PPJ         2013.08.12.

"A víz szalad, a cső marad. Csak a cső marad!"

Erdélyi közmondás - 2013

A manna.ro hírportálról származó, Egyed Ufó Zoltán által készített fotóriportot úgy gondoljuk, hogy mindenképp érdemes ezen a blogon is másodközölésként megjeleníteni. Ha valaha, bárki, bárhol "zöldenergiának" mer hívni olyan beavatkozást, amit az adott tájjal nincs összhangban, sőt pusztítja az ökolokális értékeket és a biodiverzitást, akkor az nemcsak, hogy nem "zöld" de még a "fekete" energiánál is feketébb!

Erdélyben, Csinódhoz közel található Úz-völgye (honlap)(magyar térkép, hogy ne a román google maps-et böngészd!), ahol az ősi úzok nép telepedett le.

Nézzük is, milyen életlehetőségeket rejt magában ez a csodás természeti táj! Önellátás, békesség, permakultúra... (link a videóban is említett Alpokban lévő permakultúrás kerthez)

Bemutatom Lénárd Andrást, ő a környékünkbéli mikrohidrocsentrála-biznisz nagyasszonya, ő építtette a szentegyházi, az Úz-völgyi és a vargyasi erőműveket, nála fut össze minden szál itt a környéken, ha „zöld” energiáról van szó. Büszke arra, hogy helyi vállalkozó, de újságíró kollégák szerint a tengeren túl lett belőle pénzes csávó, és egyesek azt is tudni vélik, hogy viselt dolgai miatt kiutasították az Államokból. Itthon már úriemberként indult a pályája, fehér ruhája a lelki tisztaságát bizonyítja, politikusainkkal szorosra feszített barátsága pedig azt sejteti, hogy a közösségért él, megmaradásunkért és javunkért (akarom mondani javaink megszerzéséért) küzd. Ezzel lehet kapcsolatos az is, hogy beszállt a ződ bizonylatok körforgásába, mely körforgás úgy működik, hogy a mi villanyszámlánk folyamatosan nő, András autójának mérete és ára pedig ezzel arányosan képes alakulni. Ha akar. - írja Egyed Ufó Zoltán "A víz szalad, a cső marad. Csak a cső marad!" című képriportjában.

András készült: cége történetét magyarázza. A cégben két fél társult, a Református Egyház és ő, Lénárd András. Senki másnak nincs része benne, alaptalanok azok a pletykák, akik külföldi vagy itteni üzletemberek és politikusok érdekeltségéről beszélnek. Csak a Református Egyház és ő, és a Református Egyház és a Református Egyház, de ne feledkezzünk meg a Református Egyházról sem. Megdől a „Református Egyház” percenkénti kimondásának világrekordja, annyiszor halljuk ezt. Kató Béla ha csuklik most, az azért van, mert András határozottan kijelenti, a Református Egyház jelenléte garantálja, hogy itt van egy közösségi érdek. Legalább ötször megkérdezzük tőle, hogy mekkora a Református Egyház aránya, és mekkora az övé, de mindig kitérő választ ad. Mikor már hatodjára kérjük a pontos százalékokat, válasza rövid: kérjük ki a cégadatokat, és nézzük meg! Tanácsára megnéztük a cégadatokat. A H2O ENERGY SRL cégben 90 százalékkal van jelen a budapesti bejegyzésű HYDROENERGY ZRT magyarországi cég, Lénárd András képviselővel, és 10 százalékkal a Református Egyház Nyugdíjpénztára, Kató Béla nevével fémjelezve. Szóval tényleg benne van a helyi érdek is és a közösségi érdek is. Annyit halljuk a Református Egyházat, hogy egy adott pillanatban az egyik helybéli megkérdi Andrástól: „Ön pap?”

A völgy állandó és időszakos lakói féltik a vizüket. Úgy érzik, nekik is legalább ugyanannyi joguk van a vízhez, mint annak a nagyrészt külföldi érdekeltségű cégnek, mely profitszerzés céljából most el akarja apasztani a patakjukat. Félelmük jogos, hisz a vállalkozó által a földbe ásott szállítócső kapacitása meghaladja a patak átlagos vízhozamát. Egy kellemes, élettel teli völgy seperc alatt száraz patakmederré válhat, melybe a víz csak látogatóba jön. András azt állítja, hogy ilyenkor nyáron nem vesznek el vizet a patakból. Tegnap jártunk az ő szentegyházi vízerőművénél, és az keményen dolgozott. Pedig nyár van. A képen a vízbefogó látható, és a nyilak segítségével nagyon tisztán látszik, hogy az erőmű csövébe közel tízszer annyi víz folyik, mint amennyi marad a mederben.

Ausztriában 5000 ilyen vízierőmű van, és ugye nem az jut eszünkbe Ausztriáról, hogy tönkretették a környezetüket, mondja el legalább tízedszer ma András. Tényleg nem az jut eszünkbe, igaza van. De az sem jut eszünkbe Ausztriáról, hogy korrupt politikusaik vannak, az sem jut eszünkbe, hogy vállalkozóik úgy hazudoznak, mint a mi fehérruhásaink, az sem jut eszünkbe, hogy egy osztrák megyei tanács lazán engedélyt adna egy félig törvénytelen építkezésnek, hogy szétszedjen egy megyei utat kilométereken keresztül azért, mert a helyi közösség nem engedi meg, hogy a nekik ártó építkezés átvonuljon az udvarukon. András szeretné, ha az ausztriai sízésünk jutna eszünkbe az éppen épülő erőműről, nem pedig az alig pár kilométerre lévő szentegyházi vízierőmű, a vele járó háborús hangulat a Madarasi Hargitára vezető út mentén, a kiapasztott patak és a többiek. De 5000 ilyen vízierőmű van Ausztriában, értik? Ez egy olyan érv, amit bármikor el lehet ismételni, és hatásos. A Református Egyház mellett vajon az osztrákok is ismételten garanciát vállalnának Andrásért és legújabb vízierőművéért?

Üdvözöljük kedves olvasóinkat az Úz völgyében. Régen gyönyörű volt, mint a kép felső részén látható, most már főleg úgy néz ki, mint a kép alján. Átalakulásának okát megtudhatják, ha a jobb felső sarokban található, jobbra mutató nyílra kattintanak. - folytatja Egyed Ufó Zoltán a legújabb Úz völgye: Lénárd hazudik, Kató garantál című képriportjában.

A völgyön végigvonuló romboláshullám oka a zöldenergia. Nálunk, Romániában csak a neve zöld. Na meg a csöve. A csövet szimbolikusan festették a dollár színére, mert a pénzről szól az egész. Szétzúznak egy egész völgyet, tönkreteszik az élővilágát, megtöltik ronda csövekkel és betonokkal, majd az egészre benyújtják a számlát, melyet nekünk, kis embereknek kell kifizetnünk. Akarjuk, nem akarjuk, nincs más választásunk, törvények köteleznek erre. A törvényeket természetesen úgy hozták politikusaink, hogy nekik kedvezzenek, és a barátaiknak. Hogy mégse tűnjön fel nekünk oly nagyon a csalás, elnevezik az egészet zöldnek. Miért ne lehetne ezt a természetrombolást zöldnek nevezni, ha például egy háborút lehet szentnek?

A második hazugság, amiből bőven kaptunk, úgy szól, hogy az építkezés után semmi nyoma nem marad a csőlefektetésnek, nem rondítja a tájat. Ez az „ahogy kaptuk, úgy hagyjuk” duma minden vízierőmű-építő ajkán ott csüng évekig. De csak a szöveg szép, a valóság teljesen más, sokkal inkább érdekli a befektetőt a profit, mint a táj érintetlensége, és erre a legjobb példa környékünkön Lénárd. Minden egyes vízierőmű-próbálkozása egy természeti katasztrófa.

A harmadik hatalmas hazugság az, hogy annyi vizet hagynak a patakban, amennyire az élővilágnak szüksége van. Hivatkoznak itt ezekre a hallépcsőkre, melyek állítólag Ausztriában működnek. Azt ellenben elfeledik említeni, hogy Ausztriában nem ennyi vizet hagynak a hallépcsőn, illetve a mederben. Én nem értek a halakhoz, ezért tegyük fel, elhiszem, hogy ezen a hallépcsőn, ennyi vízzel képes egy pisztráng felúszni. De hogy jut el a hallépcsőig, könyörgöm? Kőről kőre ugrálva? Mert annyi víz nem csordogál a kövek között a mederben, hogy abban úszhasson. Látszik a képen tisztán. A környezetvédelmisek vagy balfaszok, vagy korruptak, vagy nem érdekli őket. Szerintük minden rendben van, mert minden törvényes.

Az Úz-völgyi halakat a "hallépcső" hidegen hagyja. Ha egyáltalán vannak még halak a meleg pocsolyasorrá változtatott hegyi patakban, miután hónapokig kellett volna kitartsanak a sárlében, mely a meder folyamatos kotrásával együtt járt. Ami most történt az Úz völgyében, az visszafordíthatatlan. Hegyi patakjaink történetében voltak még olyan pillanatok, amikor energiatermelésre fogták be őket. Régen malomárkokat választottak le róluk. Aztán a kommunizmusban megteltek a hegyek gyűjtőtavakkal. Nem egy környezetkímélő dolog, de akárhogy nézzük, úgy a malomárokban, mint a gyűjtőtóban élet van. A csőben vajon mennyi élet lesz?

Morze-jelek az utókornak, bucka-cső-bucka-cső-bucka, így vonul végig az „ahogy kaptuk, úgy hagyjuk” vezeték a völgyön. Körülötte a rét fel van túrva, árkok vannak rajta ásva végig, mintha lecsapolták volna.

A kőről kőre szökellő hegyi patakot hatalmas mérnöki tudás és hihetetlen mennyiségű gépi munka segítségével sikerült poshadt állóvízzé szelídíteni.

A völgyben szétszórva csőmaradványok virítanak, helyenként a patakmederben, egyenként, máshol pedig az út szélén, csoportosan, turistacsalogatónak. Ugyancsak turistacsalogatónak szánták ezeket az építőanyagmaradványokat, melyek az egész völgyben szétszórva enyhítik picit a táj vad szépségét, nehogy túl vad legyen az ide látogató tápos turistáknak. Lénárd szerint Ausztriában 5000 vízierőmű van, és mégsem az jut eszünkbe róla, hogy széttúrt völgyeik lennének teli csőmaradványokkal és otthagyott építőanyag-kupacokkal. Lénárd szerint kirándulni megyünk Ausztriába, gyönyörködni a tájban, turistaként.

A megyei tanács a völgy feltúrása közben is a túrizmuson gondolkodott, ezért hamarosan beindítja a csőturizmus programját, a világon elsőként. Rendelésre íratnak majd egy legendát, mely a sárkánykígyó végeérhetetlen farkáról fog szólni.

- Apa, honnan van itt az a sok kő?
- A patak hozta őket, fiam.
- S hol van most a patak?
- Elment újabb kövekért.
Székelyesebb válasz:
- Elment a csába(csőbe), fiam.

Homoródfürdő lakossága továbbra sem óhajtja a vízierőművet. Lénárd hazudhat nekik, amit csak akar, az Úz-völgyi és a vargyasi példák elég tisztán mutatják, mily mértékű rombolással jár alig néhány ember meggazdagodási vágya. Ha egy osztrák építkezne, osztrákok működtetnék osztrák törvények alapján, és osztrák természetvédelmi hatóság ellenőrizné az egészet, akkor talán könnyebben belemennének a helybéliek. De így, hogy hazugok építkeznek törvénytelenül, más hazugok és tolvajok engedélyével és ellenőrzésével, abból sok jó nem származhat. Az építkezés tovább folyik, legutóbb mikor ott jártam, egy markológép túrta a patakmedret, kilométereken hömpölygött a sűrű sárlé. Habár közterületen fotóztam, a munkálat vezetője a szemem láttára beszélte meg a gépkezelővel, hogy két hatalmas követ emeljen fel, és dobjon felém, hogy megijesszen. Csakis viccként. Lénárd azt hazudta Homoródfürdőn, a helybéliek azért félnek a beruházástól, mert nem tudják, milyen lesz. Az igazság az, hogy azért félnek tőle, mert nagyon is jól tudják, hogy milyen lesz. Az ügyre még visszatérünk, minden bizonnyal.

PPJ         2013.08.06.

A permafrostban lekötött szén mennyisége, kb. a légkörben lévő CO2 kétszerese. Ez metán formájában van jelen, ami 32-szer potensebb üvegházgáz, mint a széndioxid. Ennek várható felszabadulását az alábbi grafikon mutatja be. Szép hetet és boldog évszázadot mindenkinek!

Tavaly ilyenkor...
2012 július 27-i GreenR poszt: NASA: Négy nap alatt megolvadt Grönland...

Kánikula Alaszkában - Időkép.hu

Az elmúlt napokban nemcsak a Kárpát-medencében, hanem még Alaszkában is szokatlanul meleg idő köszöntött be. Bár közel sincs olyan meleg, mint például Las Vegasban vagy Phoenix államban a legnagyobb hőhullámok idején, így is Alaszka-szerte 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, sőt voltak helyek, ahol a 35 fok közelébe.

Eltűnhet egy alaszkai falu - Időkép.hu

A következő bő egy évtized alatt a víz eltüntetheti az alaszkai Kivalina falucskát, örökre. Az itt élő eszkimók lehetnek az Egyesült Államok első klímamenekültjei. A közel 400 inuit őslakos vadászatból és halászatból él. A települést eddig a sarki jég védte a Bering-tenger haragos hullámaitól, azonban az elmúlt két évtizedben a jég drámaian visszahúzódott, így a víz eróziója egyre erősebb hatást fejt ki a partszakaszra. Ezért Kivalina homokos partja egyre inkább a víz martalékává válik. 2008-ban a parton egy védőfalat húztak fel, de nem igazán tudja ez sem megvédeni a falut. Két évvel ezelőtt egy nagy vihar miatt már sor került evakuálásra. Jelenlegi számításik szerint 2025-re a falu teljesen lakhatatlanná válhat.

Időzített bomba ketyeg az Északi-sarkon - Energiainfo.hu

A sarkvidék olvadása első pillantásra varázslatos lehetőségekkel kecsegteti a hajózási társaságokat és a nyersanyag kitermelőket. Most azonban kutatók kiszámították, milyen költségeket okoz majd a világnak az enyhébb északi klíma és az eredmény emberi ésszel felfoghatatlanul nagy összeg, amely meghaladja a globális GDP-t.
...
Az Északi-sarkon tapasztalható jégolvadás, valamint az állandóan fagyott (permafrost) talaj felengedése azonban óriási kockázatot is rejt magában: a csökkenő jégfelület kevesebb napfényt ver vissza, így gyorsítja a globális felmelegedést, a fagyott talaj pedig felmelegedése során nagy mennyiségű metánt enged ki magából. A metán (ami 32-szer agresszívabb üvegházgáz, mint a szén-dioxid) tovább gyorsítja a jégolvadást és a klímaváltozást, öngerjesztő folyamatot hozva létre.

Eddig egyedül a Tony Blair vezette brit kormánynak volt bátorsága szembenézni azzal, hogy milyen költségeket okoz az északi-sarki olvadás. A kormány megrendelésére Nicholas Stern, a Világbank vezető közgazdásza által elkészített jelentés szerint a világ gazdaságára olyan hatással lesz a klímaváltozás, mint az 1920-as évek Nagy Gazdasági Világválsága, éves szinten 270 milliárd euró, (csaknem 80 billió forint) kárt okozva. A nagy vitát kiváltó „Stern-jelentés” szerint az évszázad közepéig az összköltségek meghaladhatják az 5,5 ezer milliárd eurót. A költségek elsősorban a tengerszint emelkedés miatt a parti városokat és gazdasági övezeteket veszélyeztető áradások és vihardagályok, (mint a Sandy hurrikán okozta áradás az USA keleti partján), a szárazságok és egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt kieső élelmiszertermelésből, a gleccserek olvadása miatt fellépő ivóvízhiány, illetve az ennek következtében kieső ipari termelés költségeiből adódnak össze. Stern szerint (ne feledjük, még mindig 2007-et írunk) a világ összes állat- és növényfajának 40 százalékát fenyegeti kihalással a klímaváltozás.
...
Az északi-sarki olvadás globális hatása egy időzített gazdasági bomba" - hangoztatta Gail Whiteman az Erasmus Egyetem professzora, a Nature magazinban megjelentett tanulmány egyik szerzője.

Az északi-sarki metánkibocsátás ugyanis felgyorsíthatja a tengeri jég olvadását és a klímaváltozást, ami – az egyik optimista forgatókönyv szerint több mint 60 billió dollárjába kerül a világgazdaságnak az elkövetkező évtizedekben. A Nicholas Stern számításain alapuló eredményként kapott összeg megközelíti a globális GDP értékét, amely tavaly mintegy 70 billió dollár volt. A pesszimista forgatókönyv szerint a költség magasabb is lehet, a 220 billió dollárt is elérheti, ha más tényezőket, mint az óceánok savasodását is beleszámítják a kutatók, vagy alacsonyabb - 37 billió dollár -, hogy ha közben történnének lépések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Whiteman szerint összesen mintegy 50 gigatonna metán kilépésével kell számolni a vizsgált északi területekről. „Tízezerszer számoltuk át az eredményeinket, de hiába, a következmények mindig ugyanazok” – hangsúlyozta a kutató, aki szerint a végeredmény szempontjából teljesen lényegtelen, hogy egyszerre, vagy évtizedekre elnyújtva kerül a gáz a Föld atmoszférájába, főként annak fényében, hogy a gázkibocsátás már évek óta tart.

Eltűnőben...
A vártnál gyorsabban olvadhat el Grönland jégpáncélja, egy új szimuláció szerint ugyanis már a globális átlaghőmérséklet 1,6 Celsius fokos emelkedésénél teljesen eltűnhet a több kilométeres jégtakaró. A következmény a tengerszint több méteres emelkedése lenne.

Pacsuta Péter: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban - ÖkoKlikk.hu - Ökofórum

A "természet romlása". Ez csupán két szó, mégis, már önmagukban hordozzák azt a megelőző szemléletet, ami végül a szavakban foglalt jelentését tükrözi. Például árnyalatában éreztethetjük, hogy vajon ez egy önmagától zajló folyamat, vagy valamilyen emberi beavatkozás következménye: a természet „elromlása”, a természet „elrontása”. Nem mindegy! Olyannyira nem mindegy, hogy a minket körülvevő világ folyamatait milyen szavakkal írjuk le, hogy az aktuális globális problémák tekintetében is számos vita zajlik szavakról, fogalmakról. Például: „fenntartható fejlődés” vagy „fenntarthatóság”, „globális klímaváltozás” vagy „globális klímaváltoztatás”, „felmelegedés” vagy „felmelegítés”. Minden ilyen pár esetében arról szól az árnyalatnyi különbségek vitája, hogy valójában nem is olyan árnyalatnyi a különbség. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezek maguktól zajló világfolyamatok a Föld nevű bolygón, vagy pedig okkal kell attól tartanunk, hogy emberi felelőtlenségünk mellékhatásaiként aktív és direkt behatások (antropogén hatások negatív externáliái).

PPJ         2013.08.04.

Rausch Zoltán barátunk jegyzeteiből közöljük most a legutóbbit.
Neki köszönjük meg a tanulságos és szép riportot!

Búvárharang? Kultikus kőmonstrum a Húsvét-szigetekről? UFO? Leselejtezett Rakéta?
Más!

Egy barátom invitálására ellátogattam egy Soprontól nem messze levő borászathoz. Azoknak, akik nagyon akarják tudni, melyik is ez a pince, szórók el nyomokat, de nem erről szeretnék igazán írni, inkább a felfogásról szólok, mely bennem rengeteg kérdést vetett fel és egyben magot is ültetett. Hatod magammal voltunk ott olyanok, akikhez apáik, nagyapáik, dédapáik révén, sőt azon túl is a szőlő erősen kötődik. Vagy mint termelő, vagy mint tulajdonos, vagy mint borász ma is közünk van a szőlőhöz, ehhez az ősi Isteni kultúrnövényhez. Ebből fakadóan nem nagyon lehetett nekünk „mesélni”: sokat tudunk róla. Bár előadónk a mi anyanyelvi magyarunkat, mi pedig előadónk anyanyelvét a németet törtük, mégis mindig sikerült komoly részleteket felfedő dolgokat megvitatni.

A címbeli kérdésre, mi szerint „Lehet-e vegyszer nélküli szőlőt termelni?” a józan parasztésszel az ember rögtön rávágja a választ, hát persze, nagyapáink valaha ezt tették: tehát lehet! Ők már bizonyították. Igen-igen, csakhogy az Ő tudásuk nagy része sírba szállt már, köszönhetően vegyszeres korunknak, s a sok kis apró részlet, mely a csínját-bínját jelentette a mesterségnek nem található sehol vagy csak igen nehezen. Azt se feledjük, hogy változóban az éghajlatunk, savasodnak a földek, mások ma a fajták és a szőlő kártevők is fejlődtek. Azaz mégsem ennyire egyszerű ez a kérdés.

Előre elnézést kérek a dologhoz jobban értőktől és előadónktól is, ha valamit nem jól értettem s itt rosszul közlöm. Fogom javítani…

Első utunk az „időnyerő” fehérbor kóstolás után egyenesen ki a szőlőterületre vezetett. A 34 éves házigazdánk, nagy lendülettel vett át minket a kolléganőtől s jelezte előző vendégeit ugyan elküldte kicsit „mást csinálni”, míg minket okosít, de majd vissza kell térnie hozzájuk pár óra múlva. Azt is megtudtuk a kolléganőtől: az irodában nem igazán látni házigazdánkat. Mindig „kinn” van vendéggel vagy a szőlőnél vagy épp a pincében, de sosem a papírok és íróasztalok között. Ezt valahogy meg tudjuk érteni. Az igazi boros gazdát inkább képzeljük egyik kezében borospohárral, másikban lopóval és joviális orcáján vörös orral a hordók között, mint holmi iromány mellett íróasztalnál görnyedve. Egy kisbusszal gyorsan kiértünk a faluból a területre.

Első ránézésre anyám jutott eszembe, aki biztosan azt mondja, ha itt van „Ez bizony gazos! Ezek itt spórolnak a kapálással!” S mint kiderült: tényleg. A „gaz” segíti a talajban a megfelelő tápanyagok kialakítását és idővel nem kell kapálni, vagy csak a tőke alatt. Az elején –csaknem 10 évvel ezelőtt– még vetették a bükkönyt, a mustárt és a zanótot, most már szórja a magját mind, nem kell vetni. A természet végzi a dolgát. Ekkor tudjuk, meg, mi indította el Franzit, hogy a vegyszermentes termelésben gondolkozzon. Még az évezred elején az apjától frissen átvett területen látta, hogy valami baj van a szőlővel. Megvizsgáltatta laborban a levelet, mely alapján kiderült: magnézium hiány. No, mit tesz a gondos gazda, elemezteti a földet is gyorsan a laborban: az meg azt mutatta sok a magnézium. No hát akkor most sok is van meg kevés is!? Persze hamarosan jött a javaslat is a labor eredmények után: magnéziumos levéltrágyát kell kijuttatni és már helyre is jön. Ez volt az a pont, ahol azt mondta Franzi: ezt így Ő nem akarja, kell legyen más módszer is. Eljárt mindenféle tanfolyamokra, ahol tudóktól, hol meg nem tudóktól –ez utóbbiból lényegesen több van– hallgatott előadásokat ezotériáról, bio kertészkedésről, biodinamikáról stb-ről, majd belevágott a vegyszermentes borászlétbe.

Ekkor itt jön be az a tudás, melyet a fehér köpenyes tudósok nem biztos, hogy birtokolnak, mert ez jóllehet ésszel nem felfogható: mindig hiányzik belőle valamilyen darabka. Nevezetesen, hogy a talaj, ami a szőlő alatt van az nem egy halott, rideg kémiai elemekből álló vegyület és kőtörmelék. Nem bíz a, hanem egy élőlény. Annyi organizmus van benne, melyek ide-oda alakítják a benne levő kémiai vegyületeket, hogy még sokáig ezt mi emberek csak ugatni fogjuk érteni már kevésbé. Ezek a kicsi baktériumok, gombák és „nem tudom mik” például a magnézium vegyületeket alakítják ide-oda, melyet már a szőlő is fel tud venni. És ennyi! Fogjuk ezt mi ennél jobban érteni valaha? Kell-e ezt ennél jobban értenünk valaha? Hmmm nem tudom. Azt viszont tudom, hogy holmi képzelt vagy valós elméletek mentén kiszórt vegyszerek ezt a biológiai egyensúlyt felborítják és olyan kárt okoznak az élő földben, amit tovább rontani könnyű, helyrehozni viszont csak a természet tudja. S ekkor villan eszembe a GMO. Azt állítjuk mi a „tudomány vallás” hívői, hogy ki tudjuk számítani a következményeket, mint pl. a DNS szakaszok cseréjének következményeit. Aha. Mi?! Mi, akik még mindig nem tudjuk, hogyan épül fel az atom? Hogyan működik a nő, a gyerek? Hogyan működik a napunk a galaxisunk? Mit is tudunk mi? Hát tudunk hülyíteni! Ám azt felső fokon. Bocs eltávolodtam a lényegtől…back to work.

Azért ez a vegyszermentesség sem kezdődött persze hitetlenkedés nélkül. Apja árgus szemekkel figyelte, mi is lesz ebből, s amikor a lisztharmat elhatalmasodott az első évek egyikében: nem volt mese „permetezni kellett”. Még el kellett telnie pár évnek, mikorra megerősödött a család minden tagjában a hit, hogy lehet ezt vegyszermentesen is csinálni. És akkor most már tényleg elárulom, mi is ez a vegyszermentes történet. Nem lesz teljes, de talán a lényeget sikerül belesűrítenem. A legeslegfontosabb, hogy elhiggyed, ezt lehet így is csinálni. Franzi nem múló lelkesedéssel beszélt a szőlőiről, mintha a legújabb barátnőjét dicsérné. „Tudod meg kell találnod az egyensúlyt a pénzkeresés a szerelemből borkészítés és a természet egyszerű folyamatainak fenntartása között.” Mindezek nekem azért csengenek kicsit távolról és hallgatom őket gyanakvással, mert igencsak materialista környezetben nőttem fel s a matek-fizika volt a kedvencem, mindig is kicsit „tudós” szemmel néztem a dolgokat s nem az érzékeimben, de inkább a laborok műszereiben a mérőműszerekben, a fokolóban és a cukorfokmérőben hittem. S most itt van valaki, aki azt mondja, ne akard megfejteni a magnézium titkát, élj a szőlővel együtt és érezd, mi is történik éppen vele. Nem kell megmérned a talajnak, a mustnak, bornak minden jellemzőjét, csak kóstolgasd és bízz magadban meg a természetben.

A szőlő termesztésekor háromféle módszert használ Franzi a terület adottságaitól és a fajtától függően:
1. Mechanikus,
2. Homeopátiás,
3. Biodinamikus.

Mindháromnál figyel arra, hogy minden második sorban talaj javító növényeket, bükkönyt, mustárt és zanótot termel, s minden első sort csak kaszál. A páros „gazos” sorokat évente háromszor lenyomtatja, hogy a bükköny ne kússzon fel, sőt az első kötözéskor a tőkét meg is szabadítja tőle. Figyel a nyári napéj egyenlőségre, mert június 21-ig tart a növekedés és utána a magérlelés a visszahúzódás. És ilyenkor tényleg megáll bennem az ütő. A növények ennyire „tudják” meddig hosszabbodnak és mikortól rövidülnek a nappalok? És igen: tudják. A növekedés időszakában a növekedést segíti és gátolja a lisztharmatot, peronoszpórát ugyanebben, míg a magérlelés időszakában segíti elő a magérést.

A permetezés még itt is kulcs, mint a vegyszeres művelésben. Kb. hatszor permetez. Egyszer vagy kétszer a virágzás előtt. Alatta nem nagyon, s itt elmosolyodik: „Te szeretnéd, ha szex közben zavarnának?!” Kacsolni már a napéjegyenlőség után nem célszerű, mert növekedésre serkent, s ilyenkor már magot kell érlelni. Érés előtt 1-2 hónappal már permetezni sem ildomos, ha csak nem muszáj. A mechanikus módszernél a permetezéskor a rezet és a ként használod, s traktorral juttatod ki. A kénből töredékét használod a lisztharmat ellen, s nem megölni akarod a károkozót, de felerősíteni a nem rezisztens fajták immunrendszerét ellene. A rezisztens fajták, mint bianca a lisztharmat fertőzést követő kettő-négy órán belül elhalt körkörös gyűrűvel veszi körbe a fertőzés foltját. Így szigetelve el az egészséges résztől. Ez egy nem rezisztens fajtánál napok kérdése. A 100 gr/Ha kén kijuttatása újra és újra viszont megnöveli úgy a gazda növény immunitását, hogy akár 7-8 óra alatt is letudja a lisztharmatot. Összehasonlításként ma a vegyszeres permetezéskor a 2-3 kg / ha dózist használja a gazda. Egyetlen permetezés alkalmazásakor a többszörösét juttatja ki, mint a mechanikus módszer során egy egész idény alatt. A mechanikus módszer egyik érdekessége a kén kijuttatása a hajnali párakicsapódás után por formájában egy porszóró segítségével. Ez is nagyon hatékony és olcsó módszer. Ehhez szélmentes időre van szükség viszont egyszerre négy sorra juttatható ki a kén! A magérlelést a Zeolitpor kiszórásával lehet segíteni, szintén porszórással.

Jó és mi is az a homeopátiás módszer a mechaniushoz képest? Ez a módszer növényi kivonatokkal permetez. Csalán, kamilla, cickafark. Franzi kajánul vigyorog: „Tudjátok mi az a növényi kivonat?” Hát igen, mi tudjuk: tea. Ja! Nevet tovább, ám a piacon sokkal jobban el lehet adni a bio és biodinamikus eszetlen hívőknek növényi kivonatként, mert az sokkal tudományosabban hangzik. Mi nem veszünk ilyeneket, mi magunk csináljuk. A kamillát 50 Celsius fokon a csalánt 70-en, a cickafarkot 90-en. A lényeg, hogy folyton kóstold meg: ha jó ízű –na azért mézet ne rakj bele- akkor nem kell tovább főznöd! Ezeket a teákat QUAD-al juttatják ki, mert kisebb mennyiség szükséges belőle és nem kell teljesen átfújni a lombot. Akár négy sort is lehet egyszerre befújni.

A harmadikról a biodinamikus módszerről nem nagyon mesélt. Így én sem teszem. Itt már igen-igen szomjasak voltunk, s igyekeztünk a pince felé terelni Franzit. A svájciakról nyilván megfeledkezett, mert az egy-két órán már túl voltunk. A domboldalba épült pincében örömmel vettük, hogy tényleg hűvös van. Mi lenne? Ám meg is rökönyödtünk rögtön, mikor megláttuk a 4 „láda” szőlőt. Annak aki kicsit később olvassa mondom, hogy még júliusnál jár a naptár. Franzi előtte ugyan mondta, hogy ritkítanak itt-ott szőlőt, de csak 4 ládával a 25 hektáron. Ám mi nem ekkora ládákra voltunk kalibrálva, felénk ezt hamarabb hívják konténernek, így azért igencsak néztünk.

A zöld és még nem érett szőlőből igen savanyú „zöld lé” készül. Mi készülne? Mint megtudtuk ez valaha sokkal ismertebb volt, mint ma és a citrom volt, ami kiszorította a gasztronómiából. Most kezd ismét divatba jönni és sok régi recept kerül elő, melyekben a megfelelő savanyítást ezzel a „zöld lével” érik el. Egyébként a neve verjus, ejtsd verzsü, bővebben a következő linken olvashatsz róla: http://www.farmit.hu/sites/default/files/szoloszet/Mi-az-a-verjus_Dr_ZanathyG.pdf

A pincében gyorsan kezdett áthűlni a rövid nadrág, így itt viszonylag kevés időt töltöttünk. Találtunk a pincében egy érdekes búvárharangra emlékeztető valamit, amit láthatsz a képen. Mi tudjuk miért ilyen és mire való, vajon Te tudod-e?

Sok-sok kérdés merült fel bennem azóta:

1. Bármelyik vegyszermentes módszer igényel-e több élőmunka befektetést?
Szinte biztosan igen az aránya az igazi kérdés.
2. Mennyi idő alatt lehet egy vegyszeresen kezelt szőlőről átállni bármely típusú vegyszer nélküli módszerre? 3-5 év? És ez alatt mennyi veszteség fog keletkezni?
3. Mennyi és milyen gépek kellenek pluszban? Teafőzéshez, porszóráshoz, csalán termeléshez, bükköny nyomtatáshoz, QUAD-os permetezéshez?
4. El lehet-e adni a szőlőt, hogy rövid időn belül behozza a befektetést, vagy az árérvényesítés csak bor készítésével megoldható? Ekkor viszont a marketingköltségek nőnek, ami plusz rizikó és egyáltalán nem biztos a siker.
5. El lehet-e érni akkora termésmennyiséget ugyanabban az évben mint a vegyszeres technológiákkal? Átlagban szerintem csakis kevesebbet.

Egy dolog nem kérdés: hogy előbb utóbb, ha addig nem vet le a hátárról minket a Föld, a környezetbarát művelés felé kell gondolkodnunk!

Rausch Zoltán

Kecskemét, 2013. augusztus 1.

És hogy nem csak a szőlőben lehet mindezt vegyszermentesen, arról Rausch Zoltán jegyzetei közül itt olvashatsz többet: https://www.facebook.com/notes/zolt%C3%A1n-rausch/katic%C3%A1k-kontra-monsanto/600039296696151

PPJ         2013.08.02.

GOLDENblog 2013
Mától lehet szavazni a GreenR blogra a Civil kategóriában!

Ez a kategória a társadalmi felelősségvállalás, a fenntartható fejlődés és a környezettudatosság ügyéről blogolóknak.

Nem gondoljuk, hogy azzal kellene dicsekednünk, hogy olyan versenyen érünk el zöld blogként bármilyen eredményt, amit a Ford támogat, ettől eltekintve, ha ti is úgy gondoljátok, az alábbi linken keresztül tudtok szavazni ránk!

A blogunkra mutató pontos link: http://goldenblog.hu/szavazas.aspx?bId=4735

Nincsenek nagy elvárásaink. Minket a "rangsoroknál" és "helyezéseknél" jobban érdekel a metafizikai fény, a tradíció igazsága, a létezés helyessége, az ökofilozófia és a tudatökológia vezérvonala. 

Bárhol is végezzünk a listán: Sok szeretettel köszönjük minden olvasónknak és támogatónknak a kitartást és segítséget!

A technokrata, identitásválságos és leginkább álságos médiáról pedig:
"... és ki tudja milyen szharrrt terjeszt majd 'igazság' címén ..."