Az utóbbi napokban megsűrűsödtek a támadások Ángyán József, és vele együtt Ácsné Éva ellen, tehát ellenünk is. A harc nem ellenünk irányul, a tét a föld megszerzése.
A Váralja Szövetség kezdeményezésére – akikkel közösen már egy sikeres demonstrációt szerveztünk a Zeppelin-ház ellen – szimpátiatüntetést rendezünk 2012 május 10-én, 17 órakor a Kossuth téren.
A demonstráción elhangzó beszédek témája elsősorban a magyar föld védelme, és az Ángyán Józsefet és Ács Sándornét ért támadások visszautasítása. Ezen a napon az ország több pontján egyidőben rendeznek hasonló demonstrációkat, melynek koordinálását az Élőlánc végzi.
Nem kívánunk politikai előnyt kovácsolni e sajnálatos ügyből, azonban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy egy mérhetetlen nagyságú tőke igyekszik a magyar földet megszerezni, és e törekvésében semmitől sem riad vissza. Amíg azt látjuk, hogy a kormány tevékenysége elégtelen ezen törekvések visszaszorításában, sőt mintha egészen más célok állnának a háttérben, kénytelenek leszünk folytatni tevékenységünket.
"Azt gondoljuk tegnap sikerült egy egész szép lyukat ütnünk a bérmédiának használt közmédia falán! Eddig 25 ezeren olvastátok az Ángyán ellenes MTI vircsaftról szoló cikkünket, amit elöbb a HVG majd az Origo vett át, ennek kapcsán reagált az LMP és az MSZP is, majd maga Ángyán József! Végül a hír bejárta a teljes Magyar sajtót! De ez a hír sehova nem jut volna el ha ti nem osztjátok meg a cikkünket a Facebookon, nem beszéltek róla! Az erő veletek van, az igazságot ti terjesztitek! Úgyhogy köszönjük!" http://magyarinfo.blog.hu/2012/05/02/nem_letezo_bloggal_mocskolja_az_mti_angyant
Gondolom emlékeztek még, mikor nagyban dúlt a természet objektív láthatóságáról a kiberháború: vagyis hogy láp-e a dunakeszi tőzegláp. Gondolom emlékeztek, hogy ismeretlen tettesek akkor ugyanúgy megpróbálkoztak egy hirtelen létrehozott "leleplező" blogbejegyzéssel telehazudni a médiát, mint mostÁngyán Józsefnek (korábbi vidékfejlesztési parlamenti államtitkár) a lejáratásával.
Csakhogy sem a láp létéről szóló Magyar Tudományos Akadémia eredményeit, sem az egész magyar vidék(!) által feddhetetlenségnek és megbecsültségnek örvendő Ángyán József személyét nem könnyű aláásni.
Pláne nem egy ma bejegyzett bloggal, amire korábban hivatkozik az MTI, mint hiteles hírforrás, mint hogy maga a hivatkozott blog bejegyzése megjelent volna! No Comment.
Nem gondolom a greenr blogot a bölcsesség forrásának, de több év folyamatos munkája ad egyfajta irányt és hitelességet az embernek. Ángyán József ebben a tekintetben hatványozottan megkérdőjelezhetetlenül élén áll a hiteles emberek magyarországi ranglistájának (ha van ilyen) - sosem hagyta el a lelkiismerete, nagyon jól tudja, hogy a hitelesség hosszú távon beérik! Az emberek nem felejtik el, hogy ki mennyire tartja az adott szavát, és a vidéki emberekre ez még inkább igaz!
Talán még a miniszterelnök maga sem hitte volna, hogy ide juthatnak az ország belügyei, mikor még "a tűzhelynél teáztak Ángyánnal"! Igen nagy hit munkálkodik Ángyánban, hogy még lát és ad(!) esélyt Orbánnak a javulásra. De ez is az előbb írt "hosszútávú hitelesség" kérdése, hogy vajon mennyi mindent enged el a füle mellett a miniszterelnök, de mennyit hall meg a nép!
Ezt a lejárató kampányt valami nagyon stílustalan, affektáló, pökhendi oligarchabérenc intézhette!
Szlovéniába történő utazásom teljesen öncélúan, rekreációnak volt eltervezve: nem gondoltam volna, hogy e blog szempontjából is szolgálhatok majd hasznos tapasztalatokkal. Egy rendes lead (bevezetőszöveg) nagyjából előre lelövi a poént, ez itt most az lesz, hogy Szlovénia hozzánk képest sokkal előrébb jár a fenntartható mezőgazdálkodás megteremtésében. Kiváltképp fontosan érzem nagyjából összefoglalni a saját „szemüvegemen” keresztül látottakat most, a mezőgazdasági oligarchabotrány kirobbanásakor.
A magyar határ átlépése szerintem a nyitottabbaknak mindig alaposan feltűnik környezeti szempontból is. Ausztria felé hirtelen a szeméthalmok tűnnek el, míg Szlovéniában láthatóan jelentősen kisebbek az átlagos birtokméretek! Az Európai Unió egyébként is teljesen világosan a kis- és közepes családi gazdaságokat preferálja a Közös Agrár Politikájában (KAP), csupán mi vagyunk ilyen duplán sültbolondok, hogy 1) hagyjuk hogy néhány maffiacsalád kezében legyen az országunk fő termőerőforrása és 2) még el is hisszük nekik, hogy amit művelnek, az összhangban áll az uniós irányelvekkel.
Hogy csak az autópályán haladva is mennyi napkollektort, precíziós öntözőrendszert, régi és új mezőgazdasági gépet, szép tanyát(!), kiváló szőlőst, legelő birkákat és marhákat láttam, azt összeszámolni sem tudnám. De nyilvánvalóan ötlött szembe, húzatta belém az információt a táj 130-al az utas ülésen, hogy jól meg tudnak élni a vidéki emberek, ez nem gátja a fejlődésnek, sőt, fenntarthatóbb struktúrájú, mint a hazai berendezkedés.
Úgy gondolom, hogy nem szükséges a két ország táji adottságainak különbségével törődni, egyszerűen a másfajta politikájuk egy másfajta berendezkedést szül, ami egy sokkal emberközelibb mezőgazdaságot eredményez.
Nem lehetetlenültek el az aprófalvak, sőt magam is egy ilyenben szálltam meg, egy uniós támogatásból felújított régi gazdag parasztházban volt a Youth Hostel kialakítva. Prospektusán pedig az ökológiai felelősségvállalásai is bemutatásra kerültek. Keskeny, de kiváló minőségű utak kötötték össze a településeket, és nem látszott sok nyoma a kényszerű városba üldözésnek vagy a falvakra, kisvárosokra erőszakolt városiasodásnak.
Úgy vettem észre, hogy a táj szerkezetéhez alkalmazkodó művelés megvalósításán fáradoznak.
A Skocjani-barlangrendszer egyik természetvédelmi őr túravezetőjével elegyedtem szóba és kérdeztem, hogyan látja a szlovén vidék helyzetét, egyáltalán miből élnek az emberek. Megerősítette az eddig általam írtakat, de sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovének nem (sem) fordítanak még ennél is több figyelmet a fenntarthatóságra, az ország önellátására. Centrum vagy félperiféria ide vagy oda, szekunder meg tercier szektor: szerinte a szlovének is sok külföldi termékektől függenek, pedig jobb lenne minél inkább diverz társadalom, hogy a megborult egyensúlyt helyreállítandó, helyben legyen minél több gazda. A szlovén állami természetvédelemre nem panaszkodott, hiszen épp egy gyönyörűen kiépített ramsari és világörökségi területen kapkodtuk a lábainkat…
Meanwhile in Magyarország: -Poroszlón megnyitotta kapuit Európa legnagyobb édesvízi élőhelybemutató akváriuma, a Tisza-tavi Ökocentrum,
- leégett a Bugaci Ősborókás és a „félország” a klímaváltozás következtében,
- és dúl az oligarcha botrány, vagyis, hogy „demokratikusan választott saját politikusaink” az egyik legnagyobb ellensége a népnek és a közvagyonnak!
Mikor január 6-án a hatalmas médiavisszhangra "ráhangolódva" megkérdeztünk egy talajtani mikrobiológus szakértőt, hogy mondja el ő is a véleményét az aquapóniás rendszerről, még nem gondoltuk, hogy utána napi 2000 oldalletöltés majd mostanra egy rádióinterjú lesz az eredménye.
Kossuth Rádió, Trend-idők: Aquapónia
Rengeteg volt a félreértés, repkedtek az elhamarkodott és szakmaiságot nélkülöző kijelentések, és persze nem csak magyar vonás, hogy minden mögé "érdeket" akarunk látni: Dr. Biró Borbála mögé valamiért épp a Tesco-t vízionálták...
Hogy ki a szakértő? Senki sem. Persze vannak fokozatok, de a tudásnak senki sem egyedüli birtokosa. Amennyire Gönczi Péter egy derék kísérletező figura, Dr. Biró Borbála ugyanannyira csakis jószándékúan fogalmazta meg aggályait. A helyzet most úgy áll, hogy Gönczi Péter meghívta az akadémia szakértőjét Debrecenbe a rendszere bemutatásának céljából.
Egy kiemelt komment az előző bejegyzésből: "A baj konkrétan az szerintem, hogy vallásos őrület lesz ebből [aquapónia - a szerk.] is. Pontosabban a zöldvallásúaknak egy újabb bálvány, amit lehet imádni és rajta keresztül hirdetni a saját vulgár-zöldizmusukat."
Ami a fenntarthatóság és ökológia szempontjából az emberek által leginkább elfeledett dolog, hogy nincs mindenható megoldás! Rendszerek vannak, és minden terület, viszony és helyzet más és más megoldással tud csak működni. Magyarországon a termőföldek körül épp hihetetlenül nagy botrányok vannak, ami felér a szlovák gorillával. Nagyon értékes termőföldjeink vannak, amik a jövőnk (egész Magyarország jövőjének!) kulcsát adják: nem véletlenül viselkedik úgy velünk az EU, ahogy. Rá akar játszani ugyanis arra, hogy az olcsó magyar termőföldek kapcsán 2014-ben jár le a moratórium. Európa nagygazdaságai a túl intenzív mezőgazdálkodásuknak köszönhetően elvesztették az értékes természeti területeiket, az agrobiodiverzitásukat, így a jó termőföldjeiket is. Vagyis úgy gondolom, hogy egy passzív üvegházas rendszernél hihetetlenül nagyobb jelentőségű kérdésről kellene, hogy szó legyen a hazai médiában!
Végezetül programot ajánlok, ahol fel is lehet tenni a kérdéseket Gönczi Péternek az aquapóniás rendszerével kapcsolatban:
Zöld kérdések - KÉK válaszok - Építő gondoskodás a Kortárs Építészeti Központtal (KÉK) Európa Pont, Millenáris Park - Lövőház u. 35.Budapest, Hungary 1024 2014.04.24., kedd, 18:30 - 21:30
Előadók: Gönczi Péter – Aquapónia Biodinamikus Közhasznú Egyesület – Biodinamikus Gazdálkodás
Utolsó kommentek