Megelent a 2012-es WWF Living Planet Report!
18 éven belül két Földre lenne szükségünk az igényeink kielégítésre. No comment. Ez aztán a biztató tendencia. Tényleg: egyszerűen nem tudok nem szívfacsartan nézni a húgom szemébe, a most született babák szemébe. Mit mondjak nekik?!!!
Az alábbi szöveg forrása az Index.hu és a WWF.hu - a jelentés PDF-je itt is elérhető arra az esetre, ha a WWF szerverei nem bírnák...
Az űrből nézve is csak egy Földünk van?
Radikális lépésekre van szükség világszerte - figyelmeztet a WWF által kétévente kiadott tanulmány, amelyet idén egy űrállomásról mutattak be! A növekvő fogyasztás, az erőforrások egyre intenzívebb használata és a sokasodó népesség egyre elviselhetetlenebb terhelést jelent Földünknek, világít rá a 2012-es Élő Bolygó Jelentés.
A WWF és több más szervezet együttműködésében született jelentést idén a Nemzetközi Űrállomáson szolgálatot teljesítő holland űrhajós, André Kuipers mutatta be, aki talán a legátfogóbb perspektívából szemlélheti Földünk állapotát és változásait.
"Csak egyetlen Földünk van. Innen fentről látom az emberiség hatalmas ökológiai lábnyomát befolyásoló tényezőket, köztük az erdőtüzeket, a légszennyezést, a pusztulást - mindazokat a kihívásokat, amelyeket az Élő Bolygó Jelentés mostani kiadása is bemutat. Jelenleg fenntarthatatlan módon terheljük a bolygót, pedig némi odafigyeléssel megvan a lehetőségünk arra, hogy megmentsük otthonunkat, nemcsak magunk, hanem az utánunk következő generációk számára is" - mondta el Kuipers.
A WWF jelentése bemutatja, hogy jelenleg úgy élünk, mintha lenne egy másik bolygónk tartalékban, 50 %-kal több erőforrást használunk, mint amennyi fenntartható módon képes megújulni. Ha a tendencia nem változik, 2030-ra már két Föld sem lenne elég az emberiségnek.
Magyarország a fenntarthatóság tekintetében szerencsére az EU élvonalába tartozik, az egy főre jutó ökológiai lábnyomunk a harmadik legkisebb az Unióban Portugália és Bulgária után. Sajnos még így is messze vagyunk a hosszútávon fenntartható szinttől, hiszen akkor is két Földre lenne szükség, ha mindenki úgy élne, mint a magyarok.
Rio+20?!
A jelentés mindössze öt héttel az ENSZ fenntartható fejlődési konferenciája (Rio+20) előtt jelent meg. Húsz évvel az utolsó Föld-csúcs után ez a találkozó egy különleges lehetőség a világ vezetői számára, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket a fenntartható jövő iránt.
"Az Élő Bolygó Jelentésben bemutatott kihívások egyértelműek. A Rio+20 konferencia lehet és kell is, hogy legyen az a pillanat, amikor a világ egy új, fenntartható fejlődési pályára áll. Ez a találkozó egy különleges alkalom a már elkötelezettek - kormányok, városok, vállalatok - számára, hogy egyesítsék erőiket azért, hogy Földünk mindörökké egy élő bolygó maradhasson." - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
Csökkenő sokféleség = növekvő globális rendszer instabilitás!
A biológiai sokféleség átlagosan 28 százalékkal csökkent 1970 óta, az emberiségnek pedig másfélszer nagyobb bolygóra lenne szüksége a fogyasztás jelenlegi mértékéhez a Természetvédelmi Világalap kedden közzétett, Living Planet Report 2012 című jelentése szerint.
Ha a Föld országai nem orvosolják a problémát, 2030-ra már kétszer nagyobb bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a fogyasztást kiszolgáló megfelelő mennyiségű földterület és erdő álljon rendelkezésre – derült ki a kétévente közzétett tanulmányból, ami a bolygó környezetéről és a biológiai sokféleségről ad számot.
Az egy főre vetített ökológiai lábnyom továbbra is a közel-keleti olajsejkségekben, Kuvaitban, Katarban, Az Egyesült Arab Emirátusokban a legnagyobb, majd az Egyesült Államok és a fejlett skandináv és nyugat-európai országok következnek. Aggasztó azonban a BRIICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Indonézia, Kína, Dél-Afrika) rohamosan növekvő környezetszennyezése, ami a gazdaságaik dinamikus fejlődésével jár együtt. Magyarország aránylag jó helyen áll a listán, a vizsgált 24 európai ország közül csak Románia és Bulgária rendelkezik a miénknél kisebb ökológiai lábnyommal. (Megjegyzendő, hogy a jelentés 2008-as adatokkal dolgozik.)
A szakadék felé rohanva
A jelentés lesújtó képet fest bolygónk környezeti állapotáról. Az erdőirtások az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának ötödének megfelelő feldolgozóképességtől fosztják meg a természetet, az ezer kilométernél hosszabb folyóknak a kétharmadán gátak és vízierőművek avatkoznak bele az ökoszisztémába. Fél évszázad alatt az ötszörösére emelkedett a globális tengeri halászat volumene, a jelenlegi évi 87 millió tonna kifogott hal már súlyos beavatkozásnak számít a tengeri élővilág természetes rendjébe.
Az élővilág állapotára példaként az egyik leglátványosabb példát, a tigrisekét hozza fel a jelentés. Az elmúlt harminc évben a vadon élő tigrisek populációja 70 százalékkal csökkent, az életterük pedig a 7 százalékára zsugorodott, ahogy Délkelet-Ázsiában a rohamosan fejlődő mezőgazdaság és ipar elhódította a területet az őserdőtől. Jelenleg a vadon élő felnőtt példányok száma 3200-3500 között lehet az egész világon. A nemzetközi környezetvédő szervezetek óriási erőfeszítéseket tesznek a faj életben tartásáért, és optimista jóslatok szerint 2020-ra ezt a számot hatezerre sikerül majd feltornászni.
Nincs megállapodás
A kormányok, úgy tűnik, nem jutnak egyezségre a júniusi Rio de Janeiró-i konferencia közeledtével – mondta Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója, utalva a fenntartható fejlődésről szóló, néhány hét múlva esedékes nagyszabású tanácskozásra. A Rio+20 címmel rendezendő konferenciára ötvenezernél több résztvevőt várnak június 20. és 22. között, a politikusokra nagy nyomást gyakorolnak a környezetvédők, hogy érjenek el egyezséget a fenntartható fejlődésről, hasonlóképpen a húsz évvel ezelőtti riói konferenciához, amely nyomán végül megszületett a kiotói egyezmény.
Noha az egyezmény célja volt a bolygó éghajlatát felmelegítő üvegházgázok kibocsátásának csökkentése, a Föld átlaghőmérséklete ennek ellenére katasztrofális növekedés felé tart a század végére – mutatott rá a Természetvédelmi Világalap.
Leape szerint több olyan kezdeményezés is van, amelybe a kormányok egyöntetűen belevághatnának anélkül, hogy túszul ejtené őket egy szélesebb, az év végén lejáró kiotói egyezményt felváltó globális klímaszerződésre irányuló egyeztetés. A WWF többek közt sürgeti a fosszilis energiahordozókról való leválást és az úgynevezett tiszta energiához való hozzáférést, amelyet a szervezet szerint 2030-ra globálisan biztosítani kellene.
Tetszett? Oszd meg!
Utolsó kommentek