"A kapitalizmus erkölcstelen és törvénytelen rendszer, ezért meg kell dönteni"

PPJ         2011.07.08.

Mivel a szombaton esedékes rendezvényre, melyen a világhírű David Harvey is részt vesz mégsem tudok elmenni (facebook event), ezért magyarra szinkronizált BBC Hard Talk David Harvey interjúval vigasztalom magam de egyben remélhetőleg a túloldali képernyő előtt ülő kedves befogadót viszont felcsigázom.

Oszd meg, lájkold, és kommenteld a posztot, ha tetszett (ha nem)!

David Harvey interjú magyar 1.

David Harvey interjú magyar 2.

David Harvey interjú magyar 3.

 

         1 hozzászólás

Címkék: fórum politika amerika kapitalizmus tőke fenntarthatóság marxizmus david harvey spekulatív tőke

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Magyarországon járt a nemnövekedés atyja

PPJ         2011.03.30.

Forrás: Origo - "Egy generációnak egy mosógép" - interjú a növekedéstagadó francia közgazdásszal

Kevesebbet dolgozunk, kevesebbet utazunk, kevesebb tárgyat használunk, de azok hosszabb ideig működnek majd, a ma ismert pénz pedig eltűnik az életünkből - ilyen lesz a nem túl távoli jövő, ha megvalósul Serge Latouche francia közgazdász növekedés nélküli gazdasága. Latouche az [origo]-nak azt mondta, fel kell számolni a kapitalizmust, mert az jelenlegi formájában nem tartható fent, de ez nem azt jelenti, hogy visszatérünk a kőkorszakba.

http://static7.origos.hu/i/1103/20110326sergelato1.jpgSerge Latouche - fotó: Fekete Hajnal

Serge Latouche és a nemnövekedés

Serge Latouche közgazdász és filozófus, növekedéstagadó, a Paris-sud Egyetem nyugalmazott professzora, az észak-déli gazdasági és kulturális kapcsolatok szakértője, a Nemnövekedés (Décroissance) mozgalom egyik alapító tagja. A nemnövekedés diszkrét bája című kötetének frissen megjelent magyar fordítása alkalmából járt Magyarországon. A könyv 2006-ban jelent meg Franciországban.

A nemnövekedés egyfajta mozgalomként terjedt el Franciaországban a második évezred elején, követői radikális és kritikus szemlélettel viszonyulnak a Föld erőforrásainak véges voltát figyelmen kívül hagyó, korlátlan növekedésen alapuló, termelésközpontú, elidegenedett fogyasztói társadalmunkhoz.

- Növekedés nélküli gazdaság - az ön által kidolgozott elmélet szerint ez a jövő. De hogyan fog kinézni a növekedésmentes társadalom? Kis helyi közösségekben termelgetjük az élelmiszert, ruhát szövünk magunknak, és soha nem utazunk sehova? Nagyjából egy ilyen világ képe rajzolódik ki a könyvéből.

- Egyelőre még nem tudjuk, milyen is lesz pontosan a növekedés nélküli társadalom. Az biztos, hogy a jelenlegi folyamatos növekedésre alapozott rendszerrel szakítani kell, mert ez nem fenntartható. Az is biztos, hogy az a társadalom sokkal lokálisabb lesz, kisebb méretű vállalatok lesznek, kevesebb hulladékot fogunk termelni. Kevesebbet is fogunk utazni, mivel nem lesz elég kőolaj. De azért sem fogunk nagy távolságokra utazni, mert a kis helyi közösségek miatt nem lesz szükségünk arra, hogy rövid időn belül sok helyre eljussunk. A helyi termelés miatt pedig szállítani is kevesebbet kell majd.

- Akkor ez maga lesz a kőkorszak.

- Nem, ez nem azt jelenti, hogy kőkorszaki körülmények között fogunk élni, az a rendszer is lehet majd nagyon szofisztikált, de minden kisebb méretű lesz, és mindenből kevesebb lesz. Vagyis kevesebb haszontalan, de több jobb minőségű dolog vesz majd minket körül.

- Könyvében azt írja, hogy ebben a növekedés nélküli rendszerben nagyobb lesz a foglalkoztatottak aránya. Hogyan valósul meg, hogy egy kevesebbet termelő és fogyasztó rendszerben többen dolgoznak, mint most? Ezek szerint szinte mindenki dolgozni fog, de naponta csak néhány órát?

- Kevesebbet fogunk dolgozni, másképpen, és megosztjuk a munkát. Jelenleg mindenki egyre többet dolgozik, ami jelentős stresszt okoz, miközben egyre nagyobb a munkanélküliség. Ezt meg kell változtatni. A nemnövekedés koncepciója szerint kevesebbet dolgozunk, hogy értékesebb életet élhessünk.

- A könyvében az ökoszocializmust említi, mint a jelenlegi rendszer lehetséges alternatíváját. Miért nem elég a környzettudatos ökokapitalizmus? Szépen, fokozatosan minden vállalat elkezdené beépíteni a kiadásaiba a külső gazdasági hatások költségeit, a termékeik egyre drágábbak lennének, mi pedig kénytelenek lennénk egy kicsit kevesebbet fogyasztani.

- Ne kerülgessük a forró kását! A kapitalizmussal szakítani kell, mert egyszerűen, amire épül, a folyamatos felhalmozás logikája, hosszú távon nem tartható. Amikor arról beszélek, hogy ki kell lábalni a kapitalizmusból, akkor nem arra gondolok, hogy teljesen meg kell szüntetni a piacokat, a pénzt, vagy mindent államosítani kell. Amit fel kell számolni, az a kapitalizmus szelleme. Megértem, hogy vannak negatív jelentései a szocializmusnak Magyarországon, ezt el is kerülhetnénk azzal, hogy ökodemokráciáról beszélünk. Olyan azonban, hogy ökokapitalizmus, biztos nincs. Azzal még mindig megőriznénk azt a logikát, hogy a természeti erőforrásokat termékekké alakítjuk, miközben tönkretesszük a környezetet. Hiába adunk el környezettudatos termékeket, attól még a logika ugyanaz marad, hogy adjunk el egyre többet. Hiába adunk el környezetkímélő autókat, ha abból is egyre többet adunk el, az ugyanúgy növelni fogja a rombolást. Amikor azt mondják, hogy zöldkapitalizmus, akkor éppen át akarnak verni. Olyan egyszerűen nem létezik.

A nemnövekedés társadalma -  a mennyiség helyett a minőség a fontos

- Hogyan működne az ön által felvetett bioregionális pénzrendszer, illetve a regionális monetáris rendszerek?

- A legjobb és legideálisabb megoldás az lenne, ha át lehetne alakítani az egész bankrendszert, és születtek is biztató kezdeményezések, mint például a kooperatív bankok Franciaországban, de a kezdeti biztató működés után mindig visszaalakultak hagyományos működésű bankokká. Jó lenne, ha a klasszikus bankrendszert át lehetne alakítani regionális, kooperatív bankrendszerré. Nagyon szeretem azt a mondást, hogy a pénz nagyon jó szolga, de nagyon rossz úr. A pénz közjószág, ezért nem lenne szabad olyan felügyelőre bízni, mint a jelenlegi pénzügyi közvetítői rendszer.

- Azt írja a könyvében, hogy a fogyasztói társadalom rákfenéje a reklám, a hitelezés és a termékek rövid élettartama. Ez azt jelenti, hogy a növekedés nélküli világában az első kettő nem létezne, a terméket pedig a lehető leghosszabb élettartammal terveznék?

- A termékek hosszabb élettartamának megvalósítása valóban az egyik legfontosabb dolog nemcsak ökológiai szempontból, hanem az állampolgárok iránti tiszteletből is. Semmi értelme annak, hogy 2-3 évente lecseréljük a használati tárgyainkat. Technológiailag kivitelezhető lenne, hogy egy mosógépet egy generáció használjon végig. A hitelezést nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni, de mindenképpen vissza kell szorítani a mértékét. A reklámokban a hangsúlyt pedig az eladásösztönzés helyett az információátadásra kell helyezni, és szabályozni kellene, hogy a cégek, mondjuk, csak az árbevételük egy százalékát költhetik marketingre. Teljesen fölösleges globális reklámokra költeni: minek üdítőt reklámozni egy olyan embernek, aki finom helyi bort ihat? 

- Ön szerint mikor omlik össze a világgazdaság, ha nem terjed el a növekedéstagadó filozófia?

- A rendszer nem egyik pillanatról a másikra fog összeomlani, ez az összeomlás azonban már elkezdődött. De nálam felkészültebb szakértők már sokszor megbecsülték ezt az időpontot. Az olyan jelentések mint a Római Klub harmadik jelentése, a Pentagon jelentései vagy a Bilderberg-csoport már adott előrejelzést a globális problémák kumulálódásának lehetséges időpontjáról, amit nagyjából 2030 és 2070 közé tesznek. Én 2050-et mondanék. A biológiai sokszínűség csökkenése, a klímaváltozás és ennek következményei, mint például az éhezés, vagy a környezeti katasztrófák fokozatosan rágják szét a rendszert. Tehát mindenképpen eljutunk valamiféle nemnövekedéshez, a kérdés az, hogy tudatosan és békés úton felkészülünk-e erre, vagy kaotikusan, beláthatatlan következményekkel érünk el odáig.

         12 hozzászólás

Címkék: videó válság gdp kapitalizmus ökológia fenntarthatóság degrowth nemnövekedés serge latouche

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Napi Anyád rovat: A hitelügyintéző féle ember

PPJ         2010.05.14.

Dr. NOL shoppingol - A Konzumidióta Akció

Gyerekek! Csodás ez a videó! A beszélő gyermeki számológép frenetikus jelképe a fogyasztói tudatlanságnak, a riporter igazi álrákérdezős fószer és bejön neki. Az első és második segítő, útbaigazító hölgyemény valódi agymosott helytartója a kapitalizmus rendszerének, a hitelügyintézőre pedig egyenesen nem találok szavakat!!! Komolyan mondta! Ő TÉNYLEG így gondolkodik! Tényleg így ad tanácsot, tényleg nem őszinte, és tényleg bárkinek azt tanácsoná, hogy vegyen fel hitelt: nem baj ha beledöglik, akkor is!

Ügyintéző: - Természesetesen adunk pénzt orrszőrnyíróra, nem baj ha csak 150 forintja van, de 180.000 kellene.

"Tudatos" vásárló: - Nem fogok én erre ráfázni?

Ü: - Nem.

T: - Nincs büntetőkamat?

Ü: - Nincs, amennyiben rendesen fizet... Nagyon barátságos összeg jött ki: 6800 forint 60 hónapra....

T: - Kell nekem vásárolni egyáltalán?

Ü: - Kell. Miért ne kellene?

T: - Mert csupa olyan eszközt választottam, amire semmi szükségem nincs!

Ü: - Nincs szüksége rá? De ez pont ezért éri meg, mert nincs szüksége rá és havonta ezt a 6800 forintot nem is érzi meg....

T: - Akkor én ezt mind megveszem.

Ü: - Jól teszi.

         4 hozzászólás

Címkék: videó kapitalizmus nol bankrendszer hitelügyintézés konzumidióta napi anyád

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Filmajánló: Capitalism A love story

meta_         2010.02.04.

Aki teheti fogja magát és nézze meg Moore új filmjét, mert megéri. Olyannyira, hogy elviseltem a popcornt kétpofára csámcsogó és szemetelő plázanézőket is. 

A kiindulópont az amerikai típusú kapitalizmus elfajzása és a hitelválság. A történet utóbbi szálát mindenki ismeri: nagybankok, felügyelet nélküliség, derivatív ügyletek, aztán a kormány mentőcsomagja. De a hangsúly az "elfajzáson" van, mert ebből következett a gazdasági válság.
 

Két szempontból ragadott meg a film: egyrészt testközelből láhatjuk azokat, akik a hitelválság miatt vesztették el házaikat vagy megélhetésüket. Nem a drogos és/vagy alkoholista munkakerülőkön csámcsog, hanem a társadalom kötőszövetét vizsgálja, a középosztályt.

Másrészt végre egy olyan alkotás, ami nem az állam vs. szabadpiac (egyéni felelősség) hamis dilemmáján kesereg. Nem lövöm le a poént, de Moore mutat pár régi találmányt, ami megoldást ad a mostani helyzetre. És tényleg működik.

Moore agitatív dokumentumfilmet (advocacy documentary film) készített, szóval senki se lepődjön meg az erős morális hátteren. Ezzel nincsen baj, mert nyiltan vállalja, nem kell sírni, hogy nem semleges.

         szólj hozzá

Címkék: ajánló válság kapitalizmus filmajánló

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

ADbuster: ahogy én látom

PPJ         2009.03.24.

[Frissítés: Esküszöm nem vagyok jós, nem tudtam róla :D, de média-gerillák a minap támadást hajtottak végre a Die Zeit ellen!]

Nem tudok sokat a témáról, nem is vagyok médiakutató de egy pár sor azért megfogalmazódik bennem az Adbuster közösségről. Amióta ellenszenvesek a reklámok és azok tartalma, tulajdonképpen vágy van bennem mindegyik leszaggatására és megszűntetésére. A globális közterek ne legyenek tovább össze nem illő síkfelületek kollázsai. Vannak akik eme vágyukat magában a cél objektumában élik ki, saját magából fordítják ki a médiumot, feltörik azt. Úgy tűnik lassan de biztosan megvalósul Theodore Roszak vágyálma: az ellenkultúra valóban megszületik. Az Adbuster formáját tekintve a taktikai médiához tartozik, jól átgondolva húzza ki a talajt az óriáscégek lába alól. Az alternatív média nyilvánosság szervezése, a taktikai média és médiahackelés, az információszabadság, és kommunikációpolitikai stratégiák elmélete és gyakorlata foglalkoztatja őket. Az Adbuster 82. száma itt.

Tovább is van, mondom még! »          2 hozzászólás

Címkék: vélemény kritika amerika város természet kapitalizmus környezet ökológia fenntarthatóság taktikai média

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása