TELJES MÉRTÉKBEN MEGERŐSÍTVÉN az előző posztunkat (és szinte teljes mértékben felülírva e blog kezdeteikor rám jellemző világnézetet és tudatállapotokat - de hé, fejlődni szabad! - köszönöm, hogy engedtétek!) az alábbi videó bemutatja, hogy mit is érthetünk a vidék tápláló sokszínűsége alatt szemben a város szürke homogenitásával. Öreganyáink tudománya. Átörökíti: Korgáné dr Jánosik Zsuzsa
[etnotaxonómia, etnobotanika, kulturális ökológia: háziasítás, archeobotanika, etnomedicina]
"Mert az Angyalok nélkül hozzáfogni bármihez, nem is érdemes." :) "Anyagi értelemben igénytelen vagyok, de egy másik értelemben pedig maximalista: a szív és a szellem arisztokratáit gyűjtöm magam köré." :))
Mindezzel szemben - a városi-monokultúrás-technokrata okvetlenül-okos "tudósok" hipernagy hübriszének következtében, a lokális helyett a globális megoldásokat hajhászva, két DNS darabka abraka-dabra és négy-öt GMO agrár világvállalat tervei közepette - a nem is olyan távoli jövőben, (ha hagyjuk), elszabadul a pokol...
Létezik egy háború. Ez a háború az autoriter, félelem-alapú, profitorientált uniformitás és a szabad, ökológiai (organikus) sokszínűség között áll fenn. Egy csata a természetellenes megtévesztés és a természetes igazság között.
Ez egy csata a digitális, szintetikusan fényes Top 40 slágerlista és az analóg, tökéletlenül igaz, ragyogóan-hibás helyi élőzene között.
De mindenekfelett, ez tényleg egy háború az élet és a halál erői között, az önrendelkezés szent kifejeződése és a választás szabadsága ellen.
A monokulturális erők azt szeretnék, hogy elfelejtsd a gyermekkori álmaidat, felnőj, nézz ki ugyanúgy, cselekedj ugyanúgy, és legyél egy másolat; ez az oka annak, hogy a monokultúrák bigottak és intoleránsak a különbekkel szemben. A monokultúra gyűlöli a sokféleség minden formáját, különösen a vélemények sokszínűségét, és ezért az ellensége a szólásszabadságnak és a véleménynyilvánításnak. A monokultúrák elme-, szellem és vélemény-monopóliumot gyártanak!
A monokultúra utálja a kisvárosokat, a művészeket, a kézműveseket és a színes, változatos kifejezésmódokat; preferálva helyette a minden-egy-kaptafára megoldást, ami a lehető legtöbbeket elégít ki a legnagyobb profitráta mellett.
A monokultúra el akarja feledtetni, hogy az élet öröme a falu közösségében rejlik, ahol is tapinthatod, ízlelheted, szimatolhatod, érezheted és tapasztalhatod a kulturális viszontagságok tarka potpourri-ját. Ez a gyönyörű falu az, ahol az emberi(ség) igaz családja él!
A monokultúra zombi márka-heréi a homogenitás szürke börtöncelláiban élnek, a választások lehetőségének ínségében, a kulturális létminimumban állva, csak hogy életben maradjanak.
A személyes forradalom az a felismerés, hogy a falu és a természet volt "a válasz" mindvégig! Ezért, fordulj a közösség és a nagy Föld felé - a fennmaradásért és a tudásért.
Bemutatkozásul:"Üdvözlök mindenkit! Én egy 15 éves lány vagyok, aki most egy kicsit érvényesülésre jut a bátyja blogján. Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium 10. osztályos biológia speciális tagozatos tanulója vagyok. A terv a biosszal pedig az, hogy vagy valamiféle kutatóbiológusnak szegődök el vagy természetvédelemmel szeretnék foglalkozni."
Bhután egy India és Kína közé beszorított 700 ezer lakosú, 23 nyelvet beszélő kevésbé ismert ország. Pedig rendszerének követendő példát kéne nyújtania a fejlett országok társadalmának. Meg kell jegyeznem, a 10.-es földrajz tankönyv tesz egy kisebb említést Bhutánról: mint a Föld legtöbb faluval rendelkező országa. Csak ilyen szemszögből írnak róla, a GDP/ GNI témaköréről egy szót sem. Pedig arról az országról beszélünk, ami megalkotta a GNH-t (Gross National Happiness) vagyis a Bruttó Nemzeti Összboldogság mutatót. Az 1972-ben megalakult ötlet célja, hogy az országokat ne csak a termelés alapján vizsgálják, hanem olyan szempontokat is figyelembe vegyenek, mint az oktatás, az egészség, a természeti környezet, a hatékony kormányzás, az időbeosztás, a kulturális sokszínűség, a közösségi élet, a lelki egyensúly és az életszínvonal.
Fővárosa - Timphu, kb. 100.000 főt számlál, és a repülőtérnek helyt adó Paro sem éppen egy metropolisz. A városiasodás nyomai Bhutánban is felfedezhetők, még ebben a környezettudatos országban is jelei mutatkoznak a szemetelésnek. Valamint, ahogy az egész bolygón, itt is érzékelteti hatását a globális felmelegedés. Az ország domborzata 150 és 7500 méter között váltakozik, magashegységeinél a gleccserek erőteljes olvadása figyelhető meg. A vízszint növekedésével a gleccsertavak moréna gátjai átszakadhatnak, és az így okozott árvíz jelentős pusztítást végezhet az érintett területen, nem is beszélve a több millió m³ így elfolyó édesvízről. Ilyen problémák több falut is érintenek a területen, jelentősebb árvizek voltak már: 1957-ben, 1960-ban, 1968-ban és a legutolsó 1994-ben. Az több ezer méteres magasság miatt azonban az egyetlen eszköz a védelemre az, hogy helyi lakosok önkéntesen felvonulnak. A magasban lévő, oxigénhiányos környezetben több hónapon át jéghideg vízben dolgoznak a két kezükkel, hogy arrébb mozgassák a köveket és sziklákat, így elfolyást biztosítva a gleccserpataknak és csökkentve a tavak vízszintjét - ezáltal megelőzve a morénagátak hirtelen átszakadását (küldjetek ki homokozólapáttal kisgyerekeket Kolontárhoz, ha így jobban tetszik a hasonlat). (Apropó Kolontár, azt tudtátok, hogy Finnországba mit vitt a Mikulás?! Tíz tonna nikkelt a patakokba.)
Mennyire környezettudatos Bhután?
A területi lehatárolásokban és a természetvédelemben is aktívan alkalmazzák a hármas zónarendszert. E szerint külön területek vannak, ahol az embernek vigyáznia kell a természetre, ahol az embernek harmóniában kell élnie a természettel, és a városok, ahol megengedett, hogy az ember használja a természetet. Bhután esetében ez utóbbi alkotja a legkisebb százalékot.
Bhután Alkotmányába bele van írva, hogy az erdőterület nem csökkenhet 60% alá, mégis, jelenleg az ország 70%-át borítja erdő. Az előadásra meghívott bhutáni erdőmérnök házaspár beszámolójában szerepelt, hogy már most igyekeznek növelni az erdőterületet és terveik vannak az esetleges túlzott használat ellen. Azonban jó tudni, hogy Bhután a szükséges faanyagot Indiából importálja. Ebben én némi ellentmondást véltem felfedezni: mivel Indiának nincs az alkotmányában a kötelező 60%-os erdőterület így ott nyugodtan kivághatják a fákat és exportálhatják. Ebből is látszódik, hogy globális léptékben a 21. századi fejlettségi szintet (szerintem) nem lehet a környezet védelmével és teljes óvásával fenntartani - vagyis éppen fordítva: ha akarunk még tovább élni, lejjebb kell adnunk a fogyasztásból!
Bhután területének 50%-a nemzeti park. Bhutánnak a változatos magassági szintek és a különféle klimatikus viszonyok miatt hatalmas a biodiverzitása! 200-féle emlősfaj, 770-féle madárfaj és 5600-féle növényfaj (ebből 400 gyógynövényfaj) él itt, ezek között is különleges és védett fajokkal, például: hóleopárd, bengáli tigris, vörös panda, kormosfejű daru és a legendás takin.
Bhután még valamire büszke lehet! Itt vannak a Földön a legmagasabb megmászatlan hegyek. Ugyanis az ország, a Himalája többi hegységében végbemenő turisták általi szemetelés miatt, és spirituális okokból is: betiltotta a hegyeik megmászását. Bhután büszke lehet környezetvédelmére és az ország sajátos működésére. Ezt bizonyítja, hogy az ország és a király is számos környezetvédelmi, természetvédelmi és ökológiai díjat nyert.
Végül pedig szeretném megköszönni a bátyámnak, hogy általa eljutottam erre a mindenképp tanulságos előadásra és buzdított ennek a beszámolónak a megírására!
Offers authoritative content on the development of emerging green technologies and discusses issues on the environment, sustainability and more.It's a one-stop site dedicated to studying sustainability and the environment.
Iszonyat kerülget, ahogy az uszonyokat bámulom, hallatlan ez a haltalanság, de nem hal már, hisz süket, némán fekszik a tenger mélyén, egy helyben fulladozik, fülét-farkát behúzta, várja, hogy reinkarnálódjon valami jobba.
Tengerparti temető, étterem élelem, hogy értelem belétek egy csepp is szorult volna: erősen kétlem...
Az állatvédők tiltakozásának következtében a házak tetejére menekítették portékájukat a cápauszony árusok. A cápák túlhalászása miatt felborulhat a tengerek már így is veszélyeztetett ökológiai egyensúlya, de ez Hong Kongban, a cápauszony legnagyobb piacán kevés embert izgat, a levesben felszolgált uszony a felsőosztálybeliek kedvelt csemegéje.
Mit tesz egy megbetegedett élő szervezet, ha meg akarja tisztítani magát a kórokozóktól? Visszavesz a külső funkciókból, lefekszik, befelé fordul, lázat csinál és megvárja míg a hő kifejti hatását a betolakodókra. És ez így a legnagyobb rendben is volna, ha a klímaváltozás nem a FöldAnya láza lenne a Ember nevű kórokozó ellen...
Ugye egy pillanatig se hittük, hogy egy olyan komplex-, élő-, visszacsatoló mechanizmusokkal átszőtt rendszer, mint a bioszféra, majd következmények nélkül a végtelenségig hagyja azt a programot futni, amit jelenleg művelünk?! A klímaváltozás miatt pusztulásnak indultak a Föld legöregebb fái. Az eddig optimista tudósok is pesszimistákká váltak, mert belátták, hogy alaptalan az optimizmusuk... 2100-ig egy méterrel is nőhet a tengerszint!
A NASA Goddard intézetének videója a Föld hőmérsékletének növekedéséről. 2012 a kilencedik legmelegebb év volt 1880 óta.
Egy hamarosan bemutatásra kerülő film felvételekor került lencsevégre a valaha látott legnagyobb jégomlás. James Balog amerikai születésű fényképész kételkedett a klímaváltozásban, ezért kivonult csapatával az Északi-sarkkörre, hogy dokumentumfilmet készítsenek a jelenségről. Rögzítettek néhány kamerát a kiálló sziklafalakra, és a többévnyi változást felvevő képeket néhány másodperces videókban sűrítették össze. Egészen drámai felvételeket készítettek így a jéghegyek olvadásáról. Az alábbi jelenetben néhány perc leforgása alatt egy 7,4 köbkilométeres jégtömeg szakad le a grönlandi Ilulissat gleccserről, ami olyan, mintha Manhattan felhőkarcolói (vagyis ez mind) egyszerűen beledőlnének a tengerbe. (Apropó: említettem már, hogy a kapitalizmus önmagát dönti be?! :D Nahát, így, szó szerint. Persze milliárdnyi ember kárára...) A videó valójában egy előzetes, a brit mozikban most pénteken mutatják be a Balogék által készített dokumentumfilmet Chasing Ice címmel.
Az ausztrál meteorológiai szolgálat új színeket adott hozzá a hőtérképhez, máshogy nem tudták jelezni, hogy az országnak abban a részében még a környező területeknél is melegebb van. Az ország déli részén a mért hőmérséklet elérte az 50 fokot, ez a legmagasabb eddig mért hőmérséklet az ország történetében. A legmagasabb hőmérséklet már napok óra 40-48 fok között mozog, ezeket a hőtérképen a sötétnarancstól a feketéig jelzik. A következő napokra azonban még ennél is melegebbet jósolnak, új színt kellett bevezetni, ez pedig a lila.
„Rosszabb, mint gondoltuk" – ez a vélemény egyre általánosabb a klímakutatók körében. Öt évvel ezelőtt is meglehetősen borús képet festettek bolygónk jövőjéről, ám most még rosszabbnak látják a helyzetet. A New Scientistben tegnap megjelent – több kutatóintézet véleményét összefoglaló – helyzetjelentés példák sorával mutatja be a negatív tendenciákat.
Persze mindennek meglesz a következménye... humor és véres valóság, egyik szívderítőbb, mint a másik! Végre egy időjárás jelentés, ami a valóságot tálalja. Bírjátok ki végig, megéri :)...
Forrás: 
A hőség miatt új színek kerültek a hőtérképre
Utolsó kommentek