Mit tesz egy megbetegedett élő szervezet, ha meg akarja tisztítani magát a kórokozóktól? Visszavesz a külső funkciókból, lefekszik, befelé fordul, lázat csinál és megvárja míg a hő kifejti hatását a betolakodókra. És ez így a legnagyobb rendben is volna, ha a klímaváltozás nem a FöldAnya láza lenne a Ember nevű kórokozó ellen...
Ugye egy pillanatig se hittük, hogy egy olyan komplex-, élő-, visszacsatoló mechanizmusokkal átszőtt rendszer, mint a bioszféra, majd következmények nélkül a végtelenségig hagyja azt a programot futni, amit jelenleg művelünk?! A klímaváltozás miatt pusztulásnak indultak a Föld legöregebb fái. Az eddig optimista tudósok is pesszimistákká váltak, mert belátták, hogy alaptalan az optimizmusuk... 2100-ig egy méterrel is nőhet a tengerszint!
A NASA Goddard intézetének videója a Föld hőmérsékletének növekedéséről. 2012 a kilencedik legmelegebb év volt 1880 óta.
Egy hamarosan bemutatásra kerülő film felvételekor került lencsevégre a valaha látott legnagyobb jégomlás. James Balog amerikai születésű fényképész kételkedett a klímaváltozásban, ezért kivonult csapatával az Északi-sarkkörre, hogy dokumentumfilmet készítsenek a jelenségről. Rögzítettek néhány kamerát a kiálló sziklafalakra, és a többévnyi változást felvevő képeket néhány másodperces videókban sűrítették össze. Egészen drámai felvételeket készítettek így a jéghegyek olvadásáról. Az alábbi jelenetben néhány perc leforgása alatt egy 7,4 köbkilométeres jégtömeg szakad le a grönlandi Ilulissat gleccserről, ami olyan, mintha Manhattan felhőkarcolói (vagyis ez mind) egyszerűen beledőlnének a tengerbe. (Apropó: említettem már, hogy a kapitalizmus önmagát dönti be?! :D Nahát, így, szó szerint. Persze milliárdnyi ember kárára...) A videó valójában egy előzetes, a brit mozikban most pénteken mutatják be a Balogék által készített dokumentumfilmet Chasing Ice címmel.
Az ausztrál meteorológiai szolgálat új színeket adott hozzá a hőtérképhez, máshogy nem tudták jelezni, hogy az országnak abban a részében még a környező területeknél is melegebb van. Az ország déli részén a mért hőmérséklet elérte az 50 fokot, ez a legmagasabb eddig mért hőmérséklet az ország történetében. A legmagasabb hőmérséklet már napok óra 40-48 fok között mozog, ezeket a hőtérképen a sötétnarancstól a feketéig jelzik. A következő napokra azonban még ennél is melegebbet jósolnak, új színt kellett bevezetni, ez pedig a lila.
„Rosszabb, mint gondoltuk" – ez a vélemény egyre általánosabb a klímakutatók körében. Öt évvel ezelőtt is meglehetősen borús képet festettek bolygónk jövőjéről, ám most még rosszabbnak látják a helyzetet. A New Scientistben tegnap megjelent – több kutatóintézet véleményét összefoglaló – helyzetjelentés példák sorával mutatja be a negatív tendenciákat.
Persze mindennek meglesz a következménye... humor és véres valóság, egyik szívderítőbb, mint a másik! Végre egy időjárás jelentés, ami a valóságot tálalja. Bírjátok ki végig, megéri :)...
Az 1880 óta észlelt 10 legforróbb év közül kilencet 2000 után mérték, derül ki a NASA kutatóintézetének (Goddard Institute for Space Studies) adataiból. Ezek közül a kilencedik legmelegebb a tavalyi év volt.
Az évtizedek óta tartó folyamatos emelkedést remekül szemlélteti az intézet által készített fél perces animáció. A videó az elmúlt 130 év hőmérsékleti adatait mutatja be, az 1951-1980 időszak átlaghőmérsékletéhez viszonyítva. Ahol a térkép kékes színű, ott az adott évben hűvösebb volt, mint az említett 40 év átlaga, ahol pedig a térkép sárga vagy piros, ott abban az évben melegebb volt.
A földi klíma természetes ingadozásai miatt nehéz előrejelezni a következő évek globális hőmérsékletének alakulását, hosszabb távon azonban a kutatók további folyamatos melegedést prognosztizálnak. Az intézet vezetője arra számít, hogy a következő 2-3 évben soha nem tapasztalt globális átlaghőmérsékletet mérhetünk majd bolygónkon. A tendenciát a következő El Niño és a fokozódó naptevékenység is erősíti. "Nem kell hozzá túl erős El Niño, hogy megdőljön a 2010-es rekordmeleg a Földön" - mondta James E. Hansen, az intézet igazgatója.
A hőmérsékleti adatokat több mint 1000 mérőállomásról gyűjtötték össze világszerte. Több információ és adat erre a linkre kattintva érhető el.
• Túlélési Haladás
A BBC gyönyörű új sorozattal állt elő ami totálisan megkérdőjelezi a kultúránknak a fejlődésbe vetett hitét: a túlélés érdekében!
Egy angol-holland illetőségű multinacionális vállalat bűnös hanyagsága, a holland hatóságok mulasztása, az elefántcsontparti kormány erőtlensége több mint százezer ember szenvedését okozta. Az Amnesty International és a Greenpeace közös jelentése élesen bírálja a mérgező hulladék-lerakás megakadályozásának kudarcát Nyugat-Afrikában.
A Trafigura, a több mint százezer embernél egészségügyi problémát okozó, a 2006-os Abidjanban, Elefántcsontparton végrehajtott mérgező hulladék-lerakás mögött álló multinacionális vállalat ellen büntetőjogi vizsgálatot kell indítani az Egyesült Királyságban – fogalmazza meg a mai nap kiadott, nagyszabású jelentésében az Amnesty International és a Greenpeace International.
A hároméves kutatás eredményeként létrejött „Mérgező igazság”’/ „The Toxic Truth”’ című jelentés mélyreható betekintést nyújt azon tragikus kudarcok sorozatába, amelyek egészségügyi, politikai és környezeti katasztrófát sorát okozták. A kutatás részletezi, hogyan hágták át a pont az ilyen tragédiák megelőzésére szolgáló törvényeket, továbbá hogyan vallott több kormányzat is kudarcot a Probo Koala nevű hajó és mérgező szállítmányának megállításában útban Abidjan felé.
A jelentés ezen felül megkérdőjelezi az Elefántcsontpartban kötött megállapodás jogszerűségét, amely lehetővé tette a Trafigura számára, hogy az országban elkerülje a jogi úton történő felelősségre vonást a mérgező hulladék lerakásában játszott szerepéért. A mérgezés áldozataival és az őket kezelő orvosi szakértőkkel készített interjúk révén a jelentés új fényt vet a hulladék-lerakás pusztító hatásaira. „Hat év telt el azóta, hogy ezt a borzalmas tragédiát engedték megtörténni” – mondja Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Itt az ideje, hogy a Trafigura teljes jogi felelősséget vállaljon a történtekért. Az abidjani embereket nem csak a saját kormányzatuk, de azon európai kormányok is cserbenhagyták, amelyek nem kényszerítették ki a törvényeik betartását. Az áldozatok még mindig igazságra várnak, és nincs garancia arra, hogy ilyen vállalati bűncselekmény nem történik meg még egyszer a jövőben.”
„Ez a történet a vállalati bűnözésről, emberi jogi visszaélésekről és a kormányzatok kudarcáról szól, amelyek képtelenek megvédeni az embereket és a környezetet. Ez a történet rávilágít, hogy a nemzetközi jog kikényszerítésére hivatott különböző rendszerek hogy vallottak kudarcot a transznacionálisan működő vállalatokkal szemben, és hogyan volt képes egyetlen vállalat teljes mértékig kihasználni a jogi bizonytalanságokat és az igazságszolgáltatásbeli kiskapukat ilyen pusztító következményekkel.” – mondta a Greenpeace igazgatója Kumi Naidoo. „Még mindig nem késő, hogy igazságot szolgáltassanak, hogy az abidjani embereknek teljes körű tájékoztatást adjanak arról, hogy milyen hulladékot raktak le a környékükön, és hogy a Trafigura megfizessen a bűneiért. Csak így kerülhetjük el egy ilyen jellegű katasztrófa megismétlődését.”
Harmadik éve gyűjt a Google térképének segítségével a természetben kialakuló hatalmas önismétlő geometriai formákat, ismertebb nevükön fraktálokat egy ausztrál matematikus. A Google Earth alkalmazáson kereste szállodáját Paul Bourke ausztrál matematikus amikor az első, műholdképen jól látszó fraktálra bukkant 2010-ben. Azóta folyamatosan gyűjti a térképszoftver segítségével a fraktálokat a norvég fjordoktól a namíbiai sivatagig. A fraktálok olyan, „önhasonló”, végtelenül komplex matematikai alakzatok, melyek változatos formáiban legalább egy felismerhető (tehát matematikai eszközökkel leírható) ismétlődés tapasztalható.
Az agyunk idegsejtjeinek hálózata és az univerzum szerkezete is ugyanolyan... Katt a képre a nagyobb méretért!
Minden EGY. Mind egyek vagyunk. Matematikailag, biológiailag, kémiailag, fizikailag: ezért jól meg kell gondolnunk, hogy mit teszünk a Földdel, mert farkába harap a kígyó, az ökológiai törvények körbeérnek és minden tettünknek meg lesz a visszacsatoló következménye!
A jégkorszak óta nemcsak az Északi-sark, az Antarktisz is olvadásnak indult – derült ki egy kutatásból, pedig korábban a szakértők úgy gondolták, hogy a Déli-sark jégtakarója viszonylag stabil. Az új eredményeken alapuló új modellek szerint a korábban számítottnál is nagyobb lesz a tengerszint emelkedése a század végéig.
Az Északi-sarki jég zsugorodása egyszerre következménye és oka a felmelegedésnek. Az északi félteke sarki jégtakarójának zsugorodása az utóbbi két évtizedben nagyjából annyival járult hozzá a globális felmelegedéshez, mint az a szén-dioxid-többletkibocsátás, amit ugyanebben az időszakban a légkörbe engedtünk – állítják a Cambridge-i Egyetem klímakutatói. Vizsgálataik szerint az átlátszó víz, illetve a szabaddá vált földfelszín sokkal több energiát nyel el, mint a fehér jég, és ez a hatás különösen drámaivá válhat, ha – várhatóan 2030 után – az arktiszi nyarak teljesen jégmentessé válnak.
– Elolvadt a Föld napernyője – így kommentálta a saját kutatási eredményeit a BBC Newsnak nyilatkozva Peter Wadhams, aki egy tudóscsoport tagjaként a Cambridge-i Egyetemen a sarki jégtakaró és a globális éghajlat összefüggéseit tanulmányozza. A szakember szerint néhány tényt egymás mellé rakva és az adatokból adódó következtetést levonva egyértelműnek tűnik, hogy a jégolvadás, illetve az átlaghőmérséklet emelkedése kölcsönös visszacsatolásokkal egymást erősítve olyan folyamattá vált, amelyet ezen a ponton nagyon nehéz lenne megállítani.
A klímaváltozás egyik nem várt velejárója, hogy olyan növény- és állatfajok jelennek meg az országban, amelyek számára épp az éghajlat alig érzékelhető apró módosulása teremtette meg a további terjeszkedés feltételeit (vagy tette elkerülhetetlenné a továbbállást).
Hogy az éghajlat megváltozása hatással van a fajok elterjedésére, az az ökológia egyik alaptétele, a hazánkat nagyrészt lefedő Pannon ökorégió pedig kifejezetten gazdag olyan élőlényekben, amelyeknek a Kárpát-medence a legészakibb vagy a legdélibb előfordulási helyük – egy ilyen határzónában a klíma minimális módosulásai is látványos eltolódásokat okozhatnak. A rovarokról (aknázómoly) vagy a szél segítségével is terjedő gyomnövényekről (parlagfű) viszonylag könnyű elképzelni a vándorlást – kevesebben tudják, de például őshonos tölgyerdőink is képesek követni a változó klímát, egy évszázad alatt akár néhány száz métert megtéve –, ha valamilyen földrajzi vagy mesterséges akadály az útjukba nem kerül.
A vízszűke miatt egyre súlyosbodó élelmiszerellátási problémák miatt az emberiségnek radikális változtatásokkal, egyebek között a majdnem teljes vegetarianizmusra való áttéréssel kell számolnia a jövőben, hogy a 2050-re várhatóan 9 milliárdosra duzzadó globális népesség egészének legyen mit az asztalra tennie.
Az állati fehérjében gazdag étrend 5-10-szer több vízfelhasználással jár együtt, mint a vegetarianizmus. Jelenleg a világ szántóföldjeinek egyharmadát fordítják takarmánytermesztésre. A hiánykezelés további lehetőségei közé tartozik az ételszemét felszámolása, valamint az élelmiszertöbblettel és -deficittel bíró országok közötti kereskedelem erősítése. "Kilencszázmillió ember éhezik és kétmilliárdan alultápláltak, annak ellenére, hogy az egy főre jutó élelmiszertermelés folyamatosan növekszik" - mutattak rá a szakemberek.
Amikor egy lédús paradicsomot vágunk fel a reggelihez, eszünkbe se jut, hogy a zöldséget rendszerint egy bumfordi, szőrös testű poszméhnek köszönhetjük. Jó néhány élelmiszer- és takarmánynövényt, valamint vadvirágok millióit csak ezek a kövér, feltűnő, többnyire csíkos bundájú rovarok képesek megporozni.
A poszméhek ökológiai és gazdasági jelentősége vetekszik a házi méhekével, így pusztulásuk beláthatatlan következményekkel járna. Ha holnaptól nem lennének, akkor az élelmiszerárak azonnal az egekbe szöknének, mert kézi erővel kellene végezni a megporzást.
A poszméhek száma a hatvanas évektől kezdve folyamatosan csökken egész Európában, az utóbbi években azonban igen kevés figyelmet szenteltek nekik a tudósok, mert mindenkit a házi méheket világszerte tizedelő rejtélyes kór, a kaptárelhagyás foglalkoztatott. A poszméhek eközben csendesen, de rendületlenül fogyatkoztak szinte észrevétlenül.
A világ országai jelenleg évi 30 milliárd eurót költenek a fajok sokszínűségének megőrzésére. Környezetvédők szerint 50 milliárdra lenne szükség. Két év után tegnap újabb ENSZ-tanácskozás kezdődött a kihalás fenyegette fajok megmentéséről, ezúttal az indiai Haidarábádban.
A két évvel ezelőtti, nagojai (Japán) ENSZ-konferencián célul tűzték ki, hogy 2020-ig megállítják az állat- és növényfajok kihalását, a finanszírozás azonban egyelőre nem megoldott. Az óceánoknak legalább tíz százalékát kellene a nagojai határozat értelmében természetvédelmi területté nyilvánítani, de eddig csak 1,6 százaléknyit helyeztek védelem alá. A tengerek szinte teljes mértékben kiszolgáltatottak a halászatnak, nyersanyag-kitermelésnek és a turizmusnak - panaszolta Tim Packeiser, a Természetvédelmi Világalap (WWF) szóvivője.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), az állami és civil környezetvédelmi szervezetek legnagyobb világméretű hálózata által működtetett veszélyeztetett fajok Vörös Listáján a 63637 felsorolt faj közül 19817-et fenyeget kihalás, ezen belül a kétéltűek 41, a zátonyépítő korallok 33, az emlősök 25, a madarak 13, és a növények 30%-át.
Minden a legnagyobb rendben halad az összeomlás felé! :) Legalább ennek "örülök". Hogy a szabályok, amiket a természet alkotott: működnek. Ha nem alkalmazkodunk hozzájuk, akkor majd "előteremti", hogy az emberiségnek ne legyen ilyen nagy önhittsége...
A világ állatfajainak majdnem 80 %-a gerinctelen. A veszélyeztetettként ismert több mint 12 ezer faj újbóli vizsgálatával biológusok kiderítették, hogy az édesvíziek vannak a legnagyobb veszélyben. A Londoni Zoológiai Társaság szerint az emberi tényezők – mint az élőhelyek megzavarása és a megnövekedett hőmérséklet – a leginkább aggasztóak.
Jonathan Baillie professzor, a társaság természetvédelmi igazgatója szerint a szakemberek tudatában vannak, hogy a gerinceseknek és a növényeknek nagyjából az egyötödét kihalás fenyegeti, az viszont nem volt egyértelmű, hogy ugyanez jellemző az apró, gerinctelen élőlényekre is, melyek a bolygó élővilágának nagy részét adják. "A jelentés előzetes eredményei szerint minden faj 20 százaléka veszélyeztetett lehet. Ez különösen azért aggasztó, mert eme gerinctelen élőlényektől függ a mi túlélésünk is."
Nemzetközi természetvédő csoportok ma mutatták be a világ száz legveszélyeztetettebb állat-, növény- és gombafajának listáját, és azonnali cselekvésre szólítottak fel védelmükben.
A 8000 kutató által összeállított listát a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) dél-koreai Dzsedzsuban tartott konferenciáján ismertették. A szervezet fajok túlélését vizsgáló bizottságának kutatói 48 ország leginkább veszélyben lévő állat-, növény- és gombafajait mérték fel.
Hiába a világ legszínesebb és legélőbb ökoszisztémái a Karib-szigetvilágot övező korallzátonyok, mégis úgy tűnik, hogy egyre közeledik az a pillanat, amikor összeomlanak, hiszen a zátonyok alig tíz százalékát borítják már csak korallok – derül ki az IUCN jelentéséből, amelyben 18 ország 36 kutatója számolt be vizsgálatairól.
Tavaly már a még meglévő karibi korallzátonyok 75 százaléka pusztul, míg Dél-kelet Ázsiában a zátonyok 95 százalékánál jeleztek gondokat – áll a Világ Erőforrásai Intézet jelentésében, mely szerint 2050-re a világ összes korallzátonya komoly veszélyben lehet. Az élővilágban és ritka fajokban is gazdag csodálatos tengeri élővilág eltűnése nemcsak a jövő nemzedéke számára hiányzik majd, mint egy színfolt a bolygó életéből, hanem az óceánparti falvak megélhetését is komolyan érinti. 19 mérföldnyi korallzátony csaknem 275 millió ember megélhetését biztosítja. Ha a zátonyok kipusztulnak, akkor a halászoknak sem lesz munkájuk és a turisták is elmaradnak majd érdekességek híján.
Soha nem volt még ilyen kicsi az Északi-sark jege, és továbbra is zsugorodik. Aggasztó a helyzet az Északi-sarkon, a jégtakaró ugyanis soha nem látott mértékben olvadt fel.Balra látható a sarki jégtakaró kiterjedése az elmúlt években. Jól látható, hogy a valaha mért legrosszabb állapot a mostani, sőt, szeptember végéig a helyzet további romlása várható. (Ld. piros csík, kattintással nagyobb változatban is megtekinthető).
Mindezidáig a 2007-es évet könyvelték el a szakemberek a legforróbb évnek, ugyanakkor a grafikonon is jól látszik, hogy augusztus elején az akkorinál is rosszabb állapotba került a sarki jég, a napokban pedig minden eddiginél kisebbé vált.
Egyetlen nap alatt 4,1 négyzetkilométerrel zsugorodott augusztus 26-án az Északi-sarkvidék jégmezeje.Ezzel a jég kiterjedése minden eddigi negatív rekordot megdöntött. Soha nem volt még ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken, mint most. Két hét van hátra az olvadási szezonból. Megmutatjuk, mennyi jég vált vízzé az utóbbi évtizedben a sarkon, és azt is, mi ebben az egészben az üzlet. Kattintson az infografikára!
Kiszáradt a Tisza (animációval) - Időkép.hu
Riasztó képek jelentek meg pár napja az interneten, melyeken a Tisza záhonyi vízállását mutatják. Térdig érő vízben át lehet kelni a folyón.Az Országos Vízjelző Szolgálat jelentése szerint a vízállás kedd reggel a hivatalos mérőponton -332 centiméter volt, mely mindössze 21 centiméterrel magasabb a valaha mért legalacsonyabb vízállásnál.
Először adathibára gyanakodott a NASA, annyira megdöbbentő volt a műholdak által történt felismerés, hogy mindössze négy nap leforgása alatt a grönlandi jégtakaró teljes felszínét érintő, a történelem során soha nem látott ütemű olvadás következett be! Az emberiség szempontjából "sajnos" vagy részemről inkább "szerencsére" nem adathiba történt. Ez a faj megérett a pusztulásra - mármint ha ilyen jelek láttán sem változtat a viselkedésén...! Mikor fogunk már végre hinni a klímatudósoknak és (humán)ökológusoknak, hogy nagyon nagy baj van?!
Bal oldalt a grönlandi jégtakaró július 8-án, jobb oldalt négy nappal később. A képen a "valószínűleg megolvadt"-ként kategorizált területek halvány rózsaszínnel jelölve azok, ahol legalább egy műhold észlelt felszíni olvadást. A "megolvadt"-ként kategorizált területek sötét rózsaszínnel jelölve azok, ahol kettő vagy három műhold is észlelt olvadást. A fotót a NASA készítette. Jelen képet a Greenpeace feliratozta.
Ebben a hónapban a grönlandi jégtakaró olyan gyors ütemben olvadt meg, mint még soha az eddig felvételezett történelem során.
A hirtelen olvadást három műhold regisztrálta. Megdöbbentette és rémülettel töltötte el a tudósokat, elmélyítve a félelmet a klímaváltozás iramát és jövőbeni következményeit illetően.
A NASA weblapján kedden közzétett bejelentés szerint, a tudósok beismerik, annyira meglepőek voltak az adatok, hogy először azt gondolták, valami hiba történhetett.
Ami elsőre hihetetlen volt az NASA-nak, azt három műhold is megerősítette: Grönland jégtakarója aggasztó mértékben olvad!
Ideje lenne, hogy megmentsük a saját életünk egyik létalapját, a sarkvidékeket: savethearctic.org/hu/!!!
A klímaváltozás nagyon rövidesen közvetve és közvetlenül is ki fogja készíteni az egész bolygó gazdaságát!
Alig két hétre elegendő gabonatartaléka van Romániának. Rendkívüli állapot kihirdetését és a gabonaexportok azonnal felfüggesztését követelik a kormánytól a romániai gazdák az országot sújtó rendkívüli szárazság miatt. A helyzet drámai Romániában, a kukoricatermés 80 százaléka megsemmisült, búzából és napraforgóból 50 százalékkal kevesebb lesz idén - mondta Laurentiu Baciu az agrárképviseletek tömörülésének (LAPAR) elnöke. - Tette közzé a Vidék Patrióta Értékközösség (VIPÉK) a Facebook-on a Napi.hu hírét.
Nyilvánítsa katasztrófa sújtotta övezetté Magyarországot a kormány – kéri a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Felhívják a figyelmet: a hőség és a szárazság rendkívüli helyzetet idézett elő. A MOSZ mintegy 200 milliárd forintra becsüli az eddigi kárt. - Élelmiszer.hu via VIPÉK
Felgyorsulhat az ózonréteg károsodása A globális felmelegedéssel gyakoribbá váló heves nyári viharok felgyorsíthatják az ózonréteg károsodását - erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók.
Norbi Update "Ma direkt a Shell-nél tankoltam, mert unszimpatikus volt nekem a Greenpeace méregdrága manipulációja. Mert ez jó nagy, drága műbalhé volt valaki ellen és nem valamiért. Na ez a baj! Norbi"
"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel." - Bertrand Russel
"Úgy sajnállak, mint Norbi a jegesmedvéket." "Hidegen hagy, mint Norbit a globális felmelegedés." "Update Morbid"
Az olvadó Északi-sarkvidéket olajfúrások, ipari halászat és háborúkfenyegetik.
* Az olvadó Északi-sarkvidék: Eltűnőben van az Északi-sarkvidék jege, amelytől mindannyiunk élete függ. Az elmúlt 30 évben elvesztettük a sarkvidéken úszó jégsapka háromnegyedét.
* Olajfúrás: Az Északi-sarkvidék az új olajláz helyszíne. Többek között a Shell, a BP, az Exxon és a Gazprom is hajlandó lenne egy pusztító olajkiömlést megkockáztatni mindössze három évre elegendő olajért.
* Ipari halászat: Az ipari halászflották elkezdték a vonóhálós halászatot az Északi-sarkvidék vizein. A helyi lakosok évezredeken át fenntartható módon halásztak ugyanitt, de ez veszélybe kerülhet, ha hagyjuk, hogy a halászati óriáscégek kizsákmányolják a Jeges-tengert.
* Háború: Az Északi-sarkvidék nemzetei már készülnek a lehetséges összetűzésekre. A Wikileaks-táviratok arról számolnak be, hogy az Egyesült Államok „növekvő katonai fenyegetettségről" beszél az Északi-sarkvidék kapcsán, Oroszország pedig „fegyveres beavatkozást" jósol a jövőben.
Greenpeace-aktivisták tegnap reggel Budapesten elfoglaltak két Shell benzinkutat a Könyves Kálmán körúton. Az aktivisták így tiltakoztak az ellen, hogy a világ legnagyobb olajvállalata az Északi-sarkvidéken megkezdje az olajfúrást.
Hasonló akciók zajlottak Nagy-Britanniában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Argentínában, Mexikóban és a világ számos egyéb pontján is ezen a héten. Az aktivisták „El a kezekkel az Északi-sarkvidéktől” és „Get the Shell out of the Arctic” feliratú transzparenseket lógattak le a benzinkutak tetejéről, ahol egy aktivista jegesmedve is feltűnt.
Van számos olajtársaság, ami csak annyira mocskos mint egy átlagos multi, de a Shell és az EXXON (ismertebb nevén: E$$O) kétségbeesett küzdelmet folytat a leggonoszabb cég címéért. Tudósok és politikusok lefizetése, véreskezű diktatúrák jóbarátsága, katonai szabadcsapatok felbérlése a szülőföldjeiket védő bennszülöttek ellen: mind-mind hozzátartozik a munkájukhoz. Csak a Shellnek egy év alatt 200 regisztrált olajkitörése volt, el lehet képzelni, hogy hánynál tették rendbe a környezetet, kártalanították a helyi lakosokat. - Írja a Greenpeace blog
A Shell a következő hetekben kutatófúrásokat tervez végrehajtani két helyszínen, a Beaufort- és a Csukcs-tengereken, az Északi-sarkvidék alaszkai térségében. A Shell bevallottan nem áll készen egy esetleges Mexikói-öbölhöz hasonló olajkiömlés feltakarítására, amely beláthatatlan következményeket okozna a sérülékeny sarkvidéki ökoszisztémában.
Az Északi-sarkvidéken fokozottan jelentkeznek a klímaváltozás hatásai. A sarki jég mennyiségének 75 százaléka eltűnt az elmúlt 30 évben. A 75%-os adat a jégtérfogat 1979. szeptemberi minimuma és a 2011. szeptemberi minimuma közötti különbséget jelenti. Az adatot Axel Schweiger, a világ élvonalához tartozó washingtoni Polar Science Center kutatója és egy másik vezető tudós, Peter Wadhams, a Cambridge-i Egyetem professzora is megerősítette. Több információ a jéggel kapcsolatban itt található . A jégolvadás következtében az itt élő jegesmedvék már a kihalás szélén állnak, a zsugorodó életterük miatt a faj körében ma már a kannibalizmus is megjelent. Ez egy óvatos becslés, valójában még sokkal hamarabb is eltűnhetnek. Erről több információ itt.
Ha a Shell idén nyáron sikerrel jár az olajfúrásokkal, az beindíthatja az északi-sarkvidéki „olajlázat”. Az orosz olajóriás, a Gazprom szintén tervez olajfúrásokat a Jeges-tenger területén ebben az évben, és más olajipari óriások is vállalkoznának az összesen háromévnyi olajmennyiség kitermelésére.
A francia környezetvédelmi tárca élére kinevezett Nicole Bricq beiktatásának dokumentumain még friss volt a pecsét, amikor a Shell Francia Guyanára tervezett fúrásait egyetlen tollvonással áthúzta. Indoklásában valós tényekre alapozott kételyt fogalmazott meg: túl nagy a kitermelés környezeti kockázata Francia Guyana partjainál, felülvizsgálatot kér. A hazai környezetvédőkkel sem volt ideje koccintani, amikor a Rio+20 környezetvédelmi konferenciáról visszatérve újabb pecsétes papír érkezett hozzá: áthelyezték a külügyi tárca élére. Pár nappal később miniszterelnöki utasításra mégis kiadták az engedélyeket, melyeknek felülvizsgálatát szorgalmazta Bricq. Szinte vágtat az új francia kormány.
Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse elmondta: „A sarkvidéken az olajkitermelés még a szokásosnál is veszélyesebb – jó példa erre, hogy bár a fúrások még meg sem kezdődtek, a Shell egyik fúróhajója már zátonyra is futott Alaszka partjainál. Nem engedhetjük, hogy a Föld jégszekrényeként is szolgáló, szinte egyetlen, még érintetlen területet is feldúlják a rövidtávú ipari érdekek miatt. A világnak búcsút kell intenie az olajnak és a megújulók felé kell fordulnia.”
A Greenpeace június 21-én világméretű kampányt indított azért, hogy az Északi-sarkvidéket védetté nyilvánítsák. Az ENSZ segítségével a szervezet 20 évvel ezelőtt már elérte, hogy az Antarktisz nemzetközi védettséget kapjon.
Utolsó kommentek