PPJ         2010.02.11.

Uniós eljárás indulhat Magyarország ellen a szálló por miatt

Az Európai Unió jogsértési eljárást is indíthat Magyarország ellen, ha nem tudjuk az előírt határérték alá vinni a levegőben szálló por mennyiségét. Az írásbeli figyelmeztetés már megérkezett Brüsszelből, a környezetvédelmi minisztérium viszont mentességet szeretne 2011-ig. A környezetvédők inkább konkrét intézkedéseket sürgetnek. Forrás: Kossuth Rádió 2005 óta van érvényben az az uniós előírás, amely napi átlagban ötven mikrogramm/köbméterben írja elő a szálló por mennyiségét a levegőben. Ez a szabályozás azonban nagyon szigorú – mondja a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezető-helyettese. Bibók Zsuzsanna úgy látja: nincs garancia arra, hogy Magyarország 2011-ig teljesíteni tudja az előírásokat és hogy csökkenni fog a szmog mértéke.

A felszólító levélben az áll, hogy Magyarország további intézkedéseket jelöljön meg, de ha ezt nem tudjuk igazolni, akkor jogsértési eljárást indítanak az ország ellen. Szennyezés-csökkentést jelenthet például egy elkerülő út építése is, de a felügyelőség
nem írhatja elő, hogy ezt 2010-ig építsék meg. A főosztályvezető-helyettes hozzátette: az előírás nagyon szigorú határértékeket állapított meg.

Az Európai Bizottság – amely egyebek közt még Ausztriát, Belgiumot, Dániát és Franciaországot is figyelmeztette a szmog csökkentésére – nagyrészt elfogadta a kiküldött magyar programterveket. Több város – Szeged, Nyíregyháza és Miskolc és a budapesti régió – azonban nem kapott mentességet 2011-ig, tehát itt azonnali lépésekre lenne szükség – mondja Bibók Zsuzsanna.

A Levegő Munkacsoport programvezetője úgy látja: lenne mód a szmog csökkentésére, méghozzá nagyon is konkrét módon. Simon Gergelyt a német nagyvárosok példáját említi, ahol úgynevezett környezetvédelmi zöld zónákat vezettek be, ahová nem engedik be az autókat. Londonban és Stockholmban pedig behajtási díjat vezettek be.

A friss adatok sem biztatóak: Budapesten a szálló por mennyisége kedd délelőtt éppen másfélszerese volt a megengedett értéknek.

A szálló por a halálunk

A finom szálló por jelenlétének egészségügyi hatásairól készült beszámoló a fentieken túl az idegrendszer fejlődésével, a kognitív funkciók sérülésével, illetve a cukorbetegséggel is összefüggésbe hozza a PM 2,5-öt. (Hivatalosan a levegőben lévő, 10 mikron alatti szilárd vagy folyékony halmazállapotú szennyező részecskéket nevezik szálló pornak. A PM 2,5 – az angol particulate matter, azaz finomszemcsés anyag elnevezés után – a szálló por legveszélyesebb, a tüdő legapróbb hólyagjaiba is eljutó, és onnan gyakorlatilag soha ki nem ürülő, azaz egész életen át halmozódó, 2,5 mikron alatti átmérőjű összetevőit jelöli.) A tanulmány igazolta továbbá a PM 2,5-nek a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi halálozás növekedésében játszott, már korábban is valószínűsített szerepét.

A szennyező anyag legfőbb forrását a széntüzelésű fűtőberendezések és a dízelmotorok jelentik – utóbbiak közül különösen a régebbi, részecskeszűrő nélküli típusok számítanak nagy szállópor-kibocsátónak, de a PM 2,5 sajnos az új, részecskeszűrős változatok leválasztó rendszerén is keresztüljut. A most nyilvánosságra hozott kutatást az Európai Bizottság rendelte meg, az EU ugyanis idén („a levegő évében”) a levegőminőség-védelmi politika felülvizsgálatára, az előírások szigorítására készül, és ebben a legújabb tudományos eredményekre szeretne támaszkodni. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai igazgatója szerint a jelentést meglapozó többéves kutatássorozat szolgált először mennyiségi becslésekkel a finom szemcsék okozta megbetegedésekről. A kutatási anyag az ózon egészségkárosító hatásairól (elsősorban a kognitív képességek fejlődését és a reprodukciós képességet érintő zavarokról) is új bizonyítékokat tartalmaz.

A WHO korábbi adatai alapján az európai lakosság több mint 80 százaléka van kitéve az egészségügyi határérték feletti PM-szennyezésnek, ami átlagosan 8,6 hónappal rövidíti meg egy-egy uniós polgár várható élethosszát. Most az is kiderült, hogy a határérték alatti PM-szennyezés is káros (elsősorban a már említett PM 2,5 esetében), ami indokolttá teszi a vonatkozó irányelvek és küszöbértékek átírását. Az új ajánlások a különféle PM-szennyezők mellett várhatóan az ózon, a nitrogén-oxidok és a kén-dioxid szintjére is ki fognak terjedni.

Magyarország a szálló por szempontjából a legszennyezettebb uniós tagállamok közé tartozik, főként az elöregedett járműpark (mindenekelőtt a dízelüzemű buszok), illetve a lefedetlen vörösiszap-tározók miatt. Jelentős szennyező forrásnak számítanak a közútjaink is: az utak és padkák portalanításának elmaradása közel ugyanannyival járul hozzá a szennyezéshez, mint a gépjárművek kipufogógáza (az autók, a fékek, a gumik stb. kopása során is rengeteg PM-részecske képződik). Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya szerint idehaza évente 16 ezer ember veszti el idő előtt életét a szálló por miatt, a megbetegedések száma pedig elérheti az évi egymilliót. Az elhanyagolt levegőminőség-védelem miatt uniós kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen, mivel az állam az EU-normák betartásának elszabotálásával a lakosság egészségét veszélyezteti.

Illés Zoltán környezetügyi államtitkár ezt a közelmúltban az előző kabinetek hibájának nevezte, ugyanakkor nem ejtett szót a jelenlegi kabinet mulasztásairól. Például arról, hogy az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat monitoring állomásai az elmaradt karbantartások miatt rendszeresen meghibásodnak (az elmúlt másfél-két évben alig akadt olyan hét, amikor az összes budapesti mérőhely zavartalanul üzemelt volna – az Erzsébet téri állomás úgyszólván naponta leáll), és az adatok internetes hozzáférhetősége is akadozik – így nemcsak az érintettek nem jutnak időben információhoz, de egy esetleges szmogriadó elrendeléséről sem lehet megalapozottan dönteni.

A mostani kormány az ipari kibocsátások szabályozásának kérdését is elhanyagolta: a vonatkozó uniós irányelvet idén január 6-ig kellett volna a magyar jogba átültetni – ami négy kormányrendelet módosításával, illetve a nagy tüzelőberendezések és a hulladékégetők kibocsátásainak jelentős korlátozásával járt volna –, de a honosításnak eddig az előkészületei sem kezdődtek meg.

PPJ         2010.02.04.

NO (nitrogén-monoxid): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat  methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.

PPJ         2010.01.28.

Észrevettétek, hogy egyre több blogon jelenik meg az Időkép.hu kis légszennyezettségi térképe? Észrevettétek, hogy a weblapukon a látogatottság megugrása miatt frekventáltabb helyre helyezték a Légszennyezettség menüpontot? No meg nem sokára Greenr bácsit is könnyen észre tudjátok majd venni az utcán: ilyet tervezek venni utcai (sétálás, tehát nem biciklizés) használatra, mert állandóan feszül az orrom és nem érzek szagokat, ez pár évvel ezelőtt azért még nem volt így. Hogy túlél-e az ember? Ez kérem már nem genetikai kérdés! Ez már környezeti kérdés!!! Már nem lehet arra fogni a tömeges szaglásvesztéseket és orrnyálkahártya bedurranásokat, hogy hát felhigult az emberiség génállománya, manapság már mindenki szaporodhat és mindenkit életben tartunk (figyelem nem rasszizmusról beszélek). Itt már arról van szó, hogy minden szervezetre egyformán rosszul ható anyagok vannak a levegőben.

No. Alább pedig bemásoltam az index cikket a légszennyezettség mérés civillé válásáról. Mindenki kapni fog saját mérőműszert, aztán ha milliók fognak rekordokat mérni bűzből, porból, mérges gázokból, akkor már majd a köztéri légszennyezettség mérők adatait is félénkebben fogják hamisítani "jóakaróink"....

Egy hőmérőt bárki kirakhat az ablakába, és ha nagyon összehúzódik a higanyszál, magunkra veszünk még egy réteget. Nemsokára azt is megtudhatjuk, hogy mikor kell gázmaszkot húzni, mielőtt az utcára lépünk.

 

Lehetetlen kitalálni, hogy hol a legrosszabb a levegő, mert csak néhány tucat állomás méri a szennyező anyagok koncentrációját. A környezetvédelmi tárca adatai alapján készül az időkép.hu színes térképe is, ami szemléltető eszköznek jó, de az orrunkat nem lehet átverni. Az egyik utcában fuldoklunk a mérgező gázoktól, néhány háztömbbel odébb már bátran beszívhatjuk fővárosunk illatát.

 

Drágák a mérőállomások, mert a tudományos pontosságú műszerek több tízmillió forintba kerülnek, és erre jön rá 3-8 millió forint éves fenntartási költség. A mérőhálózat elsődleges feladata a levegő monitorozása, ami uniós előírás, nem az, hogy minden utcáról legyen pontos mérésünk. A városi polgárt viszont nem érdekli a tudományos műszerek által kimutatott néhány mikrogrammnyi különbség, csak egy kérdésre akar választ kapni: Akkora a szmog, hogy abba már bele lehetne dögleni?

 

Szív, sűrít?

Akit ez nagyon érdekel, néhány hónapon belül saját mérőműszerrel veheti fel a harcot a benzinfaló autósokkal, a lombot égető szomszéddal, vagy a kertváros mellé települt kohászati nagyüzemmel. A veszprémi Pannon Egyetem és budapesti iMind közös fejlesztése egy otthoni szennyezésmérő, amivel utcaszinten jó adatot kaphatunk a levegő minőségéről.

 

A műszer körülbelül 100-200 méteres útszakaszról ad pontos adatot, de algoritmusok segítségével 400-500 méteres terület szennyezettségéről lehet becslést készíteni, mondta el Domokos Endre egyetemi adjunktus, az eszköz egyik fejlesztője. A hivatalos mérőállomásoktól 500 méterre az eszközük állítólag pontosabban megmutatja az aktuális szennyezettséget.

 

Még készül a műszer, de néhány héten belül lesznek prototípusok, és két hónap múlva elkészül a végleges változat. A műszer meg tudja mondani, hogy az egészségügyi határérték hány százalékát éri el az adott anyag koncentrációja, és hogy a szmogriadó szintjét meghaladja-e az érték.

 

Az egyéni felhasználóknak szánt eszköz nem olyan kifinomult, mint a tudományos mérőműszerek, és az otthoni mérések alapján biztosan nem rendelnek el szmogriadót. Ugyanakkor az amatőr mérések is alapot adhatnak arra, hogy a környezetvédelmi minisztérium kirendeljen egy mérőbuszt, hogy alaposabban megvizsgálja a területet.

 

 

"Három fő területre koncentráltunk a szennyezésmérő fejlesztésekor. A gépjárművek kibocsátására, a helyi fűtési kibocsátásra, illetve a gyárak kibocsátására. Négy-öt igazán veszélyes anyagot mér" - mondta Domokos Endre.

 

Készülhet hordozható, akkumulátoros változat is, de erre nem lehet rászerelni a szállópor méréséhez szükséges 10x30 centiméteres dobozt. A szállópor mérése bonyolultabb, többet kell várni az értékelhető adatokra, míg a szin-dioxid-szintet bekapcsolás után pár perccel megkapja a felhasználó.

 

Benn tart, kipufog?

Várhatóan néhány tízezer forintba kerül majd az eszköz, tehát elérhető áron kínálják majd az alattomos gázokat leleplező kütyü. Természetesen a célcsoportba tartozhatnak a tüdőbetegek, de akár a lusta apukák is, akik némi extra nitrogén-dioxidra hivatkozva akarják elkerülni a gyerekek megsétáltatását. Hasznos lehet a civil szervezeteknek, akik adatokkal a kezükben verhetik a környezetvédelmi minisztérium ajtaját.

 

Költözködés előtt megismerhetjük új lakóhelyünket, vagy ha nem költözünk sehová, akkor a közeli építkezések és az új utak környezetkárosító hatását követketjük nyomon. Az ország legeldugottabb falvai pedig bebizonyíthatják, hogy náluk valóban ózondús a levegő.

PPJ         2010.01.28.

Légköri aeroszolok (szálló por, PM10): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.

PPJ         2010.01.25.

NO (nitrogén-monoxid) (Jelen esetben Budapest): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.

Légköri aeroszolok (szálló por, PM10) (Jelen esetben Magyarország): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.