PPJ         2012.06.08.

Kedves Lápvédők!

Nem közvetlenül a lápot érinti, de az önkormányzat és annak környezetvédelmi hozzáállása tekintetében nem közömbös a januárban megszavazott helyi rendelet elemzése. A szóban forgó rendelet - véleményem szerint - nem a védelem szak- és jogszerűbbé tételét, hanem felszámolását célozza. A rendeletet törvénysértőnek találta a Pest Megyei Kormányhivatal is, amely beadványom nyomán törvényességi felülvizsgálatot végzett. Az ügyről írt összefoglalóm a Dunakeszi Hírhatáron olvasható:

Törvénysértő a Dunakeszi Képviselőtestület helyi rendelete

Hadd kérjek mindenkit, hogy terjessze az írást, jó lenne ellensúlyozni a sikerpropagandát.

Üdvözlettel:
Sarkadi Márton

A hír nem meglepő. Már a rendelet megszavazásakor tudni lehetett, hogy a jobbikos Nyíri Márton által előterjesztett rendelettervezettel baj van. E sorok írója a testületi ülés előtt levélben felhívta Molnár György jegyző, Passa Gábor főépítész és a képviselők többségének figyelmét a rendelettervezet hibáira. Levelére (természetesen) nem kapott választ, a szavazás pedig annak rendje-módja szerint a fideszes képviselők egyhangú támogatása eredményeként a rendelet elfogadásával zárult.

Mi is a baj a rendelettel? Egyszerűen összefoglalhatjuk: valójában nem az értékek védelmére irányul, hanem az 1993-ban megszavazott védelem felszámolására. Természetesen nem direkt támadásról van szó. A rendelet gyönyörűen cizellált formában tálalja a helyi védelem célját és fontosságát. Hosszan értekezik mindenféléről, amit egy ilyen célú  rendelet általában szabályoz. Összességében azonban egy szépen feldíszített ajándékosdobozhoz hasonlít – amely nem tartalmaz semmit. A lényeget ugyanis a rendelet melléklete jelenti, amely a védelem alá helyezett objektumokat sorolja fel. Itt azonban a területi védelem kategóriája üres, az egyedi védelem listájában pedig mindössze a Városháza épülete (Fő u. 25, 4248 hrsz.) és az ún. „Délker-raktár” (Kistemplom u; 3035/14 hrsz.) árválkodik.

Kíváncsiak leszünk milyen reakciót vált ki mindez az önkormányzati képviselőkből. Nyíri Márton a jobbik weboldalán nagyon "futtatja" a rendeletét, amiről most kiderült, hogy törvénytelen! Önmagát, és pártját Dunakeszi egyetlen zöld szervezetének mondja saját propaganda újságjában. Mi viszont úgy látjuk, hogy ezek után talán le kellene mondania a környezetvédelmi tanácsnoki megbízatásáról!

PPJ         2012.01.25.

Négy pontba szedtük a dunakeszi tőzegláp helyi területe körüli országos ellentmondásokat.

Újabb állásfoglalás a Magyar Tudományos Akadémia részéről a dunakeszi tőzegláp védelmében! Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya ismételten felemelte szavát a Budapest környezetében egyedülálló, s országosan is igen jelentős természeti érték megőrzése érdekében.

Az elsőfokú természetvédelmi hatóságnak a lápterület keleti részére vonatkozó augusztusi határozata egy magát környezetvédelmi célúnak feltüntető szervezet fellebbezése(!) folytán mégsem emelkedett jogerőre. A dunakeszi láp ügyében az Auchan és a helyi önkormányzat korábbi beadványaiból ismert érveket hangoztató Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Alapítvány egy ízben már beadott fellebbezést az Auchan érdekében, amikor annak Nagykőrösi úti áruháza közelében a konkurens Aldi kívánt áruházat építeni. Az építkezésről és a Zöld Zóna hátteréről itt olvashat.

Az MTA nyilatkozata hangsúlyozza a dunakeszi láp különlegesen sokszínű jellegét, amelynek létrejöttéhez nagyban hozzájárult a terület ún. mozaikos szerkezete, azaz a lápos és homokpuszta jellegű területek váltakozása, egyes élőlények megtelepedéséhez ugyanis mindkét típusú élőhely szükséges. Éppen ezért különösen nyugtalanító, hogy a lápterület nyugati részére vonatkozóan a hatóság által decemberben hozott legújabb határozat centiméterre pontosan kizárólag az összefüggően lápnak minősülő részek védelmét mondja ki, és nem az ökológiai egységet tekinti a vizsgálat tárgyának. Ebből következően az élőhely jelentős részére nem terjedne ki a védettség, nem válnának védetté a kisebb lápfoltok. Tetézi a bajt, hogy a határozat a védelem alá helyezett részek fennmaradásához szükséges védőzóna kijelöléséről sem rendelkezik.

Emlékezetes, hogy július végén Illés Zoltán államtitkár kinyilvánította azt az elvárását, amely szerint kompromisszumot kellene kötni az áruházlánccal, és a terület kevésbé értékes részén lehetővé tenni az építkezést (egyébként teljesen ellentétesen a 2009. novemberi kijelentésével - a szerk. pacsker). A civil szervezetek nem tartották lehetségesnek a megegyezést, ugyanis – összhangban az MTA álláspontjával – úgy látják, hogy az élettér csökkenése a terület degradációjához, hosszú távon a védelemre érdemesnek talált részek pusztulásához vezetne. A decemberi hatósági határozat ellen emiatt immáron a valódi(!) civil szervezetek nyújtottak be fellebbezést.

A dunakeszi tőzegláp kálváriája tehát folytatódik. 

Kriska György és Sarkadi Márton
kapcsolat: 30-4152370

PPJ         2012.01.22.

A dunakeszi tőzegláp sorsa több mint tíz éve – amióta szomszédjába költözött az Auchan – veszélybe került.

Fotók: Pacsuta Péter János

Viszontagságos és jogrendünk gyengeségeit szemléletesen érzékeltető ügymenet eredményeként 2009-re a puszta létét is tagadó államigazgatási határozatok születtek, amelyek keletkezési körülményei több visszásságra is utalnak. A meginduló civil tiltakozás hatására e döntéseket 2010 tavaszán visszavonta a hatóság, és újraindult a láp létének és kiterjedésének megállapítása.

Mi áll a háttérben? Vajon születhet-e Magyarországon olyan hatósági döntés, amely valóban a szakmai szempontokat helyezi előtérbe? Milyen erők irányítják az eseményeket? Mi lehet a szerepe a civileknek? Meddig tarthat még az eldöntése annak, ami első pillantásra is magától értetődő?

PPJ         2012.01.20.

A láp értékeit ismertető tájékoztató tábla avatása és sajtótájékoztató a dunakeszi tőzegláp ügyében 2012. január 22-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Compó utca nyugati végénél! Új hatósági határozat született, ennek eredményeit is bemutatjuk.

A dunakeszi tőzegláp sorsa több mint tíz éve – amióta szomszédjába költözött az Auchan – veszélybe került. Viszontagságos és jogrendünk gyengeségeit szemléletesen érzékeltető ügymenet eredményeként 2009-re a puszta létét is tagadó államigazgatási határozatok születtek, amelyek keletkezési körülményei több visszásságra is utalnak. A meginduló civil tiltakozás hatására e döntéseket 2010 tavaszán visszavonta a hatóság, és újraindult a láp létének és kiterjedésének megállapítása.

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/344231452261189/

A fent említett vizsgálatok eredményeként:

2011 nyarának végére a láp egy részére vonatkozóan megszületett a védettségét kimondó határozat – amely ellen azonban az egyik befolyásos politikai párthoz közel álló „civil” szervezet fellebbezést nyújtott be.
A láp másik részére vonatkozóan decemberben született hatósági határozat, amelyet a láp védelme érdekében fellépő civilek fellebbeztek meg.

Ez utóbbi határozat kifogásolható részei összhangban állnak olyan elvárásokkal, amelyeket – pártállástól függetlenül – már több befolyásos politikai szereplő is nyomatékosított.

Mi áll a háttérben? Vajon születhet-e Magyarországon olyan hatósági döntés, amely valóban a szakmai szempontokat helyezi előtérbe? Milyen erők irányítják az eseményeket? Mi lehet a szerepe a civileknek? Meddig tarthat még az eldöntése annak, ami első pillantásra is magától értetődő? E kérdésekre keressük a választ vasárnap 11,30-tól a Dunakeszi MÁV Sporthorgász Egyesület székházában (Keszeg és Csuka utcák sarka), miután felavattuk a láp értékeit ismertető tájékoztató táblát.

kapcsolat: Sarkadi Márton 30-4152370

PPJ         2011.11.29.

Írta: Báránybőrbe bújtatta a farkast az Auchan címmel 2011 november 29-én a  GreenProfit környezetvédelmi oknyomozó portál.

A greenfo-n megjelent Zöldek a természet ellen Dunakeszin? cikknek mindenki tudta, hogy lesz folytatása, de hogy előzménye is van, azt csak kevesen sejtették. A greenfo cikke számot ad arról, hogy a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület az alapító okiratában szereplő célokkal teljesen ellentétes módon, aktív szerepelt vállal egy országos jelentőségű természetvédelmi érték felszámolására irányuló összeesküvésben. Az említett szervezet fellebbezésében, szinte szó szerint az Auchan és a Dunakeszi Önkormányzat által hangoztatott érveket olvashattuk. Mindenki számára egyértelmű volt, hogy nem a láp évezredes értékét, fennmaradását akarják megőrizni, hanem kiszolgálni megbízóikat. A Zöld Zónáról 2006-os bejegyzése óta nem lehetett hallani, így senki nem tudja, hogy mit is csinált az elmúlt években. De semmi nem maradhat titokban, főleg azért, mert a Zöld Zóna egyszer már ki- vagy megsegítette az Auchant, amikor veszélybe került egy már meglévő áruházának a forgalma. 2008-ban a XX. kerületben a Szentlőrinci út, Nagykőrösi út keresztezésében az Aldi az Auchan szomszédságában üzletet akart nyitni egy olyan területen, ahol az új üzlet előtt kellett volna megközelíteni a francia áruházat. Akkor, mint most is a Zöld Zóna lépett be az engedélyeztetési folyamatokba ügyfélként, hivatkozva a természet védelmére. A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület sikerrel vette az akadályokat (a fellebbezést befogadó határozat itt tölthető le) és nem épülhetett meg az Aldi. Azóta egy kicsit távolabbi, de a kerülettel határos telken az idén megkezdheti a beruházást az üzletlánc. A térképen jól látható a régi és az új tervezett helyszín, az északabbra lévő Tesco forgalmát nem sokat zavarta volna az Aldi, de az Auchan forgalmát jelentősen befolyásolta volna.

De honnan is van a kapcsolat?

Mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogy kik állnak a Zöld Zóna mögött, kik azok, akik csak akkor aktívak, amikor az Auchan érdekeit kell képviselni „zöld ruhát” öltve.

A Zöld Zóna bejegyzett székhelye az 1181 Bp., Reisz F. utca 3 szám, elnöke Pintér József, az a Pintér József, aki a Szimbiózis Ifjúsági Környezetvédelmi Szervezet egyik tagja is. Ennek az egyesületnek már ismertebb tagjai is vannak.  Például Újhelyi István, az MSZP prominens személye társadalmi kurátorként, aki a Szimbiózis nevében részt vett a Magyar Televízió Közalapítvány, majd a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumában. De a Szimbiózis tagja Kőrös Péter XVIII. kerületi képviselő is. Pintér József tagságot vállalt még a Civil Foglalkoztatási Szervezetek Szövetségében is, ahol az egyik tag Simon József az előző kormány ideje alatt miniszteri dicséretben is részesült az egyik állami ünnepségen. Ez az egyesület az 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28-ba van bejegyezve, ahova a  Randamas Consulting Kkft. is, ami pedig Kocsis Lászlóé. Azé a Kocsis Lászlóé, aki a Zöld Zóna bejegyzett székhelyén céget üzemeltetett, a Várospress Magyarország Kft.-t. Így visszatértünk újra a XVIII. kerületbe. A Várospress Kft. a kerület újságját adta ki évekig.  2010-ben a szocialista kerületi vezetés potom 70 milliót szánt a lap működtetésére. A cégnek Washingtoni székhelyű tulajdonosa van - Rododendron International LLC, US-98033 Kirkland WA, 5400 Carillon PT 41 -, pontosabban volt, mert az új vezetés megszüntette a szerződést a Kft.-vel és az óta felszámolás alatt áll. A cég másik tulajdonosa Réz Gábor,akit a sajtó az egyik MSZP pénztárnokként ismert. Baja Ferencnél a KMV Kft. ügyvezetője, illetve jogutódjának tulajdonosa. Annak idején a  fővárosi, Kárpát utcai pártgarázst a KMV Fenntartó és Szolgáltató Kft.-be vitte be az MSZP, amellyel egy időben 435 millió forintra értékelték a társaság törzstőkéjét. Az összegből apportként 361 milliót tett ki a garázs- és szolgáltató központ. Az ingatlant először bérbe adták a Mercedes–Benz Autó Magyarország Kft.-nek, majd értékesítették, jelentős kampánypénzeket szabadítva fel a pártnak. 1994 szeptemberéig Baja Ferenc, az MSZP akkori alelnöke és Csintalan Sándor, a párt ügyvivője a KMV Kft. felügyelő-bizottsági tagja volt. Ekkor az MSZP-s vezetők elhagyták a vállalkozást, amelyet ezután a korábbi ügyvezető, Réz Gáborné helyett férje, Réz Gábor vitt tovább. 1996-ban újabb tízmillió forintot vontak ki a cégből. Réz Gábor fontosabb posztjai: Az MSZP felsőoktatási tagozatának elnöke, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. egyik cégének ügyvezetője. Később a  Gyurcsány Ferenc által fémjelzett Demokratikus Charta alapító tagja, és a szocialistákhoz köthető Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőjéért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Ez az alapítvány adja ki a helyi szocialista „Városrész” című kiadványt – az alapítvány és a Városképet kiadó cég (Várospress) székhelye megegyezik, azaz a Dunakeszi Tőzegláp ügybe belépő Zöld Zóna egyesület székhelye.

Réz és Kocsis ezen kívül több egyesületben, alapítványban tagok együtt. Ilyen a  Kedves Nemzetközi Alapítvány (1053 Budapest, Ferenczy István utca 28.) ami még ma is működik. Tagjai sorában van még: Hollósy Gecseg Attila, Rónavári Kedves László, Varga István és Dömötör Balázs – ez és a fentebb felsorolt szervezetek, egyesületek javarészt oktatással, ösztöndíjakkal . Vagyis pénzekre pályáztak, osztottak szét.

A Szimbiózisnak van még egy figyelemre méltó tagja, az előbb említett Rónavári Kedves László. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram TanácsábanRónavári a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanácsot (MAGYIT) képviselte, de egy asztalnál ült vele Mesterházy Attila mostani szocialista elnök is az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium képviseletében, és mint politikai államtitkár. Ennél az asztalnál pályázati pénzekről döntöttek. Rónavári Kedves László tagja volt még a Szakszervezetek Ifjúsági Mozgalmának, a  Szindikalista Ifjúsági Hálózatnak, a Szluha Nemzetközi Alapítványnak, mely utóbbinak tagja volt még Kocsis László elnök, Csucsy István, Orgován János, Salamon Eszter, Szász György és Rónavári Kedves László. Salamon Eszter neve ismerősen csenghet, ő működteti a Szerep Művészeti Alapítványt (1132 Budapest, Visegrádi u. 17.) A Macskafogó 2 producere és Görgey Gábor kulturális minisztériumának a volt osztályvezetője. De mint írtuk, számtalan alapítvány és egyesület ebbe a körbe tartozott, vagy valamilyen kapcsolatot ápolt a XVIII. kerületi szocialista párttagokkal. Érintőlegesen meg lehet említeni a Hild József Alapítványt, Lakner Bácsi Alapítványt, de végeláthatatlanul sorolhatnánk még a szervezeteket.

Amint fentebb kiderült, a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület már egyszer tett „szívességet” az Auchannak, amikor is megakadályozták, hogy a Nagykőrösi úton felépüljön az Aldi, ami árak és elhelyezkedés tekintetében is konkurencia lett volna az áruháznak. De az MSZP-hez való kötődés nem ezzel kezdődött, hisz jó tíz éve Medgyessy Péternek, a Medgyessy Tanácsadó Kft. ügyvezető-tulajdonosának segítségét vette igénybe az Auchan érdekeltségébe tartozó Hyper Immo Kft, hogy – 2000-ben Demszky Gábor főpolgármesternél közbenjárva – bevásárlóközponti övezetté minősítsék át az Auchan hipermarket építésére kiszemelt ipari területet a budapesti XVIII. kerületben. A múlt héten megjelent cikkünkben Az Auchan a XVIII. kerületi elszámoltatási bizottság előtt - a tét 600 millió forint (főoldalról is elérhető), már írtunk arról, hogy a pakura tavak felszámolásának ügyében tett feljelentést októberben a XVIII. kerületi elszámoltatási munkacsoport. Lévai István Zoltán a munkacsoport vezetője szerint több százmillió forintról van szó. Folytatólagosan elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt került sor a feljelentésre. Az önkormányzat 2001. október 11-én adásvételi szerződést kötött a Hyper Immo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel (Auchan Magyarország Kft. jogelődje). A szerződésben a cég 990 millió forintért megvásárolta az ingatlanokat, ám a szerződés 3.3 pontja szerint a felek a vételárból 950 milliót teljesítettnek tekintettek, amennyiben a vevő a kárelhárítást elvégzi. A szerződésben arra vonatkozó kitétel nem szerepel, hogy ezt az összeget milyen módon számolták ki. Amíg az Önkormányzatot terhelte volna a kárenyhítés, addig ez az összeg csak a harmada volt. Az önkormányzat által elfogadott első pályázat összege 266 millió volt, így az okozott vagyoni hátrány csaknem 684 milliós lehet, az inflációs hatásokat is figyelembe véve körülbelül 600 millió forintra teszi az okozott kárt a XVIII. kerületi önkormányzat.

Az Auchan piros logója óhatatlanul jelezhetné, hogy mely csoportok lobbiznak és lobbiztak az érdekeiért, vetik be kapcsolatrendszerüket. De ezzel ellentétes az a tény, hogy most a dunakeszi Fideszes városvezetéssel közösen lépnek fel az Auchan érdekében. A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület nem más, mint egy beépített álzöld. Ez a multi módszer egyszer már bevált a Nagykőrösi úton az Aldi ellen, de a zöld most pirosra váltott.

A dunakeszi láp a Magyarországon ritkaságszámba menő tőzeges lápok közé tartozik. Egykor jóval nagyobb területet foglalt el, azonban az 1960-as évektől egy részét tőzegbányászással tették tönkre, majd egy másik részén szeméttelepet működtettek, végül az M0 autóút építése miatt csonkították tovább. A megmaradt déli része még ma is érintetlen, élővilága országos viszonylatban is jelentős érték. A szomszédos Auchan a 2000-es évek folyamán megvásárolta a területet, amelyet Dunakeszi Önkormányzata törvénysértő módon belterületbe vont és lehetővé tette beépítését, az Országos Zöldhatóság pedig természeti védelemre érdemtelennek nyilvánított. Az Auchan hatalmas új áruházat és parkolót akar építeni itt. Szándékainak csak a civil tiltakozás vetett gátat, amelynek eredményeként a Zöldhatóság visszavonta határozatait, és új vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy a terület valóban lápnak, azaz ex lege védendő értéknek számít-e. Az eljárás első szakaszának eredményeként 2011 augusztusában megszületett egy elsőfokú határozat, amely elismerte a terület egy részének láp voltát. A pozitív döntés azonban nem emelkedhetett jogerőre, mert egy magát környezetvédelmi célúnak nevező szervezet fellebbezett a döntés ellen. A tőzegláp sorsának egyéb eseményeiről itt olvashat:  Forrás >>>