Amit az első hó valósága fed

Martagon         2010.11.27.

Az idén is késve érkezett meg hazánkba a hó, a mai nap viszont a Nyugat-Mátrában végre maradandó nyomát élvezhetjük. A reggeli meglepetés örömére délelőtt túrázni indultam, hogy lencsevégre kapjam a téli tájat. A barangolás során azonban újabb meglepetésben volt részem, mikor a sziklás hegyoldalban, virágzó fekete kökörcsineket (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) találtam. Mert, hogy ez a kép nem photoshop! Ilyen az elmúlt pár milliárd évben nem volt! Kökörcsin hóban?!

E fotó láttán, kérem ismételjék velem együtt a médiából és az olajcégek vezetőinek szájából folyó jól ismert mantrát:

--------------------------------
„Nincs klímaváltozás, nincs klímaváltozás,
nem mi okozzuk, nem mi okozzuk,
csupán alkalmazkodni kell hozzá, csupán alkalmazkodni kell hozzá,
mindent meg lehet oldani technológiailag, mindent meg lehet oldani technológiailag,
nem kell változtatni az kultúránkon, nem kell változtatni az kultúránkon.”

--------------------------------

A fekete kökörcsin a sziklagyepek védett kora tavaszi(!) ritkasága. Elgondolkodtató, hogy gyöktörzséből miért fejlődtek ki késő ősszel a hosszú tőlevelek, majd a tőkocsányok csúcsán bókoló virágok. A legegyszerűbb válasz az, hogy mert már a növények is megbolondultak. Igazából csak közvetlen érintettjei a klímaváltozás hatásának.

Az elmúlt évtizedekben már megfigyelhető a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatása a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra – egyed-, populáció-, faj-, biom- és globális bioszféra szinteken egyaránt. A globális klímaváltozás évszázadunk egyik legjelentősebb és legfontosabb ökológiai problémája (IPCC 2007)! Fontosságát és hatását az adja, hogy a globális társadalom egészének létfeltételeit alapvetően érinti (Harnos et. al 2008). Tehát az ökológiai alapjelenségek közül a klímaváltozás legerőteljesebben a szezonális közösségdinamikát és annak egyik fontos tényezőjét az egyes fajok fenológiai viszonyait formálja át (Schwartz, 2003, Vadadi et. al 2008). Továbbiakban lásd: Természetvédelem.hu - Élőlivlág és éghajlatváltozás.

Nem lehet elégszer elmondani, hogy a klímaváltozásban mindenki érintett, ezért mindenkinek tennie kellene az ellen, hogy tovább fokozódjon. Politiákért felelős társadalom, szubszidiaritás, közösségelvűség, küzdés a közjóért a magánjóval szemben, és persze a haladásba, a "fenntartható fejlődésbe" vetett hit feladása! Hiszen ha valami úgy növekszik, hogy közben az élet alapjait semmisíti meg, az nem fejlődés, akkor meg minek fenntartani?!!!

Sándor Anita
természetvédelmi mérnök, SZIE KTI

         szólj hozzá

Címkék: tudomány klíma természetvédelem ökológia kökörcsin fenológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Őszi zöld hírözön - 4. adag

PPJ         2010.11.18.

Megzavarodott madarak - Greenfo

A nyári hideg, illetve az októberben és novemberben tapasztalható szokatlanul meleg időjárás a madarak bioritmusát is megzavarta. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársaihoz számos bejelentés érkezett az állatok megszokottól eltérő viselkedésformáiról.

http://static.nol.hu/media/picture/31/22/47/000472231-1662-600f.jpgAz anyaméhbe hatoló szmog - NOL

A mindenütt jelen lévő vegyi anyagok már születésünk előtt is károsítanak. Korrekt laboratóriumi és genetikai vizsgálatokkal bebizonyították, hogy az anyaméhben fejlődő magzat sem védett a kemikáliák toxikus hatásaival szemben.

A szmog a spermákat is fojtogatja - Greenfo

A nyári moszkvai szmog és a hosszú, 40 fokos hőség sok férfi nemzőképességét csökkentette, és sokakat átmenetileg teljesen alkalmatlanná tett a gyermeknemzésre - derült ki a nyár előtt és után vett spermapróbákkal a Szecsenov Orvostudományi Egyetemen végzett vizsgálatokból.

(Fenntartható fejlődésről és jövő generációkról értelmetlen beszélni mindaddig, amíg a műtrágyákkal szennyezett ivóvíz, a szermaradványokkal szennyezett étel, az anya testéből az anyatejbe oldódó mérgek és a városi levegő "üde frissessége" mind-mind "segíti a helyes fejlődésben" a csecsemőket, a jövő embereit és azok "előállításában" fontos ivarszervek és ivarsejtek épségét. Ha ezen nem változtatunk, akkor aláírtuk a saját kipusztulásunkat.... - szerkesztői megjegyzés)

Egyre több európai ellenzi a GénMódosított ételeket - Greenfo

Az új, biotechnológiával kapcsolatos Eurobarométer szerint tovább nőtt a génmódosítást ellenző európaiak aránya. Az európaiak 61%-a ellenzi a génmanipulált (GM) ételek terjedését Európában. (Tehát semmi alapja nincs a GMO lobbista akadémiának és hazai kutatóknak, mikor azt mondják, hogy nő a vágy az ilyen termékek iránt! - szerk. megj.)

Ősféregben az agykéreg alapja - NOL

Emberi felsőbbrendűségünket újabb csapás érte a heidelbergi molekuláris biológusok megállapításával, miszerint agyunkat a tengeri gyűrűsférgektől örököltük.

http://greenfo.hu/fotok/kiskepek/noszirom_homoki.jpgHogyan "toljunk el" egy védett területet? - Greenfo (ebben meg kell állítanunk a Fideszt!)

Győrben a Polgármesteri Hivatal dísztermében szakmai egyeztetést tartottak civilekkel, hatóságokkal az AUDI Natura 2000 területet érintő beruházásáról.

Az AUDI cég új győri beruházása nagy botrányt keltett, amikor kiderült, hogy egy Natura 2000-es védett területre is kiterjedne. Sajnos esély sincs arra, hogy a gyár kicsit odébb épüljön föl, meghagyva azt a kicsit, amit az ember az évszázadok alatt ebből az élőhelytípusból meghagyott. A megoldást a politikusok abban látják, hogy odébb tolják, kitelepítik a védett növényeket és állatokat. Kérdés, hogy mi lesz az eredménye ennek. Az is kérdés, mi szükség a természetpusztításra, ha több magyar helyszín is fölmerült. Úgy tűnik csak Győr dicsősége miatt történik a gyalázat, a munkahelyek mindenképpen hazánkban jöttek volna létre. Részletek és  nem hivatalos jegyzőkönyv >>>

Természetvédők óvnak a biodízeltől - NOL

A bioüzemanyag-felhasználás növelésére vonatkozó európai tervek a következő tíz évben mintegy 69 ezer négyzetkilométer új földterület bevonását teszik szükségessé, ami tovább súlyosbítja az éghajlatváltozást – hivatkoznak egy most megjelent tanulmányra a természetvédők.

Fókuszban a biodiverzitás és a génmegőrzés - Greenfo

Az új agrár- és vidékpolitika alappillére a biodiverzitás - azaz a biológiai sokszínűség - és a génmegőrzés - hangoztatta tegnap Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára, Prof. Dr. Ángyán József a "Fenntartás és fejlesztés" című szakmai konferencián.

         szólj hozzá

Címkék: tudomány evolúció gmo természetvédelem szmog környezet légszennyezettség fenntarthatóság biodiverzitás jövő nemzedékek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"Azt csak hiszik, hogy a GMO-k veszélytelenek"

PPJ         2010.11.08.

Az eddigi adatok szerint a GM-kukoricák nem teremnek többet, mint a hagyományos hibridek. A hazai GMO-vitában nem a növénytermesztési tényekről van szó, hanem a hazai pályázati támogatás megszerzéséről.

BALLA LÁSZLÓ az MTA doktora, a hazai martonvásári búzafajták nemesítője, az MTA MGKI volt igazgatója, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének tiszteletbeli elnöke.

Az ÉS hasábjain folyó vitához szólok hozzá. Dudits Dénes akadémikus véleménye szerint a géntechnológiai úton módosított (GM) növények bevezetésének (Akadémiák felelőssége, ÉS, 2010/25., jún. 25.) „Nyilván csak akkor van értelme, ha előnyt nyújtanak a gazdának, a fogyasztónak, vagy csökkentik a környezeti terhelést". Ezzel a megállapítással csak egyetérteni lehet. Ezzel szemben az eddig módosított kukorica- és szójafajták többsége gyomirtó-rezisztens, és a rájuk épített technológia lényege, hogy a termelő vegye meg a GM-fajta vetőmagját drágábban, vegyen hozzá vegyszert, mert az tűri. Sőt mi több, a gyomnövények közül folyamatosan szelektálódnak a rezisztensek, amelyek ellen nagyobb dózist javasolnak. A termés viszont Európában el sem adható.

A hazai GMO-vitában nem a növénytermesztési tényekről van szó, hanem a hazai pályázati támogatás megszerzéséről. Ezt próbálom alább elmondani.

(Szekértáborok) Az egyikben találhatók a nemzetközi cégek képviselői, akik a GM-hibridek vetőmagjával kereskednek, akikhez a Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottság négy tagja is csatlakozott. Intézeteik számára ez egzisztenciális kérdés. Miután az MTA Agrártudományok Osztályán megritkultak a józan ítélőképességű növénytermesztők, növénynemesítők és kertészek, a géntechnológusok alakítják az osztály állásfoglalásait. Az éljenzők leghangosabbja a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület, amely a nemzetközi fajtatulajdonosok (Dow, Monsanto, Pioneer, Syngenta) érdekképviseletét is ellátja.

A másik oldal maga a magyar kormány, amely aláírta és ratifikálta 2000 májusában a Cartagena Jegyzőkönyvet a Biológiai Sokféleség Egyezményéről, a Biológiai Fejlődésről. Ennek szellemében a Földművelési és Vidékfejlesztési, a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a géntechnológiai hatóságokat és a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottságot, amely eredeti dokumentumok alapján hivatott véleményezni a géntechnológia eljárásait és fajtáit. Ennek első vezetőjévé Venetianer Pál (SzBK) akadémikust választották. Őt váltotta tíz év után Darvas Béla (Növényvédelmi Kutatóintézet) professzor, aki a minősített tények ismeretében nem ért egyet a GM-fajtatulajdonosok és az őket támogató hazai pályázati lobby tevékenységével.

Az elővigyázatosságra támaszkodó kormánystratégia oldalán áll a Magyar Vetőmagszövetség és Terméktanács, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete és az MTA Növénynemesítő Bizottsága. De említhetem a Magyar Agrárkamarát, a MAGOSZ-t és a többi szakmai és civil szervezetet is. Ezek a vélemények segítették a miniszterek álláspontjának kialakítását a brüsszeli tárgyalásokon. Így került sor a MON 810-es kukoricamoly-rezisztens fajta vetési moratóriumára, majd ennek meghosszabbítására, amelyet 2009. március 2-án az EU minisztereinek tanácsa minősített többséggel - 27-ből 22 szavazattal - ismét elfogadott. Azóta több országban (Németország, Franciaország, Luxemburg) betiltották a MON 810-es hibrid termesztését.

Az eddigi adatok szerint a GM-kukoricák nem teremnek többet, mint a hagyományos hibridek. A kukoricamoly ellen nem kell kémiai módszerekkel védekezni, mert nálunk nem okoz jelentős kárt. Ugyanakkor a MON 810-es kukorica többször annyi toxint termel, mint amennyi a lárva elpusztításához szükséges. A GM-kukoricák a pollenszórás miatt nem egyeztethetők össze a hagyományos és biotermesztéssel; termésük nem értékesíthető az exportpiacon. Hovatovább a mézet is eladhatatlanná teszik, mivel a mézelő méh gyűjti a kukoricapollent. Úgy tűnt, hogy fenti érvek súlya alatt a téma nyugvópontra jutott.

(Az MTA Agrártudományok Osztályának állásfoglalásáról) Meglepetésként hatott a hír, hogy az MTA Agrártudományok Osztályának négy tagja újra kezdeményezte a hazai GM-termesztés vitáját, anélkül, hogy bármi új tény merült volna fel. Nem kívánom a Dudits és társai által fogalmazott állásfoglalást részletesen elemezni, viszont kiemelem belőle a 2. pontban foglalt eszmefuttatást. „A magyar növénynemesítés múltbeli sikereit sokban köszönheti a világszínvonalú módszerek alkalmazásának. A hazai búza vetésterületének nyolcvan százalékán magyar fajtákat vetnek." Ez igaz! És most jön a valótlan állítás. „Nemesítő intézeteink használják ezeket a technikákat, így állítottak elő GM búza tenyészanyagokat és folytattak szabadföldi kísérleteket is." Ezzel szemben az igazság az, hogy 1960-1990 között előállítottuk az intenzív búzafajták négy generációját, amelyek az 1980-as évek elejétől vannak köztermesztésben, de ezeknek semmi közük a géntechnológiához. Klasszikus nemesítéssel viszont, az irányításom alatt előállítottuk az első magyar intenzív búzafajtákat, azokat elszaporítottuk, és megnégyszereztük az ország termésátlagait. Így vált az országunk búzaimportáló országból búzaexportálóvá. Viszont nincs egyetlen olyan hazai búzafajta sem, amely a géntechnológia felhasználásával született.

(A kép forrása. És az általam finomított verzió.)

GM-búza, -árpa vagy -rozs az Európai Unió engedélyezési rendszerében sem található. A nemzetközi vállalatok - okulva a kudarcon - ezekkel a fejlesztéseikkel nem jelentkeznek Európában. Én mint búzanemesítő egyenesen bűnnek tekinteném, ha a mindennapi kenyerünk alapanyagait módosítaná bárki. Ezzel megmérgezné a társadalom tudatát azzal a gondolattal, hogy már a kenyeret sem fogyaszthatom nyugodtan. A génmódosítás eredményeképpen létrejött élelmiszerek egészségügyi veszélytelenségét eddig ugyanis senki sem bizonyította hitelt érdemlően. A kérdésben elfogult géntechnológusok vizsgálatok nélkül hiszik (!), hogy ezek veszélytelenek. Miért is nem folynak ilyen vizsgálatok? Nos, azért, mert a fajtatulajdonosok nem teszik lehetővé a független tudósoknak a fajtáik ilyen irányú vizsgálatát. Pusztai Árpád történetét érdemes újraolvasni.

(A Magyar Tudományos Akadémia és a génmódosított növények) A növényi géntechnológia mellett kardoskodó akadémikusok intézetvezetői posztot töltenek be. Az érdekérvényesítési képességük erős. Minden alkalmat megragadnak azért, hogy a pénzosztó pályázati rendszerek előtt jól szerepeljenek. Kitűnő stratégiával foglalták el ehhez a megfelelő pozíciókat. Felvállalják még azt a kockázatot is, hogy ha Magyarország beengedi a multik GM-fajtáit, akkor a hazai önálló géntechnológiai kutatásokra már nem is lesz szükség. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb lesz Magyarországnak olyan kormánya, amely elgondolkodik azon, hogy mi a hasznosítható kutatás, amire nemzeti érdekből érdemes költeni, és mi a „l'art pour l'art" kutatás, amely csak viszi a pénzt.

Forrás: Élet és Irodalom LIV. évfolyam 43. szám

         3 hozzászólás

Címkék: tudomány gmo mezőgazdaság természetvédelem agrárium monsanto

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bioüzemanyag is káros a környezetre!

PPJ         2010.11.08.

http://www.geographic.hu/images/lapszam/56.jpgMár anno a kollégiumban is a National Geographic 5. évf. 56. számát bújtuk a szobatársammal és nagyokat hümmögtünk, hogy a nagy agráregyetem egyes tanárai is milyen szépeket mondtak csak nekünk a bioüzemanyagról. Persze agráregyetemnek érdeke, hogy ilyennel foglalkozzon, de mi tudtuk már akkor, hogy valami nem stimmel a bio-üzemanyagokkal. (Ahogy ugye azóta az energiatakarékos izzókról, nagy klímakonferenciákról, stb. is kiderült, hogy nagy mellébeszélések és félrevezetések csupán.)

A NATGEO ezen bioüzemanyagos száma már olvasható a honlapja archívumában, úgyhogy ajánlom bemelegítésnek a Greenfo hír előtt, hogy ne érjen titeket váratlanul.

Most viszont, jöjjön a greenfo (már van facebookja is!) hír:

http://www.greenfo.hu/fotok/kiskepek/biodizel2.jpg

A hagyományos üzemanyagok használatánál is jobban gyorsíthatja a káros éghajlatváltozást a bioüzemanyagok nagyarányú előállítása - állítja környezetvédelmi szervezetek Brüsszelben ma közzétett közös jelentése.

A tanulmány szerint a következő évtizedben 81-167 százalékkal nagyobb mértékű széndioxid-kibocsátást okozhat a bioüzemanyagok részarányának tervezett mértékű növelése, mint ha maradna a fosszilis anyagok jelenlegi mértékű használata.

A jelentés kifejti: a káros hatást elsősorban az okozza, hogy a bioüzemanyagok előállításához szükséges növények (elsősorban gabona) termesztéséhez új termőterületeket kell bevonni, ez pedig a klímaváltozás lassításában kiemelten fontos szerepet játszó erdőségek csökkentésével jár. Az európai országok jelentős része ráadásul import útján kívánja beszerezni a környezetbarátnak tartott üzemanyagot, ami közvetve trópusi erdőterületeket fenyeget.

Korábbi döntés alapján az Európai Unió azt a célt tűzte maga elé, hogy tagállamai a jövő évtized végére együttesen legalább 10 százalékra emelik a bioüzemanyagok részarányát. A most közölt felmérés szerint az eddig ismeretessé vált tagországi tervek azt mutatják, hogy a közlekedésben az ilyen típusú anyagok részesedése 9,5 százalékra emelkedik, és ennek 90 százaléka gabonából származik majd. A gabonatermesztés céljainak megváltoztatása az élelmezésben is új típusú kihívásokat okozhat, így nagyobb problémát támaszthat a szegények élelemhez jutásában - vélte a tanulmány.

Az uniós illetékesek szerint mindazonáltal a bioüzemanyagok előállításához szükséges földek jelentős részét a termelésből kivont mezőgazdasági területekből biztosítani lehet, emellett a terméshozam javításával elérhető, hogy az erdőterületekhez csak minimális mértékben legyen szükséges hozzányúlni.

Forrás: greenfo/mti

         6 hozzászólás

Címkék: tudomány környezet biodízel fenntarthatóság bio üzemanyag

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bill Gates alapítványa Monsanto részvényekbe fektetett – avagy hogyan válj GM növényekkel milliárdossá mások nyomorából

PPJ         2010.11.07.

Feltöltöttem egy beszkennelt képet a BioHolMi újság szeptemberi számából a "Bill Gates Monsanto részvényeket vásárol" című cikkről. Katt a képre és olvassátok el a történet hátterét, valamint a szépen kifejtett környezettudományi érveket, amivel a szerző cáfolja, hogy Gates és a Monsanto lenne az afrikai éhezők megmentője:

Mikor ilyesmit olvasok, elönt a düh és agyérgörcsös lidércnyomástól elkezdve mindent kívánok a drága microsoft vezérnek, de inkább ne legyünk ilyen drákóiak, kívánjunk "csak" megvilágosodást. Sajnos egyre inkább úgy látom, hogy életveszélyesek az emberiségre nézve azok, akiknek hatalom van a kezében, de nincsenek kellő ismereteik biológiáról, ökológiáról, fenntarthatóságról, stb. (Vagy ne legyünk ennyire naívak? Tudják ők pontosan, hogy mit okoznak?! Hisz pont, hogy látva az összefüggéseket, tudják, hogy hamar milliárdok fognak származni a multik által gyarmatosított harmadikvilágbeli mezőgazdaságból!)

Szerintem ezen a blogon nincs szükség Bill Gates zöldrefestésére. Alapvetően szerintem Bill Gates és a Monsanto esetében a kulcs: a szabadalmak. Gates úgy csinál, mintha a világ éhezőinek megmentését szolgálná a génmanipuláció. Valójában viszont itt a szabadalmi bevételekre utaznak. (Ajánlom a David vs. Monsanto c. filmet Percy Schmeiser küzdelmeiről).

Az elmúlt évek globalizációja teljesen leépítette a közpénzeken való kutatás túlnyomó részét, és megpróbálnak szinte mindent a cégek alá tolni. A független kutatás szinte teljesen megszűnt. Viszont a géntechnológia továbbra is óriási kutatási támogatásokat kap - főleg, ha mondjuk a biogazdálkodásra adott támogatásokhoz viszonyítjuk. Ha a mezőgazdasági tudományok, tudás és technológia témáiról gondolkozunk, akkor géntechnológia párti agymosás helyett ajánlom inkább az IPCC-jelentéssel összevethető IAASTD (International Assessment of Agricultural Knowledge, Science and Technology for Development) jelentést: http://www.agassessment.org/

A jelentés fő mondanivalója: "Business as usual is not an option" - ezzel szemben a Monsanto, Bill Gates és társai a géntechnológián keresztül éppen a nagyüzemi, környezetpusztító, társadalomellenes mezőgazdaságokat erősítik. Egy olyan modellt, amely a 'gazdálkodás gazdák nélkül' (farming without farmers) (szép új) világhoz vezet el.

Teljesen egyértelmű és ebben a blogban már többször kifejtődött vagy utalva volt arra, hogy ehelyett a környezetbarát, helyi erőforrásokra, helyi tudásra alapuló, helyi piacokra termelő mezőgazdaságra van szükség. Magyar nyelven itt olvashattok az IAASTD-jelentés egyes következtetéseiről: Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? A biotechnológiai óriáscégek hizlalása a szegények táplálása helyett

A géntechnológia semmiféle megoldást nem nyújt a népességnövekedésre. Ha arra gondolnátok, hogy a génpiszkált növények többet teremnek, ki kell, hogy ábrándítsalak benneteket. Ez csak mítosz. Nem teremnek többet, ezt meg az USA is elismerte, sőt, a génpiszka (RoundupReady) szója 5-10%-kal kevesebbet terem, mint a nem génpiszkált fajták. Erről is szintén az előző MTVSZ dokumentumban olvashattok magyarul.

http://marvin.bookline.hu/product_images/772/B348938.JPG - Közbevetett könyvajánló -

Robin, Marie-Monique:

Monsanto szerint a világ - A multik csak a javadat akarják – egy óriásvállalat története a dioxintól a génmódosításig

Pallas Páholy Kulturális és Kiadói Kft., 2009, ISBN: 9789638823946

Sőt, az idei évben zuhanni is kezdtek a Monsanto részvényárfolyamai, mert kiderült, hogy a SmartStax kukorica is jóval kisebb termest hoz, mint a kevesebb 'genetikai eseményt' tartalmazó fajták, és a Roundup Ready2 szója hasonló problémákkal küzd. (Kb. egy hónapja erről szólnak a hírek...)

És ahogy az a beszkennelt dokumentumból is jól kitűnik, minden gazemberség csak akkor derül ki a GMO-kkal kapcsolatban, ha környezetbe ágyazzuk. Mert a közgazdaságtan jelenleg is uralkodó neoklasszikus nézetének megfelelően – a GMO-k gazdasága sincs beágyazva a bioszféra és a társadalom rendszerébe. A GMO kérdés nincs ökológiai rendszerek szerint kezelve. Értelmetlen érvelni a GMO-k mellett, amíg a hatásait figyelmen kívül hagyjuk, mint ún. externáliákat.

A GMO lobbi nem tisztességes. Nem a tudóstársadalommal vitázik a GMO lobbi, nem a szakmai köröket akarja meggyőzni, hanem a hátsóbejáraton közelít, az egyes országok bulvármédiumain keresztül akar bejutni (akár a tudósok tudta nélkül) a laikusok tudatába.

A géntechnológusok nem ügyelnek a genetikai változékonyságra. 2010 a biodiverzitás éve! A világ problémáit nem 5-6 fajta köztermesztésbe (köztenyésztésbe) vont növény (állat) fogja megoldani, hanem az ökológiai diverzitásban realizált stabilitás! A GMO lobbinak érdeke, hogy felszámolja a nemzetek génbankjait, cserébe pedig saját egy-két fajtáját ajánlja.

http://www.greenfo.hu/fotok/kiskepek/magbank.jpgVeszélyben a haszonnövények - Greenfo

A mezőgazdasági haszonnövények genetikai sokféleségének háromnegyede már elveszett a múlt században, és a klímaváltozás következtében a kultúrnövények vadon növő rokonai is veszélybe kerülhetnek, veszélyeztetve az élelmiszerbiztonságot - figyelmeztet a FAO legújabb jelentésében.

A GMO lobbi a génmódosítást a darwini evolúcióval teszi analóggá. A természettudományos ismereteket elmásítva, saját tevékenységét a növénynemesítéshez hasonlatosítja. Az évtizedek, évszázadok, évezredek adaptív szelekciós munkáját összetéveszti a kísérleteinek vizsgálatlan eredményeivel, termékeinek környezeti hatástanulmányai nincsenek vagy szűk körűek.

A GMO lobbi rendszeresen egyoldalúan mutatja be az érveit. Amikor nincs (és arra törekszik, hogy „épp ne legyen”) vitapartner, akkor azonnal hamis tényekkel rukkol elő, nem mutatja be a hátrányokat, félremagyaráz természettudományos fogalmakat. Ez rendszeresen tapasztalható!

És akkor a végére egy nov. 4-i rémhír:

http://www.greenfo.hu/fotok/kiskepek/gmo_kukorica2.jpgBrüsszel beengedné az engedély nélküli GM növényeket - Greenfo/MTVSZ/MTI

A Föld Barátai Európa birtokába jutott dokumentumok felfedik az Európai Bizottság új javaslatát, amelyek lehetővé tennék a nem engedélyezett génmódosított takarmányok európai importját.

Az EU génmódosított szervezetekkel kapcsolatos politikájában tervezett változtatással Brüsszel eleget tesz a biotechnológiai ipar által gyakorolt, az európai szabályozás gyengítését célzó követeléseknek. A Föld Barátai Európa hazai tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége szorgalmazza, hogy hazánk is utasítsa el a Bizottság javaslatát.

És akkor a legvégére egy jóhír!

Az AVAAZ.ORG-nak sikerült összegyűjtenie már több mint 1.000.000 aláírást, így az Európai Unió szabályainak értelmében kezdeményezni lehet egy teljes EU-s népszavazást a GMO moratóriumról!

The European Commission has recently approved growing genetically modified crops for the first time in 12 years, putting the GM lobby's profits over public concerns -- 60% of Europeans feel we need more information before growing foods that could threaten our health and environment.

A new initiative allows 1 million EU citizens a unique chance to make official requests of the European Commission. Let's build a million voices for a ban on GM foods until the research is done. Sign the petition below and spread the word.

Update 29 Sept: We reached the goal of one million signatures today! Thanks to all that have participated in this extraordinary people's petition! Now it will be delivered to the European Commission and our call for a moratorium will be lodged. More information about the delivery will be posted soon.

         7 hozzászólás

Címkék: afrika tudomány bill gates gmo mezőgazdaság természetvédelem agrárium monsanto

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása