PPJ         2011.01.23.

PPJ         2010.12.22.

Megjött a Mikulás! Van zsákjában minden jó: hörghurut egy kis mandulával, mandulagyulladással, utolsú ajánlat a karácsonyi készletből akciós gégerák, és egyet fizet kettőt kap asztma-inhalátor.

Plusz fentéslent blog:

Lesz-e olyan harcias Tarlós a szmog ellen, mint a Sziget ellen?

Légköri aeroszolok (szálló por, PM10): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.

Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. Ennek hatására az azbeszt mennyisége jelentősen csökkent a levegőben, azonban a molibdén mennyisége nőtt.

A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port, amit a levegőben aeroszolnak nevezünk. A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők pl.: PAH-ok, nehézfémek. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.

PPJ         2010.12.11.

Ijesztő képek. Via: AcidCow

További képekért kattints a bejegyzésre!

PPJ         2010.12.08.

NO (nitrogén-monoxid): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.

PPJ         2010.12.02.

Méteres szemétdombok tornyosulnak még mindig Nápoly egyes kerületeiben. - Index képgaléria

Nápoly lassan már nem a Vezúvról lesz híres, hanem tornyosuló szeméthegyeiről. A koszos és büdös utcákon a szülők gyermekükkel a karjukon próbálnak átkelni a bezacskózott szemétkupacokon, hogy eljussanak reggelente az iskolába. Naponta körülbelül 3600 tonna szemét keletkezik, és zavaró bűzt árasztanak a végeláthatatlan hulladéktorlaszok, ezzel megkeserítve az ott élők és a turisták életét.

Ilyenkor látni igazán, hogy miről szól a kultúránk. Erőforrásokat vesz ki a természetből, hogy szemétté alakítsa azt. Egyenesekben gondolkodunk (re)ciklusok helyett. Fenntartható termelés és fogyasztás??? Az egy hazugság!