmiszer-pazarlás

Tudta, hogy világviszonylatban majdnem másfél milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe évente? Az EU-ban egy év alatt kidobott élelmiszerek elszállításához 3 millió teherautóra lenne szükség, melyek konvojba állva körbeérnék az Egyenlítőt. Valentin Thurn többszörösen díjnyertes filmje a megdöbbentő mértékű globális élelmiszer-pazarlásról.

Miért fűtenek a PÉKEK kenyérrel ?!! -- részlet a Friss és máris a szemétben filmből --

Teljes film - youtube.com

Teljes film - vidto.me

PPJ         2014.09.02.

Nagyipari mozi következik extrém show-val. Van itt minden, ami a multi-kulti velejárója: antibiotikumok, hormonok, szenvedés, profit, áldatlan vér, élve darálás, csőrözés,... igazi intenzív materialista-liberális-kapitalista világégés a javából. Vannak, akiket a zsidók holokausztja érdekel, vannak, akiket a 100 millió amerikai indián holokausztja, vannak, akiket (a jelenleg is zajló) palesztinok holokausztja érdekel, és bár messze távol áll tőlem, hogy ember és állat közé bioegalitárius nivellacionista szellemtelen egyenlőségjelet tegyek, de talán az a 200 millió hím brojlercsibe élvedarálása is hozzátartozik ahhoz a felforduláshoz, amit az antitradicionális erők a világra szabadítottak. Milyen "érdekes", hogy épp a "szabadságot" harsogó USraHELL-i világrend háttérerői akadályozzák folyamatosan, ha tudatosan jelöltetni szeretnék a fogyasztók, hogy van-e GMO vagy hormon az élelmi halálmiszerekben... Sőt, mindjárt itt a TTIP... nesze nektek liberáldemokrácia és Új Világrend, egyétek.

Növekedési hormon? Antibiotikum-maradék? Nem tudjuk, mi van a nagyüzemileg tartott csirke húsában. Pedig sokat eszünk belőle. A fogyasztók jobb tájékoztatásának érdekében nemzetközi kampány indult azért, hogy a csirkehús címkézése kötelezővé váljon. - NOL.hu

Sokkoló videót tettek közzé csirkék élvedarálásáról - HVG.hu

A chicagói székhelyű Mercy for Animals (Kegyelem az állatoknak) elnevezésű állatvédő szervezet nemrég közzétett videofelvételén munkások élve dobálnak a darálóba hím csirkéket egy iowai baromfitelepen - a sokkoló videón mutatott eljárás a baromfitenyésztők szerint bevett módszer, hiszen így lehet a legegyszerűbben megszabadulni a használhatatlan hím csirkéktől.

A felvétel egy másik részében tojáshéjkupacon haldokló csirkét mutatnak, amelyet bekapott egy válogató gép. De láthatunk az üzem padlóján agonizáló szárnyast is, amelyet egy mosási fázisban leforráztak. 
   
A baromfiüzem reakciójában egyrészt elismerte, hogy a videón látható haláltusát vívó baromfik arra utalnak, hogy a gyárban vélhetően megsértették az állatvédelmi egyezményeket, ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a daráló gép használata a hím csirkék elpusztítására elterjedt gyakorlat, amely többek között az állatorvosi és a tudományos közösség támogatását is élvezi.
   
A hím csirke haszontalan a baromfiágazat számára, hiszen nem tojik, és ahhoz sem nő elég gyorsan, hogy húsáért nyereségesen lehessen tenyészteni. Az állatvédők szerint ezért évente mintegy 200 millió hím csirkét pusztítanak el az Egyesült Államokban.
   
A United Egg Producers, egy amerikai tojástermelőket tömörítő szakszervezet megerősítette a számot, és azt a módszert is, amellyel a csirkéket megölik.

"Sajnos nincs olyan módszer, amellyel a tojásokból kizárólag nőstény csirkék keltethetők" - mondja Mitch Head, a szakszervezet szóvivője, majd hozzáteszi: "Ha valakinek szüksége van 200 millió hím csirkére, örömmel ellátjuk - csakhogy ezek az állatok senkinek sem kellenek".

Az embertartás technikái: Hogyan gondozd a jószágaid?
https://www.youtube.com/watch?v=ulb_Bb6WmQM

PPJ         2014.08.28.

Kaliforniában szárazság tombol, de még milyen: 6 előtte-utána képpel egyszerűbb lesz elképzelni. Most lehet olcsón renoválni a hidakat, elvinni a fennakadt hullákat, begyűjteni a mederfenékről a fegyvereket... Az iróniát félretéve viszont, nekünk magyaroknak, a jövőbe tekintve komolyan el kell gondolkodnunk az ártéri tájgazdálkodás és fokgazdálkodás újraélesztéséről, mint az ökológiai reziliencia (vagyis az alábbi helyzetek elkerülésének) egyetlen természetes lehetőségéről.

Az alábbiakhoz hasonló képeket sokkal kisebb mérettartományban a Hasznosi-víztározó 2010-es esete kapcsán tapasztaltam. Ami viszont Kaliforniában történik, az léptékében és összetettségében is nagyobb. Nem kívánom újra elmondani mindazt, amit eddig is lejegyeztünk a globális időjárási szélsőségek növekedéséről, a regionális klímaváltoztató hatások erősödéséről, de ismét idézném a Home című filmből, amit Izrael és az intenzív mezőgazdálkodás kapcsán szoktam: hogy Izrael a fosszilis (tehát nem megújuló) vízkészleteket olyan mértékű intenzív üvegházas termény előállításra használja, hogy "az egykor hatalmas Jordán folyó mára mára csak egy erecske, vize elfolyt a világ szupermarketjeibe..." - rajzolja a kor- és kórképet a Home (Otthonunk) című szupermozi az 53-55. percben.

Csak felületes ismereteim vannak Kalifornia földrajzáról, és a Califorina Data Exchange Center Department of Water Resources oldalát sem jártam át mélységeiben, azonban találtam egy grafikont az Oroville tó és gát vízszinthelyzetéről az elmúlt években.

Az viszont egyértelműen látszik, ha valaki szeret a Google térképen bóklászni, hogy azt potom 50km szélességű parcellázott mezőgazdasági tájat, nem beszélve a medencékről, golfpályákról és amerikai gyepekről - valamiből öntözni "kell"... Aki ennél részletesebb magyarázatokkal és információkkal rendelkezik az adott ökolokális és gazdaság-földrajzi helyzetről, örömmel várjuk a hozzászólásokban!

Máris érkezett egy érdekes kiegészítő hozzászólás: Akkora ott a szárazság, hogy átlag 4 mm-rel megemelkedett a talajfelszín! Elsőre furcsán hangzik, de végiggondolva logikus: a több éves aszály miatt olyan mennyiségű (240 gigatonna, "magyarra fordítva" kb. 120 balatonnyi) víz hiányzik a felszín alatti víztartókból. Ennek meg már tektonikai hatása van. Ezt egy kb. 1100 GPS-ből álló mérőhálózat segítségével ki is mérték. Részletek: http://www.csmonitor.com/Science/2014/0822/US-drought-has-literally-raised-the-ground-say-scientists-video

Ez a példa (látványos fotók a leürült tározókról + kimérhető felszínmozgás) pedig remekül mutat rá egy elég fontos dologra: látni jellemzően csak a felszíni vizeket látjuk, pedig a meghatározó hidrológiai folyamatok gyakran a felszín alatt, rejtve zajlanak.

Előtte: Így nézett ki 2011-ben Bidwell Marina közelében, ahogy a Green híd ászeli az Oroville tavat. Megfigyelhetjük ahogy a fák és cserjék az ember-alkotta tó szélét érik.

Utána: Gyors előretekerés gomb 2014-re és még a masszív hídpillérek is teljesen kilátszódnak.

Előtte: 2011-ben még nyugodalmas a kishajó kikötő az Oroville tavon. A közelmúlt komoly viharai Észak- és Dél-Kaliforniában a csapadék szempontjából enyhítették a három éves szárazságot, de a hatásuk csak csepp volt a szárazság tengerében.

Utána: A víz nagy része eltűnt az gáttal eltorlaszolt gyűjtőmedencéből. Much of what was once an engorged reservoir is now gone at Oroville. A szárazságot érzékelteti, hogy a tartomány több tározójának a vízszintje az 1977-es rekordmélység alá süllyedt.

Előtte: 2011 júliusban így nézett ki, ahogy az Enterprise híd átíveli az Oroville tavat Butte megyében, Kaliforniában.

Utána: A három éve tartó szárazság miatt itt már csak egy erecske folydogál 2014-ben az Enterprise híd alatt, mialatt Kalifornia kénytelen riasztó mennyiségű vizet kinyerni a tározóiból...

PPJ         2014.08.03.

Az alábbi híreket több - mezőgazdasági-, vidékstratégiai-, geopolitikai- és nemzetbiztonsági -   szempontból is fontosnak tartom megjeleníteni ezen felületen. Előzményei, három hírfolyam a Portfolio.hu-ról: Itt vannak az amerikai szankciók az oroszok ellen, Szankcióháborút indít a nyugat az oroszok ellen, Itt vannak az EU-szankciók Oroszország ellen.

Hogyan "hatottak" a szankciók? Az túlzás, hogy hatottak volna... Nem nevezném "hatásosnak" az ön-tökönszúrás ezen beképzelt nyugati-atlanti-antanti formáit. Hogy az MNO.hu hírét idézzem: "Orosz szankciók: súlyos következmények jöhetnek - Nagyon sötét jövő vár egész Európára, mely cikkben Parragh László figyelmeztetett Magyarország kitettségére is.

Válasz az uniós kereskedelmi szankciókra: Moszkva Magyarországról is megtilthatja a gyümölcsimportot - EuroNews YouTube /2014. aug. 2.

Lehetséges, hogy a behozatali tilalmat minden uniós tagállamra kiterjesztik, ez pedig azt jelentené, hogy Magyarország sem szállíthatna zöldséget és gyümölcsöt Oroszországba. Jelenleg a kivitel az összes export mintegy 5-8 százaléka, évente mintegy 25-30 milliárd forintot tesz ki, ezért a korlátozás súlyos kárt okozna a magyar gazdáknak is.

Orosz ellenszankciók - érzékeny ponton üt vissza Moszkva - Hídfő.net /2014.08.01 09:51

Oroszország a héten életbe léptetett egy sor ellenszankciót, a nyugati és a nyugattal szövetkező országokkal szemben. Grúziával felmondja az 1994 óta életben lévő szabadkereskedelmi megállapodást. Ennek értelmében Grúzia mostantól sokkal drágábban kapja a gázt, olajszármazékokat mint idáig. Ugyan van máshonnan is bevitel, de messze sem fedezi a teljes igényt. Mellette megtiltott minden mezőgazdasági termék beszállítást Grúziából.

Lengyelországgal szemben is hasonló intézkedés történt, onnan is betiltottak minden mezőgazdasági termék beszállítását. Lengyelország alma termelésének 60%-át Oroszországba adta el, burgonya termelésének felét szintén. Moldovával felmondták a kereskedelmi megállapodásokat, mivel az ottani vezetés az EU-tárgyalásokat szorgalmazza. A korlátozás minden növényi és állati termékre vonatkozik, valamint mostantól itt is megszűnik minden gáz és olajszármazék kedvezmény.

Az orosz egészségügyi ellenőrzések kimutatták, hogy az Európából származó húsokban, hústermékekben nagy mennyiségben található növekedést serkentő hormon. Emiatt leállítottak minden uniós hústermék beszállítását az egész EU területéről.

Ukrajna sem marad ki, sőt ő szenvedi el a legtöbb veszteséget. Szinte napi rendszerességgel adja ki az orosz külügy, vagy gazdasági tárca a különböző tiltásokat. Semmilyen fajta tejterméket nem vesznek át többet. Majd jöttek a gyümölcsök, aztán a zöldségek, a húsfajták, legutóbb a gyümölcsök és gyümölcsleveket tiltották le.

Láthatóan Moszkva arra az álláspontra helyezkedett, hogy gazdaságilag helyezi nyomás alá a nyugatot. Amikor a keleti országok vagy a BRICS államok egymás közötti kereskedelemben, a banki utalásokban kihagyja a dollárt, azzal Amerika hatalmas bevételektől esik el. Amikor Moszkva, majd Peking piacra dobott sok milliárd dollárnyi tartalékot, az elértéktelenedést elkerülendő az USA visszavásárolta saját pénzért, természetesen újabb hitelekből.

A nyugat elfoglalta gazdaságilag az összes volt, kommunista területhez tartozó államot. Ezeknek az országoknak - hogy saját ipari termékeit eladhassa - iparát kivégezte, majd következett a mezőgazdaság leépítése, és a mezőgazdasági feldolgozóipar kivégzése. A multik és a nyugati vállalatok hólapáttal szórják ki a saját cégeik által megtermelt hasznot, azt kint újra megforgatják, majd pályázatokon, de leginkább hitelek formájában visszaadják azoknak az országoknak, amelyek azt valójában megtermelték. Ezek az országok egyetlen utolsó megmaradt lehetősége volt a keleti nyitás, és az, hogy azokat a terményeket, amelyek még piacképesen megmaradtak, Oroszországba eladja. Itt az aratás, a betakarítás ideje. Hatalmas gyümölcstermés van idén, a gabonafélék is szépen teremtek. És most, a betermelés alatt Moszkva bejelenti, hogy kevés kivétellel mindent lemond. Nem vesz át semmit. Sem gabonát, sem gyümölcsféléket, sem semmit, ami ezekből készül. Százával, de inkább ezrével fognak tönkremenni a termelők ezeken a vidékeken, A feldolgozócégek ugyanis semmit nem fognak átvenni, - mert hova adja el? Nyugatra nem tudja vinni, keleten letiltották.

Volt már egyszer ilyen - emlékszünk rá - a rendszerváltás után - amikor Orbán még azt ordibálta és plakátolta mindenfelé, tavaris konyec. A káposzta, burgonya, és számtalan termék tonnaszám rohadt meg a földek szélén, szántották be újra. Az elmúlt években a keleti piacra alapozva nagyarányú újrafejlesztés történt. Nem véletlen, hogy a kondér közelében ülők - országunk esetében a Fidesz - hatalmas földvásárlásokba kezdett. Most elgondolkodhatnak rajta, hogy merre adják el, amit megtermeltek, mert az EU-USA-NATO agresszív oroszellenes viselkedése miatt elkezdtek bezárulni a kapuk. Hazánknak ez nagyon sok milliárdos kiesést fog jelenteni - euróban. Aztán lehet gondolkodni.

A sornak nincs vége. Oroszország jelezte, hogy hadi és polgári hajógyártását, illetve hajómegrendeléseit teljes egészében haza irányítja. Ezzel Németország több ezer munkahelyet veszít el, éppen most rendeltek meg négy darab új jégtörő hajót, melynek motorjait, hajótestét a németek gyártották volna le, de megrendelésre került volna két újabb Mistral, és számtalan teherhajó. Moszkva jelezte, hogy felmondja a németekkel elvileg megkötött vasút modernizációs előszerződését. Oroszország egész vasúti rendszerét kívánta a németekkel kooperálva felújítani. Összegekről nem esett szó, de el lehet képzelni mekkora tételről lehet. Ugyanígy jelezték azt is, hogy a Vlagyivosztokot Moszkvával összekötő, 500km/órával haladó vasút megépítésében sem a németekre, hanem a kínaiakra számítanak és esetleg Dél-Koreára.

Ráadásul a Jukosz olajtársaság volt tulajdonosai 500 millió dollár kártérítést követelnek Moszkvától, melyet a nemzetközi bíróság megítélt nekik. Moszkva közölte, semmiféle bíróság ítéletét nem fogadják el az orosz belügyekben, és nem fizetnek senkinek egy fillért sem. Ez a válasz az amerikai és európai "szankciókra", de legfőképpen az ukrajnai szerepvállalás miatt. Ha ehhez hozzá tesszük maga Ukrajna gazdasági helyzetét, nyugodtan kijelenthetjük, igen nagy változások és bajok közelegnek a gazdaságilag túlméretezett, és túltermelésben lévő nyugaton.

Putyin a fenntarthatatlan nyugati civilizációról: "felülmúlja az ókori Róma züllött társadalmát"