Hétfőn ünnepelte fennállásának negyvenéves évfordulóját a Landsat műholdprogram. Ez a világ leghosszabb ideje futó, Földünkről műholdképeket gyűjtő programja. Az évek során a Landsat több petabájtnyi képet készített – 16 naponta elölről kezdi adott terület adatainak rögzítését –, ezzel történelmi perspektívában láthatjuk a Földön zajló változásokat. Ez pedig segítheti a tudósokat, a független kutatókat, valamint a nemzeteket, hogy jól informált gazdasági- és környezetpolitikai döntéseket hozzanak.
A Google együtt dolgozik az amerikai Geológiai Szolgálattal (USGS) és a Carnegie Mellon Universityvel, hogy a hatalmas képkollekciót nyilvánosan elérhetővé tegye. Az adatok segítségével átutazható a 1999-2011 közötti időszak, melyen már jól láthatóak bolygónk változásai. Ilyen például az Amazonas őserdőinek eltűnése, vagy Las Vegas növekedése.
A Google mérnökei szerint ezek a valaha létrehozott legjobb felbontású képek a témáról. egyetlen képkocka teljes képernyőn 1,78 terapixeles lenne. Az USGS 2008-ban nyitotta meg a hozzáférést a teljes Landsat archívumhoz, ekkor kezdték el feltölteni a Google mérnökei a Google Earth Engine-be az adatokat.
A bolygó-perspektíva: a Landsat és a Google Earth segítségével
"A modernség radikálisan átformálta a transzcendenciához való viszonyt. Felszámolni ugyan minden próbálkozása – szcientizmus, bolsevizmus, freudizmus, pozitivizmus, posztmodernizmus etc. – ellenére sem tudta, ám a hozzá való viszonyt képes volt átalakítani, méghozzá oly módon, hogy az a legkisebb mértékben se zavarja érdekköreit. A modernség ugyanis a par excellence földhözkötött "metanarratíva": horizontálisan bontakozik ki, s teljes mértékben idegen tőle a régi ember vertikális világképe. A modernség hatalmas távlatokat nyit – főként tudománya és technikája révén –, ámde vaknak kell lennie annak, aki nem látja, hogy ezek a távlatok kizárólagosan horizontálisak: egy Mars-utazás esszenciálisan nem jelent többet, mint ökrösszekérrel átmenni Bágyogszovátból Rábapordányba, ellenkezőleg, inkább kevesebbet, mert hiszen a Mars nincs "feljebb", vagyis nem rendelkezik magasabb "ontológiai ranggal", mint Rábapordány, s nincs épeszű ember, aki szívesebben költözne a Marsra, mint Rábapordányba. Míg a mai ember világképét egy olyan háromszög fejezné ki, amelynek alapja végtelen hosszúságú, magassága azonban csaknem elhanyagolható, addig a régi ember világképe egy olyannal volna ábrázolható, amelynek alapja ugyan nem nagy, viszont magassága végtelen. A mai ember világa fölfelé zárt, oldalfalai azonban nincsenek; a régi ember világát oldalfalak határolták, fölfelé azonban nyitott volt, akárcsak a régi, fallal körülvett városok." [Forrás: ÖkoTáj 39-40.sz. 2008. // Buji Ferenc: A transzcendencia szekuláris és okkult degenerálódása]
18 éven belül két Földre lenne szükségünk az igényeink kielégítésre. No comment. Ez aztán a biztató tendencia. Tényleg: egyszerűen nem tudok nem szívfacsartan nézni a húgom szemébe, a most született babák szemébe. Mit mondjak nekik?!!!
Az alábbi szöveg forrása az Index.hu és a WWF.hu - a jelentés PDF-je itt is elérhető arra az esetre, ha a WWF szerverei nem bírnák...
Az űrből nézve is csak egy Földünk van?
Radikális lépésekre van szükség világszerte - figyelmeztet a WWF által kétévente kiadott tanulmány, amelyet idén egy űrállomásról mutattak be! A növekvő fogyasztás, az erőforrások egyre intenzívebb használata és a sokasodó népesség egyre elviselhetetlenebb terhelést jelent Földünknek, világít rá a 2012-es Élő Bolygó Jelentés.
A WWF és több más szervezet együttműködésében született jelentést idén a Nemzetközi Űrállomáson szolgálatot teljesítő holland űrhajós, André Kuipers mutatta be, aki talán a legátfogóbb perspektívából szemlélheti Földünk állapotát és változásait.
"Csak egyetlen Földünk van. Innen fentről látom az emberiség hatalmas ökológiai lábnyomát befolyásoló tényezőket, köztük az erdőtüzeket, a légszennyezést, a pusztulást - mindazokat a kihívásokat, amelyeket az Élő Bolygó Jelentés mostani kiadása is bemutat. Jelenleg fenntarthatatlan módon terheljük a bolygót, pedig némi odafigyeléssel megvan a lehetőségünk arra, hogy megmentsük otthonunkat, nemcsak magunk, hanem az utánunk következő generációk számára is" - mondta el Kuipers.
A WWF jelentése bemutatja, hogy jelenleg úgy élünk, mintha lenne egy másik bolygónk tartalékban, 50 %-kal több erőforrást használunk, mint amennyi fenntartható módon képes megújulni. Ha a tendencia nem változik, 2030-ra már két Föld sem lenne elég az emberiségnek.
Magyarország a fenntarthatóság tekintetében szerencsére az EU élvonalába tartozik, az egy főre jutó ökológiai lábnyomunk a harmadik legkisebb az Unióban Portugália és Bulgária után. Sajnos még így is messze vagyunk a hosszútávon fenntartható szinttől, hiszen akkor is két Földre lenne szükség, ha mindenki úgy élne, mint a magyarok.
Rio+20?!
A jelentés mindössze öt héttel az ENSZ fenntartható fejlődési konferenciája (Rio+20) előtt jelent meg. Húsz évvel az utolsó Föld-csúcs után ez a találkozó egy különleges lehetőség a világ vezetői számára, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket a fenntartható jövő iránt.
"Az Élő Bolygó Jelentésben bemutatott kihívások egyértelműek. A Rio+20 konferencia lehet és kell is, hogy legyen az a pillanat, amikor a világ egy új, fenntartható fejlődési pályára áll. Ez a találkozó egy különleges alkalom a már elkötelezettek - kormányok, városok, vállalatok - számára, hogy egyesítsék erőiket azért, hogy Földünk mindörökké egy élő bolygó maradhasson." - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
Csökkenő sokféleség = növekvő globális rendszer instabilitás!
A biológiai sokféleség átlagosan 28 százalékkal csökkent 1970 óta, az emberiségnek pedig másfélszer nagyobb bolygóra lenne szüksége a fogyasztás jelenlegi mértékéhez a Természetvédelmi Világalap kedden közzétett, Living Planet Report 2012 című jelentése szerint.
Ha a Föld országai nem orvosolják a problémát, 2030-ra már kétszer nagyobb bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a fogyasztást kiszolgáló megfelelő mennyiségű földterület és erdő álljon rendelkezésre – derült ki a kétévente közzétett tanulmányból, ami a bolygó környezetéről és a biológiai sokféleségről ad számot.
Az egy főre vetített ökológiai lábnyom továbbra is a közel-keleti olajsejkségekben, Kuvaitban, Katarban, Az Egyesült Arab Emirátusokban a legnagyobb, majd az Egyesült Államok és a fejlett skandináv és nyugat-európai országok következnek. Aggasztó azonban a BRIICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Indonézia, Kína, Dél-Afrika) rohamosan növekvő környezetszennyezése, ami a gazdaságaik dinamikus fejlődésével jár együtt. Magyarország aránylag jó helyen áll a listán, a vizsgált 24 európai ország közül csak Románia és Bulgária rendelkezik a miénknél kisebb ökológiai lábnyommal. (Megjegyzendő, hogy a jelentés 2008-as adatokkal dolgozik.)
A szakadék felé rohanva
A jelentés lesújtó képet fest bolygónk környezeti állapotáról. Az erdőirtások az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának ötödének megfelelő feldolgozóképességtől fosztják meg a természetet, az ezer kilométernél hosszabb folyóknak a kétharmadán gátak és vízierőművek avatkoznak bele az ökoszisztémába. Fél évszázad alatt az ötszörösére emelkedett a globális tengeri halászat volumene, a jelenlegi évi 87 millió tonna kifogott hal már súlyos beavatkozásnak számít a tengeri élővilág természetes rendjébe.
Az élővilág állapotára példaként az egyik leglátványosabb példát, a tigrisekét hozza fel a jelentés. Az elmúlt harminc évben a vadon élő tigrisek populációja 70 százalékkal csökkent, az életterük pedig a 7 százalékára zsugorodott, ahogy Délkelet-Ázsiában a rohamosan fejlődő mezőgazdaság és ipar elhódította a területet az őserdőtől. Jelenleg a vadon élő felnőtt példányok száma 3200-3500 között lehet az egész világon. A nemzetközi környezetvédő szervezetek óriási erőfeszítéseket tesznek a faj életben tartásáért, és optimista jóslatok szerint 2020-ra ezt a számot hatezerre sikerül majd feltornászni.
Nincs megállapodás
A kormányok, úgy tűnik, nem jutnak egyezségre a júniusi Rio de Janeiró-i konferencia közeledtével – mondta Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója, utalva a fenntartható fejlődésről szóló, néhány hét múlva esedékes nagyszabású tanácskozásra. A Rio+20 címmel rendezendő konferenciára ötvenezernél több résztvevőt várnak június 20. és 22. között, a politikusokra nagy nyomást gyakorolnak a környezetvédők, hogy érjenek el egyezséget a fenntartható fejlődésről, hasonlóképpen a húsz évvel ezelőtti riói konferenciához, amely nyomán végül megszületett a kiotói egyezmény.
Noha az egyezmény célja volt a bolygó éghajlatát felmelegítő üvegházgázok kibocsátásának csökkentése, a Föld átlaghőmérséklete ennek ellenére katasztrofális növekedés felé tart a század végére – mutatott rá a Természetvédelmi Világalap.
Leape szerint több olyan kezdeményezés is van, amelybe a kormányok egyöntetűen belevághatnának anélkül, hogy túszul ejtené őket egy szélesebb, az év végén lejáró kiotói egyezményt felváltó globális klímaszerződésre irányuló egyeztetés. A WWF többek közt sürgeti a fosszilis energiahordozókról való leválást és az úgynevezett tiszta energiához való hozzáférést, amelyet a szervezet szerint 2030-ra globálisan biztosítani kellene.
Szoros mérkőzésnek lehetünk tanúi! Jelenleg a pécsi PM10 és a csepeli NOX vezeti a bajnokságot. Kiesőben a soproni Alpok csapata és a hernádszurdokiak 64-es számmal. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
NO (nitrogén-monoxid): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.
Légköri aeroszolok (szálló por, PM10): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.
Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. Ennek hatására az azbeszt mennyisége jelentősen csökkent a levegőben, azonban a molibdén mennyisége nőtt.
A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port, amit a levegőben aeroszolnak nevezünk. A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők pl.: PAH-ok, nehézfémek. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.
18 éven belül két Földre lenne szükségünk az igényeink kielégítésre. No comment. Ez aztán a biztató tendencia. Tényleg: egyszerűen nem tudok nem szívfacsartan nézni a húgom szemébe, a most született babák szemébe. Mit mondjak nekik?!!!
Utolsó kommentek