PPJ         2011.09.06.

Üzenet mindazoknak, akiknek nem mindegy,
hogy merre halad országunk,
lesz-e biztonságos jövőnk,
megőrzik-e országunk vezetői hitelességüket,
vagy súlyosabb morális válságba sodródunk, mint az előző ciklusban.

Ezen a héten végérvényesen és visszafordíthatatlanul eldől!

Az Élőlánc Magyarországért felhívása

Talán kevesen tudják, hogy 6 évvel a gazdatüntetés után ismét történelmi napokat élünk…

Az elkövetkező napokban  dönt a Kormány azoknak az állami tulajdonú földeknek az ügyében, ahol a lejárt bérleti szerződések miatt pályázatot írnak ki a bérleti jogra. A pályázati kiírás, az abban diktált feltételek, és a bírálatnál alkalmazott  pontozási rendszer dönti el, hogy kié lesz a föld.

Az állami földek bérleti jogának odaítélésével együtt a földhöz kötődő támogatásokról (területalapú támogatás, AKG, fejlesztési források) is döntenek. Elfogadhatatlan az eddigi gyakorlat, melyben a földből származó jövedelmekkel együtt a földhöz kapcsolódó támogatásokat is tőkeerős nagyvállalatok kapják, miközben a helyi családok, helyi közösségek fennmaradása egyre bizonytalanabbá válik. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az európai adófizetők pénzéből Európa leggazdagabb állampolgárait támogatjuk!

Az Európai Unió alapelvei szerint a vidékfejlesztésre szánt összegek a vidéken élő családok boldogulását, helyben való megmaradását kell, hogy segítsék.

A magyar vidék, Magyarország utolsó esélye, hogy elinduljon a fenntartható fejlődés útján, melynek alapja, hogy a helyi erőforrások a helyi családok, a helyi közösségek boldogulását szolgálják. 

Az Élőlánc Magyarországért támogatja azoknak a gazdáknak a kéréseit, akik a Nemzeti Együttműködés Programjának vidékfejlesztési fejezetében ígértekkel összhangban a helyi kis- és közepes családi gazdaságok fejlesztésének előtérbe helyezését szeretnék elérni:

• + Tegyék lehetővé a területi igény szerinti bérletet, lehetőséget adva az egy helyrajzi szám alatt lévő terület megosztására. Például: egy 200 hektáros táblát bérelhessen három személy.

• + A pályázatokat helyrajzi számonként írják ki!

• + A regisztrációs díj mértéke pályázatonként a kormányrendelet 9. paragrafusa szerint előírt minimum összeg legyen (2000 Ft), a pályázati biztosíték pedig pályázatonként az egy éves bérleti díj max. 10 %-a!

• + A pályázati rendszert tegyék egyszerűbbé, hogy  a gazdálkodók saját maguk is elkészíthessék beadványukat!

• + A pályázatok kiírásánál és elbírálásánál megkerülhetetlen szempont legyen az érdekképviseleti (MAGOSZ) ajánlás.

• + Zárják ki annak lehetőségét, hogy egy családon belül több családi gazdaság indulhasson a pályázaton.  Csak azt tekintsék családi gazdaságnak, ahol a pályázó közeli hozzátartozóival együtt (házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell) max. 300 hektár nagyságú területen gazdálkodik. A szabálysértőket sújtsa komoly szankció (pl. támogatás megvonása vagy jövőbeli pályázatokból való kizárás).

• + A pontozási rendszer ne részesítse előnyben a nagyméretű állattartó telepeket, amelyek nem a helyi családok kezében vannak.

• + Az árbevétel nagysága ne jelentsen előnyt – hiszen így megint csak a legnagyobbakhoz jut a föld.

• + Amennyiben az alkalmazottak számát figyelembe veszik, az 1 hektárra vetítve kerüljön elbírálásra. Családi gazdaság esetében a gazdaság jövedelméből megélők számát vegyék figyelembe.

Most lehetősége van a Kormánynak arra,  hogy a kétharmados felhatalmazás birtokában szabadon, kényszerű kompromisszumoktól mentesen döntsön, és  teljesítse a gazdáknak tett ígéretét. Így végre egyértelművé  válhat, hogy a hazug kormányok ideje lejárt.

2011. szeptember 5.

Élőlánc Magyarországért

Ács Sándorné agrármérnök

tel: 30-3850-379

e-mail:

PPJ         2010.09.15.

Az ökológiai gazdálkodásnak meghatározó szerepe lesz a Magyarország 2020 program tízéves agrár- vidék- és környezeti stratégiájában, amely az Európa 2020 elnevezésű gazdasági terv részeként készül el az elkövetkező fél évben - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Ángyán József tegnap Tamásiban, a Dél-Dunántúli Biolkultúra Egyesület bionapján, gazdálkodók előtt tartott előadásában szólt arról, hogy kedvezőbbé teszik az ökológiai gazdálkodás jogi feltételeit, és újra szeretnék indítani az agrár-környezetgazdálkodási programot, mert, abból sokan kiszorultak.

Az államtitkár hozzátette: az ökogazdálkodás érdemes arra, hogy közpénzekből segítsék, mert megfelel a minőségi, szermaradvány-mentes élelmiszereket előállító, környezeti egyensúlyt fenntartó, és megélhetést nyújtó helyi gazdaság feltételeinek. Úgy vélte, eddig nem ez volt a helyzet, a támogatási rendszer inkább a tőkebefektetési társaságokat támogatta. Az előző kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv 1.400 milliárd forintos, hétéves keretének körülbelül 80 százalékát elköltötte olyan célokra, amelyek a nagytőke beruházásait szolgálták, és kevés pénz maradt azokra a jogcímekre, amelyek a mezőgazdaságnak ezeket a teljesítményeit fizetik meg - mondta.

Ángyán József úgy vélte: a fennmaradó 250 milliárd forintot - és a "még visszaszerezhető" 100-150 milliárd forintot - nem szabad csak "szuperintenzív, multinacionális tőkeérdekeket szolgáló fejlesztésekre" elkölteni. Hangsúlyozta, hogy a családi modellt szeretnék erősíteni a tőkés társaságokkal szemben.

Az államtitkár szólt arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. november 1-jéig készít el leltárt az állami termőföldek bérleti szerződéseiről. A jelenlegi információk szerint az állami földek 80 százalékát 180 tőkés társaság bérli, esetenként a piaci díjak 10-15 százalékáért. Ez azt jelenti, hogy feltőkésítjük a társaságokat, ami versenytorzító hatású is. Ángyán József kifejtette: ha a piaci díjakat elkérik az állami földek bérlőitől, a Nemzeti Földalap bevétele akár 80 milliárd forint is lehet, így az állam jelentős összeggel szállhat be a magyar földpiacra. - a hír forrása: Greenfo

Ángyán József ökológiai agrárkörnyezetgazdálkodási szemléletéről és agrárpolitikai helyzetlátásáról itt tudhat meg többet a drága olvasó: