Az orrunk – s amibe beleütjük - Zöld civil szervezetek tiltakozása a lex kuss ellen
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselőihez írt nyílt levélben tiltakozik ötven civil szervezet lehetőségeik és jogaik tervezett csökkentése ellen.
Nyílt levél
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség három országgyűlési képviselője olyan törvény-módosítást terjesztett be, amely megfosztaná a civil szervezeteket jogorvoslati jogaiktól (T/1492). A fogyasztóvédelmi és a környezetvédelmi civil szervezetek ügyféli jogainak csorbítása a szakmai hatósági eljárásokban - véleményünk szerint - érthetetlen és elfogadhatatlan.
A törvénymódosítási indítványban foglaltak – többek között - ellentétben állnak az Európai Parlament és Tanács 2003/35 EK Irányelvével és a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhus-i egyezménnyel (2001:LXXXI.tv.). A jogorvoslat jogáért (az ügyféli státusz legfontosabb eleméért) sokáig harcoltunk – annak 1995-ös környezetvédelmi törvénybe való foglalását szakmai munkánk pozitív visszaigazolásaként értékeltük.
Az elmúlt tizenöt évben a környezetvédők "ügyféli jogállása" sokszor tette lehetővé a környezet veszélyeztetésére irányuló tervek megakadályozását, ám még többször beruházási tervek jó irányba történő módosítását. A "zöldek" - együttműködve a helyi közösségekkel - jogellenes beruházási tervek megakadályozására, az előkészítő dokumentumok környezeti szempontokra is kiterjedő kiegészítésére használták a jogorvoslat lehetőségét. Ügyféli tevékenységünk összességében hozzájárult a részvételi demokrácia erősödéséhez, a hatósági munka színvonalának emeléséhez – a szolgáltató közigazgatás kiteljesedéséhez.
Ki veszi át tőlünk ezeket a feladatokat, ha elfogadják a törvénymódosítást? Nem valószínű, hogy a hatóság saját döntését meg fogja majd fellebbezni, miként a beruházótól se várható, hogy bíróság előtt apelláljon saját (várható) környezetszennyezése ellen.
Tisztelt Képviselő Asszony! / Tisztelt Képviselő Úr! Az egyik legaktívabb "zöld ügyfél", a Levegő Munkacsoport elnöke már kezdeményezte Orbán Viktor miniszterelnök úrnál a törvényjavaslat visszavonását. Ha kérése nem talál meghallgatására, akkor Önt kérjük, szavazzon nemmel a törvényjavaslatra.
Eltöröljük a civilek ügyféli jogát, és akkor majd felgyorsulnak a beruházások, csökken a korrupció, mert mindennek az az oka, hogy a civilek mindenbe beleütik az orrukat. Lényegében ez az indoklása annak az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatnak, mely eltörölné a civil szervezetek jogát a jogorvoslathoz.
Ezáltal megszűnne az a lehetőségük, hogy fellebbezzenek, illetve bírósághoz forduljanak a hatóságok, közigazgatási szervek döntései miatt.
A Levegő Munkacsoport sokszor élt és él most is a jogorvoslati jogával.
A „magyar Dakar”-ralit a Levegő Munkacsoport és öt másik civil szervezet fellebbezése ellenére, jogerős engedélyek nélkül rendezték meg. A fellebbezésben előre felhívtuk a figyelmet, hogy az autóverseny engedélyezése esetén hatalmas természeti károk várhatók az európai uniós előírások szerint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeken. A verseny engedélyek nélkül zajlott le, a hatóság kísérletet sem tett rá, hogy megakadályozza, noha erre joga lett volna. A futamok után az érintett nemzeti parkok munkatársai felmérték a károkat, és mindkét helyszínen 100 millió forintot meghaladó természeti kárt állapítottak meg. A verseny és a károk megállapítása után (!) a fellebbezések ellenére másodfokon kiadott környezetvédelmi engedélyt megtámadó Levegő Munkacsoportnak a bíróság első és másodfokon is igazat adott, úgy ítélte meg, hogy a verseny engedélyezése jelentős természeti kárt okoz. Az ügy kapcsán nem hivatalosan azt a tájékoztatást kaptuk a hatóságokon dolgozó ismerősöktől, hogy a miniszterelnöki kabinetirodából érkezett a „parancs”: ki kell adni az engedélyt.
Majdnem megsemmisült Budakeszin egy rendkívül értékes természetvédelmi terület számos ritka növény- és állatfajjal, mert a Levegő Munkacsoport ügyféli jogát nem biztosította az illetékes földhivatal a telekmegosztási eljárásban. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának vizsgálatát kértük, ahol megállapították a törvénysértést. A miniszter felülvizsgálatot indított, aminek hatására az engedélyeket megsemmisítették, és új eljárások indultak.
A Levegő Munkacsoport fellebbezése nyomán megmenekült (reméljük, hogy nem csak átmenetileg) Pomázon egy Natura 2000 terület, az azon élő rendkívül ritka gyapjas gyűszűvirág több százas állományával és más védett fajokkal együtt. A tervek szerint elkerülő út épült volna, amely azonban nem csökkentette, hanem még nagyobb területre terjesztette volna ki a környezetszennyezést. A Levegő Munkacsoport alternatívát is javasolt: a közösségi közlekedés javítását és forgalomcsillapítást a település főutcáján.
Tízéves küzdelem árán sikerült eltántorítani egy nagy bevásárlóközpontot attól, hogy áruházát és parkolóját a – törvényileg védett – dunakeszi tőzeglápon bővítse. A jégmadarak, teknősök nem jutottak és remélhetőleg nem is jutnak Kőmives Kelemenné sorsára.
2006-ban többek között azért kaptuk meg az Év civil szervezete díjat, mert fellebbezésünkkel olyan kompromisszumra kényszerítettük a Hankook gumigyárat, melyet a hatóság magától nem követelt meg. Így lényegesen kevesebb rákkeltő poliaromás szénhidrogént tartalmazó gumipor lepte el a magyar utakat és a környéken élők tüdejét, mert elértük, hogy a cég az uniós tiltás kötelező határideje előtt jelentősen csökkentse az ilyen jellegű adalékanyagokat a termékekben. Ezenfelül a gyárból kikerülő gumiabroncsok és az alapanyag is az eredetileg tervezettnél nagyobb arányban utazik vasúton, így kevesebb kamion kátyúsítja a hazai utakat. Fellebbezésünkkel minden magyar autós jól járt, és az utak mentén élők is kevesebb zajt és légszennyezést kapnak a nyakukba.
A Dél-pesti-síkságon számos kavicsbánya nyitása ellen nyújtottunk be fellebbezést, s ezzel értékes termőföldek menekültek meg, s mérséklődik a Homokhátság kiszáradása. További előny, hogy ez az építtetőket a másodnyersanyagok használatára ösztönzi, és talán unokáinknak is marad a meg nem újuló kavicskészletekből. (A jóval magasabb munkabérek ellenére Dániában, Németországban a bontott építőanyagok 80 százalékát a helyszínen kötelezően szétválogatják, és újra felhasználják. Nálunk ömlesztve jutnak el ezek az anyagok – általában az építkezés helyszínétől távoli – a hulladéklerakó helyekre.)
Fellebbezésünk hatására megmenekült Budapest belvárosa egy esztelen beruházástól, a Magyar Nemzeti Múzeum ősfás kertjének egy részére tervezett mélygarázs nem épülhet meg. (Egyébként a kert mellett nagyrészt üresen áll a hatalmas Pollack Mihály téri mélygarázs.) A PPP-beruházást az új kormány gazdaságilag is hátrányosnak ítélte meg, ezért leállította. Fellebbezésünk nélkül ez a beruházás most az államkasszát terhelné, és kivágták volna a belváros egyik legszebb parkjának a fáit.
Helyi lakosok tiltakoztak a Kőbánya-Kispest metróvégállomáshoz tervezett gigantikus bevásárlókomplexum, a Köki-Center megépítése ellen. Kérésükre a Levegő Munkacsoport fellebbezett a környezetvédelmi engedély ellen, majd a lakosokkal együtt pert indított. Bár a beruházás méreteit nem sikerült csökkenteni, de fellépésünk hatására a beruházó az eredetileg tervezettnél több környezetvédelmi kötelezettséget vállalt, így nagyobb zöld felületet létesít, s a lakóépületektől elterelő utat épít.
Állítólag Pilisvörösvár tehermentesítését szolgálta volna a 10-es út egy szakaszának a bővítése. A Levegő Munkacsoport megvizsgálta a környezetvédelmi engedélyt, és abból kiderült, hogy erről szó sincs, az adófizetőknek 13 milliárd forintjába kerülő új útszakasz csupán egy nagy bevásárlóközpontot szolgált volna ki, és az eddiginél is nagyobb forgalmat vonzott volna a térségbe. Bírósághoz fordultunk, mely az engedélyt jogsértőnek találta, és az engedélyt megsemmisítette. (A Pilisvörösvárt valóban tehermentesítő elkerülő útnak – amelynek megépítését mi is szorgalmaztuk – mind a mai napig még a tervezése sem kezdődött meg.)
A fentebb felsorolt esetekben, amit meghiúsítottunk, az a közérdeket sértette volna. De sokszor a beruházás egészében közérdeket szolgál, ám egyes elemei részérdekeket sértenek. Ezekben az esetekben is elengedhetetlen a jogorvoslat jogának biztosítása. Így például az M0-s keleti szakaszának megépítését a Levegő Munkacsoport maga is szorgalmazta, hiszen ez komoly környezeti terheléstől szabadítja meg a fővárost. Ám a nyomvonal mentén élők nyilvánvalóan tiltakoztak a beruházás ellen, hiszen az az ő életkörülményeiket rontaná. Ebben az esetben sem az a megfelelő eljárás, hogy a beruházást lenyomják a helyi civilek torkán, hanem megfelelő intézkedésekkel (erdősáv, zajvédő fal létesítése, környezetvédelmi szempontból optimális nyomvonal kiválasztása stb.) a lehető legkisebbre kell csökkenteni a károkat, illetve megfelelő kártérítést kell fizetni az érintettek számára. Tapasztalataink szerint a civil szervezetek jogorvoslati joga nélkül ez gyakran nem történne meg.
A kedvező tapasztalatok ellenére 2004 óta évről évre egyre inkább korlátozták a társadalmi szervezetek jogorvoslathoz való jogát, mindig arra hivatkozva, hogy a civil szervezetek akadályozzák a beruházásokat, és visszaélések történtek. A tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy ezáltal a helyzet egyáltalán nem javult, hanem romlott: azóta is rendszeres a beruházások elhúzódása, a költségek túllépése, sok esetben alaposan megkérdőjelezhető a beruházások haszna vagy építésük módja, a korrupció pedig soha nem látott méreteket öltött. Széles körű nemzetközi tapasztalat bizonyítja viszont, hogy ahol erős a civil kontroll, ott a beruházások jobb minőségben, kisebb költséggel, kevesebb korrupcióval és az érintett lakosság nagyobb megelégedésére készülnek el.
Lenkei Péter a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője
Tetszett? Oszd meg!
Utolsó kommentek