Filmes utópiák a felébresztés reményében: 1. rész

dernarmot         2009.06.22.

Az utópia – azt a sehol-helyet jelenti, ahol társadalmi és technikai fejlődésünk a végkifejlethez igen közel áll. Morus Tamás kifejezését rengetegen feldolgozták, irdalmilag, hangilag, képileg. A teljesség igénye nélkül, pár jelentős utópisztikus film alkotást szeretnék ajánlani. A művek által sugalmazott jövőképek, abszurditások, talán segítenek egy tudatosabb szemléletmód kialakításában.  Tetteink következményeinek belátásában. A több szempontból tudatos gondolkodás, ugyan nem tud minket megállítani a fentarthatóság lejtőjén való féktelen száguldásban, de nagyban lassíthatja azt. A társadalomhoz, gazdasághoz és életterünkhöz  -saját  környezetünkhöz- való viszonyainkat egy új mederbe terelheti. Első körben magyarországon kevésbé ismert, de megtekintésre érdemes alkotásokat sorakoztatnék egymás után.

  

 Idiocracy(2006)

Kifejezetten szórakoztató, de ugyanakkor mégis elszomorító valóságot mutat. Amerikai szuper produkció, az elbutulásról és a jelenlegi gazdasági és médiarendszer következményeiről. Beszéljen helyettem az előzetes!

 

Delicatessen (1991)

Egy szürreális mese a jövőből. Ételhiány és egy különös hentes. Egy különös ház különös élete. De honnan van a hús? Wiki

 

Code 46 (2003)

A Code 46 egy tipikus szerelmes, bűntényes, csavaros amerikai film. Ami mégis érdekessé teszi a túlzott kontroll megjelenítése, a jövőkezelése, no meg a  rendező személye: Michael Winterbottom és a bónusz ajándék a film zenéjét készítő világhírú nujazz dj, producer, kompozista : David Holmes.

         2 hozzászólás

Címkék: ajánló filmajánló utópiák

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A Végjáték premisszái: 18/24.

PPJ         2009.06.22.

Tizennyolcadik premissza: A jelenlegi én-felfogásunk semmivel sem fenntarthatóbb, mint a jelenlegi energia- vagy technológia-használatunk.

(Részlet Derrick Jensen: Endgame című könyvéből, felhasználva Mohari András fordítását készítette Jankó András)

         szólj hozzá

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A Végjáték premisszái: 17/24.

PPJ         2009.06.21.

Tizenhetedik premissza: Hiba (bár inkább tagadás) aszerint hozni döntéseket, hogy a belőlük következő cselekedetek vajon megrémítik-e a várakozó álláspontra helyezkedőket, avagy az emberek többségét.

(Részlet Derrick Jensen: Endgame című könyvéből, felhasználva Mohari András fordítását készítette Jankó András)

         szólj hozzá

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Minden rossz forrása

dernarmot         2009.06.21.

Két hete megjelent egy interjú  Aronson professzorral a Népszabadságban: Agyunk kifinomult trükkjei címmel. Az interjú és a könyv, amiről szó van benne, szerintem mindenkép figyelemre érdemes.

Az emberi gyarlóságnak és minden konfliktusnak az alapja, egyetlen jól ismert, de mégis keveset emlegetett, lelki tényező. Nevezetesen az ÖNIGAZOLÁS. A filozófia alap tézisei közé tartozik, hogy minden értékítélet a végletekig szubjektív, sok tényezőn alapuló közlés. Hogy mégis el lehessen dönteni, hogy adott értékítéletnek mennyiben állja meg a helyét, minden társadalom kidolgozott egy logikai normát, amihez mérten viszonylag objektíven el lehet dönteni, hogy egy értékítélet milyen erősen kötődik a közös valóságunkhoz (például hogy helyes-e egy olyan érvelés, hogy békákat vacsorázik minden este, mert balkezes).    A baj akkor van, amikor elsődleges intuíciónk igaza mellet kiállva, a blogon már oly sokszor emlegetett logikai érvelés ellenében is, újból és újból a saját meggyőződésünket hangoztatjuk. Ennek ok az említett önigazolás. Az hogy senki nem akarja elismerni saját gyengeségét azáltal, hogy az eddig megélt gondolatai nem feltétlenül racionális gondolkodáson, ok-okozati összefüggésen alapszanak, hanem emóciókon vagy csoportok által hirdetett a valóságtól némileg elrugaszkodott elképzeléseken. Ha ezt megtenné, saját értékmegítélő képességét vonná kétségbe. Így marad a makacs önigazolás, minden előítélet alapja. Vagy ahogy Oliver Wendel Holmes mondja: "Amikor elvakult embert akarunk felvilágosítani, ugyanarra a reakcióra kell számítanunk, mint, amikor a pupillába világítunk - beszűkül" (mint azt a cikkben is olvashatjuk).  Az észérvek figyelmen kívül hagyása és a makacs önigazolás konzekvenciái mindenhol ott vannak. Ilyen eset, ha hibánkat másra hárítjuk. De Thomas Kuhn tudományos paradigma váltás elméleteinek is az alapja, hogy a közösség, aminek szabályain belül új összefüggés rendszert véltünk felfedezni , annak önigazolását logikai érveléssel áttörjük. De a gyerekneveléstől (szabályok helyességének beláttatása) kezdve, az olyan szélsőségekig, mint a vallási fundamentalizmus.

Amiért ezen a blogon szerepel, a zöld gondolgkodáshoz kapcsolható viszonya (aminek a kifejtése a könyből sajnos kimaradt). A legnyilvánvalóbb helyzetekben is önigazoló, pöffeszkedö technokrata nyugati társadalom, önteltsége okán nem képes szemléletvátásra. Taláne a blog kontextusában ez a legfontosabb olvasata.

Erről szól Elliot Aronson és Carol Tavris szociálpszichológusok Történtek hibák..., de nem én tehetek róluk című, az Ab Ovo kiadónál most megjelent könyve, ami kapcsán a Népszabadság leközölte az interjút. Mind az interjút, mind a könyvet ajánlom mindenki figyelmébe.

Az Ab Ovo honlapján a könyvről.

Illetve egy pszichológiai blog recenziója.

 

         szólj hozzá

Címkék: ajánló

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napi igazságkeresés

PPJ         2009.06.20.

Én mélyen meg vagyok döbbenve az utóbbi videón, minden elismerésem szerzőjének! Az előbbi pedig egy cult movie részlete!

Engedelmeskedj, vásárolj, ez a Te Istened!

Tudod, hogy mi az a PM10? Most majd megtudod.
Egy elgondolkoztató történet egy emberről, és a PM10-ről...

         szólj hozzá

Címkék: videó rák pm10 kommercializmus

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása