PPJ         2014.08.28.

Kaliforniában szárazság tombol, de még milyen: 6 előtte-utána képpel egyszerűbb lesz elképzelni. Most lehet olcsón renoválni a hidakat, elvinni a fennakadt hullákat, begyűjteni a mederfenékről a fegyvereket... Az iróniát félretéve viszont, nekünk magyaroknak, a jövőbe tekintve komolyan el kell gondolkodnunk az ártéri tájgazdálkodás és fokgazdálkodás újraélesztéséről, mint az ökológiai reziliencia (vagyis az alábbi helyzetek elkerülésének) egyetlen természetes lehetőségéről.

Az alábbiakhoz hasonló képeket sokkal kisebb mérettartományban a Hasznosi-víztározó 2010-es esete kapcsán tapasztaltam. Ami viszont Kaliforniában történik, az léptékében és összetettségében is nagyobb. Nem kívánom újra elmondani mindazt, amit eddig is lejegyeztünk a globális időjárási szélsőségek növekedéséről, a regionális klímaváltoztató hatások erősödéséről, de ismét idézném a Home című filmből, amit Izrael és az intenzív mezőgazdálkodás kapcsán szoktam: hogy Izrael a fosszilis (tehát nem megújuló) vízkészleteket olyan mértékű intenzív üvegházas termény előállításra használja, hogy "az egykor hatalmas Jordán folyó mára mára csak egy erecske, vize elfolyt a világ szupermarketjeibe..." - rajzolja a kor- és kórképet a Home (Otthonunk) című szupermozi az 53-55. percben.

Csak felületes ismereteim vannak Kalifornia földrajzáról, és a Califorina Data Exchange Center Department of Water Resources oldalát sem jártam át mélységeiben, azonban találtam egy grafikont az Oroville tó és gát vízszinthelyzetéről az elmúlt években.

Az viszont egyértelműen látszik, ha valaki szeret a Google térképen bóklászni, hogy azt potom 50km szélességű parcellázott mezőgazdasági tájat, nem beszélve a medencékről, golfpályákról és amerikai gyepekről - valamiből öntözni "kell"... Aki ennél részletesebb magyarázatokkal és információkkal rendelkezik az adott ökolokális és gazdaság-földrajzi helyzetről, örömmel várjuk a hozzászólásokban!

Máris érkezett egy érdekes kiegészítő hozzászólás: Akkora ott a szárazság, hogy átlag 4 mm-rel megemelkedett a talajfelszín! Elsőre furcsán hangzik, de végiggondolva logikus: a több éves aszály miatt olyan mennyiségű (240 gigatonna, "magyarra fordítva" kb. 120 balatonnyi) víz hiányzik a felszín alatti víztartókból. Ennek meg már tektonikai hatása van. Ezt egy kb. 1100 GPS-ből álló mérőhálózat segítségével ki is mérték. Részletek: http://www.csmonitor.com/Science/2014/0822/US-drought-has-literally-raised-the-ground-say-scientists-video

Ez a példa (látványos fotók a leürült tározókról + kimérhető felszínmozgás) pedig remekül mutat rá egy elég fontos dologra: látni jellemzően csak a felszíni vizeket látjuk, pedig a meghatározó hidrológiai folyamatok gyakran a felszín alatt, rejtve zajlanak.

Előtte: Így nézett ki 2011-ben Bidwell Marina közelében, ahogy a Green híd ászeli az Oroville tavat. Megfigyelhetjük ahogy a fák és cserjék az ember-alkotta tó szélét érik.

Utána: Gyors előretekerés gomb 2014-re és még a masszív hídpillérek is teljesen kilátszódnak.

Előtte: 2011-ben még nyugodalmas a kishajó kikötő az Oroville tavon. A közelmúlt komoly viharai Észak- és Dél-Kaliforniában a csapadék szempontjából enyhítették a három éves szárazságot, de a hatásuk csak csepp volt a szárazság tengerében.

Utána: A víz nagy része eltűnt az gáttal eltorlaszolt gyűjtőmedencéből. Much of what was once an engorged reservoir is now gone at Oroville. A szárazságot érzékelteti, hogy a tartomány több tározójának a vízszintje az 1977-es rekordmélység alá süllyedt.

Előtte: 2011 júliusban így nézett ki, ahogy az Enterprise híd átíveli az Oroville tavat Butte megyében, Kaliforniában.

Utána: A három éve tartó szárazság miatt itt már csak egy erecske folydogál 2014-ben az Enterprise híd alatt, mialatt Kalifornia kénytelen riasztó mennyiségű vizet kinyerni a tározóiból...

PPJ         2014.08.07.

A "tudatos vásárlásnak" része a bojkott intézménye. Nemcsak az őserdei orángutánok érdekében (Nestlé ellen) vagy a dunakeszi tőzegláp érdekében (Auchan ellen), hanem az ártatlan civilek védelmében is meg kell tennünk ezt a "fenntartható felelősségvállalást". Blogunk és olvasóink szellemiségéhez a kezdetektől hozzátartozik a bojkottálás mestersége. Most az izraeli termékeken a sor. Nem pusztán egyetlen márka vagy egyetlen ügy kapcsán, hanem mindazon márkák mindent behálózó uralma ellen hirdetünk bojkottot a "tudatos vásárlás" részeként, amikkel az izraeli apartheid terrorista államot és ezzel együtt az ártatlan gyermekek és civilek mészárlását még csak véletlenül sem kívánjuk támogatni. Franciaországban a tudatos vásárlók például így járják a hipermarketeket és szupermarketeket, az RT.com pedig felhívta a figyelmet egy egyszerű mobilalkalmazásra (+még egy - a szerk.), amit letöltve (és az alkalmazásban ezen közösségre kattintva) könnyen eldönthetjük, hogy akarjuk-e a mi pénztárcánkkal is finanszírozni a cionista rezsimet. De belebukott az ügybe korábban már Scarlett Johansson is a szintén bojkottálandó SodaStream masina reklámjával (aki eddig "humanitárius nagykövet" volt, most jobbnak látta lemondani), ugyanis aktivisták támadták a színésznőt, amiért olyan cég reklámarca, amelyik az izraeli telepesek által megszállt palesztin területen működik. A ScarJo reklám paródiája magyarul itt, alább pedig a bojkott mobilapplikációk bemutató videója. Egészségünkre!

Ne felejtsük azt sem, hogy Izrael a fosszilis (tehát nem megújuló) vízkészleteket olyan mértékű intenzív üvegházas termény előállításra használja, hogy "az egykor hatalmas Jordán folyó mára mára csak egy erecske, vize elfolyt a világ szupermarketjeibe..." - rajzolja a kor- és kórképet a Home (Otthonunk) című szupermozi az 53-55. percben.

Tömegével szedik vissza a boltok polcairól a Coca-Cola termékeit!
Gáza miatt bojkottálják a Coca Cola termékeit több országban, többek között Törökországban és Malajziában - írja a Qz.com (http://qz.com/239722/israels-attacks-on-gaza-are-causing-coca-cola-boycotts) A cikk szerint Mumbaiban több mint száz hotelben már nem árulják a Coca Cola italait, és Malajziában a palesztinpárti csoportok is a termékek bojkottjára szólítottak fel. A Coca Cola nem az egyetlen izraeli-amerikai cég, aminek a bojkottjára szólítanak fel Izrael terrorizmusával kapcsolatban, de ahogy a Twitteren keringő grafika mutatja, előkelő helyen szerepel a bojkottálandó termékek közt:

gelencserzso         2014.07.19.

Közvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédőszerek között - Ha meghalljuk az autizmus szót, sokak inkább csak elfordítják a fejüket, mégis sok leendő anyuka aggodalma, és eddig nem sokat tudunk okairól. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük? Egy friss tanulmány a növényvédőszerek és az autizmus lehetséges kapcsolatát kutatta, a kutatók pedig elővigyázatosságra intenek minket. (Magyarra fordítás: Gelencserzso)

A Kaliforniai Egyetem kutatói bizonyos növényvédőszerek és a diagnosztizált autizmus, illetve fejlődésbeni késedelem között kereste a kapcsolatokat. Módszerük egyszerű és célravezető volt, hiszen csupán összevetették a növényvédőszerek használatáról szóló kötelező jelentéseket 1997-2008 között a várandós anyukák lakcímével.

Autism, developmental delays linked to pesticide exposure during pregnancy - study
rt.com/usa/167976-autism-gestational-pesticide-exposure/

Insecticides put world food supplies at risk, say scientists
theguardian.com/environment/2014/jun/24/insecticides-world-food-supplies-risk

A szabályozásnak köszönhetően a farmerek egészen pontosan dokumentálják, milyen szereket, hol és mikor alkalmaznak. A kutatók szerint bizonyos szereket gyakrabban alkalmaztak a később autizmussal, vagy fejlődési nehézségekkel diagnosztizált gyermekek lakhelyének közelében.

A megkésett fejlődés, azaz kommunikációs, társas és idegrendszeri képességek lassabban történő megszerzése, a mérések szerint az államokbeli gyermekek 4 százalékát érinti, a társas interakciókban és nyelvi nehézségekben is megmutatkozó autizmus pedig nagyjából 68 gyerekből egyet érint.

Megállapították, hogy 60 százalékkal nagyobb az autizmus kockázata egyes növényvédőszerek közelségében, melyek legtöbb esetben rovarölőszerek. Ezek tulajdonképpen idegmérgek, amelyek a rovarok idegrendszerét károsítják, így elpusztítva őket.

A peszticidek egy másik fajtája, amelyet gyakran szúnyogirtásra is használnak, hasonlít a krizantém virág egy természetes módon előforduló rovarirtó anyagára. Ennek köszönhetően néha „teljesen természetesnek” nevezik ezt az anyagot, holott a kockázat itt is mérhető volt. Ez egy szintetikus anyag, amely valójában sokkal mérgezőbb, mint maga a természetes összetevő.

Valószínűsíthetően nem szükséges a búzatáblák mellett sétálgatnunk, hogy kapjunk egy adag idegmérget, hiszen a levegőben könnyen tovább terjednek ezek az anyagok, bár a tanulmány külön nem mérte a levegő peszticidtartalmát.

Úgy látszik, végre eljött az ideje, hogy részletes további kutatások szülessenek a peszticidek emberi, különösen a magzati egészségre káros hatásáról, és tudományosan megalapozottan, nagyobb felelősséggel kezelhessük a növényvédőszerek alkalmazását.

Félő, hogy már későn kapunk észbe, hiszen egy másik friss kutatás megállapította, hogy a szabályozások nem voltak elegendőek, és mára szinte az összes élőhely rovarölőszerek által mérgezett. A globális élelmiszertermeléshez elengedhetetlen apró élőlények, méhek, földigiliszták súlyosan szenvednek, ezáltal gyakorlatilag azt az ökológiai rendszert károsítjuk a hatékony élelmezés nevében, amely maga lehetővé teszi az élelmiszertermelést.

A kaliforniai tanulmány konklúziója „csupán” azt állítja, hogy közvetlen kapcsolat valószínűsíthető az autizmus és a peszticidek között. Mindenesetre egyelőre az elővigyázatosság elve tűnik a legbiztonságosabbnak. Ahogy a Kaliforniai Egyetem kutatója is összegezte: „Az üzenet világos: a várandós nőknek különösen kerülniük kellene a mezőgazdasági kemikáliákkal való érintkezést, amikor csak lehetséges”.

Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/hatalmas-elelmiszerbotrany-a-lathataron-otven-eve-nem-lattunk-ilyet-429946

Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni.

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.

Tudatosan tervezett halálmiszeripari drogfüggőség

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Az élelmiszermarketing titkai - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

Tőgyi Balázs         2014.07.14.

Megszülettek a magyar fesztivál-történelem első alomszékei, a mobil toalettek újabb nemzedéke. Bevetésükön elsöprő népszerűségre tettek szert. A módszer jól működött, a vendégek imádták.

Évek óta játszom a gondolattal, hogy nyugat-európai mintára hazai fesztiválon is kipróbáljuk az alomszéket, mint száraz-toalett szolgáltatást. Az idei Everness fesztivál öko-előadásainak helyszínt adó Naplopó Műhely építése és szervezése mellett lehetőségem nyílt eme nem mindennapi feladat elvégzésére. Erős elhatározás született bennem, elérkezettnek éreztem a pillanatot. Végül alig 2 héttel az esemény megkezdése előtt a szervezők (helyesen) döntöttek: 3 darab alomszék megépítésére és üzemeltetésére kértek fel. Nem volt sok időm mérlegelni, a tér adta lehetőségekre bíztam az ügyet, belevágtam a munkába. A fesztivál óta az online lapok is kiemelten megemlítik az alomszékeket:

Keressük a legzöldebb fesztivált! 1. jelöltünk az Everness - Recity.hu
Transzbalaton Akarattyán - Everness Fesztivál 2014 - Welovebalaton.hu

Mi az alomszék?

Az alomszék olyan száraz-toalett, amiben az emberi kaki és pisi együtt, növényi alommal keverve az ülőke alatt elhelyezett tároló edényben gyűlik. Ürítés után ez az anyag elkomposztálható, 2 év alatt humusszá alakul. A humusz javítja a talaj szerkezetét, növeli a talaj vízmegtartó képességét és a növények számára értékes tápanyagot biztosít. Ez a módszer valóban fenntartható, és maradéktalanul környezetbarát módja az emberi trágya kezelésének. A természetes folyamatok segítségével a (tévesen) veszélyes-hulladéknak minősített, igen értékes biotömeg (szén, nitrogén és foszfor) talajmenti körforgását teszi lehetővé, így komolyabb környezetterhelés nélkül a trágyából tápanyagban gazdag föld keletkezik.

Jó tudni, hogy a hagyományos WC használatakor ezt az értékes biotömeget a gyakran ivásra alkalmas tisztaságú vízbe szennyezzük, a keletkező szennyvíz elszállításával és megtisztításával pedig drágán és ostobán további környezetpusztítást végzünk. Ezért egy tudatos ember számára az alomszék használata a természettel való harmonikus együttélés felé vezető út.

A hiedelmekkel ellentétben az alomszék nem büdös, beltéri változatát Belgiumban több ezer, kertes házban élő család használja. Az esetleges mérgező anyagok, hormonok és vírusok a komposztálás során maradéktalanul lebomlanak, a környezetre és az egészségre veszélyt nem jelentenek. A emberi trágyából jó minőségű, tápanyagban dús termőföld keletkezik, ami a kertben felhasználható. Az alomszékről bővebben Országh József tanárúr Vízönellátó néven ismert tudományos oldalán olvasható.

Hogyan épültek alomszékek?

A szerkezet megtervezésekor a következő szempontokat igyekeztünk szem előtt tartani: 1. készüljön természetes anyagból, 2. legyen lapra szerelhető és szállítható, 3. legyen szép, ergonómiailag ideális méretű és a célnak megfelelő. A váz, az ajtó, a padlózat, az ülőke és fél méter magasságig az oldalai gyalult fenyődeszkából és -pallóból készültek - egy noszvaji bútorasztalos mester barátom, Kapros Sándor (Manna Design Bt.) igényes munkáját dícséri. A tetőt és az oldalak hiányzó felületeit (súlycsökkentés és esztétikai okok miatt) vászonból készíttettük, ami Dúcz Pál (Mestermix Kft.) jurtavászon-készítő mester munkája. A szerkezeti elemek kapupánt csavarral és szárnyas anyával, kézzel rögzíthetők. Az alom adagolásához egy fánglit (=kőműves kanalat) helyeztünk el, az almot jutazsákba töltöttük. Tisztántarthatóság céljából egy könnyen törölhető WC ülőkét is felcsavaroztunk a deszkaülőkére. Az ajtóra az alomszék működését szemléltető információs molinó került, belül az ülőke fölé pedig (a hölgyekkel való együttérzés okán, a fiúk figyelmébe ajánlva) egy "Kérlek, ülj rá a budira!" feliratot is elhelyeztünk. A molinókat Német Kálmán (Electrocat Design Studio) barátom tervezte. A trágya gyűjtéséhez az ülőke alá illeszkedő, közel 100 literes tároló ládákat vásároltunk.

Mik a tapasztalatok?

Meggyőződéssel kijelenthetem, hogy a fesztiválon felállított alomszékek elsöprő sikert arattak, amiről a folyamatos sorbanállás és a dícsérő megjegyzések árulkodtak. Az orrfacsaró szagok és piszok helyett kellemes fenyőfa illat és tiszta ülőke fogadta a vendégeket. A hölgyek körében kétséget kizáróan az alomszék volt a nyertes - az alternatívaként használatba vehető büdös és gyomorforgató látvánnyal teli mobil műanyagbudik rovására.

Legnagyobb örömömre legyen mondva - a nagy érdeklődés és az intenzív használat következtében egy-egy alomszék napi 600-1000 liter alommal kevert trágyát termelt, aminek ürítését alig győztem ellátni. A teli ládákat egy talicska segítségével erre a célra elhelyezett konténerhez szállítottam és ürítettem, majd szalmával gazdagon takartam. A rendszer megfelelő működését jól mutatta, hogy a legyeknek és a kellemetlen szagoknak nyoma sem volt.

"A célunk az, hogy jövőre már csak alomszékek legyenek. Nem akarunk magunk után semmilyen nyomot sem hagyni." – teszi hozzá Olivér és én helyeslőn bólogatok.

"Az ötlet nagyszerű, a kivitelezés egyszerű, az élmény pedig elsöpri a műfajban tapasztalható múltbéli társakat."

A fesztivál végén az összegyűlt közel 4 köbméter komposztot egy közeli helyre szállíttattuk, hogy pár évig a természetes lebontó folyamatok hatására humusszá alakulhasson, visszalépve a természetes anyagok immár  zavartalan körforgásába.

Köszönöm barátaimnak a sok-sok segítséget és szívből kívánom, hogy a munkánk valamennyi földi lény hasznára váljon! Legyen ez egy követendő példa az elkövetkező fesztiválokon, hogy egy maréknyi trágya se vesszen kárba! ;)

Tőgyi Balázs

togyibali@gmail.com

PPJ         2014.07.11.

A konok tudatlanság erejét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A tömeges mértékű kegyetlenség csak azért történhet meg, mert elfordítjuk a tekintetünket. Minden rajtunk múlik. És ez nemcsak a videóban elhangzottakra vonatkozik.
A következő videóban színésznő helyettesíti ugyan a marketing szakembert, de a közönség valós. Ahogyan az elmondott információk is. (Forrás: Sevaster1 - YouTube // Facebook)

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét