PPJ         2011.04.21.

Csupa "jeles" esemény közeli napja ez a mai. Fordulópontok sorozata. Egy éve történt a Mexikói-öbölben a BP olajkatasztrófája. Holnap Föld Napja. A Fidesz kirúgta azt a 24 éve a természetvédelemben dolgozó nemzetközileg elismert nőt, aki szólni mert annak a kibaszott kereszténydemokrata Semjénnek a vadászhibbantsága miatt. Orosz bloggerek válnak egyre befolyásosabbá a környezetvédelmi ügyekben. Németország belátta, hogy lejárt az atomkorszak (és az atomlobbi) ideje. És most "ünnepeljük" a csernobili atomreaktor felrobbanását is. Röviden ennyi, most olvassátok a részleteket. 

Egy éve kezdődött a Mexikói-öböl olajkatasztrófája, a Greenpeace megmutatja, mi van most:

Az Index is friss képekkel mutatja be a jelenleg is tartó helyzetet. Fotógalériájából két képet emelnék ki:

Lorrie Williams két sarokra lakik a parttól, ő és családtagjai sorozatos szervi (tüdő, máj) megbetegedésektől szenvednek az olajkatasztrófa óta, ennek gyanújuk szerint az olaj szétoszlatására használt vegyszerek az okai.

Elpusztult teknős a waveland tengerparton.

Vadászat veszélyeztetett fajokra és természetvédőkre? - Greenfo

Több környezet- és természetvédő szervezet határozottan kiáll a védett fajok vadászhatóvá tétele ellen, és támogatja a témában megszólaló MME, illetve Gera Pál Pro Natura-díjas természetvédő fellépését és szakmai érveit. Érthetetlen, hogy miért akarják Rodics Katalint eltávolítani a minisztériumból.

Rodics Katalin 24 éve dolgozik a természetvédelmi kormányzatban és hozzá tartoznak a nemzetközi természetvédelmi egyezmények, köztük a Washingtoni Egyezmény végrehajtása is. Ez utóbbi egyezmény betartása korlátozást jelent a vadászható fajokra, azok kereskedelmére nemzetközi és hazai szinten egyaránt.

Élharcosa volt annak, hogy Magyarország génmódosítás-mentes legyen. Komoly szerepet játszott az ehhez szükséges érvek kidolgozásában amikor Magyarország bejelentette az EU-nál a MON810-es génmódosított kukoricára kihirdetett termesztési tilalmat, kiemelkedő érdeme volt a tagállamok kétharmada meggyőzésében. Ugyancsak nagy szerepe volt abban, hogy az Országgyűlés ötpárti egyetértéssel foglalt állást Magyarország génmódosítás-mentessége ügyében.

A kérdés az, hogy lehet-e ennél többet tenni a köz érdekében, és hogy ha ez nem elég, akkor mennyit kell tenni ahhoz, hogy valaki tovább folytathassa napi 11 órás minisztériumi tevékenységét?

Két államtitkáron is átnyúlt a vadászlobbi - Greenfo

"Preventív jelleggel mentette ki" Rodics Katalint a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése a Közép-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséghez, nehogy még jobban kicsinálja a vadászlobbi - írja a hirszerzo.hu.

Két államtitkár nem volt elég erős ahhoz, hogy a nyomuló vadászlobbival szemben megvédje Rodics Katalint, a Vidékfejlesztési Minisztérium biodiverzitás és génmegőrzési osztályának vezetőjét, akit a héten váltottak le, és helyeztek át a Közép-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Az ügyet közvetlen közelről ismerő forrásaink szerint Ángyán József és Illés Zoltán is "az utolsó töltényig" megpróbált kiállni Rodics mellett, hiába.

A VM új álláspontja a Semjén féle javaslatról - LMV

A Vidékfejlesztési Minisztérium mai sajtóközleményében előrevetíti egyes veszélyeztetett fajok védettségének ill. vadászhatóvá tételének "esetleges módosítását". Már szó sincs arról, hogy a Semjén-féle javaslat "nem időszerű", sőt, a lehetséges forgatókönyvet is felvázolják... :O

Miközben - nem túl meggyőzően - "cáfolják" azt, hogy Rodics Kati menesztésének köze lenne a Semjén-féle levélhez, roppant érdekeset mondanak a Semjén-féle javaslatról.

Ecoblogia 2011 - Ria Novosoti

Russian bloggers are becoming increasingly influential in ecological and environmental issues, participants at a Moscow forum said on Monday.

A live broadcast from the first international forum on environmental citizen journalism EcoBlogy.

Interactive Infographics - Animals and plants that have disappeared from Moscow in the last 50 years

Németországban lejárt az atomenergia ideje - Kitekintő.hu

A pénteki energetikai csúcs után Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy június 6-ig előkészítik az atomenergia feladásának tövényi hátterét. A kormány néhány tagja hat pontban már össze is foglalta a váltásig vezető lépéseket. Az ellenzék azonban továbbra sem bizakodó, és a kormányon belül is sokan aggodalmaskodnak a döntés német iparra gyakorolt hatása miatt. Merkel hangsúlyozta, hogy nem pusztán egy új atomtörvényről van szó, hanem új törvények soráról, amelyekben a hálózatok kiépítéséről és a megújuló energiaforrások használatáról fognak rendelkezni.

A Greenpeace pedig egy frankó török videóprojektálást fordított magyarra:

[A feliratok fordítása:]

„Egy hónap telt el a Japánban történt atomkatasztrófa óta, de a radioaktív szivárgás még mindig tart. Japánban továbbra is veszélyes a helyzet, és 200 000 ember van kitéve a rák kockázatának a sugárszennyezés miatt. Eközben Tayyip Erdoğan török miniszterelnök és Taner Yıldız energiaügyi miniszter olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek alábecsülik ezt a hatalmas veszélyt. A török kormány a kockázatokat a vezetékes gáz és a gázpalack közti különbséghez hasonlítja, és alábecsli azoknak az embereknek az értelmi képességeit, akik a kockázatok következményeit fogják viselni. A kormánynak figyelembe kell vennie a Japánban kialakult helyzetet, ki kell vezetniük az atomerőműveket, amilyen hamar csak lehet, és a megújuló energiákba és az energiahatékonyságba kell befektetniük. Csatlakozz az akcióhoz! Terjeszd a hírt! Állítsuk meg Erdoğant! nukleer.greenpeace.org”

25 éve robbant fel a csernobili atomerőmű - Hírszerző

A csernobili atomerőmű négyes reaktora 1986. április 26-án robbant fel, radioaktív szennyezést kibocsátva Európa nagy részére, mindenekelőtt az akkor a Szovjetunió részét képező Ukrajnára, Fehéroroszországra és Oroszországra. A katasztrófa következtében 10 napig égett a nukleáris fűtőanyag, rengeteg radioaktív részecskét lövellve az atmoszférába, ami több mint 200 hirosimai bomba hatásával egyenértékű. A robbanás után 36 órával evakuálták az erőműhöz legközelebb eső Pripjaty teljes lakosságát, majd második ütemben, május első napjaiban a reaktor 30 km-es körzetéből minden embert. Jelenleg a zóna zárt terület, ahol négyezer ember dolgozik.

1986,A felrobbant erőmű. © AP

1995. Sugárfertőzött kisgyerek Novograd-Volonszkijban. © Bánkuti András

2011. Babcsinban,30 km-re Csernobiltól ellenőrzik az erdők sugárfertőzöttségét. © AP

PPJ         2011.04.01.

Forrás: MTI

Orbán Viktor ma személyesen fogadott több humánökológust, környezetkutatót, klímakutatót, alternatív közgazdászt és agrár-környezetgazdálkodási szakembert, hogy együtt vitassák meg az ország  - melynek neve Magyarország - ügyeit.

Orbán Viktor az MTI munkatársának elmondta: "A Nemzeti Együttműködés Rendszerének eleget téve, figyelve országom hangjaira, visszavonom az új alkotmány tervezetének azon részét, ami megszüntetné az egészséges környezethez való jogot és ezzel a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa hivatalának jogintézményét." Hozzátette, hogy  döntésében szerepet játszott családja ifjabb generációinak véleménye is. Arról azonban az MTI nem értesült, hogyan juthatott a miniszterelnök, unokája, Orbán Annamária felszólító leveléhez.

Nem kétséges, hogy erős nyomás van az Orbán kormányon. Egyszerre próbálnak megfelelni a jelen paradigmáinak, ugyanakkor a tradíciók ápolásával valamiféle függetlenséget kivívni az országnak a globális színtérben.

A hosszas tanácskozás után a társadalom-, környezet- és ökopolitikai tudományokhoz értő szakemberek, végül is arra a meggyőződésre juttatták a magyar miniszterelnököt, hogy országa népének leghamarabbi felemelkedéséért változtat korábbi politikáján és:

- megtartja a világszinten példaértékű Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Hivatalát,

- megerősíti a Nemzeti Parkok rendszerét, mint a Magyar Táj® és a Magyar Vidék© szerves egységének megőrzési lehetőségét,

- a környezetvédelem büdzséjének 40%-os elvonását azonnali hatállyal felfüggeszti,

- és végül, de nem utolsó sorban a magyar civil zöld társadalom józan kérésének eleget téve, Illés Zoltánt pozíciójából meneszti.

És most nézd meg a dátumot,
és gondolkodjunk el, hogy mi a szomorú valóság...

PPJ         2011.03.22.

Az új Alkotmány tervezete komoly visszalépéseket tartalmaz a környezet- és egészségvédelem terén a jelenleg hatályos alaptörvényhez képest. Ezt állapította meg 104 magyar környezet- és természetvédő civil szervezet, amelyek egyúttal konkrét javaslatokat is eljuttattak a parlamenti frakcióknak és az érintett országgyűlési bizottságoknak.

A pártok frakcióinak, az érintett országgyűlési bizottságoknak és egyes képviselőknek küldött nyilatkozat itt olvasható.

Fájó hiány, hogy a tervezet nem rögzíti az egészséges környezethez való jogot, ehelyett az állam környezetvédelmi kötelezettségei kerülnek túlsúlyba, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a védelem szintje és annak számonkérhetősége bizonytalanná válik. Kifogásolják továbbá, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának önállósága és függetlensége megszűnne a tervezet szerint. Ezzel a nemzetközi szinten is példaértékű intézmény működésének alapvető feltételei csorbulnának.

A zöld szervezetek olyan új elemeket is belefoglalnának az Alkotmányba, amelyeknek egy korszerű, a világ és hazánk helyzetét helyesen értékelő, hosszú távra készített alaptörvényben mindenképpen szerepelnie kell. Ilyen a környezeti információkhoz és a döntéshozatalban való részvételhez való jog biztosítása, az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalmának rögzítése és a nemzetközi dokumentumokban elfogadott környezetvédelmi alapelvek kimondása.

A nyilatkozatot aláíró szervezetek ugyanakkor elismeréssel nyugtázzák, hogy a tervezetben több értékes, új gondolat szerepel, így például a Kárpát-medence természeti értékeinek megóvása, valamint a fenntarthatóság és az erőforrások gondos felhasználása. Szintén előremutató javaslat a tulajdonnal való társadalmi felelősség rögzítése és a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele a nemzeti vagyon kezelése során.

Dr. Bendik Gábor

forrás: Greenfo

PPJ         2011.03.16.

ifj. Zlinszky János
(a szerző A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája
Stratégiai és Tudományos Főosztály munkatársa)

Nem is tudom, sírjak-e, vagy nevessek? Miért van az, hogy önsorsrontásban, negatív reklám gerjesztésében ennyire jók vagyunk? Hát milyen - hazai és nemzetközi - visszhangja lesz annak, ha Magyarország eltörli a jelenleg még alkotmányban hatályos jogok egy részét?

Négy hét intenzív és tanulságos külföldi tárgyalás után most tértem haza, emelkedett hangulatban. A Vidékfejlesztési Minisztérium megtisztelő kérésére a "zöldombudsman" az EU-elnökség fél évére „kölcsönadott” a kormánynak, hogy segítsem a megnövekedett munkateher ellátását. Az EU-elnökség alatt a UNEP (az ENSZ környezetvédelmi programja), az 1992-es riói ENSZ-konferencia megállapodásait ellenőrző Fenntartható Fejlődés Bizottság (SCD), és a jövőre újra Rióban rendezendő ENSZ Fenntartható Fejlődés Konferencia, továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága "Environment for Europe" dossziéi társ-vezetését látom el.

A fáradságos tárgyalássorozat utáni emelkedett hangulatom oka nem is annyira az volt, hogy eddig sikerült jól ellátni a munkát, s partnereink rendre elismerően nyilatkoznak a magyar elnökségről. Inkább – minden szentnek maga felé hajlik a keze – azt a nemzetközi visszhangot, elismerést, ismertséget találtam igen örvendetesnek ami a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa intézményét ezeken a fórumokon is körülveszi. Mindennek csúcsa az a terebélyesedő nemzetközi civil mozgalom, amely a "Rió 2012" ENSZ-konferencia napirendjére szeretné tenni a „Guardian for Future Generations” gondolatát, azaz bevallottan és kifejezetten a magyar minta alapján az ENSZ szintjén is képviseletet kívánna teremteni a jövő nemzedékeknek. A World Future Council ezzel kapcsolatban azt is szorgalmazza hogy minél több tagállam nemzeti szinten is kövesse a magyar példát.

New York-i folyosói tárgyalásaim során örömmel láttam, hogy ez a gondolat igazából sok országnak szimpatikus. A globális környezetvédelem intézményrendszere erőtlen, nem tudja kikényszeríteni a megállapodások betartását, megerősítéséről élénk vita folyik. Ám a UNEP WTO-erejű szervezetté fejlesztése, a ma létező több mint 500 környezetvédelmi egyezmény "UNEP alá terelése", amiről a fő tárgyalások mennek, aligha lesz meg 14 hónap alatt, s így az "International Environmental Governance" területén se lesz haladás, sőt felsülés fenyeget Rióban – hacsak elő nem lehet venni a "zöld biztos", a Guardian for Future Generations gondolatát (például a menekültügyi főmegbízott mintájára). Ez mégiscsak egyszerűbb, kevesebbe kerül, kisebb apparátussal dolgozik mint egy ENSZ-szervezet, ugyanakkor egy vitathatatlan előrelépés, és világszerte népszerű lenne. Többen közt spanyolok, angolok, németek, a brit nemzetközösség apparátusa jelezte, hogy ezt a mintát lehetséges és jó előrelépésnek tartaná.

Úgy látszik tehát, hogy külföldön folytatódik a magyar politikai innováció - a zöldombudsman - sikertörténete.

Emelkedett hangulatom hazaérkezve hamar leforrázódott. Itthon elképedve látom, hogy - a januárra nagy munkával elkészült, kifejezetten fenntarthatóság- és jövő-orientált alkotmány-koncepcióval szöges ellentétben - a most a kormánypártok által előterjesztett alkotmányszöveg megszünteti a második- és harmadik generációs emberi jogokat (mint jogokat), s ezzel együtt azok független jogvédő szervezeteit is – így a kisebbségi, illetve a zöldombudsmant!

Nem is tudom, sírjak-e, vagy nevessek?

Miért van az, hogy önsorsrontásban, negatív reklám gerjesztésében ennyire jók vagyunk?
Hát milyen - hazai és nemzetközi - visszhangja lesz annak, ha Magyarország eltörli a jelenleg még alkotmányban hatályos jogok egy részét?
Kell nekünk még egy médiatörvény-típusú botrány? „Orban axes independent constitutional watchdogs” „Human rights weeded out of new constitution” meg hasonló szalagcímek?

S mire külföldi kormányok, sőt az ENSZ esetleg eljutna oda hogy másolni akarná egy úttörő magyar intézmény kedvező tapasztalatait, addigra – nem találja meg az eredetit! Alkotója, tulajdonosa meggondolta magát, s most (művét háta mögött dugdosva) bizonygatja, hogy nem is volt az annyira jó, tévedés, hiba csupán, korszerűtlen zsákutca, jobb, ha mindnyájan elfelejtjük, van itt elég más magyar találmány, tessék maradni a golyóstollnál meg a hologramnál. A világpolitikai minta-nyújtás, ötletadás nem a mi kenyerünk, nem ebben akarunk listavezetők lenni…

Jó lenne, ha megfelelő helyen még időben meggondolnák, hogy talán körültekintőbben kellene véglegesíteni az Alkotmány normaszövegét. Ami eddig jog volt, maradjon jog, ne híguljon számonkérhetetlen „céllá”, „törekvéssé”; s a szomszéd országok és a tágabb nemzetközi közösség felé egyaránt üzenet-értékű ombudsmani intézmények alól se rántsuk ki a szőnyeget.

Még a végén kiderül, hogy mi is azon álltunk…

Forrás: Mindennapi.hu

PPJ         2011.03.13.

A nemzet jövőjéért aggódva kampányolt a Fidesz-KDNP, minduntalan olcsó ókeresztény népszaporodásra buzdító frázisokkal és a "jövő biztonságára" biztató klisékkel, ehhez képest most meg a globális ökológiai problémák idejének egyik demokratikus alapjogát, az egészséges környezethez való jogot és ezzel együtt az e jog érvényesítéséhez szükséges egyik intézményt, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tisztségét szüntetné meg az új alkotmány!

Lásd még: Az új alkotmánytervezet hadüzenet a józan ész ellen - Tiszántúli Természetvédők Társulata

És persze Natura2000-es EU-s természetvédelmi területet adott oda az AUDI-nak és a Nemzeti Parkok költségvetését is a működésképtelenségi határig csorbította. Csak azt tudnám, hogy egészséges környezet nélkül, mégis, hogy a rákos szent istenbe fog bármilyen megszülető szent-magyar gyerek egészségesen felnőni?

Megvonja az egészséges környezethez való jogot egy "népnemzeti" kormány? Tessék? Ez hazaárulás!

Olyan mély ellentmondások vannak a Fidesz politikájában, hogy az durvább, mint az Őszödi beszéd! Konkrétan eladták az egészségünket...

Greenfo.hu - Mit hagyunk az unokáinknak? [2011. márc. 13. 9:34]

Elfogadhatatlan, hogy az új Alkotmány tervezete szerint megszűnik az egészséges környezethez való jog és ezzel együtt az e jog érvényesítéséhez szükséges egyik intézmény, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tisztsége.  A környezeti érdekek egyéb alkotmányos védelmének szintje is csökkenne.

Elfogadhatatlan, mert a környezet valódi védelméhez pusztán az alkotmányos deklarációk nem elegendők. Intézményi garanciák nélkül semmilyen alapjog, így az egészséges környezethez fűződő alapjog érvényesítése nem biztosított - állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek ombudsmanja.

Az országgyűlési biztos megütközéssel fogadta a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetét, amely az egészséges környezethez való alapjogot többé nem biztosítja, csupán az egészséges környezetre vonatkozó állami kötelezettséget rögzíti és emellett felszámolja a környezetvédelmi ombudsman intézményét is, amikor úgy rendelkezik, hogy a jövőben csak az "alapvető jogok biztosa" működik majd. Mindezek alapján, egyértelmű, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletére, a fenntartható fejlődés melletti kiállásra, a környezetvédelmi ügyek kiemelt ombudsmani elbírálására a továbbiakban nem lesznek meg a feltételek - állapította meg Fülöp Sándor.

A zöld ombudsman szerint ha a kormányzó pártok ismertté vált Alkotmány-szövege alaptörvénnyé válik, akkor a környezetvédelmi ügyekben az általános biztos vizsgálódik majd. Ez esetben felrémlik annak veszélye, hogy a különböző rövid távú gazdasági vagy szociális érdekek elsőbbséget kapnak az egészséges környezethez fűződő jogokkal szemben. Így a jövő nemzedékek érdekei törvényszerűen háttérbe szorulnak.

Fülöp Sándor sajtóközleményében úgy fogalmazott, az új Alkotmányban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának megnevezése mellett elengedhetetlen az egészséges környezethez való jog kimondása és az ebből következő legfontosabb alapelvek rögzítése. Nem elég a természeti erőforrások közös nemzeti örökségnek nyilvánítása, és egy megőrzési kötelezettség deklarálása a jövő nemzedékek számára. Garanciát csakis a konkrét jogi korlátok megfogalmazása, így legelső sorban a visszalépés tilalmának kifejezett kimondása jelenthet, amely a hatályos alkotmányjog része.

Az országgyűlési biztos felhívja a figyelmet: a levegő, amit belélegzünk, a víz, amit megiszunk, a termőföld minősége, amin az élelmünket termeljük veszélybe került. A környezeti katasztrófák civilizációnk fennmaradását, az életünket fenyegetik. A 2011-ben megalkotott alkotmány nem feledkezhet meg minderről. Az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalma nagy nemzetközi megbecsülést szerzett Magyarországnak, ugyanúgy, mint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézményének felállítása. Mindkettő nemzetközileg úttörő lépés volt. Az új Alkotmány tervezete sajnálatos visszalépés a környezet, a fenntarthatóság és jövőnk védelmének mai szintjétől. Ezzel Magyarország nemcsak vezető szerepét adja fel ezen a területen, de jelentős presztízsveszteséget is elszenved a környezeti értékek háttérbe szorításának nyílt felvállalása miatt.