Dunakeszi-tőzegtavak 36 - Bosszúhadjárat „lápvédők” ellen
Az utóbbi néhány hónapban a dunakeszi tőzegláp megsemmisítésére szövetkezett erők mindent elkövettek azért, hogy megakadályozzák a tőzegláp védelem alá helyezését, és egyben bosszúhadjáratot indítottak a lápvédő civilek ellen. Szükség van-e Magyarországon az Auchan további jelenlétére? - forrás:Greenfo
Az utóbbi néhány hónapban a dunakeszi tőzegláp megsemmisítésére szövetkezett erők, az Auchan Magyarország Kft. és beruházó cége, az Immochan Kft., Kecskeméthy Géza, Dunakeszi polgármestere és a tőzeglápot magában foglaló földterület korábbi birtokosa, a Murvai házaspár mindent elkövettek azért, hogy megakadályozzák a tőzegláp védelem alá helyezését, és egyben bosszúhadjáratot indítottak a lápvédő civilek ellen. Három beadványban is megtámadták a Dunakeszi MÁV Sporthorgász Egyesületet és környezetvédelmi alapítványát, amelyek immáron több mint tíz esztendeje küzdenek az országos jelentőségű természetvédelmi érték megmentéséért. A civil szervezetek ellen irányuló lépéseken túl az Auchan Magyarország Kft. a megtorlás jegyében közvetlen támadást indított a lápvédők honlapját www.tozegto.freeweb.hu működtető személy ellen is.
A dunakeszi tőzegláp sok vitát kiváltott ügye idén tavasszal jó irányba fordult: az Országos Természetvédelmi Főfelügyelőség megsemmisítette azokat a határozatokat, amelyek egy évvel korábban megakasztották annak vizsgálatát, hogy létezik-e a tőzegláp, s ha igen, pontosan mely ingatlanokon terül el, valamint egyúttal „zöld” utat nyitottak az Auchan újabb áruházépítési tervei előtt. A terület korábbi tulajdonosa, a Murvai-házaspár – akik valamilyen okból rendkívül érdekeltek az Auchan céljainak teljesülésében – az Auchan áruház ingatlanfejlesztő cége és Kecskeméthy Géza, Dunakeszi polgármestere azonban fellebbezett a döntések ellen, és egyben arra kérték a hatóságot, hogy ameddig nem zárul le a fellebbezésük nyomán indult közigazgatási per, addig ne induljon el újra a láp kiterjedésének megállapítására irányuló vizsgálat. Kérésük érthető. A lápok Magyarországon ex lege védelem alatt állnak, ami azt jelenti, hogy ha létük bizonyítható, akkor teljesen érdektelen, hogy korábban egyesek azt állították, hogy nem léteznek – automatikusan védettnek számítanak. Amennyiben tehát a vizsgálat igazolná a láp létét, akkor kínos helyzet állna elő a beruházó és pártolói számára.
A hivatalos szervek sajátos módon döntöttek: a terület egyik fele esetében folytatni kell a vizsgálatot, a másik fele esetében azonban nem. Érdekessége az ügynek, hogy az új áruházakat és a parkoló nagyobb részét éppen arra a területre tervezték, amelynek vizsgálatát nem tartotta aktuálisnak az illetékes hatóság. Amennyiben tehát ebben a menetben megállapítják, hogy létezik a dunakeszi tőzegláp (egyik fele), akkor sem dőlt el az a kérdés, hogy megépülhetnek-e a tervezett áruházak. Ezek esetleges felhúzása azonban részben az építkezés közvetlen következményei, részben az élőhely méretének csökkenése miatt a tőzegláp teljes pusztulását fogja okozni.
A lápvédők elleni bosszúhadjárat első lépéseként szemforgató módon a tőzegláp megsemmisítésére készülő Auchan beruházó cége tett bejelentést Dunakeszi Önkormányzatánál a tőzegláp „védelmében” a Dunakeszi MÁV Sporthorgász Egyesület ellen, miszerint a horgászok a területük melletti tőzeglápba vezetik a szennyvizüket, amivel veszélyeztetik a páratlan természeti értéket és az ő területüket is szennyezik. Az Immochan Kft. feljelentése nyomán indult hatósági vizsgálat során egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a horgászok által használt szennyvízgyűjtők hermetikusan zártak, ezért az ezekben tárolt szennyvíz semmilyen formában nem veszélyezteti sem a tőzegláp fennmaradását, sem pedig az Immochan Kft. területét.
Ezt követően a tőzegláp korábbi birtokosa tett feljelentést a Pest Megyei Főügyészségen a Dunakeszi MÁV Sporthorgász Egyesület és a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány ellen, miszerint ezek a szervezetek jogszerűtlen tevékenységet folytatnak és semmilyen környezetvédelmi, természetvédelmi tevékenységet nem végeznek. Az ügyészségi meghallgatáson a vádakat az alapítvány vezetője megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokkal cáfolta.
A harmadik megtorló intézkedés a Dunakeszi MÁV Sporthorgász Egyesület Dunakeszi Önkormányzatához eljuttatott beadványával volt kapcsolatos, amelyben kérvényezték, hogy az önkormányzat járuljon hozzá a tőzegtavakról keletre elhelyezkedő kavicsbányatavak és a tőzegtavak közötti áteresztő mű végleges üzembe helyezéséhez. A kérvényt az önkormányzat annak ellenére elutasította, hogy korábban az áteresztő mű létesítésére a hozzájárulást megadta. Az esettel kapcsolatban fontos tudnunk, hogy a vízátvezetés biztosítása a tőzegtavakkal szomszédos kavicsbányatavon működő horgászegyesület létérdeke, mert a kavicsbányató lefolyástalan állóvíz, ezért a csapadékosabb időszakban felgyülemlő vízfelesleg elvezetésének elmulasztása a vízparti horgászhelyeket és a fogadóépületet veszélyezteti. Az engedélyt Dunakeszi polgármestere azzal javasolta elutasítani, hogy a kérvényt benyújtó horgászegyesület az átereszen keresztül „vizenyősítette el” a területével szomszédos földeket, ami a láp kialakulásával lehetetlenné tette az ingatlan jogszerű beépítését. A polgármester indoklása nélkülöz minden szakmai alapot és félrevezette a képviselő-testületet, hiszen egy több ezer éves múltra visszatekintő tőzegláp kialakulását semmi módon nem lehet az 1960-as évektől tevékenykedő horgászegyesület számlájára írni. A helyzet fordított: a Dunakeszi MÁV Sporthorgász Egyesület köszönheti létét a tőzeglápnak, amely a területén felfakadó talajvízforrásokkal biztosítja a vele egy vízháztartáson lévő horgásztavak vízellátottságát. Az önkormányzat oktalan vagdalkozása kb. 12 millió forintos kárt okozhat a két horgászegyesületnek, mert ennyibe került a közös beruházásban megvalósított áteresz kivitelezése, másrészt az önkormányzati döntés a kavicsbányatavon működő horgászegyesület létét is veszélybe sodorta.
A dunakeszi tőzegláp megmentéséért folytatott küzdelem során az Auchan sokáig az események kívülállójaként formálta meg az áldozati bárány szerepét, aki jóhiszeműen vásárolta meg a tőzegláp területét, amelyen a természetvédelmi hatóságok bűnös mulasztásai miatt nem tud építkezni. Ezzel szemben az Auchannak pontosan tisztában kellett lennie azzal, hogy az általa megvásárolt terület természeti szempontból igen értékes élőhelyként van nyilvántartva a Nemzeti Ökológiai Hálózat adatbázisában, amely a láp magterületét, annak védőzónáját és az ökológiai folyosóként működő Óceán-árkot is felünteti. Természetvédelmi értékeinek köszönhetően a tőzegláp és környezete a törvényszintű Országos és a Budapesti Agglomerációs Területrendezési Tervekben is mint be nem építhető terület van nyilvántartva. Egy korábban, a Levegő Munkacsoport által az Auchan áruházhoz a láp déli részén keresztül épített 322. sz. út természetkárosítása kapcsán indított és meg is nyert per kapcsán is tudnia kellett az Auchannak arról, hogy egy tőzeglápot tervez beépíteni, már csak azért is, mert a per egyes tárgyalásain saját ügyvédeivel képviseltette magát.
A lápvédők ellen indított boszúhadjárat tovább folytatódik. 2010. szeptember 14-ére rendőrségi kihallgatásra kapott idézést a www.tozegto.freeweb.hu kezelője, mert az Auchan Magyarország Kft. rendőrségi feljelentést tett a honlapon szereplő ál-reklámújság miatt, rágalmazás és becsületcsorbítás okán. A rendőrségi feljelentést megelőzően az ál-reklámújság megjelentetésével kapcsolatos kifogását a francia érdekeltségű cég semmilyen formában sem jelezte a honlap regisztrálójával, holott erre a honlapon szereplő mobiltelefonszámon és ímélcímen is lehetősége lett volna. Ebből is nyilvánvaló, hogy a rendőrségi feljelentés célja nem a hipermarketet ért, becsületcsorbításnak és rágalmazásnak vélt állapot megszüntetése, hanem a Dunakeszi láp megmentéséért létrejött civil összefogás elleni bosszúhadjárat kiterjesztése volt. A rendőrségi kihallgatás napján eltávolításra került a honlapról a kifogásolt reklámújság. Véleményünk szerint a nyomozás ténye nagyon rossz üzenetet közvetít a természetvédő civil szervezetek és magánszemélyek felé.
Senki sem vitathatja, hogy ha nem alakul meg az a civil összefogás a dunakeszi tőzegláp megmentésére, amely céljai eléréséért mindvégig vállalta a teljes konfrontációt mind a hivatalos természetvédelmi szervekkel, mind pedig a tőzegláp beépítésében érdekeltekkel szemben, akkor már nem létezne a dunakeszi láp. A példátlan természetrombolást csak a civil kontroll volt képes megakadályozni/elodázni, az a civil kontroll, amelynek összezúzásába az érdekeltek már a Rendőrséget is be kívánják vonni.
Az Auchan Magyarország Kft. természetvédők elleni támadása egyben a magyar demokrácia elleni támadás is, amellyel a franciaországi központú multinacionális cég mintegy „megkoronázta” a hazai tevékenysége során a Miskolctól Ménfőcsanakig okozott kártevést. Ezért úgy véljük, hogy immáron megérett a helyzet arra, hogy mérlegre téve az Auchan magyarországi ténykedéseit, mindenki elgondolkozzon a kérdésen: szükség van-e Magyarországon az áruházlánc további jelenlétére?
Kriska György és Sarkadi Márton
Tetszett? Oszd meg!
Az MTA doktora, kutatórészleg-vezető az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében és 2000-től oktat a Dunaújvárosi Főiskolán a talajvédelem és a környezetvédelem tárgykörben. 2010. szeptemberében a DUF önálló jogon szerzett egyetemi tanára lett, de aktív tagként vagy témavezetőként tevékenykedik a Pannon Egyetem „Állat és agrár-környezettani„ doktori iskolájában, Keszthelyen, valamint a Szent István Egyetem „Környezettudományi” doktori Iskolájában, Gödöllőn. Eddig 3 doktorandusz és közel 30 szak- és TDK-dolgozat témavezetője volt. Több mint 80 lektorált referált közlemény és további 200 egyéb szakmai anyag szerzője. Kutatási területét képezi a talaj-növény-mikroba rendszerek környezeti tényezőkkel szembeni működőképességének, terhelhetőségének a vizsgálata, a környezetszennyezési károknak a mikrobák segítségével történő kimutatása és orvoslása, figyelembe véve és kihasználva a talajoknak, mint különleges többkomponensű rendszereknek az anyag-jellegű tulajdonságait is.
Utolsó kommentek