Nem vagyok én Bajnai Gordon, hogy álszent és gerinctelen módon "szakítsak" a múlttal. Vállalom, amit tettem, ami teszek lassan 4 éve a GreenR-en, és nagyon sajnálom, hogy valószínűleg megannyi embert megbántottam, félreértettem, elhessegettem e blog keretein belül. Azért nem törlöm az összes vallási témájú bejegyzést egy az egyben, mert azt szeretném, ha látnátok, hogy honnan jöttem, mit gondolok épp, és hogy merre tartok, vagyis, ahogy a mesterem szokta volt mondani: "az ember többre képes, mint amire hajlamos". Ha nem is azonnal látom be a dolgokat, de idővel... remélem még nem késő.
Röviden nagyjából így magyarázkodnék azt illetően, hogy hogy ne kerüljön a kedves látogató kognitív disszonanciába a múltat és a jelent illetően, ha esetleg összevetné, hogy milyen kijelentések hangoztak el tőlem korábban, és most mégis "mi az istent" keres itt ez a Világokon át című műsor alább. :)
Ha nem is "istent", mert az tudniillik én vagyok, meg te is, meg a mandala közepe is, azért én továbbra is ateista marxista buddhista volnék, akár csak a Dalai Láma jelentette ki magáról például a legutóbbi budapesti előadásán is.
De akkor mit keresek?! Békét. Ha már humánökológiát tanulok, vagyis emberi együttéléstant, akkor mindenképp szeretnék magammal, másokkal, "a mindenekkel" békében lenni. Apró feladat, mindjárt meglesz :)...
Mi a nyugati ember baja? Mik a jellemzői a keleti emberrel szemben? Miért a gondolkodásmódunkban gyökerezik egész kultúránk válsága és hogyan terjesztettük szét ezt az egész világra? Hogyan fakad mindebből az ökológiai válság is? Mi a megoldás? Hol a megoldás? Min kéne változtatnunk?!
Ha mindezek egy kicsit is érdekelnek, akkor az alábbi műsornak minden perce kincs lesz számodra, és megérted, hogy mit keres egy öko-blogon! Azt remélem, hogy egy igazán valódi "válságkezelő-csomagot" közvetítek a Nyugat emberének és társadalmának!
Nem veszi figyelembe az Alaptörvényben rögzített fenntarthatóság szempontjait, nem zárja ki a külföldiek földszerzésének lehetőségét, ugyanakkor korlátlan lehetőséget jelentő kiskaput nyit a tőkeerős nagybirtok terjeszkedésének!
Az Élőlánc Magyarországért parlamenten kívüli párt azzal a kéréssel fordul Önhöz, hogy a földtörvény (T/7979. számú törvényjavaslat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) tervezetét, annak súlyos hiányosságai és hibái miatt ne fogadja el.
Részletek:
Az Élőlánc Magyarországért a földtörvény tervezetének (T/7979. számú törvényjavaslat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) elutasítását kéri a Parlamenttől, annak súlyos hibái és hiányosságai miatt, mert a tervezet
nem veszi figyelembe az Alaptörvényben rögzített fenntarthatóság szempontjait és a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseit, sőt rendelkezései még saját célrendszerével is ellentétesek,
korlátozza ugyan, de az erőteljes és hangzatos kormányzati propaganda ellenére ki nem zárja a külföldiek földszerzésének lehetőségét,
korlátokat állít a magánszemélyek és a családi gazdaságok földszerzése elé, ugyanakkor korlátlan lehetőséget jelentő kiskaput nyit a tőkeerős nagybirtok terjeszkedésének,
érdemi társadalmi vita nélkül került a Parlament elé, noha a vidék és az ország gazdaságának és társadalmának jövőjét alapvetően befolyásolja,
elkészítését nem előzte meg hatástanulmányok készítése sem, aminek következtében a parlamenti képviselők csak feltételezések alapján dönthetnek.
A tervezet bevezetőjének szép szavai mögött a paragrafusokban a spekuláció és a társadalmi igazságtalanság lehetősége rejlik. Miközben a birtokméretek tekintetében – nagyon helyesen – korlátokat szab a magánszemélyeknek és családi gazdaságoknak, a jellemzően olcsó bérmunkával dolgozó, a helyi gazdaságból profitot elvonó nagyüzemek számára burkoltan korlátlan üzemméret kialakítását teszi lehetővé (33. § 2. bekezdés). A földszerzésnél nem az egy főre jutó földterület mértéke, hanem az alkalmazottak száma a mérvadó, amivel előnyben részesíti a több alkalmazottat foglalkoztató nagyüzemeket (33. § 1. bekezdés). A törvény gyakorlatilag lehetetlenné teszi a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- és jogi személyek közhasznú célú tulajdonszerzését illetve haszonbérletét (6. § 1 bekezdés, 8. §), megakadályozva ezáltal természeti területek védelmét, természeti értékek megóvását (lásd a korábbi Greenfo hírt - Eladhatók lesznek a természetvédelmi területek? - szerk.). A helyi érdekeket képviselő önkormányzatokat és egyetlen kivétellel a természetvédelmi érdekeket képviselő nemzeti parkokat kizárja az elő-haszonbérleti rangsorolásokból, lehetetlenné téve ezáltal helyi jelentőségű védett területek tulajdonjogának vagy haszonbérletének megszerzését (31. § 1. bekezdés, 43. §).
A tervezet azonban nem csak a vidékfejlesztési stratégia célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen, hanem az Alaptörvényben deklarált fenntarthatóság alapelveivel is ellentétes. A helyben lakó fogalmának meghatározása életszerűtlen és értelmetlen. A törvény által preferált tőkeintenzív, magas fokon gépesített nagyüzem a kőolajárak emelkedésével már középtávon fenntarthatatlanná válik. Az ilyen típusú nagyüzemek a termőtalaj aránytalan mértékű kisajátításával (ezáltal a munkalehetőségek korlátozásával) ingázásra vagy elvándorlásra készteti a helyben lakókat, növelve ezzel a környezeti terhelést (közlekedés) és a testi-lelki egészségkárosodás kockázatát. Csökkenti a helyi települések fennmaradásának esélyeit, a népességviszonyok megváltozásával aránytalanságokat, a városokban társadalmi feszültségeket idéz elő. Növeli az állam munkahelyteremtésre, támogatásokra, segélyekre és az egészségügyre fordítandó költségeit, azaz a hasznot privatizálja, a veszteséget társadalmasítja.
A tervezet érdemi vita nélkül zöld utat kapott mind a Fenntartható Fejlődés Tanácsa, mind pedig az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága részéről annak ellenére, hogy van Magyarországnak egy érvényben lévő Alaptörvénye és Nemzeti Vidékstratégiája, amelyek világos irányt jelölnek ki a mezőgazdasági, és a földekkel kapcsolatos jogalkotásra vonatkozóan is. A földtörvény jelenlegi tervezete összességében nem a közjót, nem a magyar nemzet hosszú távú érdekeit szolgálja.
Mindezek alapján az Élőlánc Magyarországért arra kéri a parlamenti képviselőket, hogy a földtörvény jelenlegi tervezetét ne fogadják el. Az új tervezet kidolgozását előzze meg a szükséges hatástanulmányok elkészítése és nyilvános társadalmi vita, amelyet a képviselők szervezzenek választóik számára az ország minden területén. A vita javaslatai alapján elkészített törvénytervezetben maradéktalanul érvényesüljenek a fenntarthatóság szempontjai és a vidékfejlesztési stratégia célkitűzései.
2012. október 15. Élőlánc Magyarországért elnöksége
Orbán Viktor egyébként is színt vallott... ...Csányi Sándor, és Gyurcsány volt államtitkára, a börtönbüntetésre ítélt Benedek Fülöp, mind az ő emberei. Így már minden világos...
Orbán - Csányi - Bonafarm: Az elmúlt 25 év legtehetségesebb üzletembereként emlegette Orbán Viktor Csányi Sándort, akinek tehenészetét kedden avatta fel. A miniszterelnök bejárta a patikatisztaságú telepet, elismerően nyilatkozott a Csányi-család erőfeszítéseiről, de hiába unszolta a hvg.hu, fejésre nem vállalkozott. Az idősebb Csányi keble dagadt a büszkeségtől, majd megfeddte a nagy húsimportőrök listáját kiszivárogtató Ángyán Józsefet. Riport a csípőtelki üzemavatóról.
Az Ángyán-jelentés: "A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagybirtokrendszer irányába mutat..."
Interjú Ángyán Józseffel: - Nagyon nyomja az ön begyét, ha keres a tőkés. - Dehogy szúrja. Legyen haszna, de ossza meg azt a társadalommal. Az elmúlt húsz évben lerabolták az országot, két és félszer annyit vittek ki, mint amit behoztak.
Korábban említettem, hogy ezentúl e blogon nem kifejezetten koncentrálok a hard core természettudományokra, sokkal hasznosabbnak gondolom a tudás tágan vett értelmezésén keresztül görbe tükröt tartani a most zajló folyamatoknak. "Mert embernek lenni azt jelenti, távlattal rendelkezni. ... A modern fizika minderről mit sem tud." - Dúl Antal
Ez az alábbi, igen csak réginek tűnő TV adás kezd egyre aktuálisabbá válni. Miért? "Miért egy öko-blogon jelenik meg ez az ezoterikus maszlag???!!!" - gondolhatnátok.
Egészen azért, hogy ráébresszen minket a gondolkodásunk általi ön- és köz-meghatározottságunkra! Az embernek ugyanis nem környezete, hanem világa van. A biológiai környezetet öntudatosan alakítja, de ez nem csupán ökológiai niche, hanem életvilág. Innentől válik szükségtelenné mindenfajta környezetvédelem, és válik szükségszerűvé a filozófia. Az ember a gondolataival épít vagy pusztít.
Innentől kezdve kell beszélnünk humánökológiáról, vagyis emberi együttéléstanról, tehát lételméletről, mert az egymáshoz fűződő viszonyainkból (interszubjektivitásunkból, transzcendens kapcsolatainkból) alakul ki az, hogy végső soron hogyan tekintünk ember-, állat- és növénytársainkra, az élő és élettelen természetre.
Előbb a többre vágyás gondolata, az irigység, a telhetetlenség fogantatik meg az elmében, a másik embertől és a természettől való ehhez szükséges „nyersanyag" „elvétele" csak ezután következik. Ez az idejétmúlt versengő hozzáállás, az egymást legyőzendő ellenségnek tekintő prekoncepció, a félelemből adódóan az EGÓ-t kielégítő, javakkal történő körülzárás.
Előbb az elég, a közös tulajdon, a fenntarthatóság gondolata születik meg az elmében, a másik emberrel való kooperáció, a közösség és komplementer tudás kialakítása csak ezután következik. Ez az új kor taktikája, az együttműködés stratégiája, az egymást partnernek tekintő attitűd, a szeretetből adódóan az EGÓ-t lebontó, szövetkezésben kiteljesedő emberségesség.
A környezet határozza meg az identitást – az evolúciós pszichológia számos kutatása bizonyítja, hogy az ember alapvetően kooperációra evolválódott biofizikai és kognitív módon egyaránt! Az egész viszony a pénzzel borult meg, természetesen nem egyetlen időpontban, de azért valamikor az aranysztenderd eltűnésével, a tőzsdekereskedelem és valutaspekuláció, a tőkés kapitalizmus megjelenésével: vagyis körülbelül amikor a pénz kicsúszott az emberiség keze közül és önálló életre kelt...
Most már nem a gazdaság van az emberért, hanem az ember lett a gazdaságért. A jól-lét már csak anyagi jólétté silányult, most már nem a gazdaság az eszköz az ember kezében, hanem az ember lett a nyersanyag(!) a gazdasági növekedés oltárán!
Világokon át - Tér, idő, tudat: dimenziók hálója
A teljes film megtekinthető az MTV honlapján vagy itt is! ~~~~~~~ Hankiss Elemér - szociológus Dúl Antal - teológus, Hamvas kutató Makovecz Imre - építész Paulinyi Tamás - parapszichológus Müller Péter - író
Bevezető
Müller Péter a keleti értelemben vett helyes és fenntartható életről
Egyre kevésbé lehet a fejeket a homokba dugni, arcpirítóan durva lett a bolygónkon jelenlévő egyenlőtlenség! Most következő filmajánlónk, mely a humánökológiai filmgyűjteménynek online darabja ezentúl, egy ilyen fajta ívvel is rendelkezik! Ezért a film leírása előtt az egyenlőtlenség mértékéről ejtek pár keresetlen szót.
Az internethuszárok pedig ugyanezt a brutális gazdag-szegény viszonyt a brazíliai São Pauloban fotózott jelenséggel ábrázolják. Nyomornegyedek a gazdagoktól kerítéssel elválasztva... Milyen érzés ott teniszezni, az erkélyen jakuzzizni?! Mikor pattannak el ezek a még eltűrt szálak a többségi kisemmizettek részéről?!
Illetve lehet ezt még ennél is radikálisabban kifejezésre juttatni!
De ezek után térjünk rá a filmre, ami mindezt sokkal szebb vágásokkal operálva tölti bele a világról alkotott tudatunkba!
A Life In A Day a Youtube és a National Geographic közös filmje, Ridley Scott és testvére, a nemrég elhunyt Tony Scott nevével fémjelezve. 2010-ben meghirdették a híres videómegosztón, hogy 2010 július 24-én mindenki aki részt szeretne venni a világ legnagyobb közösségi filmjében rögzítse mozgóképre a napját, vegyen fel mindent, ami érdekes. Az így beérkezett több ezer órányi nyersanyagból vágták össze fél évvel később a másfél órás filmet, ami a világ legnagyobb vágói feladata lehetett. Kiválogatták az érdekes felvételeket, tematikusan összecsoportosították és időrendbe vágták. Nem beszélve olyan apróságokról, mint például a különböző nyelvek lefordítása. Tiszteletre méltó teljesítmény.
A film legfőbb ereje, hogy a bemutatott egyéni, nagyon személyes, intim történeteken át hiánytalanul képes bemutatni az egész emberiséget, mint fajt. Az elején óvatos, felszínes témákkal kezd (reggeli rutin), aztán sokkal mélyebbre hatol, és az utolsó harmadban kőkemény és provokatív lesz. A film eszméletlenül hatásos, amiben oroszlánrészt vállalt a fantasztikusan jól sikerült hipnotikus vágás. Mindeközben hajnalból reggel, reggelből nappal, nappalból ismét éjszaka lesz, ahogyan megélünk egyetlen napot a világ körforgásából. - írja Dancsó Péter a blogjában.
A szervezők közel ötszáz kamerát szétosztottak a világ különböző pontjain, hogy azok is szóhoz juthassanak, akiknek nem, hogy kamerára, de még kenyérre sem telik. Formai vagy tartalmi megkötés nem volt, csak három kérdés: Mi van a zsebedben? Mitől félsz a legjobban? Mit szeretsz a legjobban?
A jelenetek kronologikusan összefésülve követik egymást. Az egyik pillanatban ukrán kecskepásztorok éppen a reggeli fejést végzik, a következő képen pedig valaki éppen egy üveg tejet emel be a kertvárosi bejárati ajtaja elől. Ahogy haladunk előre a nap folyamán egyre több földlakó története rajzolódik ki és ezzel egyre közelibbnek és kisebbnek tűnik globalizált világunk. A bemutatott helyszínek és szereplők gomolygó sokasága a nap végére egyre nagyobb kérdőjelet rajzol az emberiség emberiességét illetően!
Mindeközben persze végig ott motoszkál bennünk, hogy mindaz, amit látunk, nem elválasztható egymástól - egy bolygón történt, egy nap alatt, akár épp egyszerre! Számomra ezt jelenti a globális öko-tudatosság: tudni, hogy MINDEN EGY, minden összefügg, ezek a helyzetek egyszerre vannak jelen az életünkben, főleg annak, aki nemhogy nem dugja homokba a fejét, de még ki is áll a kisemmizettek védelmében a globális ökológiai-, gazdasági- és politikai összeomlásra való hivatkozással.
Lázadók Szövetsége és Amerikai Birodalom jelek vannak egy katona vállaira tetoválva, mindeközben társai épp agyatlanul bohóckodnak. snitt Az afganisztáni Kabulban egy fotóriporter mutatja épp a koszos szobáját, majd a kertet, ahol apja teázik, a konyhát, ahol anyja imádkozik, Farid testvére pedig épp éhesen a hűtőt túrja. snitt Az USÁban egy csaj zuhanyzik, hajat szárít és szépítkezik, csak azért, hogy utána a Skype elé ülhessen online videótelefonálni a barátjával, aminek végeztével szánalmas pityergésbe kezd, mert épp ez fáj neki a legjobban az életében, hogy nem lett jól megcsókolva és khm... helybenhagyva...
Mindeközben az ukrán kecskepásztorok tovább krákognak, a berlini Love Parade-on épp halálra tapossa egymást a tömeg, valaki kiugrik ejtőernyővel egy repülőből, valaki nyomorog és éhezik, az életéért küzd, megint másvalaki pedig odavan a sportautójáért. Ámulatba ejtő film. Egyesek tökéletesen megérdemelnének már egy globális nyaklevest és áramszünetet, csak hogy érezzék...
Én mindezen csak sírok és nevetek, azt mondom őszintén ironikusan, hogy: "csodás"! Csak így tovább a totális összeomlás felé! Ez az emberiség megérett a pusztulásra!
De ez csak az én véleményem és olvasatom: Ti mit láttok ki belőle? Kíváncsi vagyok a véleményeitekre!!!
A film teljes terjedelmében, magyar felirattal is megtekinthető a Youtube-on!
Az 1880 óta észlelt 10 legforróbb év közül kilencet 2000 után mérték, derül ki a NASA kutatóintézetének (Goddard Institute for Space Studies) adataiból. Ezek közül a kilencedik legmelegebb a tavalyi év volt.
Az évtizedek óta tartó folyamatos emelkedést remekül szemlélteti az intézet által készített fél perces animáció. A videó az elmúlt 130 év hőmérsékleti adatait mutatja be, az 1951-1980 időszak átlaghőmérsékletéhez viszonyítva. Ahol a térkép kékes színű, ott az adott évben hűvösebb volt, mint az említett 40 év átlaga, ahol pedig a térkép sárga vagy piros, ott abban az évben melegebb volt.
A földi klíma természetes ingadozásai miatt nehéz előrejelezni a következő évek globális hőmérsékletének alakulását, hosszabb távon azonban a kutatók további folyamatos melegedést prognosztizálnak. Az intézet vezetője arra számít, hogy a következő 2-3 évben soha nem tapasztalt globális átlaghőmérsékletet mérhetünk majd bolygónkon. A tendenciát a következő El Niño és a fokozódó naptevékenység is erősíti. "Nem kell hozzá túl erős El Niño, hogy megdőljön a 2010-es rekordmeleg a Földön" - mondta James E. Hansen, az intézet igazgatója.
A hőmérsékleti adatokat több mint 1000 mérőállomásról gyűjtötték össze világszerte. Több információ és adat erre a linkre kattintva érhető el.
• Túlélési Haladás
A BBC gyönyörű új sorozattal állt elő ami totálisan megkérdőjelezi a kultúránknak a fejlődésbe vetett hitét: a túlélés érdekében!
Egy angol-holland illetőségű multinacionális vállalat bűnös hanyagsága, a holland hatóságok mulasztása, az elefántcsontparti kormány erőtlensége több mint százezer ember szenvedését okozta. Az Amnesty International és a Greenpeace közös jelentése élesen bírálja a mérgező hulladék-lerakás megakadályozásának kudarcát Nyugat-Afrikában.
A Trafigura, a több mint százezer embernél egészségügyi problémát okozó, a 2006-os Abidjanban, Elefántcsontparton végrehajtott mérgező hulladék-lerakás mögött álló multinacionális vállalat ellen büntetőjogi vizsgálatot kell indítani az Egyesült Királyságban – fogalmazza meg a mai nap kiadott, nagyszabású jelentésében az Amnesty International és a Greenpeace International.
A hároméves kutatás eredményeként létrejött „Mérgező igazság”’/ „The Toxic Truth”’ című jelentés mélyreható betekintést nyújt azon tragikus kudarcok sorozatába, amelyek egészségügyi, politikai és környezeti katasztrófát sorát okozták. A kutatás részletezi, hogyan hágták át a pont az ilyen tragédiák megelőzésére szolgáló törvényeket, továbbá hogyan vallott több kormányzat is kudarcot a Probo Koala nevű hajó és mérgező szállítmányának megállításában útban Abidjan felé.
A jelentés ezen felül megkérdőjelezi az Elefántcsontpartban kötött megállapodás jogszerűségét, amely lehetővé tette a Trafigura számára, hogy az országban elkerülje a jogi úton történő felelősségre vonást a mérgező hulladék lerakásában játszott szerepéért. A mérgezés áldozataival és az őket kezelő orvosi szakértőkkel készített interjúk révén a jelentés új fényt vet a hulladék-lerakás pusztító hatásaira. „Hat év telt el azóta, hogy ezt a borzalmas tragédiát engedték megtörténni” – mondja Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Itt az ideje, hogy a Trafigura teljes jogi felelősséget vállaljon a történtekért. Az abidjani embereket nem csak a saját kormányzatuk, de azon európai kormányok is cserbenhagyták, amelyek nem kényszerítették ki a törvényeik betartását. Az áldozatok még mindig igazságra várnak, és nincs garancia arra, hogy ilyen vállalati bűncselekmény nem történik meg még egyszer a jövőben.”
„Ez a történet a vállalati bűnözésről, emberi jogi visszaélésekről és a kormányzatok kudarcáról szól, amelyek képtelenek megvédeni az embereket és a környezetet. Ez a történet rávilágít, hogy a nemzetközi jog kikényszerítésére hivatott különböző rendszerek hogy vallottak kudarcot a transznacionálisan működő vállalatokkal szemben, és hogyan volt képes egyetlen vállalat teljes mértékig kihasználni a jogi bizonytalanságokat és az igazságszolgáltatásbeli kiskapukat ilyen pusztító következményekkel.” – mondta a Greenpeace igazgatója Kumi Naidoo. „Még mindig nem késő, hogy igazságot szolgáltassanak, hogy az abidjani embereknek teljes körű tájékoztatást adjanak arról, hogy milyen hulladékot raktak le a környékükön, és hogy a Trafigura megfizessen a bűneiért. Csak így kerülhetjük el egy ilyen jellegű katasztrófa megismétlődését.”
Harmadik éve gyűjt a Google térképének segítségével a természetben kialakuló hatalmas önismétlő geometriai formákat, ismertebb nevükön fraktálokat egy ausztrál matematikus. A Google Earth alkalmazáson kereste szállodáját Paul Bourke ausztrál matematikus amikor az első, műholdképen jól látszó fraktálra bukkant 2010-ben. Azóta folyamatosan gyűjti a térképszoftver segítségével a fraktálokat a norvég fjordoktól a namíbiai sivatagig. A fraktálok olyan, „önhasonló”, végtelenül komplex matematikai alakzatok, melyek változatos formáiban legalább egy felismerhető (tehát matematikai eszközökkel leírható) ismétlődés tapasztalható.
Az agyunk idegsejtjeinek hálózata és az univerzum szerkezete is ugyanolyan... Katt a képre a nagyobb méretért!
Minden EGY. Mind egyek vagyunk. Matematikailag, biológiailag, kémiailag, fizikailag: ezért jól meg kell gondolnunk, hogy mit teszünk a Földdel, mert farkába harap a kígyó, az ökológiai törvények körbeérnek és minden tettünknek meg lesz a visszacsatoló következménye!
A jégkorszak óta nemcsak az Északi-sark, az Antarktisz is olvadásnak indult – derült ki egy kutatásból, pedig korábban a szakértők úgy gondolták, hogy a Déli-sark jégtakarója viszonylag stabil. Az új eredményeken alapuló új modellek szerint a korábban számítottnál is nagyobb lesz a tengerszint emelkedése a század végéig.
Az Északi-sarki jég zsugorodása egyszerre következménye és oka a felmelegedésnek. Az északi félteke sarki jégtakarójának zsugorodása az utóbbi két évtizedben nagyjából annyival járult hozzá a globális felmelegedéshez, mint az a szén-dioxid-többletkibocsátás, amit ugyanebben az időszakban a légkörbe engedtünk – állítják a Cambridge-i Egyetem klímakutatói. Vizsgálataik szerint az átlátszó víz, illetve a szabaddá vált földfelszín sokkal több energiát nyel el, mint a fehér jég, és ez a hatás különösen drámaivá válhat, ha – várhatóan 2030 után – az arktiszi nyarak teljesen jégmentessé válnak.
– Elolvadt a Föld napernyője – így kommentálta a saját kutatási eredményeit a BBC Newsnak nyilatkozva Peter Wadhams, aki egy tudóscsoport tagjaként a Cambridge-i Egyetemen a sarki jégtakaró és a globális éghajlat összefüggéseit tanulmányozza. A szakember szerint néhány tényt egymás mellé rakva és az adatokból adódó következtetést levonva egyértelműnek tűnik, hogy a jégolvadás, illetve az átlaghőmérséklet emelkedése kölcsönös visszacsatolásokkal egymást erősítve olyan folyamattá vált, amelyet ezen a ponton nagyon nehéz lenne megállítani.
A klímaváltozás egyik nem várt velejárója, hogy olyan növény- és állatfajok jelennek meg az országban, amelyek számára épp az éghajlat alig érzékelhető apró módosulása teremtette meg a további terjeszkedés feltételeit (vagy tette elkerülhetetlenné a továbbállást).
Hogy az éghajlat megváltozása hatással van a fajok elterjedésére, az az ökológia egyik alaptétele, a hazánkat nagyrészt lefedő Pannon ökorégió pedig kifejezetten gazdag olyan élőlényekben, amelyeknek a Kárpát-medence a legészakibb vagy a legdélibb előfordulási helyük – egy ilyen határzónában a klíma minimális módosulásai is látványos eltolódásokat okozhatnak. A rovarokról (aknázómoly) vagy a szél segítségével is terjedő gyomnövényekről (parlagfű) viszonylag könnyű elképzelni a vándorlást – kevesebben tudják, de például őshonos tölgyerdőink is képesek követni a változó klímát, egy évszázad alatt akár néhány száz métert megtéve –, ha valamilyen földrajzi vagy mesterséges akadály az útjukba nem kerül.
A vízszűke miatt egyre súlyosbodó élelmiszerellátási problémák miatt az emberiségnek radikális változtatásokkal, egyebek között a majdnem teljes vegetarianizmusra való áttéréssel kell számolnia a jövőben, hogy a 2050-re várhatóan 9 milliárdosra duzzadó globális népesség egészének legyen mit az asztalra tennie.
Az állati fehérjében gazdag étrend 5-10-szer több vízfelhasználással jár együtt, mint a vegetarianizmus. Jelenleg a világ szántóföldjeinek egyharmadát fordítják takarmánytermesztésre. A hiánykezelés további lehetőségei közé tartozik az ételszemét felszámolása, valamint az élelmiszertöbblettel és -deficittel bíró országok közötti kereskedelem erősítése. "Kilencszázmillió ember éhezik és kétmilliárdan alultápláltak, annak ellenére, hogy az egy főre jutó élelmiszertermelés folyamatosan növekszik" - mutattak rá a szakemberek.
Amikor egy lédús paradicsomot vágunk fel a reggelihez, eszünkbe se jut, hogy a zöldséget rendszerint egy bumfordi, szőrös testű poszméhnek köszönhetjük. Jó néhány élelmiszer- és takarmánynövényt, valamint vadvirágok millióit csak ezek a kövér, feltűnő, többnyire csíkos bundájú rovarok képesek megporozni.
A poszméhek ökológiai és gazdasági jelentősége vetekszik a házi méhekével, így pusztulásuk beláthatatlan következményekkel járna. Ha holnaptól nem lennének, akkor az élelmiszerárak azonnal az egekbe szöknének, mert kézi erővel kellene végezni a megporzást.
A poszméhek száma a hatvanas évektől kezdve folyamatosan csökken egész Európában, az utóbbi években azonban igen kevés figyelmet szenteltek nekik a tudósok, mert mindenkit a házi méheket világszerte tizedelő rejtélyes kór, a kaptárelhagyás foglalkoztatott. A poszméhek eközben csendesen, de rendületlenül fogyatkoztak szinte észrevétlenül.
A világ országai jelenleg évi 30 milliárd eurót költenek a fajok sokszínűségének megőrzésére. Környezetvédők szerint 50 milliárdra lenne szükség. Két év után tegnap újabb ENSZ-tanácskozás kezdődött a kihalás fenyegette fajok megmentéséről, ezúttal az indiai Haidarábádban.
A két évvel ezelőtti, nagojai (Japán) ENSZ-konferencián célul tűzték ki, hogy 2020-ig megállítják az állat- és növényfajok kihalását, a finanszírozás azonban egyelőre nem megoldott. Az óceánoknak legalább tíz százalékát kellene a nagojai határozat értelmében természetvédelmi területté nyilvánítani, de eddig csak 1,6 százaléknyit helyeztek védelem alá. A tengerek szinte teljes mértékben kiszolgáltatottak a halászatnak, nyersanyag-kitermelésnek és a turizmusnak - panaszolta Tim Packeiser, a Természetvédelmi Világalap (WWF) szóvivője.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), az állami és civil környezetvédelmi szervezetek legnagyobb világméretű hálózata által működtetett veszélyeztetett fajok Vörös Listáján a 63637 felsorolt faj közül 19817-et fenyeget kihalás, ezen belül a kétéltűek 41, a zátonyépítő korallok 33, az emlősök 25, a madarak 13, és a növények 30%-át.
Utolsó kommentek