Két hete megjelent egy interjú  Aronson professzorral a Népszabadságban: Agyunk kifinomult trükkjei címmel. Az interjú és a könyv, amiről szó van benne, szerintem mindenkép figyelemre érdemes.

Az emberi gyarlóságnak és minden konfliktusnak az alapja, egyetlen jól ismert, de mégis keveset emlegetett, lelki tényező. Nevezetesen az ÖNIGAZOLÁS. A filozófia alap tézisei közé tartozik, hogy minden értékítélet a végletekig szubjektív, sok tényezőn alapuló közlés. Hogy mégis el lehessen dönteni, hogy adott értékítéletnek mennyiben állja meg a helyét, minden társadalom kidolgozott egy logikai normát, amihez mérten viszonylag objektíven el lehet dönteni, hogy egy értékítélet milyen erősen kötődik a közös valóságunkhoz (például hogy helyes-e egy olyan érvelés, hogy békákat vacsorázik minden este, mert balkezes).    A baj akkor van, amikor elsődleges intuíciónk igaza mellet kiállva, a blogon már oly sokszor emlegetett logikai érvelés ellenében is, újból és újból a saját meggyőződésünket hangoztatjuk. Ennek ok az említett önigazolás. Az hogy senki nem akarja elismerni saját gyengeségét azáltal, hogy az eddig megélt gondolatai nem feltétlenül racionális gondolkodáson, ok-okozati összefüggésen alapszanak, hanem emóciókon vagy csoportok által hirdetett a valóságtól némileg elrugaszkodott elképzeléseken. Ha ezt megtenné, saját értékmegítélő képességét vonná kétségbe. Így marad a makacs önigazolás, minden előítélet alapja. Vagy ahogy Oliver Wendel Holmes mondja: "Amikor elvakult embert akarunk felvilágosítani, ugyanarra a reakcióra kell számítanunk, mint, amikor a pupillába világítunk - beszűkül" (mint azt a cikkben is olvashatjuk).  Az észérvek figyelmen kívül hagyása és a makacs önigazolás konzekvenciái mindenhol ott vannak. Ilyen eset, ha hibánkat másra hárítjuk. De Thomas Kuhn tudományos paradigma váltás elméleteinek is az alapja, hogy a közösség, aminek szabályain belül új összefüggés rendszert véltünk felfedezni , annak önigazolását logikai érveléssel áttörjük. De a gyerekneveléstől (szabályok helyességének beláttatása) kezdve, az olyan szélsőségekig, mint a vallási fundamentalizmus.

Amiért ezen a blogon szerepel, a zöld gondolgkodáshoz kapcsolható viszonya (aminek a kifejtése a könyből sajnos kimaradt). A legnyilvánvalóbb helyzetekben is önigazoló, pöffeszkedö technokrata nyugati társadalom, önteltsége okán nem képes szemléletvátásra. Taláne a blog kontextusában ez a legfontosabb olvasata.

Erről szól Elliot Aronson és Carol Tavris szociálpszichológusok Történtek hibák..., de nem én tehetek róluk című, az Ab Ovo kiadónál most megjelent könyve, ami kapcsán a Népszabadság leközölte az interjút. Mind az interjút, mind a könyvet ajánlom mindenki figyelmébe.

Az Ab Ovo honlapján a könyvről.

Illetve egy pszichológiai blog recenziója.