Nagy örömmel hallgattam Cser Zoltán szavait, aki világosan ugyanazokra a következtetésekre jutott a buddhista világszemléletből adódóan, mint az ökológiai közgazdaságtan (lásd: buddhista közgazdaságtan) képviselői, illetve amilyen különbségekről mi is tanultunk a humánökológia mesterszakon. Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be.
"Korunk fő problémája a lineáris létszemlélet, valamint az abból következő gazdasági növekedés kényszer. A növekedés szemlélet hatásait tapasztaljuk a népesség növekedésben, a környezet kizsákmányolásában, valamint az emberi értékek eltorzulásában. Azonban a régi ázsiai ciklikus létszemlélet követői tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a dolgok egymástól kölcsönösen függnek, hogy minden elindított folyamat visszatér, így másfajta felelősséget éreztek a környezetük és annak lakói iránt."
Boulding cikke méltán került a Természet és gazdaság című kötetben [Pataki Gy. és Takács-Sánta A.(szerk.): Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest, 2005, 557 p.] az első helyre, mert terjedelméhez képest a legtömörebben foglalja össze az ökológiai rendszerelmélet lényegét, a fizikai folyamatok levezethető szükséges paradigmaváltást, vagyis az emberiségnek a természethez való új önmeghatározását. A Föld, mint „elhagyhatatlan űrhajó" és ezért feltétlenül óvandó érték analógiája a környezeti etika művelőit is mélyen ihleti. [Lásd: Kristin Sharder-Frechette: Űrhajó-etika In: Lányi A. és Jávor B.(szerk.): Környezet és etika. Szöveggyűjtemény. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2005, 379 p.]
Az ökológiai gondolattal foglalkozók közül rengetegen vélik úgy, hogy a globális problémáink egyik alapja tulajdonképpen pont az, hogy az emberiség még nem tud glóbuszban gondolkodni. Ahogy Boulding is fogalmaz: „Az ősember és többnyire a korai civilizációk embere is még úgy képzelte, hogy egy jóformán végtelen síkon él." Ebből adódhatnak aztán a végtelen növekedésre való vágyak tévképzetei, de akár a világnézetek közti különbségek is.
Az emberiség egy olyan felfogás mentén alakította ki életét, ami hatását tekintve előre elfogyasztotta a jövőt és kimerítette a természet erőforrásait. Az emberiségnek szembe kell néznie egy hosszú távú súlyos válsággal és civilizációs hanyatlással. A gazdaság mérési mutatóinak átformálása, a tőkéről alkotott elképzeléseink megváltozása, a tartósság mentén kialakított gazdaság és a kultúra-információs entrópia kezelése mind kihagyhatatlanul fontos tényező.
Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be. Forrás: International Journal of Social Economics - Ancient futures: papal and Buddhist economics. Az eredeti képfájl linkje itt. Az alábbi kép pedig kattintásra teljes méretben megnyílik. (Az angolul olvasóknak egyébként ajánlhatom még a Theravéda makroökonómiát is... :))
"Az EU ismét a nemzeti önrendelkezés csorbítására tesz lépéseket, melynek hátterében az USA-val kötendő szabadkereskedelmi megállapodás van. Ez néhány éven belül hozzáférhetővé tenné egész Európát az amerikai GMO-biznisz számára. A táji adottságokhoz igazodó vetőmagfajták használatának betiltása súlyosan sérti az élelmezés-önrendelkezésünket. Ez háború..." - írta Bencsik János a facebookján.
A MAG és VÍZ népe - videó dokumentumok: A vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. [Lásd: országos magbörzék bejegyzésünket - a szerk.] Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra.
Veszélyben a vetőmagjaink, tájfajtáink. Az EU készülő vetőmagos jogszabálya akadályozná a tájfajta vetőmagok felhasználását, cseréjét, ami a fenntarthatóság és a reziliencia alapja! A május 6-i bizottsági döntés előtt ezért hazai civil szervezetek levelet írtak az Európai Bizottság magyar tagjának, Andor László biztosnak kérve, hogy jelenlegi formájában ne támogassa ezt a mezőgazdasági sokféleséget csökkentő, az óriáscégek érdekeit szolgáló javaslatot. A május 6-i bizottsági döntés előtt írj Te is az Európai Bizottság magyar tagjának, Andor László biztosnak kérve, hogy segítsen megmenteni tájfajta vetőmagjainkat! Informálódj és írj egy levelet Andor Lászlónak, a magyar EU Biztosnak véleményedről! Emailcíme: CAB-ANDOR-CONTACT@ec.europa.eu Twitteren: @LaszloAndorEU Sok időnk nincs....
Az Arche Noah osztrák vetőmag megőrző hálózat kezdeményezésére komoly szakmai tapasztalattal rendelkező európai civil szervezetek, amelyek több százezer európai állampolgárt képviselnek, 2013 folyamán két nyílt levélben hívták fel az illetékes európai biztosok figyelmét arra, hogy a jogszabálytervezet jelenlegi változata akadályozza a mezőgazdasági sokféleség bővítését, a fenntartható mezőgazdaság kibontakozását és az élelmezés-biztonságot. A tervezet nem tartja tiszteletben a gazdálkodók mezőgazdasági sokféleséggel kapcsolatos jogait, és nem felel meg a fogyasztók elvárásainak.
Mi az a "biodiverzitás csökkenés"? Miért olyan nagy "para" az?! Nos, kedves gyermekeim az Úrban: tekintsük meg az alábbi ábrát. Csupán száz éves távlatban nézve is az anti-tradicionális modernitás kapitalista szörnyetegének globál-liberál multi ámokfutását: láthatjuk, hogy csak a haszonzöldségeinkra fókuszálva is óriási a fajtaveszteség. Ez nem csupán azért probléma, mert így majd egyre kevesebb fajtájú változatosan zamatos íz érheti a nyelvünk hegyét. A biológiai sokféleség vesztés visszahat a földi bioszféra minden más élő rendszerére is. Ha ez a tendenciózusan pusztító világfolyamat ilyen ütemű veszteséget okoz a haszonzöldségeink (és gyümölcseink!) körében, akkor elképzelhetitek, mekkora biológiai sokszínűség veszteség könyvelhető el a természet összes növény és állatfajának függvényében!
1903-ban a vetőmag kereskedők még több száz fajtát árusítottak! Már ez a 10 mintából álló felmérés is mutatja, mekkora a veszteség! 307 fajta édes kukorica helyett most 12 fajta létezik. Boldogabbak vagytok? 338 fajta napsütötte zamatos sárgadinnye helyett most csak 27 fajta létezik. Megérte a "fejlődés"? 408 különféle ízletes paradicsomfajta helyett most 79 fajta létezik. Nagy szükség volt arra a szabadpiaci kapitalizmusra és liberális demokráciára, ugye?
A nemzetek helyi élelmiszer-önellátása elkerülhetetlen a még fellelhető tájfajták megmentése, és fenntartása nélkül! A hibrid és a GMO vetőmagok azonkívül, hogy teljes kiszolgáltatottságba taszítják az élelmiszer-termelés alapját képező kis és családi gazdaságokat, mára már mindenki számára vitathatatlanul látható egészség és környezetpusztítást okoznak! El kell érnünk, hogy olyan jogszabályi keretek jöjjenek létre amiben a tájfajták megőrzése és szaporítása teljes mértékben elfogadott, elismert és erkölcsileg támogatott ! Alapvető emberi jogi kategória, hogy a Földi Biodiverzitás fenntartása biztosított legyen minden ember számára alanyi jogon!
Végtére is az embereknek választani kell mi az, ami működik és mi az, ami nem! Elég sok mindent kipróbálhatott, kutathatott - láthatja, hogy mi az, ami nem jóra vezető irány! Őszinte önvizsgálat elengedhetetlen az Emberi faj számára a fennmaradásához! EMBEREK: ETETVE MÉRGEZNEK MINKET ÉS MÉG A MAGJAINKAT IS EL AKARJÁK VENNI!
Aggasztó különbségeket állapított meg a 2012 Nutritional Report a génkezelt vetőmagból kikelt kukoricák és természetes társaik között. Mi több, a GMO-kukoricák olyan egészségügyi veszélyeket jelentenek az emberi szervezetnek, amiket a hagyományos kukoricák nem.
A Monsanto agrármulti – mely híressé vált arról, hogy szabadalmai megsértésére hivatkozva beperelte a génmódosított vetőmagoknak nem bedőlő gazdákat, ha a szél átfújta a magokat az ő földjeikre –, éveken át hangoztatta, hogy kukoricája éppolyan tápanyagdús és laktató – hacsak nem nagyobb mértékben –, mint a természetes kukorica. A 2012 Nutritional Report azonban úgy találta, ez a reklámfogás közel sem felel meg a valóságnak – állítja a Nation of Change.
A Natural News által is ismertetett kutatási eredmények szerint általánosan a hagyományos kukoricák hússzor több tápanyagot, energiát és proteint tartalmaznak, mint a Monsanto génkezelt terméke. A kutatók számottevően több mangánt, kalciumot, vasat, cinket, magnéziumot és káliumot találtak benne. De ez még nem minden. A génkezelt kukorica az egészségre káros anyagokat is tartalmaz. A nem GMO-kukoricában nem találtak kloridot, formaldehidet, glifozátot (a Roundup nevű gyomirtóban), a Monsanto produktumaiban viszont igen.
Kukorica – mindenben: A kukorica minősége nem csak a kukoricát kedvelőket érinti. Mindenkit. A gyári módszerekkel előállított, csomagolt élelmiszerekben valamilyen formában megtalálható a kukorica adalékanyagként. Főleg fruktóztartalmú kukoricaszirup forgmájában (de a témát ismertető Food, Inc. című Oscar-jelölt dokumentumfilmben felbukkan 30 más vegyület neve is!). Felsorolni is nehéz lenne valamennyi terméket: ketchup, sajt, mogyoróvaj, salátaöntet, kóla, juice, hús, sőt pelenka és elem! A kukorica más módon is beszivárog a szervezetünkbe: ezzel etetik a húsipari állatállományt, ami természetellenes, mert fűféléken kellene hizlalni őket.
Az amerikai képviselőház csendesen hozzácsapott egy kiegészítést a 2013-as Konszolidált és Folyamatos Költségkeret törvényjavaslathoz (HR 933) az utolsó pillanatban, aminek része a genetikailag módosított magok ellen egészségügyi kockázat jogcímén indítható jogi eljárásokat megakadályozó törvényi védelem. Leegyszerűsítve, egy olyan rendelkezésről van szó, ami megtiltja, hogy a génmódosított magok vetése miatt jogi eljárást lehessen indítani a cég ellen.
Washingtonban olyan törvényjavaslatot készítettek, amely lazítaná a biotechnológiai vállalatok szabályozását, mondván a GMO- termékeiket övező perek évekkel lassítják azok piacra kerülését, így legalább annyival legyen könnyebb dolguk, hogy gyorsabb állami engedélyeztetésben lenne részük. A Monsanto lucernáját például 2005-ben engedélyezték, de környezetvédő csoportok bíróságon megtámadták a terméket, és 2006-ben elérték, hogy az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (USDA) visszavonja a forgalomba hozatali engedélyt.
Az USA Legfelsőbb Bírósága 2010-ben hozott határozata korlátozta a környezetvédelmi okokból indítható, GMO-termékeket megtámadó perek körét. A zöldek a szövetségi hatóságokat is beperelték a GMO-szektor elégtelen ellenőrzésére hivatkozva. A Roundup ellen rezisztens cukorrépát egy per eredményeképpen vonták ki a piacról, mivel kiderült, hogy nem végezték el a szükséges környezeti hatásvizsgálatokat az engedélyezés előtt. A Monsanto 2011-ben 6,37 millió, a Dow Chemical 830 ezer dollárt költött washingtoni lobbizásra.
Annak, aki szeretne többet tudni a dolog súlyáról:"A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen - általában a vállalat által előállított - totális gyomirtószerrel szemben."
A vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. [Lásd: országos magbörzék bejegyzésünket - a szerk.] Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra. Nemzetközi körkép innovatív gazdálkodói kezdeményezésekről a mezőgazdasági sokféleségért: kísérleti iskolák, ahol a gazdálkodók oktatnak, paraszti vetőmag-nemesítés és közösségi vetőmag-házak. Tapasztalatok Olaszországból, Magyarországról, Franciaországból és Tunéziából.
Az ember és az általa alkotott település a táj része. A természetes ökoszisztémák és a belterületi környezetminség jó állapotának őrzése nem elképzelhető, ha a táj vízgazdálkodása, a területhasználat és a természetes ökoszisztémák (melyek a táj immunrendszerét is alkotják) nem egészségesek. A helyi közösségeknek oly módon kell alakítaniuk vízgazdálkodásukat és területhasználatukat is, hogy hosszabb távon harmóniába kerüljenek az őket befogadó tájakkal.
"Az embereket mindig zavarba tudod hozni, egy csodálatos és óvatos módon. Csak azt mondom nekik: "Mit feledtek el?" - Nos, nem tudom. Emlékeznem kellene? - Ó nem akarom a bolondját járatni veled, úgy értem ez nem bonyolult. Ez valami teljesen alapvető, amit elfelejtettél. Könnyedén emlékezhetnél rá, mert annyira nyilvánvaló. Nos, ez a legnehezebb dolog a világon, ezt kigondolni. Mi a legnyilvánvalóbb dolog, amit elfelejtettem? A pokolba, mi lehet az?"
Újév első napjaiban találtam a Filmsforaction oldalán (link), és online azonnal meg is néztem. Még januárban készítettem magyar feliratot a film bevezető részéhez (link). Rausch Zoltán azonban megkereste a blogunkat, hogy elkészült a teljes magyar felirattal! Kimondhatatlan örömben van részem! Kedves környezet- és természetvédelmi mérnökök, ökológusok, humánökológusok, öko pedagógusok, szervezetfejlesztők, közgazdászok, társadalmi szemléletformálók, magán- és állami vezetők: eljött a teljes paradigmaváltás ideje!
Megpróbálnám kiemelni a legérdekesebbnek talált részleteket a filmből: például kiemelném a 0:6:40 - 0:9:47-ig tartó részében elhangzókat a szociálkonstruktivista, egoistán versengő társadalmi beállítottság globális katasztrófájáról (lásd a spiráldinamika narancs szintjét), mert mindez szerintem jól egybecseng a Pap Gábor által kifejtett Káin-Ábel viszony jellemzőivel, amire a megoldás nem lehet más globális léptékben, mint Hunor-Magyar viszonyrendszer visszaállítása.
A film 20. percénél pedig, olyan 4-5 igazolt kísérleti eredmény magyarázata után, tulajdonképpen eljutunk a spirituális darwinizmushoz... A 0:20:30 - 0:21:55-ig tartó részben, röpke két perc alatt levezetődik, hogy hogyan okozza a modern tudományos materialista szemlélet minden egyenlőtlenség és nyomor alapját, és hogy miért szükségszerű az ökofilozófiai megközelítés a globális válság megállításához. A 24. percben pedig már "a bórkóstolás az agyszkenner alatt" című kísérlettel magyarázódik a jelenleg általánosan megszokott világnézettől egy paradigmájában teljesen másfajta! Valamivel a film fele után pedig egy híres magyar rendszer tudós, László Ervin osztja meg a nézőkkel gondolatait! Na, felcsigáztunk bennetek? Előzetes, magyar felirattal:
Válaszút: egy új világkép születése (*Crossroads: Labor Pains of a New Worldview (2013) [65 min.]*) egy dokumentum film, mely feltárja a jelenlegi emberi állapotokat és egy új világkép megjelenését vetíti előre, amely egy új reneszánsz korszakot hoz a földre. Egybeszövi a különféle tudományterületek eredményeit. Ezek a területek a biológia, pszichológia, hálózatok tudománya, rendszerek tudománya, üzleti, kultúra és média. A film feltárja a 21. századi emberi kapcsolatok belső működését, sürgetve a nézőket, hogy lépjenek ki a dobozból és vizsgálják felül a feltételezéseiket arról, hogy kik is vagyunk valójában, és miért tesszük, amit teszünk. A *Válaszút* az egyre inkább eszkalálódó világunkat vizsgálja a mai társadalmi elégedetlenségek, a természeti katasztrófák és a gazdasági válságok összefüggéseiben. Megvilágít egy integrált világképet, megvilágítja a társadalmi hálózatok erejét, mely lényege a személyes és kollektív tudatosságunk. A frissítő valóság valamennyi nézőnek és egy harsona hívás azok számára, akik hordozzák egy feltörekvő világnézet magjait. Tudósok és gondolkodók, akik szerepeltek a *Válaszút* című filmben: Amit Goswami, Neale Donald Walsch, Elisabet Sahtouris, Bruce Lipton, Peter Joseph, Caroline A. Miller, Nicholas Christakis, James Fowler, Michael Laitman, Ervin Laszlo, Dean Radin, Dave Sherman, Annie Leonard, Jairon G. Cuesta, and John St. Augustine.
Zaj van. Szemét van. Szmog van. Válság van. Depresszió van. Időjárási anomália van. Éppen most tanuljuk az alaszkai tavaszt. Mindezért lehet, hogy én is felelős vagyok? Én, aki dízel autóval járok, aki gázzal fűtök, aki műanyag palackos vizet iszom. Én, aki a gyermekének szépen csomagolt csokoládét és műanyag játékokat veszek. Én aki hormonkezelt húst hozok a multiktól, mert ott olcsó. Én, aki notebookon írom e sorokat, én, aki két-háromévente telefont cserélek. Pedig nem dobom el a csikket, nem dobom el a szemetet, inkább szelektíven gyűjtöm. Külön a papírt, külön a komposztot, külön az elektronikai hulladékot. Nem töröm le a fák ágait és nem lövöldözök fókákra. Nem szigonyozok bálnát, de fogyasztom a papírt, eszem a tonhalat és bort is iszom. Hát akkor miért is lennék pont én a felelős? Mert becsukom a szemem, befogom a fülem és nem beszélek. Nem tudom pontosan honnan van a papír, nem tudom hogyan kerül a konzervdobozba a tonhal, nem tudom hová viszik a szemetem. Miért nem? Mert a versenyző gyártók hazudnak. Az üzletek hazudnak, a marketing hazudik. S teszik ma már mindezt intézményesített keretek között állami felügyelettel. Tudja valaki, mi van a C_ca-C_lában? És ha ezt nem tudjuk, akkor ez nem is hazugság? Ráírta valaha valaki a konzerv tonhalra, hogy a halászatakor hány delfin döglött meg? Rajta van az ásványvizes palackokon, hogy a Midway sziketeken hány albatroszfióka döglik meg naponta iszonyú kínok között kapálózva a lenyelt kupakoktól? Láttad már a notebookod ismertetőjén az indiai, afrikai füstölgő szeméthegyek képét? Miért csak a cigarettán vannak elriasztó képek a dohányos tüdejéről? A NOTEBOOK KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE! -Na ezt biztosan nem olvasod ott, pedig így van. Mindaddig káros, amíg a gyártók az eldobhatóságot tartják szem előtt és nem a FÖLD egészségét, továbbá, amíg nem oldjuk meg a hulladékkezelést igazán. A következőt kellene ráírni a ma nem javítható elektronikákra, azaz mindegyikre: VIGYÁZAT! SZENNYEZI A FÖLDET! Ha ezt a kedves gyártó nem mondja, akkor az elhallgatás az nem hazugság? Ám nem az egyes gyártók hibásak ebben, hanem így együtt mind, azaz a mai versenyszféra, a versenyző gazdaság. És akkor most mit tegyek? Egyek füvet? Inkább szívjak? Vonuljak el kolostorba? Inkább Tibetbe és meditáljak? Menjek ki tüntetni a térre? Ki ellen? Mutassátok meg nekem, ki ezért a felelős?! HÁT ÉN. Bocsássatok meg nekem, de én vagyok a felelős, mert csöndben vagyok. Én vagyok a felelős, mert félrenézek s elfogadom: ma ez így van és nem is lehet másképp. Én vagyok a felelős, mert igyekszem nem meghallani, hogy is van ez. Én, egyedül én vagyok a felelős... AZAZ VOLTAM! Egészen eddig hernyó voltam. Mától imágósejt leszek! Tudod, az a sejt, amelyik a hernyó bebábozódása után kitalálja, miből lesz a cserebogár, akarom mondani: pillangó. Az a sejt a bábban, amelyik elképzeli a jövőt. Elképzeli, hogyan fog ez a feloldódott sejttömeg-massza, ami inkább trutyi, mintsem más, egyszer csak átváltozni! Átalakulni pillangóvá! Legyél te is egy sejt a többi között. Legyél te a változás. Legyél egy imágósejt, mely elképzeli a többieknek, hogy ugyan most hernyók vagyunk, ám pillangóvá válunk. Higgyél ebben, s így is lesz. Csak nézd meg a filmet figyelmesen, s terjeszd, ha megértetted, mit is jelent mindez. Örömmel fordítottam Nektek, azért pedig bocsássatok meg, hogy eddig hernyó voltam...
Nagy örömmel hallgattam Cser Zoltán szavait, aki világosan ugyanazokra a következtetésekre jutott a buddhista világszemléletből adódóan, mint az ökológiai közgazdaságtan (lásd: buddhista közgazdaságtan) képviselői, illetve amilyen különbségekről mi is tanultunk a humánökológia mesterszakon. Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be.
"Az EU ismét a nemzeti önrendelkezés csorbítására tesz lépéseket, melynek hátterében az USA-val kötendő szabadkereskedelmi megállapodás van. Ez néhány éven belül hozzáférhetővé tenné egész Európát az amerikai GMO-biznisz számára. A táji adottságokhoz igazodó vetőmagfajták használatának 
Utolsó kommentek