PPJ         2011.10.30.

Nem kell hatalmas megapoliszokra gondolni mikor a szmogról van szó. Elég ha kishazánk vezetőinek agyáig nem jutnak el a fenntartható energiatermelés praktikái és akkor ez lesz, ha egy hidegebb de szél nélküli napon a Kárpát-medence nyírségi térségében begyújtanak a vidéki parasztok a cserép-kályháikba... Jaj, nem, nem kell felháborodni a kifejezésmódomon. Úgy értem: mi mást tehetnének? Hozzá vannak segítve az információkhoz, pályázatokhoz, fenntartható technológiákhoz? Na pont ez lenne egy épelméjű kormány dolga így 2012-höz közeledve, amikorra már elviselhetetlen lett a túlnépesedés és a fatüzelés együttese egyes térségekben. Nem csak a tüdőnket, de az ország pénztárcáját is kímélni kellene a fosszilis energiahordozóktól!

"Kovács Ferenc, Nyíregyháza fideszes polgármestere vasárnaptól szmogriadót rendelt el, közölte a városháza sajtószolgálata. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Nyíregyháza területén vasárnaptól visszavonásig teljes tűzgyújtási tilalmat rendelt el. Tilos a kerti hulladék és az avar égetése, a légúti betegségben szenvedőknek, az időseknek és a kisgyermekeknek pedig azt javasolják, ne tartózkodjanak a szabadban. A városban a szálló por koncentrációja mellett a nitrogén-dioxid és a nitrogén-monoxid aránya is meghaladja az egészségügyi határértéket.

Nyíregyháza mellett Budapesten, Pécsett, Miskolcon, Debrecenben és Székesfehérváron is magas légszennyezettségi adatokat mértek: mindegyik város vörös, azaz erősen szennyezett területként szerepel Magyarország légszennyezettségi térképén, ami a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mérőhálózata által óránként mért és összegyűjtött adatok alapján készül. A térképen a 100 százalék jelenti az egészségügyi határértéket." - írja az Index.hu

PPJ         2011.10.04.

Nézem a KVvM mérőhálózata által érzékelt adatok vizuális megjelenítését az idokep.hu-n és nem vagyok éppen elragadtatva, hogy mindjárt mennem kell a belvárosba dolgozni... 156%-os nitrogén monoxid koncentráció...

Azonban közben elolvastam ezt a fantasztikusan részletes, képekkel és ábrákkal felszerelt elemző cikket a környezetszennyezés kínai mértékét illetően, és arra gondoltam, talán én még kussoljak is hozzájuk képest.

Igazándiból azonban nincs helye a relativitásnak, minden szennyezés szennyezés és így életellenes! Mi az, hogy elfogadható mérték? Kinek? A kibocsátó ipari cégnek? Egy áldott állapotos kismamának és a vele egy véren osztozó embriójának? A kibocsátási határértékeket kenőpénzzel meghúzó környezetvédelmi szakmérnököknek? Ez mindenkire hat, hiába ülsz egy tiszta irodában!

Gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan! Lásd, hogy mi a helyzet Kínában, de cselekedni viszont a mi fővárosunkban kell, méghozzá nagyon sürgősen!

PPJ         2011.03.06.

Forrás: a falanszter.blog.hu cikke - ide csak a környezeti, humánökológiai vonatkozásokat másolom be. Megdöbbentő cikk!

Az orosz Mordor: milliárdokat termelő lepusztult város a savas esők és a fagy fogságában. Több mint 17 ezer ember halála árán épült meg a világ legészakibb városa: Norilszk. A Föld leggazdagabb nyersanyaglelőhelye felett épült település a világ legszennyezettebb, leghidegebb, legélhetetlenebb, legéletveszélyesebb, külföldiek által nem látogatható  panelvárosa.

Tetézi a bajt, hogy az Északi-sarkkörön túl felépített város, a világ 10 legszennyezettebb települése közül a második helyen áll aktív bányászata és kohászata miatt. A Blacksmith Institute felmérése szerint, míg a porból és a radioaktív izotópokból (pirany-stoncium, cézium) álló szmog az év 365 napjából 42 alkalommal telepedik rá a városra, addig a savas esők és gázfelhők (nitrogén, szén- oxid, kén-dioxid, fenolok, hidrogén-szulfid, nikkel, réz, kobalt, ólom, szelén) évente 20-28 alkalommal "locsolja" meg a települést és lakóit. Az intézet becslése szerint Norilszk gyárai évente 4 millió tonna kadmiumot, rezet, ólmot, nikkelt, arzént, szelént és a cinket juttat a levegőbe.  Egyes becslések szerint csak ez a város a felelős a világ kén-dioxid kibocsájtásának 1 százalékáért.

A nehézfém (platina, palládium, irídium, olaj) szennyezés olyan súlyos és nagymértékű a város körül, hogy gazdaságilag már nem éri meg földcserével sem orvosolni a problémát. A CNN híradása szerint a város 48 kilométeres hatósugarán belül egy esetleges  erdősítési programokat sem érdemes elindítani-, hiszen olyan nagy koncentrációjú a földbe szivárgott mérgező gázok mennyisége, hogy a fák spontán elégnének pár héten belül. Ennek következtében a város 74 kilométeres sugarú távolságában egyetlen egy fa sem él meg. A súlyos környezeti szennyezés miatt a norilszki emberek várható élettartam éppen emiatt 46-48 évre tehető.

PPJ         2010.12.22.

Megjött a Mikulás! Van zsákjában minden jó: hörghurut egy kis mandulával, mandulagyulladással, utolsú ajánlat a karácsonyi készletből akciós gégerák, és egyet fizet kettőt kap asztma-inhalátor.

Plusz fentéslent blog:

Lesz-e olyan harcias Tarlós a szmog ellen, mint a Sziget ellen?

Légköri aeroszolok (szálló por, PM10): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.

Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. Ennek hatására az azbeszt mennyisége jelentősen csökkent a levegőben, azonban a molibdén mennyisége nőtt.

A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port, amit a levegőben aeroszolnak nevezünk. A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők pl.: PAH-ok, nehézfémek. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.

PPJ         2010.12.08.

NO (nitrogén-monoxid): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.