Elektromos autó?
A következőkben eme videó minden egyes mondatát fogom véleményezni. Szíves örömest Renault!
- Született. Hadd ne soroljam mennyi értelmesebb találmány van ennél. Én nem nagyszerű találmánynak hívnám az autómobilt, hanem A négykerekű pestisnek!
- Boldoggá teszi az embereket? Esküszöm nem tudtam. Azt hittem beteggé és elhalálozottá.
- Valóban ott volt minden fontos társadalmi változásnál. A gépies, futszalagszerű munka megteremtésénél, az ember robottá silányulásánál (T-modell).
- Természetesen az autó sosem állt összhangban semmivel. A ma kihívása, hogy mikor szűnik meg.
- Elfogadható-e, hogy míg valaki épp csak alig boldogul az életben, addig más autót vezet? Elfogadható-e, hogy valaki azért épp csak alig boldogul az életben, mert más autót vezet?
- Azért, mert az autók mindenféle és fajta externáliáit sosem fizettették meg a kibocsátást okozókkal, a tulajdonosokkal, a gyártókkal és a gyártulajdonosokkal. Az úgy nem lenne biznisz...
- Mert elhitettétek sokakkal, hogy ez így helyes.
- Igen? Csak nem megszűntök?
- Meg szeretnétek osztani a vezetés élményét mindenkivel? Legyen mindenkinek autója? Legyen az egész Föld népessége beszorozható 4-el, a gumikerekek számával? Szerintem osszuk meg inkább mindenkivel a beszívható minőségű levegő élményét... (Igen, az elektromos autónak is kopik a kereke, PM10-et okoz, és a mozgásával szállóport generál.)
- A biztonság és az emberéletek jelentősége nem az autón belülre vonatkozik, hanem mindenki másra, aki az autón kívül van, a többi emberre és az ő egészséges környezetükre!
- Értem én, hogy komplexebb probléma a globális felmelegedés a kipufogógázoknál, de azért mégis elég egyszerűen visszavezethető arra is. Szép hárítás fiúk!
- No comment. Az autó az egyik legszebb példája a tervezett elévülésnek, az állandó direkt design változtatásnak, az alkatrészellátottság tervezett elapadásának és az állandó "nem vagy elég fasza férfi, ha nem veszed meg a legújabbat" marketingjének. Szintén az egyik legszebb példája annak, hogy a használat után szinte kezelhetetlen anyagok keletkeznek.
- Emberek. Élet. Mindannyiunk. Az annyi, mint egy burkolt Mi. Mi cégvezetők úgy gondoljuk... De, hogy ne legyen ilyen egyszerű dolga a greenwash-oló mágnásoknak, felteszek pár kérdést. Kiút vagy újabb társadalmi szakadékot építő lesz az elektromos autó? Kiknek lesz? Aki megengedheti magának. Mert elég gyermeteg elképzelés azt hinni, hogy "ez már úgyis mindenkinek lesz". Na és honnan lesz az a temérdek elektromos energia? Persze, csak úgy lóg a parkolóban mindenki számára a 220...
- "Drive the change"? Talán "Vezesd a változást"? Jó, tudom, minden országban egyforma a videó és csak a szinkron más, de akkor is lehetne magyarul mondani.
Ugye tudjuk, hogy a régi problémákra egy új technológia sosem megoldást nyújtott, hanem csak még több problémát vetett fel. Gondolták az autógyárak, hogy a saját szennyükbe fullad a világ? Gondolták az ipari mezőgazdaság kitalálói, hogy rendszeresítik a nyomort?
Például mi a megoldás az elektromosautók hangtalanságára? Hogy (a látáson kívül) vegyem észre, hogy ne üssön el a zebrán? :D
Boldog új évet kíván: a greenr.
Tetszik
0
Tetszett? Oszd meg!
Ajánlott bejegyzések:
-
Valódi vagy bálvány - Ön mit imád Karácsonykor?
-
Baktérium, gomba, alga - Melyik talajoltót hová?
-
Az élet temploma (2015) – dokumentumfilm az ártéri fokgazdálkodásról
-
Kiskapun át törne Európába a genetikailag módosított élelmiszer?
-
Horváth Márk – Lovász Ádám: Az ikertornyok sohasem voltak: szimuláció és valóság
A bejegyzés trackback címe:
https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr171638573
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
marós 2010.01.03. 07:54:46
Ennél lényegesen anti-zöldebb reklámokkal is lehet találkozni. A pénz hatalmát, ami mozgatta a fejlődést, még nem sikerült lecserélni, egy jobb iniciátorra.
meta_ · http://greenr.blog.hu/ 2010.01.03. 08:37:34
@marós:
Ez nem fejlődés, hanem növekedés. Itt nem egyszerűen technológiai kérdésről van szó, hanem a technológiát használó társadalomról. Mindig azt mondják, hogy milyen jó lesz a technológia nekünk, hiszen felszabadít az elnyomás alól (természeti és társadalmi), és boldog életünk lesz. Nem úgy mint a régi Egyiptomban, ahol a fáraó korbácsoltatott, hogy építsd a piramisát, vagy a húderossz feudalizmusban, amiben szétrobolták magukat a jobbágyok. Csak ne felejtsük el, hogy igazából a piramisokat önként építették az alattvalók...
És milyen érdekes, hogy a legtöbb korszakos feltaláló és tudós istenre hivatkozott... Pénz, ugyanmár...
Ez nem fejlődés, hanem növekedés. Itt nem egyszerűen technológiai kérdésről van szó, hanem a technológiát használó társadalomról. Mindig azt mondják, hogy milyen jó lesz a technológia nekünk, hiszen felszabadít az elnyomás alól (természeti és társadalmi), és boldog életünk lesz. Nem úgy mint a régi Egyiptomban, ahol a fáraó korbácsoltatott, hogy építsd a piramisát, vagy a húderossz feudalizmusban, amiben szétrobolták magukat a jobbágyok. Csak ne felejtsük el, hogy igazából a piramisokat önként építették az alattvalók...
És milyen érdekes, hogy a legtöbb korszakos feltaláló és tudós istenre hivatkozott... Pénz, ugyanmár...
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.03. 09:44:48
@marós:
Egyrészt sikerült lecserélni a pénz hatalmást, vagyis jobban szólva van hely, ahova még nem gyűrűzött be, másrészt van jó pár hely, ahol nem ezen alapszik a társadalom. Lásd a bennszülött kultúrákat és a hippiket.
Másrészt, ezt nem fejlődés. Fejlődés az ami nem emészti fel a saját létalapjait.
Egyrészt sikerült lecserélni a pénz hatalmást, vagyis jobban szólva van hely, ahova még nem gyűrűzött be, másrészt van jó pár hely, ahol nem ezen alapszik a társadalom. Lásd a bennszülött kultúrákat és a hippiket.
Másrészt, ezt nem fejlődés. Fejlődés az ami nem emészti fel a saját létalapjait.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.03. 09:54:02
Technokrácia ez kérem szépen, technokrácia. Mégpedig ipari technokrácia. Megírta ezt már Theodore Roszak is az Ellenkultúra születik című művében. (Aminek hazai össz-vissz 100 példányát gazdagítja plusz egyel a teljes fénymásolatom.)
2010.01.03. 12:18:47
A szomorú az, hogy azért vannak ilyen reklámok mert a célközönség hajlamos inkább az ilyen gondolatoknak hinni, amiket te is kiemeltél: tulajdonképpen minden rendben van, nincs szükség nagyobb változásokra, a fogyasztás a boldogság forrása, stb. Arra, hogy ez megváltozzon, nem sok esélyt látok.
meta_ · http://greenr.blog.hu/ 2010.01.03. 13:55:04
Én se látok sok esélyt. A történelemben mindig voltak katasztrófák, de a probléma az, hogy nincs tovább menni, nincs a katasztrófa után miből építkezni....
Addig is, számomra egy dolog jelent változást: ha a tárgyi dolgok fogyasztása helyett, "élmények fogyasztásával" érünk el boldogságot. Mindenki boldogságra törekszik, csak agymosottak, és azt hiszik attól lesz nekik jobb, ha, innen tudjátok...
Az élmények fogyasztásához pedig helyre kell állítani a kisközösségeket, illetve támogatni őket.
Addig is, számomra egy dolog jelent változást: ha a tárgyi dolgok fogyasztása helyett, "élmények fogyasztásával" érünk el boldogságot. Mindenki boldogságra törekszik, csak agymosottak, és azt hiszik attól lesz nekik jobb, ha, innen tudjátok...
Az élmények fogyasztásához pedig helyre kell állítani a kisközösségeket, illetve támogatni őket.
2010.01.03. 15:45:22
@meta_: Nem mintha kötözködni akarnék (egy kicsit azért igen :)), de nem lehet, hogy olyan dolog, hogy boldogság igazából nem létezik? Kitalált fogalom és az a célja, hogy olyan viselkedésre buzdítson, amit e buzdítás nélkül amúgy nem állna szándékunkban megtenni - az agymosás valahogy mindig úgy kezdődik, hogy valamilyen magatartásért, viselkedésért cserébe tartós boldogságot ígér.
meta_ · http://greenr.blog.hu/ 2010.01.03. 16:56:54
Kötözködni lehet. :)
A boldogság* nem létezik, olyan értelemben, hogy nem szokott az utcán sétálni Boldogság úr sétapálcájával, de szerintem van boldogság. Kérdés milyen, mit nevezel annak. Ezek egyéni kérdések, amire a hagyomány és a kultúra adott választ régen. (A kultúra igazából egy valóság-értelmezés.)
De az ipari forradalom, de főként az 1960-as évek fogyasztói társadalmának célja/következménye (mindenki döntse el, mi neki a szimpatikusabb), hogy kiiktatta a hagyományos társadalmi intézményeket, meg úgy a hagyományt általában. Ebből mi következik? Az, hogy mivel nem tudjuk megmondani mi a helyes és jó életforma, megengedjük mindenkinek, hogy azt csináljon amit szeretne - egészen addig, amíg másokat nem bánt tevékenységével -, mert a hagyomány helyett van szabadság. Más kérdés, hogy a sokféle szabadság közül melyik.
A lényeg, hogy a különböző boldogság-keresések a természet ellenében történnek. Illetve, ha van egy mítosz, hogy sokféle éleformát engedjünk meg, meg kell mondani az embereknek mi a jó... Mert ugye nem gondoljuk komolyan, hogy az egyén megteremti saját magát, maga által? És, hogy az emberbe beleverjük mi neki a jó, bizony a jó öreg média, meg hatalom számtalan eszközzel rendelkezik.
Csak arra akartam rávilagítani, hogy az a kérdésfelvetésed - hogy nincs boldogság -, nem mentes a jelen tértől és időtől. Szóval így is feltehednéd magadnak a kérdést; vajon azért nincs boldogság, mert az a boldogság, hogy nincs boldogság? Vagy; az a boldogság, hogy nem mondja meg nekem senki, hogy mi a boldogság? Az utóbbi az értéksemleges állam mítosza.
*a könnyebb érthetőség kedvéért boldogság helyére helyes életet is érthetünk
A boldogság* nem létezik, olyan értelemben, hogy nem szokott az utcán sétálni Boldogság úr sétapálcájával, de szerintem van boldogság. Kérdés milyen, mit nevezel annak. Ezek egyéni kérdések, amire a hagyomány és a kultúra adott választ régen. (A kultúra igazából egy valóság-értelmezés.)
De az ipari forradalom, de főként az 1960-as évek fogyasztói társadalmának célja/következménye (mindenki döntse el, mi neki a szimpatikusabb), hogy kiiktatta a hagyományos társadalmi intézményeket, meg úgy a hagyományt általában. Ebből mi következik? Az, hogy mivel nem tudjuk megmondani mi a helyes és jó életforma, megengedjük mindenkinek, hogy azt csináljon amit szeretne - egészen addig, amíg másokat nem bánt tevékenységével -, mert a hagyomány helyett van szabadság. Más kérdés, hogy a sokféle szabadság közül melyik.
A lényeg, hogy a különböző boldogság-keresések a természet ellenében történnek. Illetve, ha van egy mítosz, hogy sokféle éleformát engedjünk meg, meg kell mondani az embereknek mi a jó... Mert ugye nem gondoljuk komolyan, hogy az egyén megteremti saját magát, maga által? És, hogy az emberbe beleverjük mi neki a jó, bizony a jó öreg média, meg hatalom számtalan eszközzel rendelkezik.
Csak arra akartam rávilagítani, hogy az a kérdésfelvetésed - hogy nincs boldogság -, nem mentes a jelen tértől és időtől. Szóval így is feltehednéd magadnak a kérdést; vajon azért nincs boldogság, mert az a boldogság, hogy nincs boldogság? Vagy; az a boldogság, hogy nem mondja meg nekem senki, hogy mi a boldogság? Az utóbbi az értéksemleges állam mítosza.
*a könnyebb érthetőség kedvéért boldogság helyére helyes életet is érthetünk
dernarmot 2010.01.03. 17:46:48
„Ez az újfajta erőszak már nem a szabadság hiánya és az elnyomás ellen lázad, hanem a sors hiánya és a sejtjeinket pusztító demokratikus leukémia ellen.”
birkasz (törölt) 2010.01.03. 18:22:32
A boldogság? Táplálkozás és szex. A termékfetisiszta műanyagemberek bekaphatják. Aki nem értékeli e két dolgot, és folyamatosan hamis boldogságforrásokat keres az abnormális. És sajnos itt jön a gondolkodó ember helyzete, mikor látja, hogy a rendszer működése oda vezet, hogy veszélybe kerülhet a lét e két alapja, akkor jön a boldogtalanság.
meta_ · http://greenr.blog.hu/ 2010.01.03. 19:20:18
@birkasz:
de mostanság nagyjából azzal szexelhetsz, akivel akarsz, (márha engedi:)bemégy a boltba és azt eszel, amire van pénzed...
én nem érzem magam ettől boldognak....
de mostanság nagyjából azzal szexelhetsz, akivel akarsz, (márha engedi:)bemégy a boltba és azt eszel, amire van pénzed...
én nem érzem magam ettől boldognak....
birkasz (törölt) 2010.01.03. 20:24:46
@meta_:
Rátapintottál a lényegre! Vegyünk egy egyszerű példát a mindennapokból. Egy átlagos fogyasztó álmodik egy autóról. Azt gondolja, hogy őt boldoggá fogja tenni, ha megvehet egy suzukiswiftet, és ez kijön 3 éves béréből. Ha ugyanezért az autóért 1 évet dolgozna kevésbé lenne boldog, hogy megszerezte. Ha egy társadalomban mindekinek lenne autója, és mindenki 18 éves korában kapna egy swiftet, akkor az autó által okozott boldogság még kisebb lenne.
Az egész fogyasztói társadalomnak ez a lényege. Újabb és újabb dolgokat húzni az emberek orra előtt, amitől úgy gondolják hogy boldogok lesznek.
Visszatérve az ételhez. Ha éhes lennél, és nem lenne ennivalód, és választhatnál egy ferrari és egy tál babfőzelék között, valószinüleg az utóbbit választanád. Minél éhesebb lennél annál nagyobb boldogságot okozna egy tál étel, sokkal nagyobbat mint egy ferrari valaha is okozna.
A szexről szólva pedig szerintem az egyik legjobb dolog a szerelmeddel hancúrozni az ágyban:) És hülye az akinek ez nem okoz boldogságot.
Rátapintottál a lényegre! Vegyünk egy egyszerű példát a mindennapokból. Egy átlagos fogyasztó álmodik egy autóról. Azt gondolja, hogy őt boldoggá fogja tenni, ha megvehet egy suzukiswiftet, és ez kijön 3 éves béréből. Ha ugyanezért az autóért 1 évet dolgozna kevésbé lenne boldog, hogy megszerezte. Ha egy társadalomban mindekinek lenne autója, és mindenki 18 éves korában kapna egy swiftet, akkor az autó által okozott boldogság még kisebb lenne.
Az egész fogyasztói társadalomnak ez a lényege. Újabb és újabb dolgokat húzni az emberek orra előtt, amitől úgy gondolják hogy boldogok lesznek.
Visszatérve az ételhez. Ha éhes lennél, és nem lenne ennivalód, és választhatnál egy ferrari és egy tál babfőzelék között, valószinüleg az utóbbit választanád. Minél éhesebb lennél annál nagyobb boldogságot okozna egy tál étel, sokkal nagyobbat mint egy ferrari valaha is okozna.
A szexről szólva pedig szerintem az egyik legjobb dolog a szerelmeddel hancúrozni az ágyban:) És hülye az akinek ez nem okoz boldogságot.
Martagon 2010.01.03. 21:54:45
@birkasz:
"A boldogság? Táplálkozás és szex." :-)) Azoknak az embereknek jelent kizárólagos boldogságot ez a két szükséglet, akik túl primitívek túllépni a fiziológiai igényeiken.
A boldogság egy tudatállapot. Ennek a tudatállapotnak vannak fokozatai.
Ahogyan írtad is: egy tál babbal és egy Ferrarival kezdődik. Én ezt nem is boldogságnak, hanem csupán vágynak és vágy kielégítésének nevezném. Amint sikerült egy szinttel feljebb emelkedni, a biztonsági szükségletek teszik boldoggá az embert; a szeretet, az összetartozás, majd az önmegvalósítás és legvégül a tudás magasabb szintű elérése.
Ajánlott olvasmány:
Csíkszentmihályi Mihály: Az áramlat pszichológiája
Maslow, Abraham: A lét pszichológiája felé
"A boldogság? Táplálkozás és szex." :-)) Azoknak az embereknek jelent kizárólagos boldogságot ez a két szükséglet, akik túl primitívek túllépni a fiziológiai igényeiken.
A boldogság egy tudatállapot. Ennek a tudatállapotnak vannak fokozatai.
Ahogyan írtad is: egy tál babbal és egy Ferrarival kezdődik. Én ezt nem is boldogságnak, hanem csupán vágynak és vágy kielégítésének nevezném. Amint sikerült egy szinttel feljebb emelkedni, a biztonsági szükségletek teszik boldoggá az embert; a szeretet, az összetartozás, majd az önmegvalósítás és legvégül a tudás magasabb szintű elérése.
Ajánlott olvasmány:
Csíkszentmihályi Mihály: Az áramlat pszichológiája
Maslow, Abraham: A lét pszichológiája felé
dernarmot 2010.01.04. 00:50:42
Szeretnék a szerző pár szerintem könnyelmű kijelentésével vitába szállni.
Először is nem vitatom hogy egy orbitális greenwash kampányról van szó, ugyanakkor bármennyire is felháborító ez az aljas markating trükk, azért még nem kell feltétlen túlzásokba esni.
Először kezdeném a technikai meglátásaimmal.
Például szerintem tök jó, hogy a sok pöfögőt kitudja váltani egy olyan energiaforrás ami korlátlanul áll rendelkezésünkre (nap).
Nem a renaultot védem, de szerintem az is helyén való kezdeményezés hogy a vezetés élménye helyett osszuk meg az autót másokkal, használjuk ki (erre volt bevágva a macsó férfi kontra tele furgon).
Az elméleti háttere pedig kicsit féllábon áll a cikknek. A reklám célcsoportja ugyanis már a posztindusztriális korszakban nőtt fel, így őket nem is robotizálta a tmodel. A fő baj pedig ezzel a célcsoporttal a posztmaterilaista hozzállás.
röviden kb így lehet összefoglalni a problémát:
"posztmaterializmus azt a társadalmi állapotot jelzi, amelyben a népesség növekvő része olyan cikkeket, szolgáltatásokat és értékeket helyez előtérbe, amelyek az életminőséget jobbítják - szemben az anyagi javak felhalmozásának célkitűzésével. A XX. század második felében - elsősorban azokon a területeken, amelyek egykor a kapitalizmus szellemének kibontakozását segítő protestáns etika hatása alatt álltak - a "gazdasági fejlettség hosszú távú következményei kezdtek érződni. Azok a nemzedékek, amelyek példa nélküli prosperitásban és gazdasági biztonságban nőttek fel, fokozatosan magukévá tették a posztmaterialista értékeket"
forrás:
mek.oszk.hu/02000/02003/html/
azon belül pedig:
mek.oszk.hu/02000/02003/html/nter1888.htm
és itt ragadná meg az alkalmat, hogy eme kiváló szöveggyűjteményből ajánljak még egy a témába vágó írást, ami politikailag pozicionálja a zöldeket:
mek.oszk.hu/02000/02003/html/nter1883.htm
amúgy meg nézz körbe a zebrán! ;)
Először is nem vitatom hogy egy orbitális greenwash kampányról van szó, ugyanakkor bármennyire is felháborító ez az aljas markating trükk, azért még nem kell feltétlen túlzásokba esni.
Először kezdeném a technikai meglátásaimmal.
Például szerintem tök jó, hogy a sok pöfögőt kitudja váltani egy olyan energiaforrás ami korlátlanul áll rendelkezésünkre (nap).
Nem a renaultot védem, de szerintem az is helyén való kezdeményezés hogy a vezetés élménye helyett osszuk meg az autót másokkal, használjuk ki (erre volt bevágva a macsó férfi kontra tele furgon).
Az elméleti háttere pedig kicsit féllábon áll a cikknek. A reklám célcsoportja ugyanis már a posztindusztriális korszakban nőtt fel, így őket nem is robotizálta a tmodel. A fő baj pedig ezzel a célcsoporttal a posztmaterilaista hozzállás.
röviden kb így lehet összefoglalni a problémát:
"posztmaterializmus azt a társadalmi állapotot jelzi, amelyben a népesség növekvő része olyan cikkeket, szolgáltatásokat és értékeket helyez előtérbe, amelyek az életminőséget jobbítják - szemben az anyagi javak felhalmozásának célkitűzésével. A XX. század második felében - elsősorban azokon a területeken, amelyek egykor a kapitalizmus szellemének kibontakozását segítő protestáns etika hatása alatt álltak - a "gazdasági fejlettség hosszú távú következményei kezdtek érződni. Azok a nemzedékek, amelyek példa nélküli prosperitásban és gazdasági biztonságban nőttek fel, fokozatosan magukévá tették a posztmaterialista értékeket"
forrás:
mek.oszk.hu/02000/02003/html/
azon belül pedig:
mek.oszk.hu/02000/02003/html/nter1888.htm
és itt ragadná meg az alkalmat, hogy eme kiváló szöveggyűjteményből ajánljak még egy a témába vágó írást, ami politikailag pozicionálja a zöldeket:
mek.oszk.hu/02000/02003/html/nter1883.htm
amúgy meg nézz körbe a zebrán! ;)
2010.01.04. 02:17:16
@meta_: Én azért tettem, fel ezt a kérdést, mert tényleg úgy gondolom, hogy nincs ilyesmi, illetve, ha meg akarom fogalmazni, mi is a boldogság akkor a legjobb amit össze tudok hozni, az a boldogtalanság hiánya.
Boldogtalanok sokféleképpen lehetnek az emberek. Van akinek nem jut jó étel, másoknak nincs szép ruhájuk, van aki egyedül érzi magát, van akinek nincs egy helye, ahol magában lehet, van akinek csak 70cm-s tévére telik, nem sikerül a vizsgája, megbukik a gyereke, nem szerelmes belé akit ő szeret, nem eléggé nyereséges a cég, nincs munkája, lakása, stb. - az ilyesmik miatt érzik a legtöbben nyomorultul magukat.
Ezekben a boldogtalanokban egy közös van: azt gondolják, hogy az az egy dolog, a vágyuk tárgya hiányzik a boldogsághoz. Aztán ha úgy hozza a sorsuk, hogy elérik amit szeretnének, rövidesen továbblépnek, mert akad más dolog is, ami iránt sóvároghatnak. A másik oldalon meg mindig akad aki sok mindent megtesz azért, hogy ő vagy a terméke legyen az efféle vágyakozás tárgya. Ez egy többezer éves játék, így működik a piac, a vallások, a politikai mozgalmak, a kultúra - valójában mind boldogságot ígérnek. Még csak nagyon hibáztatni sem lehet őket mert végsősoron nem ők tehetnek arról, hogy olyan dolgot keresnek náluk a vevőik, ami nem létezik :)
Boldogtalanok sokféleképpen lehetnek az emberek. Van akinek nem jut jó étel, másoknak nincs szép ruhájuk, van aki egyedül érzi magát, van akinek nincs egy helye, ahol magában lehet, van akinek csak 70cm-s tévére telik, nem sikerül a vizsgája, megbukik a gyereke, nem szerelmes belé akit ő szeret, nem eléggé nyereséges a cég, nincs munkája, lakása, stb. - az ilyesmik miatt érzik a legtöbben nyomorultul magukat.
Ezekben a boldogtalanokban egy közös van: azt gondolják, hogy az az egy dolog, a vágyuk tárgya hiányzik a boldogsághoz. Aztán ha úgy hozza a sorsuk, hogy elérik amit szeretnének, rövidesen továbblépnek, mert akad más dolog is, ami iránt sóvároghatnak. A másik oldalon meg mindig akad aki sok mindent megtesz azért, hogy ő vagy a terméke legyen az efféle vágyakozás tárgya. Ez egy többezer éves játék, így működik a piac, a vallások, a politikai mozgalmak, a kultúra - valójában mind boldogságot ígérnek. Még csak nagyon hibáztatni sem lehet őket mert végsősoron nem ők tehetnek arról, hogy olyan dolgot keresnek náluk a vevőik, ami nem létezik :)
meta_ · http://greenr.blog.hu/ 2010.01.04. 08:01:53
@dernarmot:
Még nem olvastam el a linkelt dolgokat, de annyit, hogy az 1968-as diáklázadások célja a posztmaterialista világ megteremtése volt. (Főleg a német tiltakozásokban volt hangsúlyos.)
És hát nem jött össze. Nem mondanám, hogy létrejött egy posztmateriális társadalom, annak ellenére, hogy tényleg úgy tünt hangsúlyos a dolog.
(Mondjuk egy társadalmi változáshoz több mint 42 év kell.:)
Meg Mo-n, azért még mindig a fogyasztásról szól minden...
Még nem olvastam el a linkelt dolgokat, de annyit, hogy az 1968-as diáklázadások célja a posztmaterialista világ megteremtése volt. (Főleg a német tiltakozásokban volt hangsúlyos.)
És hát nem jött össze. Nem mondanám, hogy létrejött egy posztmateriális társadalom, annak ellenére, hogy tényleg úgy tünt hangsúlyos a dolog.
(Mondjuk egy társadalmi változáshoz több mint 42 év kell.:)
Meg Mo-n, azért még mindig a fogyasztásról szól minden...
meta_ · http://greenr.blog.hu/ 2010.01.04. 08:11:05
@ifsz:
Szerintem nagyon jó a kérdésed. A boldogságról kell beszélni.
Én úgy látom, hogy a boldogságról való beszéd azért kell, mert ezáltal beszélnek az emberek, ami közelebb hozza őket. (Pont azért kell beszélni, mert nem egyértelmű a valóság.)Megismerik egymást, akár alapja lehet későbbi közös tevékenységeknek. (Széles skála:) Aztán nem mindig csak beszélnek a boldogságról.
A közös beszéd révén alakul ki egy álláspont. Ha az emberek többen beszélnének egymással erről, lehet lenne megint társadalom, és egységesebb értelmezés. Vagy közös nevező...
Végülis mi már abban megegyeztünk, hogy a fogyasztás valami felszínes boldogság-keresés.
Szerintem nagyon jó a kérdésed. A boldogságról kell beszélni.
Én úgy látom, hogy a boldogságról való beszéd azért kell, mert ezáltal beszélnek az emberek, ami közelebb hozza őket. (Pont azért kell beszélni, mert nem egyértelmű a valóság.)Megismerik egymást, akár alapja lehet későbbi közös tevékenységeknek. (Széles skála:) Aztán nem mindig csak beszélnek a boldogságról.
A közös beszéd révén alakul ki egy álláspont. Ha az emberek többen beszélnének egymással erről, lehet lenne megint társadalom, és egységesebb értelmezés. Vagy közös nevező...
Végülis mi már abban megegyeztünk, hogy a fogyasztás valami felszínes boldogság-keresés.
birkasz (törölt) 2010.01.04. 08:26:02
@Martagon:
Tudatállapot. Melyet agyad vegyületei okoznak. És az tény, hogy ezek a vegyületek legnagyobb mennyiségben evés és szex közben termelődnek.
Tudod ezek a dolgok amiket felsoroltál megint csak ipari elidegenitett civilizációnk "értelmiségi" embereinek agyszüleménye. Ha megkérdeznél egy "primitiv" törzsben élő embert, hogy neki mi a boldogság, valószinüleg azt válaszolná, hogy ha mindennap tud enni adni a gyermekeinek, asszonyának. Szóval fenn tudja tartani önmaga, és családja életét. Valószinüleg ő nem vágyik szeretetre, összetartozásra, mert neki ez magától értetődő, ebben nőtt fel. Az önmegvalósitás és a magasabb tudás elérése, meg megint csak egy agymosás, amiről az unatkozó elkényelmesedett társadalmunkban beszélnek az emberek.
Tudatállapot. Melyet agyad vegyületei okoznak. És az tény, hogy ezek a vegyületek legnagyobb mennyiségben evés és szex közben termelődnek.
Tudod ezek a dolgok amiket felsoroltál megint csak ipari elidegenitett civilizációnk "értelmiségi" embereinek agyszüleménye. Ha megkérdeznél egy "primitiv" törzsben élő embert, hogy neki mi a boldogság, valószinüleg azt válaszolná, hogy ha mindennap tud enni adni a gyermekeinek, asszonyának. Szóval fenn tudja tartani önmaga, és családja életét. Valószinüleg ő nem vágyik szeretetre, összetartozásra, mert neki ez magától értetődő, ebben nőtt fel. Az önmegvalósitás és a magasabb tudás elérése, meg megint csak egy agymosás, amiről az unatkozó elkényelmesedett társadalmunkban beszélnek az emberek.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.04. 14:33:34
ifsz 2010.01.03. 12:18:47
meta_ 2010.01.03. 13:55:04
Ez a környezeti katasztrófa lesz a végső az emberiség történetében. Kész. Nincs tovább. Nem lesz emberélethosszon belül semmi amiből újraépíthetnénk valamit is. Ha most nem fordítjuk minden energiánkat a túlélésre való berendezkedésre, akkor később már nem lesz miből.
meta_ 2010.01.03. 13:55:04
Ez a környezeti katasztrófa lesz a végső az emberiség történetében. Kész. Nincs tovább. Nem lesz emberélethosszon belül semmi amiből újraépíthetnénk valamit is. Ha most nem fordítjuk minden energiánkat a túlélésre való berendezkedésre, akkor később már nem lesz miből.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.04. 14:35:20
@ifsz:
ifsz 2010.01.03. 15:45:22
Ha a rózsát nem hívód rózsának attól még szúr. Ha a boldogságot nem nevezed nevén, attól még életed értelme marad.
ifsz 2010.01.03. 15:45:22
Ha a rózsát nem hívód rózsának attól még szúr. Ha a boldogságot nem nevezed nevén, attól még életed értelme marad.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.04. 14:41:40
@birkasz:
birkasz 2010.01.03. 18:22:32
A boldogság? Táplálkozás és szex. A termékfetisiszta műanyagemberek bekaphatják. Aki nem értékeli e két dolgot, és folyamatosan hamis boldogságforrásokat keres az abnormális.
>Te egy igazi kis fasz vagy aki elgondolkodhatna magán. Maslow piramis legalja. Egy primitív ösztönlény, egy kutya vagy.
Dalai Láma abnormális, mi?
Van jó pár hamis boldogságforrás, de nem éppen ez a két legalja féle az "igazi" és "értékelendő".
(Annyiban viszont igazad van - csak akkor kurva szarul fogalmazol - hogy az ember egy biológiai lény, és míg nem nem táplálkozott, addig nem érdeklik magasabb célok. Lásd Einstein elbeszélését arról, hogy a vizelési ingere félbeszakította egy gondolatát.)
birkasz 2010.01.03. 18:22:32
A boldogság? Táplálkozás és szex. A termékfetisiszta műanyagemberek bekaphatják. Aki nem értékeli e két dolgot, és folyamatosan hamis boldogságforrásokat keres az abnormális.
>Te egy igazi kis fasz vagy aki elgondolkodhatna magán. Maslow piramis legalja. Egy primitív ösztönlény, egy kutya vagy.
Dalai Láma abnormális, mi?
Van jó pár hamis boldogságforrás, de nem éppen ez a két legalja féle az "igazi" és "értékelendő".
(Annyiban viszont igazad van - csak akkor kurva szarul fogalmazol - hogy az ember egy biológiai lény, és míg nem nem táplálkozott, addig nem érdeklik magasabb célok. Lásd Einstein elbeszélését arról, hogy a vizelési ingere félbeszakította egy gondolatát.)
dernarmot 2010.01.04. 15:02:29
hohoho csillapodjunk!
Attól hogy valaki nagyra értékeli a gasztronómia művészetét és a szerelemmel való teljes testi kiteljesülést, még nem nevezném kutyának.
azt tényleg vitatom, hogy csak ezek lennének a boldogság forrásai, de ugyanakkor szerintem azis egy igen egyszerű elképzelés, hogy egy konfortérzet elmélettel le lehetne írni egy ilyen összetett filozófiai fogalmat.
nyilván nem a dalai láma szidalmazása volt a cél, hanem a saját priotitásainak kifejezése.
mellesleg szerintem abban is igaza volt, hogy ami ösztönlényünkön túlmutató cselekvés azokhoz igen erős gazdasági érdekek fűződnek és minél feljebb mész a piramison annál nehezebb azokat magadnak megteremteni.
Attól hogy valaki nagyra értékeli a gasztronómia művészetét és a szerelemmel való teljes testi kiteljesülést, még nem nevezném kutyának.
azt tényleg vitatom, hogy csak ezek lennének a boldogság forrásai, de ugyanakkor szerintem azis egy igen egyszerű elképzelés, hogy egy konfortérzet elmélettel le lehetne írni egy ilyen összetett filozófiai fogalmat.
nyilván nem a dalai láma szidalmazása volt a cél, hanem a saját priotitásainak kifejezése.
mellesleg szerintem abban is igaza volt, hogy ami ösztönlényünkön túlmutató cselekvés azokhoz igen erős gazdasági érdekek fűződnek és minél feljebb mész a piramison annál nehezebb azokat magadnak megteremteni.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.04. 15:04:27
@ifsz:
ifsz 2010.01.04. 02:17:16
Hi Ifsz?
Nem érdekel téged véletlenül a buddhizmus? Egész sok kérdésedre választ kapnál! Úgy értem ok-okozati válaszokat, nem a többi vallásra jellemző "mert Isten úgy akarta"-féle válaszokat. A boldogság és annak valódisága vagy valótlansága az egyik fő tárgya a buddhizmus laikusok számára íródott témáinak.
ifsz 2010.01.04. 02:17:16
Hi Ifsz?
Nem érdekel téged véletlenül a buddhizmus? Egész sok kérdésedre választ kapnál! Úgy értem ok-okozati válaszokat, nem a többi vallásra jellemző "mert Isten úgy akarta"-féle válaszokat. A boldogság és annak valódisága vagy valótlansága az egyik fő tárgya a buddhizmus laikusok számára íródott témáinak.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.04. 15:08:35
@dernarmot:
Ő írt ilyet. Akkor viselje. Annyira meg legyen már szókincse, hogy ha kiteljesedést akar kifejezni akkor szeretkezést ír szex helyett és táplálkozást kaja helyett. De láthatóan nem az ember biológiai mivoltát akarta fejtegetni, hanem rögtön lesznobozta az ennél a kettőnél magasabb célokat kereső embereket.
Ő írt ilyet. Akkor viselje. Annyira meg legyen már szókincse, hogy ha kiteljesedést akar kifejezni akkor szeretkezést ír szex helyett és táplálkozást kaja helyett. De láthatóan nem az ember biológiai mivoltát akarta fejtegetni, hanem rögtön lesznobozta az ennél a kettőnél magasabb célokat kereső embereket.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.04. 15:11:27
@meta_:
meta_ 2010.01.04. 08:11:05
"Végülis mi már abban megegyeztünk, hogy a fogyasztás valami felszínes boldogság-keresés."
És hogy az elektromos autó nem megoldás.
meta_ 2010.01.04. 08:11:05
"Végülis mi már abban megegyeztünk, hogy a fogyasztás valami felszínes boldogság-keresés."
És hogy az elektromos autó nem megoldás.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.04. 15:22:47
@birkasz:
birkasz 2010.01.04. 08:26:02
@Martagon:
Tudatállapot. Melyet agyad vegyületei okoznak. És az tény, hogy ezek a vegyületek legnagyobb mennyiségben evés és szex közben termelődnek.
> Ima? Meditáció? Sport? Elmélyülés? Brain-storming? Munka? Szellemi munka? Szerintem fogalmad sincs mennyi magasabb szintű kiteljesedés van és mennyire ugyanannyi vagy még több vegyület keletkezik a szex és a kaja tudatállapotokon kívül. Feldmár András: A tudatállapotok szivárványa. Pont neked való!
Tudod ezek a dolgok amiket felsoroltál megint csak ipari elidegenitett civilizációnk "értelmiségi" embereinek agyszüleménye.
>Hmm. Szóval a pszichológia és annak egész tudománytörténete műértelmiségi és nem szolgálja az ember működésének és céljainak a jobb megértését. Értem...
Ha megkérdeznél egy "primitiv" törzsben élő embert, hogy neki mi a boldogság, valószinüleg azt válaszolná, hogy ha mindennap tud enni adni a gyermekeinek, asszonyának. Szóval fenn tudja tartani önmaga, és családja életét. Valószinüleg ő nem vágyik szeretetre, összetartozásra, mert neki ez magától értetődő, ebben nőtt fel. Az önmegvalósitás és a magasabb tudás elérése, meg megint csak egy agymosás, amiről az unatkozó elkényelmesedett társadalmunkban beszélnek az emberek.
>Teljesen félreérted a dolgot. Ne keverd a szezont a fazonnal! Az, hogy mit látsz egy életmódmagazinban nem keverendő össze a pszichológia vagy az etika által kikutatott eredményekkel. Ha ennyire leegyszerűsíted a dolgot, az kábé olyan mintha negligálnád a Dalai Lámát, mondván "agymosás a magasabb célokról beszélni".
>Egyél és szexelj tovább. Magyarán fogyassz és szaporodj. Csak akkor azt nem értem, mit keresel egy ökológiai blogon... ha nem magasabb célokat... mint a bolygó iránti felelősség, stb.
birkasz 2010.01.04. 08:26:02
@Martagon:
Tudatállapot. Melyet agyad vegyületei okoznak. És az tény, hogy ezek a vegyületek legnagyobb mennyiségben evés és szex közben termelődnek.
> Ima? Meditáció? Sport? Elmélyülés? Brain-storming? Munka? Szellemi munka? Szerintem fogalmad sincs mennyi magasabb szintű kiteljesedés van és mennyire ugyanannyi vagy még több vegyület keletkezik a szex és a kaja tudatállapotokon kívül. Feldmár András: A tudatállapotok szivárványa. Pont neked való!
Tudod ezek a dolgok amiket felsoroltál megint csak ipari elidegenitett civilizációnk "értelmiségi" embereinek agyszüleménye.
>Hmm. Szóval a pszichológia és annak egész tudománytörténete műértelmiségi és nem szolgálja az ember működésének és céljainak a jobb megértését. Értem...
Ha megkérdeznél egy "primitiv" törzsben élő embert, hogy neki mi a boldogság, valószinüleg azt válaszolná, hogy ha mindennap tud enni adni a gyermekeinek, asszonyának. Szóval fenn tudja tartani önmaga, és családja életét. Valószinüleg ő nem vágyik szeretetre, összetartozásra, mert neki ez magától értetődő, ebben nőtt fel. Az önmegvalósitás és a magasabb tudás elérése, meg megint csak egy agymosás, amiről az unatkozó elkényelmesedett társadalmunkban beszélnek az emberek.
>Teljesen félreérted a dolgot. Ne keverd a szezont a fazonnal! Az, hogy mit látsz egy életmódmagazinban nem keverendő össze a pszichológia vagy az etika által kikutatott eredményekkel. Ha ennyire leegyszerűsíted a dolgot, az kábé olyan mintha negligálnád a Dalai Lámát, mondván "agymosás a magasabb célokról beszélni".
>Egyél és szexelj tovább. Magyarán fogyassz és szaporodj. Csak akkor azt nem értem, mit keresel egy ökológiai blogon... ha nem magasabb célokat... mint a bolygó iránti felelősség, stb.
2010.01.04. 16:31:57
@birkasz (2010.01.04. 08:26:02):
Az általad leírt hormonális folyamatok egy jutalmazó / büntető rendszerként működnek. A modell szerint akkor termelődik boldogsághormon, amikor az egyed a programjának megfelelően viselkedik. Az állatok esetében ez leginkább biológiai program (már ott sem teljesen az, lsd. idomított állatok) így nagyjából igaz, hogy a jóllakotsághoz vagy a szaporodáshoz köthető náluk a "boldogság", de ha jól megnézed, már az állatoknál is megjelennek a virtuális javak, pl. csoportbéli rang, terület. Hozzánk képest annyi a szerencséjük, hogy nem alkotnak személyiséget maguknak, így nem tudatosulnak bennük a vágyaik, törekvéseik olyan fokon, mint az embereknél, emiatt aztán absztrakt fogalmakat sem alkotnak a magyarázatukra.
A primitív törzs, akiket bemutattál megint csak egy idealizált kép. Az igazi primitív törzs tagjának - miután gondoskodott a családjáról, és ebben kellő rutinja van - eszébe jut, hogy az unokáiról is gondoskodhatna. Azt is szeretné, ha a közösség, amelyben él tisztelné őt. Fel szeretne rá készülni, hogy az általa elért dolgokat a körülmények radikális változása esetén is megtarthassa, stb. Ezeket persze általában a közössége keretei közt kell megtennie és persze mindig akad a törzsön belül olyan is akinek az érdekei ellentétesek a mi kedvenc "vademberünk" érdekeivel. Emiatt kialakulnak a különböző szabályok, foglalkozások, tagolódik a társadalom. Adj gondolatban kellő időt a folyamatoknak és próbáld megtippelni a kimenetelüket. Nem akarom túl ragozni, Az ember tragédiája kiváló mű a probléma megértéséhez, a képzeletbeli primitív törzsünkben minden szereplő és kellék adott egy ilyen drámához.
@Pacsker:
"Ez a környezeti katasztrófa lesz a végső az emberiség történetében. Kész. Nincs tovább."
Én nem látom át teljes mértékben, hogy mennyire vagyunk az utolsó órában. Nem vagyok "klíma-szkeptikus" vagy ilyesmi, mindössze a jelenlegi folyamatok hatásait nem vagyok képes annyira felmérni, hogy ebből előre lássak valamit. Amúgy abban eléggé kételkedem, hogy azok képesek erre, akik mindenfélét jósólnak, de mindegy, mert cáfolni nem tudom őket. Amit viszont állítani merek, az az, hogy amennyiben igaz, hogy a teljes pusztulás elkerülésére valami radikális változásra volna szükség rövid időn belül (önszántunkból vagy nem, az mindegy most), akkor megszívtuk, mert jelenleg erre a civilizációnk nem képes.
A buddhizmusról meg annyit, hogy kedvelem a Buddhának tulajdonított gondolatokat, mert amit ismerek belőlük azok meglepően érvényesek és pontosan leírják a dolgokat a mai viszonyok között is. Viszont a buddhát meg az izmust nem nagyon sikerült fejben összeegyeztetnem :)
Az általad leírt hormonális folyamatok egy jutalmazó / büntető rendszerként működnek. A modell szerint akkor termelődik boldogsághormon, amikor az egyed a programjának megfelelően viselkedik. Az állatok esetében ez leginkább biológiai program (már ott sem teljesen az, lsd. idomított állatok) így nagyjából igaz, hogy a jóllakotsághoz vagy a szaporodáshoz köthető náluk a "boldogság", de ha jól megnézed, már az állatoknál is megjelennek a virtuális javak, pl. csoportbéli rang, terület. Hozzánk képest annyi a szerencséjük, hogy nem alkotnak személyiséget maguknak, így nem tudatosulnak bennük a vágyaik, törekvéseik olyan fokon, mint az embereknél, emiatt aztán absztrakt fogalmakat sem alkotnak a magyarázatukra.
A primitív törzs, akiket bemutattál megint csak egy idealizált kép. Az igazi primitív törzs tagjának - miután gondoskodott a családjáról, és ebben kellő rutinja van - eszébe jut, hogy az unokáiról is gondoskodhatna. Azt is szeretné, ha a közösség, amelyben él tisztelné őt. Fel szeretne rá készülni, hogy az általa elért dolgokat a körülmények radikális változása esetén is megtarthassa, stb. Ezeket persze általában a közössége keretei közt kell megtennie és persze mindig akad a törzsön belül olyan is akinek az érdekei ellentétesek a mi kedvenc "vademberünk" érdekeivel. Emiatt kialakulnak a különböző szabályok, foglalkozások, tagolódik a társadalom. Adj gondolatban kellő időt a folyamatoknak és próbáld megtippelni a kimenetelüket. Nem akarom túl ragozni, Az ember tragédiája kiváló mű a probléma megértéséhez, a képzeletbeli primitív törzsünkben minden szereplő és kellék adott egy ilyen drámához.
@Pacsker:
"Ez a környezeti katasztrófa lesz a végső az emberiség történetében. Kész. Nincs tovább."
Én nem látom át teljes mértékben, hogy mennyire vagyunk az utolsó órában. Nem vagyok "klíma-szkeptikus" vagy ilyesmi, mindössze a jelenlegi folyamatok hatásait nem vagyok képes annyira felmérni, hogy ebből előre lássak valamit. Amúgy abban eléggé kételkedem, hogy azok képesek erre, akik mindenfélét jósólnak, de mindegy, mert cáfolni nem tudom őket. Amit viszont állítani merek, az az, hogy amennyiben igaz, hogy a teljes pusztulás elkerülésére valami radikális változásra volna szükség rövid időn belül (önszántunkból vagy nem, az mindegy most), akkor megszívtuk, mert jelenleg erre a civilizációnk nem képes.
A buddhizmusról meg annyit, hogy kedvelem a Buddhának tulajdonított gondolatokat, mert amit ismerek belőlük azok meglepően érvényesek és pontosan leírják a dolgokat a mai viszonyok között is. Viszont a buddhát meg az izmust nem nagyon sikerült fejben összeegyeztetnem :)
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.04. 17:00:25
@ifsz:
Jókat írsz!
Hidd el a klímaváltozás tény. Sajnos az is tény, hogy nem olyan gyors, hogy a laikus is észhez kapjon. A gyorsaságról annyit (és a legtöbb klímaváltozást tagadó vélemény itt bukik meg), hogy földtörténeti (tehát év százmilliókban és évmilliárdokban mérhető) hosszúságú folyamatok változtak meg az ember hatására 200, 100 illetve manapság már 10 vagy 5 év alatt! Épp erre írtam, hogy ez lesz a végső. Én is gondolom sokszor, hogy úristen, nem leszünk képesek változtatni. És akkor még a vonat nem is azonnal áll meg, ha valaki meghúzza a vészféket: mindig még picit túlcsúszik! 2050-re csökkentsük a karbonkibocsátást? Gyerekek, ha holnaptól 0 lenne, sem tudjuk biztosan hogy regenerálódna-e még időben a rendszer!
Ha a "buddha-izmust" nem sikerült még összeilleszteni, akkor ajánlok egy ritkaságot. Hetényi Ernő: Buddhizmus a buddhológia tükrében. A címből is következtethetsz arra, hogy itt egy önvizsgálatról, egy önbemutatásról van szó a buddhizmusról magáról, a tudomány tükrében. Letisztult, régi vágású, sallangtól mentes szövegek.
Buddha tanításai meglepően érvényesek, ahogy mondod. Meglepően érvényesek anélkül, hogy megpróbálnánk belemagyarázni, hogy mennyire érvényesek. :D Buddha tanításaiba eddig senki nem próbált vallásháborút és a másik ember bántását belemagyarázni. Az a bajom a monoteista szent iratokkal, hogy hol ezért hol azért veszik elő. Valahogy nem stimmel számomra, hogy egyszer azért lobogtatják, mert "meg vagyon írva benne a szeretet" máskor meg azért "mert meg vagyon írva benne hogy 'ez már háborút követel'". Ugyanígy nem tetszik az sem, ahogy üldözték a tudósokat, most meg hirtelen minden vallási könyv arról szól, hogy már Jézus is zöld volt és a Biblia a legfőbb ökológiai tanítás :D ...
A buddhizmus a kezdettől fogva összhangot deklarált a természettel, még az élettelen természettel is.
A kereszténység az Assisi Nyilatkozatokban azt írja, hogy nem kell félni a globális felmelegedéstől, mert eljön a megváltó, a buddhizmus meg azt, hogy ok-okozat törvénye működik: ha amit most teszünk, tovább folytatjuk, annak súlyos következményei lesznek. Ennyi. Fikció vs. ráció.
Jókat írsz!
Hidd el a klímaváltozás tény. Sajnos az is tény, hogy nem olyan gyors, hogy a laikus is észhez kapjon. A gyorsaságról annyit (és a legtöbb klímaváltozást tagadó vélemény itt bukik meg), hogy földtörténeti (tehát év százmilliókban és évmilliárdokban mérhető) hosszúságú folyamatok változtak meg az ember hatására 200, 100 illetve manapság már 10 vagy 5 év alatt! Épp erre írtam, hogy ez lesz a végső. Én is gondolom sokszor, hogy úristen, nem leszünk képesek változtatni. És akkor még a vonat nem is azonnal áll meg, ha valaki meghúzza a vészféket: mindig még picit túlcsúszik! 2050-re csökkentsük a karbonkibocsátást? Gyerekek, ha holnaptól 0 lenne, sem tudjuk biztosan hogy regenerálódna-e még időben a rendszer!
Ha a "buddha-izmust" nem sikerült még összeilleszteni, akkor ajánlok egy ritkaságot. Hetényi Ernő: Buddhizmus a buddhológia tükrében. A címből is következtethetsz arra, hogy itt egy önvizsgálatról, egy önbemutatásról van szó a buddhizmusról magáról, a tudomány tükrében. Letisztult, régi vágású, sallangtól mentes szövegek.
Buddha tanításai meglepően érvényesek, ahogy mondod. Meglepően érvényesek anélkül, hogy megpróbálnánk belemagyarázni, hogy mennyire érvényesek. :D Buddha tanításaiba eddig senki nem próbált vallásháborút és a másik ember bántását belemagyarázni. Az a bajom a monoteista szent iratokkal, hogy hol ezért hol azért veszik elő. Valahogy nem stimmel számomra, hogy egyszer azért lobogtatják, mert "meg vagyon írva benne a szeretet" máskor meg azért "mert meg vagyon írva benne hogy 'ez már háborút követel'". Ugyanígy nem tetszik az sem, ahogy üldözték a tudósokat, most meg hirtelen minden vallási könyv arról szól, hogy már Jézus is zöld volt és a Biblia a legfőbb ökológiai tanítás :D ...
A buddhizmus a kezdettől fogva összhangot deklarált a természettel, még az élettelen természettel is.
A kereszténység az Assisi Nyilatkozatokban azt írja, hogy nem kell félni a globális felmelegedéstől, mert eljön a megváltó, a buddhizmus meg azt, hogy ok-okozat törvénye működik: ha amit most teszünk, tovább folytatjuk, annak súlyos következményei lesznek. Ennyi. Fikció vs. ráció.
2010.01.05. 11:27:21
@Pacsker: Nem is arról az oldaláról vannak kifogásaim, hogy ne lenne tény a klímaváltozás, de amennyire átlátom, a föld klímája egy kellően bonyolult rendszer, ezért elbizakodottnak érzem azokat, akik azt állítják hogy biztos előrejelzést tudnak adni a folyamatok jövőjéről és a jövőbeni hatásukról. Ettől függetlenül még lehet igazuk, de ott van a másik dolog, amit te is írsz, hogy nem lehet a CO2 kibocsájtáson rövid idő alatt érdemben változtatni és valószínűleg az sem segítene sokat, ha holnaptól teljesen megszűnne.
Amit én sokkal nagyobb bűnnek érzek a CO2 kibocsátásnál, az az erőforrások mérhetetlen pazarlása és az ezzel járó szemetelés - a rengeteg élelmiszer ami a kukában végzi, a csomagolási mánia, a használati tárgyak rövid távra tervezése, az ivóvíz felelőtlen kezelése stb. Valahogy a sors iróniájának érzem, ha ezek mellett tényleg a CO2 lesz a vesztünk.
A könyvajánlót köszönöm, ígéretesnek tűnik :)
Amit én sokkal nagyobb bűnnek érzek a CO2 kibocsátásnál, az az erőforrások mérhetetlen pazarlása és az ezzel járó szemetelés - a rengeteg élelmiszer ami a kukában végzi, a csomagolási mánia, a használati tárgyak rövid távra tervezése, az ivóvíz felelőtlen kezelése stb. Valahogy a sors iróniájának érzem, ha ezek mellett tényleg a CO2 lesz a vesztünk.
A könyvajánlót köszönöm, ígéretesnek tűnik :)
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.05. 13:01:24
@ifsz:
"CO2 kibocsájtáson rövid idő alatt érdemben változtatni és valószínűleg az sem segítene sokat, ha holnaptól teljesen megszűnne."
Bocs a sarkos példáért, de ha látsz egy értékes magyar szürkemarha-gulyát, ami a száguldó vonat útját keresztezi épp, akkor nem húznád meg a vészféket? Persze, hogy elütnél 10-et, de reménykedjünk már abban, hogy a maradék állomány tud majd annyit, úgy, és olyanul szaporodni, hogy a csorda egy idő után újra teljes (genetikai stabilitású) fényében ragyogjon. Szóval igen is szűnjön meg minél hamarabb az összes CO2 kibocsátás, annál kisebb bajunk lesz!
"CO2 kibocsájtáson rövid idő alatt érdemben változtatni és valószínűleg az sem segítene sokat, ha holnaptól teljesen megszűnne."
Bocs a sarkos példáért, de ha látsz egy értékes magyar szürkemarha-gulyát, ami a száguldó vonat útját keresztezi épp, akkor nem húznád meg a vészféket? Persze, hogy elütnél 10-et, de reménykedjünk már abban, hogy a maradék állomány tud majd annyit, úgy, és olyanul szaporodni, hogy a csorda egy idő után újra teljes (genetikai stabilitású) fényében ragyogjon. Szóval igen is szűnjön meg minél hamarabb az összes CO2 kibocsátás, annál kisebb bajunk lesz!
2010.01.05. 13:35:47
@Pacsker: Ez igaz, csak a csökkentés nem olyan egyszerű, mint egy vészfék behúzása. Iparágakat megszüntetni vagy a működésüket gyökeresen átalakítani nem lehet egyik napról a másikra és egy ember is sokként éli meg, ha radikálisan változtatni kell az életmódján. Még egy olyan országban, mint Kína sem tudna a vezetés egy ilyen döntésnek egykönnyen érvényt szerezni. Nem csoda, hogy nem járt sikerrel a tavalyi klíma konferencia, a résztvevők nagyon jól tudták, hogy az ilyen dolgokat nem lehet adminisztratív úton meghatározni, pofavizit és médiacirkusz volt az egész.
s. o. · http://greenr.blog.hu 2010.01.05. 14:05:45
Az elektromos autó abszolút nem új dolog- bár ez ebből a reklámból nem derül ki. Már a 90-es évek elején is gyártottak ilyeneket. Van erről egy film: Who Killed The Electric Car? Tudtommal a 80-as években Magyarországon találták fel a hidrolízissel hajtott autót, de ha ezek a találmányok elterjedtek volna, akkor kinek van igénye a General Motorsra, meg ennyi olajra?
Szerintem senki sem direkt károsítja a környezetét, hanem öntudatlanul követ egy ideálisnak bemutatott emberképet. Amikor az ipari forradalommal elkezdődött a nagymértékű környezetrombolás, akkor az emberek mindezt fejlődésként élték meg. Bár rombolták a környezetüket, az életszínvonal nőtt, a társadalmi különbségek csökkentek, a halálozási ráta csökkent, stb. Az uralkodó erők nem számoltak a környezetpusztítás következményeivel, ez volt az igazi technokrata felfogás, a cél az ipari fejlődés volt, és ez vezetett el oda,ahol ma tartunk: tömeggyártás, tömegtermelés, tömegigény, tömegmédia = tömegtársadalom.
Véleményem szerint pontosan ezt a "tömegfilozófiát" kell megszüntetni, mert ez vált tarthatatlanná. A lokalitásra kell helyezni a hangsúlyt, a közösségi életre, a kicsiben, helyben való gondolkodásra.
Amíg az emberek fentről várják a megoldást,addig nem is hiszem, hogy lesz változás. Be kell látni, hogy a média szerepe nagyon jelentős, mert a médiában sugárzott képek, viselkedésmód jelenik meg példaképpen az embereknek, a médiát pedig pontosan azok az emberek birtokolják, akiknek gazdaságilag érdekükben áll fenntartani a jelenlegi rendszert. Az internet a tévével és a rádióval szemben egy új alternatíva, de nem ért még el minden embert, és sajnos itt is többségében ugyanarra buzdítanak, amire a tévében, azazhogy "fogyassz!", pedig arra kellene, hogy "gondolkodj!".
A befolyásoló eszközöket rossz célokra használják, és így jutunk el az önző ösztönlény szintjére, hogy nem törődünk senkivel, csak magunkkal, a saját életünkkel, dolgozunk, eszünk, alszunk, szexelünk, és ennyi, ennyi az élet. De ez nem élet, ez csak létezés, ez csak vegetálás.
A felelősségvállalást kellene megtanulnunk és megtanítanunk egymásnak, hogy önmagunkért, társainkért és a természeti környezetünkért is egyformán vagyunk felelősek.
Szerintem üdvözlendő bármilyen ötlet, ami környezetvédő, de ez a reklám is csak a fogyasztásra ösztönöz, nem a gondolkodásra.
Szerintem senki sem direkt károsítja a környezetét, hanem öntudatlanul követ egy ideálisnak bemutatott emberképet. Amikor az ipari forradalommal elkezdődött a nagymértékű környezetrombolás, akkor az emberek mindezt fejlődésként élték meg. Bár rombolták a környezetüket, az életszínvonal nőtt, a társadalmi különbségek csökkentek, a halálozási ráta csökkent, stb. Az uralkodó erők nem számoltak a környezetpusztítás következményeivel, ez volt az igazi technokrata felfogás, a cél az ipari fejlődés volt, és ez vezetett el oda,ahol ma tartunk: tömeggyártás, tömegtermelés, tömegigény, tömegmédia = tömegtársadalom.
Véleményem szerint pontosan ezt a "tömegfilozófiát" kell megszüntetni, mert ez vált tarthatatlanná. A lokalitásra kell helyezni a hangsúlyt, a közösségi életre, a kicsiben, helyben való gondolkodásra.
Amíg az emberek fentről várják a megoldást,addig nem is hiszem, hogy lesz változás. Be kell látni, hogy a média szerepe nagyon jelentős, mert a médiában sugárzott képek, viselkedésmód jelenik meg példaképpen az embereknek, a médiát pedig pontosan azok az emberek birtokolják, akiknek gazdaságilag érdekükben áll fenntartani a jelenlegi rendszert. Az internet a tévével és a rádióval szemben egy új alternatíva, de nem ért még el minden embert, és sajnos itt is többségében ugyanarra buzdítanak, amire a tévében, azazhogy "fogyassz!", pedig arra kellene, hogy "gondolkodj!".
A befolyásoló eszközöket rossz célokra használják, és így jutunk el az önző ösztönlény szintjére, hogy nem törődünk senkivel, csak magunkkal, a saját életünkkel, dolgozunk, eszünk, alszunk, szexelünk, és ennyi, ennyi az élet. De ez nem élet, ez csak létezés, ez csak vegetálás.
A felelősségvállalást kellene megtanulnunk és megtanítanunk egymásnak, hogy önmagunkért, társainkért és a természeti környezetünkért is egyformán vagyunk felelősek.
Szerintem üdvözlendő bármilyen ötlet, ami környezetvédő, de ez a reklám is csak a fogyasztásra ösztönöz, nem a gondolkodásra.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.05. 14:49:03
@s. o.:
Teljesen lenyűgöztél az írásoddal! Nagyon jól látod és láttatod a helyzetet! Köszönöm a kommentárt.
Teljesen lenyűgöztél az írásoddal! Nagyon jól látod és láttatod a helyzetet! Köszönöm a kommentárt.
meta_ · http://greenr.blog.hu/ 2010.01.05. 16:31:59
@s. o.:
Az ipari forrdalom éppen növelte a társadalmi különbségeket. Az uralkodó paradigma az volt, hogy nemsokára jó lesz, és sajnos emiatt el kell viseli a jelenbeni problémákat. Előbb-utóbb a piac megoldja a társadalmi problémákat. Az élet minősége sajnos nem lett jobb, mennyiségi feltételek javultak.
Aztán jöttek a munkásmozgalmak stb, stb.
Viszont igenis vannak tudatosan környezetrombolók. Például az ipari termelés legtöbb ágazata környezetromboló, és ezek többsége nem emberszeretetből fejleszti a környezetkímélő technológiát, hanem az állami előírások miatt. És ezek a cégek oda telepítik/telepítették vállalataikat, ahol nincsenek szigorú környezetvédelmi előírások, vagy nem tartatják be azokat az állam.
Annyiban igaz az állításod, hogy Nyugat-Európában nem szívesen szennyezik a környezetüket a nyugatiak. Máshol meg nagyon szívesen.
Az ipari forrdalom éppen növelte a társadalmi különbségeket. Az uralkodó paradigma az volt, hogy nemsokára jó lesz, és sajnos emiatt el kell viseli a jelenbeni problémákat. Előbb-utóbb a piac megoldja a társadalmi problémákat. Az élet minősége sajnos nem lett jobb, mennyiségi feltételek javultak.
Aztán jöttek a munkásmozgalmak stb, stb.
Viszont igenis vannak tudatosan környezetrombolók. Például az ipari termelés legtöbb ágazata környezetromboló, és ezek többsége nem emberszeretetből fejleszti a környezetkímélő technológiát, hanem az állami előírások miatt. És ezek a cégek oda telepítik/telepítették vállalataikat, ahol nincsenek szigorú környezetvédelmi előírások, vagy nem tartatják be azokat az állam.
Annyiban igaz az állításod, hogy Nyugat-Európában nem szívesen szennyezik a környezetüket a nyugatiak. Máshol meg nagyon szívesen.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.01.05. 16:48:31
@meta_:
Igen igen. Én úgy értettem, hogy "úgy tűnt", "azt kommunikálták", hogy "csökkenni fognak a különbségek".
Tény, hogy nem mostanra jöttünk rá, hogy mennyire környezetszennyezőek a vállalatok, hanem sokkal korábban. De a kezdetek kezdetén, az ipari forradalomkor azért még nem tudták, hogy ez ide fog vezetni, nem?
Igen igen. Én úgy értettem, hogy "úgy tűnt", "azt kommunikálták", hogy "csökkenni fognak a különbségek".
Tény, hogy nem mostanra jöttünk rá, hogy mennyire környezetszennyezőek a vállalatok, hanem sokkal korábban. De a kezdetek kezdetén, az ipari forradalomkor azért még nem tudták, hogy ez ide fog vezetni, nem?
s. o. · http://greenr.blog.hu 2010.01.05. 16:53:47
@meta_: Az egyes társadalmi rétegek közti különbségek csökkentek.
Az élet minősége jobb lett: az orvostudomány fejlődése által védekezni tudtak a járványok ellen, bevezették az egészségügyi előírásokat, korábbi betegségeket orvosolni tudtak. A szociális törvények és jóléti intézkedések is a társadalmi rétegek egymáshoz való közelítését tűzték ki célul: a leszakadást akarták megakadályozni. A munkaidő szabályozásával, és a technológiai fejlődéssel megjelent a szabadidő is. Mi ez, ha nem pozitív változás?
Nem pártolom ezeket a dolgokat, de a "minden rosszban van valami jó" elv erre is érvényes.
Azt sem vitatom, hogy vannak tudatosan környezetrombolók, de ezek nem egyének, hanem vállalatok vezetői, közösségek, akiknek gazdasági érdekük fűződik ehhez.
Az élet minősége jobb lett: az orvostudomány fejlődése által védekezni tudtak a járványok ellen, bevezették az egészségügyi előírásokat, korábbi betegségeket orvosolni tudtak. A szociális törvények és jóléti intézkedések is a társadalmi rétegek egymáshoz való közelítését tűzték ki célul: a leszakadást akarták megakadályozni. A munkaidő szabályozásával, és a technológiai fejlődéssel megjelent a szabadidő is. Mi ez, ha nem pozitív változás?
Nem pártolom ezeket a dolgokat, de a "minden rosszban van valami jó" elv erre is érvényes.
Azt sem vitatom, hogy vannak tudatosan környezetrombolók, de ezek nem egyének, hanem vállalatok vezetői, közösségek, akiknek gazdasági érdekük fűződik ehhez.
mosógépes · http://www.mosogepszerelo.uw.hu 2010.01.08. 00:42:30
Szerintem azért nem terjedtek el a nem kőolaj alapú autók, mert bár ennek már biztosan létezik alternatívája egy páncélszekrény mélyén évtizedek óta, a páncél kulcsa vmelyik k.olaj nagyhatalomnál van...
