A Planet Mu kiadónál serénykedő IDM-et játszó edIT-től az LTLP című szám váltja ki bennünk, a fogyasztói társadalom és a világgazdasági válság (végre) plázákba is begyűrűző hatásait látva, a katarzist.
Eme bejegyzést az alábbi videó ihlette. Arra jutottam, hogy remek példája annak, minek a szemléltetésével lehetne az embereket visszailleszteni a természettel harmóniában való élés állapotába. Ugyanis gyakran elfelejtjük, hogy mi forog mi körül!
(Sajnos) sokszor magamből indulok ki. Azt gondolom, hogy más is rendelkezik olyan tapasztalattal, mint én. Azt hiszem, hogy ezek a dolgok maguktól értetődőek, pedig egyre inkább rájövök, hogy nem így van.
Mielőtt egyetemre kerültem volna, ahogy kinéztem az ablakon utazásaim kapcsán, zöld elsuhanó masszát láttam, összefolyó tájat, "zöld", "kopár", "növényzet" vagy "erdő" címmel illetve. Az egyetem óta más a helyzet. A világ már nem folyik össze, meg tudok nevezni egyedeket, folyamatokat, foglmakat. A világ kezdi egy(ik) érthető arcát mutatni. A "táj" már nem egyszerűen "táj", hanem gépekkel sorba ültetett nyíres védősávval határolt, gépekkel sorba ültetett őszi kalászos, domboldalon elhelyezkedve, ezért a helytelen agrotechnológia miatt a vízerózió folytán foltosan kifehéredett, lemosódott humuszréteggel rendelkező emberművelte mezőgazdasági kultúrtáj.
Ezek tanulható dolgok. De vannak olyanok, amiket nem tanítanak, tudjuk, hogy vannak, de keves veszik észre az összefüggéseket. Kevesen látják a színfalak mögött, hogy egy bolygón vagyunk, ami az univerzum egy apró pontja. Hogy az éjszaka nem a városfénnyel telített félsötét állapot, hanem az idő továbbpereg és ez alatt is az átellenes féltekén a Föld tovább pusztul.
Ezt segíti belátni szerintem a Monty Python csapat Az élet értelme című filmjének eme jelenete. (Magyar fordítás a videó alatt.)
Az emberek hűlyék, bolondok, kretének, És úgy tűnik, nem lehet rosszabb az élet, Akkor jusson eszébe, hogy e bolygó,amin állunk, 1500-zal suhan,30 km-rel pörög másodpercenként. És ott a Nap, amely mindennek erőt ad A Nap, Ön és én, A csillagok s minden fény, Szupersebességgel mozognak, Egy spirálgalaxisban, óránként 65 ezerrel Amit nem hívunk másként, mint Tejútnak. Galaxisunkban 100 milliárdnyi csillag van, 100 ezer fényév hosszúságban, Közepén kicsúcsosodik,ott 16 ezer fényév vastag, De ahol mi állunk, csak 3 ezer van, 30 ezer fényévre vagyunk a kőzépponttól, Kőrbeforgunk minden 200 millió évben, És galaxisunk csak egyetlen egy a milliószor billióból, Ebben a csodálatos, táguló univerzumban. A világegyetem egyre tágul és tágul, Minden lehetséges irányba, Fénysebességgel, mint Ön is jól tudja, 20 millió km-rel percenként,így a leggyorsabb az univerzumban. Emlékezzen rá, mikor kicsi és bizonytalan, Mily csodálatos volt szűletése, És imádkozzon,hogy legyen intelligencia a Főldőn kívűl, Mert itt lenn nincs már túró se!
Egyszer már (a béketüntetés előtti napon posztoltam) szó volt az ügyről, valamint már egy márciusi és egy mostani index cikk is olvasható, de most videóanyagban fejtődik ki, miért kell A Velencei-tavat megvédeni.
Barangolásom alatt bukkantam a Lokális Klímaváltozás blogon a német Zöld párt (Bündnis'90/Die Grünen) aktuális kampányvideójára. Alapfokú képzés a gazdasági és természeti válságról. "Interkulturális lábjegyzet: 1:13-nál a nagy piros háromszög a német munkaügyi hivatal ("Arbeitsamt") jelképe."
Valamint szintén német zöld találmány a kampány zöld falragacs mohából (képek itt és itt). Egy sör-cukor keverékkel mohát ragasztanak a falra, és az elképzelés szerint a moha ott marad és egy idejig tovább tud nőni.
Valamint szintén német zöld találmány a kampány zöld falragacs mohából (képek 
Utolsó kommentek