Vár a felfedezni váró tudomány, izgató rejtély és emésztő kétely. Na? Na? Vajon tényleg mi hoztuk létre? Tényleg ártalmas? Jé, műanyag palackok! Öl? Ez képes ölni? Toxinok? Nofene, mi jöhet még?...
Ez 2009 Beagle-je, de nem a külön utakon elvolválódottság miatti diverzitást fog felfedezni, hanem az ember által létrehozott halál és pusztítás legszerteágazóbb formáit.
Az persze egy nagyon érdekes kérdés, hogy miért nincs a wikipédiának, a google-nek, vagy az egész internetnek(!) egyetlen felülnézeti, vagy valós pozíciót bemutató képe, de ha tudományos kutatás céljából elindult két hajó a TENGEREN (ez nem egy határok nélküli NASA űrkutatás :D), akkor ez bizonyos, hogy nem mítosz!
"Válság, fenntartható fejlődés és a jövő, ami nincs is?
Fenntartható fejlődés vagy fenntarthatatlan fogyasztás? Meddig lehet a jövő teljesítményéből, hitelekkel biztosítani a jelen fogyasztását? Meddig élhetünk vissza a környezettel, és mikor mondhatjuk ki, hogy feléltük a jövőnket? Igaz-e, hogy a gazdasági válság valójában az előszele egy ökológiai válságnak? Lehet-e a környezetvédelem a válság nyertese? És valóban a kiút egy drámai és gyökeres életmódváltás lesz? A stúdióban: Gyulai Iván ökológus és Vida Gábor akadémikus."
Mindezekhez csupán egy természetvédő mérnök szaktársam mejegyzése párosítható kitűnően: "Mindenki azt mondja, felgyorsultak a világ, pörögnek a dolgok. Hát majd mi teszünk róla, hogy lelassuljon!"
Eme bejegyzést az alábbi videó ihlette. Arra jutottam, hogy remek példája annak, minek a szemléltetésével lehetne az embereket visszailleszteni a természettel harmóniában való élés állapotába. Ugyanis gyakran elfelejtjük, hogy mi forog mi körül!
(Sajnos) sokszor magamből indulok ki. Azt gondolom, hogy más is rendelkezik olyan tapasztalattal, mint én. Azt hiszem, hogy ezek a dolgok maguktól értetődőek, pedig egyre inkább rájövök, hogy nem így van.
Mielőtt egyetemre kerültem volna, ahogy kinéztem az ablakon utazásaim kapcsán, zöld elsuhanó masszát láttam, összefolyó tájat, "zöld", "kopár", "növényzet" vagy "erdő" címmel illetve. Az egyetem óta más a helyzet. A világ már nem folyik össze, meg tudok nevezni egyedeket, folyamatokat, foglmakat. A világ kezdi egy(ik) érthető arcát mutatni. A "táj" már nem egyszerűen "táj", hanem gépekkel sorba ültetett nyíres védősávval határolt, gépekkel sorba ültetett őszi kalászos, domboldalon elhelyezkedve, ezért a helytelen agrotechnológia miatt a vízerózió folytán foltosan kifehéredett, lemosódott humuszréteggel rendelkező emberművelte mezőgazdasági kultúrtáj.
Ezek tanulható dolgok. De vannak olyanok, amiket nem tanítanak, tudjuk, hogy vannak, de keves veszik észre az összefüggéseket. Kevesen látják a színfalak mögött, hogy egy bolygón vagyunk, ami az univerzum egy apró pontja. Hogy az éjszaka nem a városfénnyel telített félsötét állapot, hanem az idő továbbpereg és ez alatt is az átellenes féltekén a Föld tovább pusztul.
Ezt segíti belátni szerintem a Monty Python csapat Az élet értelme című filmjének eme jelenete. (Magyar fordítás a videó alatt.)
Az emberek hűlyék, bolondok, kretének, És úgy tűnik, nem lehet rosszabb az élet, Akkor jusson eszébe, hogy e bolygó,amin állunk, 1500-zal suhan,30 km-rel pörög másodpercenként. És ott a Nap, amely mindennek erőt ad A Nap, Ön és én, A csillagok s minden fény, Szupersebességgel mozognak, Egy spirálgalaxisban, óránként 65 ezerrel Amit nem hívunk másként, mint Tejútnak. Galaxisunkban 100 milliárdnyi csillag van, 100 ezer fényév hosszúságban, Közepén kicsúcsosodik,ott 16 ezer fényév vastag, De ahol mi állunk, csak 3 ezer van, 30 ezer fényévre vagyunk a kőzépponttól, Kőrbeforgunk minden 200 millió évben, És galaxisunk csak egyetlen egy a milliószor billióból, Ebben a csodálatos, táguló univerzumban. A világegyetem egyre tágul és tágul, Minden lehetséges irányba, Fénysebességgel, mint Ön is jól tudja, 20 millió km-rel percenként,így a leggyorsabb az univerzumban. Emlékezzen rá, mikor kicsi és bizonytalan, Mily csodálatos volt szűletése, És imádkozzon,hogy legyen intelligencia a Főldőn kívűl, Mert itt lenn nincs már túró se!
A mai természetfilmes csatornák természet(et destruktivizáló) filmjeiről esik itt pár szó.
"„Hajsza és menekülés”, „Gyönyörű és halálos”, „A természet lélegzetelállító katasztrófái”, „A természet erőpróbái”, „Szépség és borzalom, látványosság...” – a videokazettán hozzáférhető posztmodern természetfilm hónapokon át futtatott tévéreklámja mintha a Schwarzenegger-mozik előzeteseinek retorikáját, stílusát, világképét idézné." - Itt lehet tovább olvasni!
Már hivatkoztam erre az írásra egyszer, de felmerült bennem a kétely, hogy talán nem nézték meg, ezért megér egy külön ajánló posztot. Tulajdonképpen ITT nyújtok kommentálási lehetőséget, az OTT leírtakhoz.
Nagyon fontosnak tartom a cikk ismretetét és saját szabad asszociációtok általi továbbgondololását, ahhoz, hogy belássátok mennyire SZAR, amivel teletömik a fejeteket, ha a Discovery, Spektrum, National Geographic hármast nézitek minden kritikai érzék nélkül.
Igen csak felhúzódott jobb szemöldököm mikor a Tönkre Vágva (Nem szégyellik ezt a címet adni már magának a műsornak sem! Természet. Neked. Arcodba. Tönkrevágva.) Discovery-s műsör promója megütötte füleim. Hmm. Favágók. Propagálva! Leigázzuk a megzabolázhatatlant, mondhatnánk így is. Még jobban, még több géppel, még többet. Persze ne felejtsük elmondani, hogy ez mennyire JÓ dolog! Figyeljétek majd meg a magyar reklámkját, addig is itt az ugyanerre építkező angol!
(A magyar reklámból: "Csatlakozzon hozzájuk a természet helyett! Egy pillanatra se lankadjon a figylme, mert ennek a műsornak minden perce csupa izgalom! Ahol fákat vágnak, ott sok a Doscovery kamera! Kemény fiúknak való!") - Úr Isten! Nyááá! Baltát a fejükbe!
1. epizód: Mocsárvágás Bobby Goodson veterán favágó egy mocsár kellős közepén aprítja a fát. A kitermelést némileg nehezíti, hogy a futóhomokos láp időnként elnyeli a kitermelőgépeket és a modern technikát.
Talán azért lett ott mocsár, mert a kivágott fák nélkül a talajból, nincs ami az esőerdő lezúduló vizét "eligya"? Konkrét helyoldalakat mos le a csapadék a növényzet hiányában és erre szép példák vannak hazánkban is.
Mellesleg a Természettudományi Múzeum sem ritkítja a sort, amilyen programokkal, reklámokkal előrukkol az ennek a vonalnak a folytatása. Pörgés, predátorok, hajsza, stb. Bkv buszok oldalán mindenhol, hogy a keresztény sikola tanító nénije is jól lássa, vigye csak a gyerekeket, tanulják meg mi a vicsorító agyar. A(z) Természettudományi Múzeum Okkultista Múzeum, és hogy miért lett ez a neve, erről bővebben ebben a cikkben és a hozzáfűzött kommentekből lehet tájékozódni.
Az előbbi posztban bemutatott TITOK (Tevékeny Ifjak a Természet Oltalmáért és a Közösségért) közösség weboldaláról szemezgetve íme egy nem mindennapi írás: A Végjáték Premisszái. Derrick Jensen az író és Jankó András fordította (köszönjük!) le magyarra.
Igaznak tűnhet a vád a zöldségek felé, hogy csak problémafeltárnak, századszorra is kifejtenek, semmi konkrét újat a gyakorlatban nem mutatnak. De ne higgyünk az ilyen vádaknak. (Véleményem szerint addig még nem lehet megnyugodni amíg még ezek az információk sem jutottak el az emberiség nagyjának tudatába!) Még csak meg se fontoljuk, hogy van-e alapja. Csupán körbe kell nézni mennyi fiatal kezd felismerésre jutni, mennyien kezdik életüket a város helyett a természettel harmóniában élni, számos ökofalut alapítottak, ahol a környezettudatos életmódot szinte ingyen a táborokban a fenekünk alá tolják tanítják. Alternatív, lokális és közösségi megoldássokkal is tele van az összes valamire való civil szervezet! Hadd ne mondjam kik és milyen módon akarják mindezek megvalósulását mégis akadályozni!
"Azért nevezi könyve logikájának gerincét képező állításait premisszáknak (előfeltevés), mert ezekből kiindulva következtet, és bár sok rengeteg példát ad maguknak a premisszáknak az illusztrálására is, de az azokról való döntést az olvasóra bízza."
Ajánlónak itt az első három, utánna a tovább gombra kattintva lehet a forrásoldalon elolvasni.
"Első premissza: A civilizáció nem fenntartható, és sose lehet az. Ez különösen igaz az ipari civilizációra.
Második premissza: A hagyományos közösségek ritkán engedik át vagy adják el önszántukból a közösségük alapját jelentő erőforrásokat, amíg a közösségüket fel nem bomlasztják. Ezenkívül nem hajlandók hagyni, hogy más erőforrások – arany, olaj stb. – kitermelése érdekében kárt tegyenek a földjeikben. Ebből következik, hogy aki igényt tart az erőforrásokra, annak minden tőle telhetőt meg kell tennie a hagyományos közösségek szétrombolásához.
Harmadik premissza: Az életmódunk – az ipari civilizáció – alapja és előfeltétele az állandó és széleskörű erőszak, ami nélkül nagyon gyorsan összeomlana."
Mellesleg a 
programokkal, reklámokkal előrukkol az ennek a vonalnak a folytatása. Pörgés, predátorok, hajsza, stb. Bkv buszok oldalán mindenhol, hogy a keresztény sikola tanító nénije is jól lássa, vigye csak a gyerekeket, tanulják meg mi a vicsorító agyar. A(z) 
Utolsó kommentek