PPJ         2013.02.14.

A magyar vidék számára létkérdés, hogy milyen szabályozás születik a termőföld ügyében ebben az évben. Szükséges, hogy a civil társadalom egyértelműen üzenjen a politika számára: csak olyan földszabályozás elfogadható, amely a Vidékstratégia szellemiségének megfelelően a családi gazdálkodást és a fenntarthatóságot helyezi előtérbe és nem enged teret a termőfölddel kapcsolatos tőkespekulációnak! (Mert az nem tőkejószág, hanem szülőföld!!! - a szerk.)

Ezért közösen megfogalmaztuk a javaslatainkat a földforgalmi törvényről, illetve az eddig benyújtott módosító javaslatokról. Kérünk minden, a vidék felemelkedését fontosnak tartó civil szervezetet, hogy csatlakozzon a felhívásunkhoz, amelyet nyílt levélként fogunk a Kormány illetve az Országgyűlés döntéshozóinak eljuttatni.
A levélhez február 19-e, kedd 16 óráig lehet csatlakozni egy fidusz@mtvsz.hu címre küldött email által.

Kajner Péter, Szövetség az Élő Tiszáért
Roszík Péter, Magyar Biokultúra Szövetség
Farkas István és Fidrich Róbert, Magyar Természetvédők Szövetsége
Tóth Péter, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Molnár Attila, Szülőföld Mozgalom
Bojtos Ferenc, CSEMETE Természet- és Környezetvédő Egyesület
Ács Sándorné, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ"

Mégis, kinek a Kamarája? - Élőlánc Magyarországért közlemény
(+ a pécsi földfórum videó felvétele, Ángyán nyilatkozása)

A most folyó, fölülről szervezett, egylistás – a rendszerváltás előtti Hazafias Népfront-választásokra kísértetiesen hasonlító - agrárkamarai választások illegitim rendszert hoznak létre. Az a rendszerváltás előtti „választásokra" kísértetiesen hasonlító színjáték, melyen a gazdák nem saját jelöltjeiket állíthatják, hanem csak EGY kész listára „szavazhatnak" – nem más, mint jól körülhatárolható érdekkörök puccsszerű hatalomátvétele. Ha e kísérletet a gazdatársadalom nem akadályozza meg, az beláthatatlan következményekkel jár a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplőire, a magyar vidék és az ország jövőjére nézve.

(Fidesz? MSZP? Gőgös? Molnár? Jobbik? LMP? Lássunk tisztán ki mire pályázik!!! - a szerk.)

Állásfoglalás:
Módosító javaslatokkal elfogadható lehet a földforgalmi törvény tervezete
Civil szervezetek az Ángyán-Bencsik módosítók támogatását javasolják a képviselőknek

Számos társadalmi szervezet értékelte a földforgalmi törvénytervezethez érkezett 204 érvényes, képviselői módosító indítványt. A törvényjavaslatot korábban élesen bíráló szervezetek szerint a képviselői módosítók egy részének beépítésével a jogszabály elfogadható lehet. Ángyán József és Bencsik János indítványai összefüggő rendszert alkotva alakíthatnák át a tervezetet úgy, hogy az a fenntarthatóságot és a vidék felemelkedésének ügyét szolgálja.

2012. októberében összesen 72 agrár- és vidékfejlesztési, természet- és környezetvédő civil szervezet tett közzé állásfoglalást a Parlamenthez beterjesztett T/7979. számú, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényről (Fftv.). A nyilatkozatot kibocsátó szervezetek jelenlegi formájában elfogadhatatlannak nevezték a jogszabály tervezetét. Figyelmeztettek arra, hogy a tervezet rögzíti Magyarországon a nagybirtokrendszert, továbbá nem nyújt kellően hatékony védelmet a külföldiek tulajdonszerzése ellen. Ez ütközik a fenntarthatóság Alaptörvényben is rögzített elveivel és a Kormány által elfogadott Nemzeti Vidékstratégiával: azokkal ellentétben gyorsíthatja a vidéki térségek elnyomorodását.

A civil szervezetek a T/7979. számú földforgalmi törvénytervezettel kapcsolatban az alábbi elvek érvényesítését tartják kiemelkedően fontosnak:
- Rendezzék a „helyben lakó”, „helybeli illetőségű” fogalmait. A földhöz jutásnál élvezzenek valódi előnyt a településen élők. A távolabbi lakóhelyű, illetve székhelyű termelők akkor juthassanak földhöz, ha a helyiek közül nincs aki igényt tartana rá.
- Szüntessék meg a földbirtoklás, illetve földhasználat terén a kiskapukat, ne lehessen az érvényes felső korlátoknál több földet vásárolni vagy használni. A földbirtoklás és földhasználat felső korlátai legyenek következetesek, áthághatatlanok, egységesek, átláthatóak. A földbirtoklásra és földhasználatra vonatkozó korlátozások alól a kényszerhasznosítás se jelentsen kibúvót!
- A helyi közösségeknek döntő szava legyen a földek birtoklásával, illetve használatával kapcsolatos ügyleteknél. A helyi földbizottságokat a településen élők közül kell megválasztani és legalább együttdöntési jogot kell nekik adni.
- A földhöz jutásnál kerüljenek előnybe a fenntartható módon gazdálkodók, illetve a gazdálkodni kívánó, gyermeket vállaló párok.
- A földforgalmi szabályok nyújtsanak hatékony védelmet a spekuláció és a letelepedni nem kívánó külföldiek tulajdonszerzése ellen.

Az országgyűlési képviselők összesen 204 érvényes módosító javaslatot tettek, melyek a szabályozás szinte minden lényeges elemét érintik. A módosító indítványok tartalmát a beterjesztők pártállásától függetlenül, szakmai alapon, részletesen elemezték a civil szervezetek. Ajánlást készítettek a képviselők számára, hogy mely indítványok támogatását javasolják, a magyar vidék felemelkedésének érdekében.

Ángyán József és Bencsik János (Fidesz) összesen 70, egymással összefüggő, egységes logikában elkészített módosító indítvánnyal kívánja kijavítani a törvény hiányosságait. A két képviselő indítványai gyakorlatilag a földforgalmi törvénytervezet összes, korábban a civil szervezetek által is kifogásolt problémás rendelkezését érintik. Ángyán József és Bencsik János javaslatait a civil szervezetek támogatásra ajánlják a képviselőknek.

A Magyar Szocialista Párt képviselői részéről érkezett javaslatok a fentiekkel ellentétben – néhány kivétellel – a nagyüzemek földhöz jutási lehetőségeit javítanák, illetve az állami szabályozás lehetőségeit szűkítenék a földügyletek terén. Az MSzP 28 javaslatából a civil szervezetek kettőt támogatnak, a többit viszont nem tartják elfogadhatónak.

Varga Géza, a Jobbik képviselője összesen 42 önálló javaslatot jegyez. A párt részéről további 18 javaslat került benyújtásra Kiss Sándor, illetve Szilágyi György által. Varga Géza javaslatai – Ángyán József és Bencsik János javaslataival sok ponton összhangban a földforgalmi törvény számos hibáját orvosolnák. Varga Géza javaslatai közül számosat támogatásra érdemesnek tartanak a civil szervezetek.

A Lehet Más a Politika képviselői Szabó Rebeka (illetve Jávor Benedek) az Ángyán – Bencsik indítványok szellemiségéhez hasonlóan a helyi közösségek földhöz jutásának elősegítését, illetve a fenntartható gazdálkodás szempontjait tartják szem előtt javaslataikban. Az LMP képviselőinek javaslatait többségében támogathatónak ítéltük.

Molnár Oszkár független képviselő indítványai közül számos a zsebszerződések kötésének lehetőségeit szűkítené, illetve a nagyüzemekkel szemben a kisebb gazdálkodó egységeket hozná helyzetbe. Molnár Oszkár javaslatainak többségét elfogadhatónak tartjuk.

A Fidesz-MPSz néhány, többségében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségéhez (MAGOSZ-hoz) kötődő képviselője egy közös javaslatot nyújtottak be, mely azonban 38 al-javaslatot tartalmaz, így egységes értékelése nem lehetséges. Ezek közül – vidékstratégiai szempontból – több elfogadható, míg mások kifejezetten elvetendők. Tekintettel arra, hogy egységes javaslatról van szó és ezen belül számos részlet vidékstratégiai, birtokpolitikai szempontból elfogadhatatlan, ezért a civil szervezetek a MAGOSz-hoz kötődő javaslatcsomagot nem javasolják támogatásra.

A földforgalmi törvénytervezet helyes irányba fordításának lehetősége az Országgyűlés számára adott. Történelmi jelentőségű döntéseit azonban nem hozhatja meg a többség ellenében és kárára. Üdvözöljük ezért azokat a javaslatokat, melyek kellő időt kívánnak hagyni a földforgalmi törvény vitájára és lehetőséget adnának jelentős módosítására. Helyesnek tartjuk, ha a kapcsolódó tervezetekkel, pl. az üzemszabályozási törvénnyel együtt tárgyalják e jogszabályt. Szükségesnek tartjuk, hogy a családi gazdálkodás és a szövetkezés szabályait is tárgyalja a Parlament, továbbá hogy legalább az integrált termelésszervezéssel egyenrangú súlyt kapjanak jogrendünkben. Kérjük a Kormányt, hogy indítson széleskörű társadalmi vitát a földjogi szabályozásról.

Az állásfoglalást támogató civil szervezetek arra kérik a Tisztelt Országgyűlési Képviselőket, hogy tekintsék át a módosító indítványok elfogadásával kapcsolatos javaslatukat a mellékletben és vegyék figyelembe ezeket a szavazásnál.

Budapest, 2013. február 12.

Kezdeményező szervezetek:
Magyar Természetvédők Szövetsége
Szövetség az Élő Tiszáért
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Szülőföld Mozgalom
CSEMETE Egyesület
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
Magyar Biokultúra Szövetség

* * * A részletes civil javaslatok a földforgalmi törvény tervezetéhez a mellékelt csatolmányban találhatók.

PPJ         2013.02.12.

A Zöldellő Univerzum programsorozat keretében, az Európa Pontban tartott beszámolóm után ismét lehetőségem lesz nyilatkozni a dániai tapasztalataim tükrében hazánk irányáról a fenntarthatóságot illetően. Az esemény részletei a debreceni Romkert és az esemény facebook oldalán is megtalálhatók lesznek: ahogy időtök engedi, gyertek minél többen! Mik azok a népfőiskolák; milyen a mezőgazdaságuk; mit tanulhatna tőlük az országunk, és mi az, amit elkerülhetnénk az dánok múltját tekintve? Ezekről is szó lesz!

Kapitalizmus-kritika az erdő mélyéről: egy dán család lekapcsolta magát a civilizációról

(Önellátás jurtában: egy többgyermekes család természetes élete!)

Dániában 150 éves múltra tekint vissza a közösségelvűség és demokrácia. Több okból kifolyólag náluk alakult ki az ökológiai mezőgazdaság és az öko-élelmiszerek fogyasztása. Számos világszinten példaértékű fenntarthatósági kezdeményezésük van.

A dánok elsőként ismerték fel, hogy az intenzív mezőgazdálkodás egy a természetre hihetetlenül káros forma. Hosszú távon magát „a nemzet testét” irritálja, rombolja az élőlénytársulásokat és a természetes élőhelyeket. Elkezdtek tehát alternatívákban gondolkodni. Megtehették, meg tudták tenni, mert volt nekik egy Grundtvig püspök nevű, a dogmatikus vallásokhoz képest szabadelvűbb emberük, aki mindenfélékre rászoktatta az embereket a népfőiskolai mozgalmával. Olyan, idézőjelben vett tudatmódosító elméleteket forgalmazott az általa alapított több száz népfőiskolában, mint:

Megtalálni valódi önmagad,
Össztársadalmi Szolidaritás,
Demokrácia,
Nemzettudat,
Önmagadba vetett hit,
Együttműködés,
Életre való tanítás,
Informális tanulás, és
Kölcsönösség.

Szóval ezek az önnön elméik korlátoltságából valóban felszabadult és egymásért szeretettel lévő/tevő emberek végre egy olyan országban élhetnek, ahol nem volt akadályozva, hogy szenvedélyesen kielégíthessék a fent már említett tudatállapotaikat, ezért elkezdtek ökofalvakat és ökoközösségeket építeni, amik egyre jobban és szépen működnek.

„Ökofasiszta és sötétzöld ökörségeik” (én általában ilyen jelzőket kapok a blogomon emberektől, ha normatív kontrollról beszélek) olyan szintre emelkedtek, hogy például világszinten egyedülálló módon szabályozzák a reklámozási technikákat – nehogy „természetes és fenntartható” jelzővel illethessenek olyan termékeket, amik nem is azok. Vagyis a skandináv államok elsők abban, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (corporate social responsibility - CSR) félresiklása (zöldrefestés - greenwashing), már a gyökereiktől fogva, a reklámokban se valósulhassanak meg.

Dánia szabad szellemei élvonalbelivé tették őket többek között a designban és a kerámiaművészetben is. Fővárosuk, Koppenhága (CPH) óriási erőfeszítéseket tesz a fenntarthatóság és az egészséges városműködés kialakításáért: Európa poliszai vesznek példát a gyógyulás útjáról, hogy az olajfüggőség káros hatásairól hogyan lehetne leszokni. A tervük az, hogy Koppenhága 2020-ra teljesen olajfüggetlen főváros legyen, és a 2012-es eredmények szerint kiválóan ara is haladnak! Persze ebbe alapvetően és egyértelműen részt vesz az egészséges biciklizés, télen is. Időjárás őket nem befolyásolja ebben!

Erős nemzettudattal rendelkeznek, befogadóak és segítőkészek mindenkivel szemben. Ellenben azonnal idézőjelesen lecsapják(/nák) a fejed, ha föléjük akarnál nőni! Ez a gyakorlatban például úgy jelenik meg, hogy minden háznál van egy 8-15 méteres zászlótartó oszlop, van egy hétköznapi és egy ünnepi zászló a családoknál, és más nemzetiség zászlója nem húzható fel magasabbra, mint a dán!

Az erős polgári középréteg egyszerre ellenőrzi fölfelé a politikát és alulra tekintve viszont a szociálisan rászorulókat emeli ki - szintén például, a népfőiskolák segítségével.

Csoda, hogy a legkevesebb szegény gyerekkel rendelkező ország a világon? Csoda, hogy a legboldogabb ország a világon? Az öko-népfőiskola, ahová járhattam, Ringkøbing, a világ legboldogabb városa mellett volt…