Napikép: Úgyis "Ő" fog győzni!
Tetszett? Oszd meg!
A bolygónk felfalásának műholdas dokumentálása
12 éves időutazás a Google Earthszel - Index.hu
Hétfőn ünnepelte fennállásának negyvenéves évfordulóját a Landsat műholdprogram. Ez a világ leghosszabb ideje futó, Földünkről műholdképeket gyűjtő programja. Az évek során a Landsat több petabájtnyi képet készített – 16 naponta elölről kezdi adott terület adatainak rögzítését –, ezzel történelmi perspektívában láthatjuk a Földön zajló változásokat. Ez pedig segítheti a tudósokat, a független kutatókat, valamint a nemzeteket, hogy jól informált gazdasági- és környezetpolitikai döntéseket hozzanak.
A Google együtt dolgozik az amerikai Geológiai Szolgálattal (USGS) és a Carnegie Mellon Universityvel, hogy a hatalmas képkollekciót nyilvánosan elérhetővé tegye. Az adatok segítségével átutazható a 1999-2011 közötti időszak, melyen már jól láthatóak bolygónk változásai. Ilyen például az Amazonas őserdőinek eltűnése, vagy Las Vegas növekedése.
A Google mérnökei szerint ezek a valaha létrehozott legjobb felbontású képek a témáról. egyetlen képkocka teljes képernyőn 1,78 terapixeles lenne. Az USGS 2008-ban nyitotta meg a hozzáférést a teljes Landsat archívumhoz, ekkor kezdték el feltölteni a Google mérnökei a Google Earth Engine-be az adatokat.
A bolygó-perspektíva: a Landsat és a Google Earth segítségével
Las Vegas urbanizációja: időutazás
Az Amazonasz kivágása: időutazás
Az Aral-tó kiszáradása: időutazás
Tetszik
0
Tetszett? Oszd meg!
Ami fenntarthatatlan: Magyarország Zrt.
Azért kerül mindez egy öko-blog hasábjaira, mert elképzelhetetlen a fenntarthatóság politikájának kialakítása egy olyan országban, ahol nagyon mélyen nincs igazmondás. Ahol még nagyon sokan alszanak a tömegmédia hatására ÉS/VAGY meg vannak félemlítve az érintett maffia által! Az életünk minden bugyrát minden szinten átszövő fekete fertőből nem lesz egyszerű kitörni és csak rajtunk múlik, hogy akarunk-e, tudunk-e. A hajó süllyed, és egészen megértem azokat, akik az alábbiakat jól látván, elhagyják azt. Vajon vérontás nélkül és ostoba náci kalózok (Jobbik) hatalomra kerülése nélkül még leváltható a kapitány és a tiszti kar?! Egyáltalán akarjuk, hogy Magyarország még hajó formájában fennmaradjon a vízen?!
HVG.HU \ HVG HETILAP \ 2012\19. SZÁM
Magyarország Zrt.
(az alábbi cikk FaceBook bejelentkezés után olvasható)
Oligarchák a nemzeti együttműködésben nincsenek – válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök Karácsony Gergely (LMP)...
Oligarchák a nemzeti együttműködésben nincsenek – válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök Karácsony Gergely (LMP) azonnali kérdésére a T. Házban, kifejtve, hogy nagytőkésekre, milliárdosokra, nagyvállalatokra viszont szüksége van az országnak. Az ellenzéki politikus a Fidesz-közeli gazdasági háttéremberek és a hozzájuk kapcsolódó cégek térnyerését firtatta. Simicska Lajos egykori pártgazdaságis, későbbi adóhatósági elnök, illetve Nyerges Zsolt milliárdos jogász-üzletember kétségkívül a gazdaság csaknem minden ágazatára kiterjesztették befolyásukat, ráadásul a hozzátartozók szerepvállalása miatt úgy tűnik, immár dinasztiaépítés is zajlik. Ahol speciális szakértelem hiányában önmaguk nem boldogulnak (ilyen például az informatika), baráti megegyezések, háttéralkuk révén tartják szemmel a piacot. A cégek története azt is példázza, hogyan lehet milliárdos közmegrendelésekkel pártközeli magáncégeket fölfuttatni. A hosszú távú befektetői gondolkodás viszont nem az új oligarchák erőssége: az adózott eredményt előszeretettel veszik ki osztalék formájában.
Reklámpiac, média:
A tucatnyi reklámcégből álló Mahir-birodalom az ágazatot sújtó válság ellenére nyereségesen működik – igaz, jórészt az állami hirdetéseknek köszönhetően. A közterületi hirdetések 15 milliárd forintos piacán, ahol Simicska cégei főszereplők, tavaly az állam volt a legnagyobb megrendelő, a Mahir-csoport pedig a szinte kizárólagos szállító. Nyerges, illetve a Simicska házaspár a tulajdonukban álló cégekből több milliárd forint osztalékot vettek ki. A hirdetési bevételek olajozzák a jobboldali médiabirodalom működését is; bonyolult kereszttulajdonlások révén gyakorlatilag a Simicska–Nyergespáros felügyeli a Magyar Nemzet, Hír Televízió, Lánchíd Rádió hármasát, a Heti Válasz kiadóját és a Class FM kereskedelmi rádióadót.
Építőipar, infrastruktúra-beruházások:
A 2011-es gazdálkodás után 2,9 milliárd forint osztalék (az Origo cikke szerint a teljes nyereség) jár a Közgép Zrt. tulajdonosainak, vagyis Simicskának. A Nyerges elnökölte Közgép tavaly több mint ötven nyertes közbeszerzésben vett részt, 2015-ig 85 milliárd forintnyi állami megrendeléshez jutott. Legutóbb az M86-os út Szombathely és Vát közötti 9 kilométeres szakaszának építését nyerte el a Magyar Aszfalttal közösen 7 milliárd forintért.
Mezőgazdaság:
A lemondott Ángyán József földművelési államtitkár kifakadása révén ismertté vált metódus szerint a Nemzeti Földalap 64 ezer hektárjának bérleti pályázatán nemcsak Nyergesék nyertek, hanem a kormányzat jelentéktelenebb vazallusai is. A bérleti megállapodások közvetlen hozadéka a hektáronkénti 57 ezer forintos uniós területalapú támogatás, hosszabb távon pedig a földek reménybeli megszerzésének, illetve a külföldiek földtulajdon-szerzési tilalmának 2014-es feloldása után az esetleges jutányos értékesítés lehetősége.
Pénzügyi szolgáltatások:
Egyebek mellett az agrárvállalkozások, vagyis voltaképpen az Ángyán által leoligarcházott Fidesz-közeli vállalkozók meghitelezését reméli az állam attól, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a Takarékbank Zrt. megvásárlásáról tárgyal (a pénzintézet többsége a takarékszövetkezeteké, 38,5 százaléka a német DZ Banké). Párhuzamos tárgyalások folynak az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként a Takarékbank ügyeire is befolyással bíró Demján Sándor nevével fémjelzett Gránit Bank, illetve a Széchenyi Bank felvásárlásáról is. Utóbbi Töröcskei István érdekeltsége, aki fő államadósság-kezelői kinevezése előtt üzleti partner volt Simicskáék média- és reklámpiaci cégeiben, majd azokat hivatalba lépésekor a duóra hagyományozta.
Energiaipar:
„Az RWE, a Suez, a Gazprom nem a Mahir” – utalnak a HVG forrásai arra, hogy az országnak csak a gázforgalma 12 milliárd dollár évente, így a helyi kiskirályoknak még jócskán növekedniük kell a szerepvállaláshoz. A Közgépnek mindenesetre vannak energiapiaci érdekeltségei: az E-OS-csoport központi cége 2006 novemberében alakult – miután a Fidesz tarolt az önkormányzati választáson – jórészt önkormányzati áramüzletekre, 2008–2010-ben Baji Csaba, a Paksi Atomerőmű korábbi, az MVM Zrt. jelenlegi vezérigazgatója volt a vezetője. Leányvállalatukat, az egyebek mellett Hódmezővásárhelynek és a Csongrád megyei önkormányzatnak is dolgozó E-OS Innovatív Zrt.-t Erdei Tamás bankárnak, az MKB leköszönt elnökének fia, Erdei Bálint vezeti. Az igazgatóság tagja Tiborcz István ügyvéd, aki a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a barátja, s akinek a testvére, Tiborcz Péter 2006–2010 között a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt, jelenleg pedig a fejlesztési minisztérium energetikai tanácsadója.
Tetszik
0
Tetszett? Oszd meg!
Greenpeace megmenteni komplett sarkvidék
Az olvadó Északi-sarkvidéket olajfúrások, ipari halászat és háborúk fenyegetik.
* Az olvadó Északi-sarkvidék: Eltűnőben van az Északi-sarkvidék jege, amelytől mindannyiunk élete függ. Az elmúlt 30 évben elvesztettük a sarkvidéken úszó jégsapka háromnegyedét.
* Olajfúrás: Az Északi-sarkvidék az új olajláz helyszíne. Többek között a Shell, a BP, az Exxon és a Gazprom is hajlandó lenne egy pusztító olajkiömlést megkockáztatni mindössze három évre elegendő olajért.
* Ipari halászat: Az ipari halászflották elkezdték a vonóhálós halászatot az Északi-sarkvidék vizein. A helyi lakosok évezredeken át fenntartható módon halásztak ugyanitt, de ez veszélybe kerülhet, ha hagyjuk, hogy a halászati óriáscégek kizsákmányolják a Jeges-tengert.
* Háború: Az Északi-sarkvidék nemzetei már készülnek a lehetséges összetűzésekre. A Wikileaks-táviratok arról számolnak be, hogy az Egyesült Államok „növekvő katonai fenyegetettségről" beszél az Északi-sarkvidék kapcsán, Oroszország pedig „fegyveres beavatkozást" jósol a jövőben.
-------------------------------------------------------
Greenpeace-aktivisták tegnap reggel Budapesten elfoglaltak két Shell benzinkutat a Könyves Kálmán körúton. Az aktivisták így tiltakoztak az ellen, hogy a világ legnagyobb olajvállalata az Északi-sarkvidéken megkezdje az olajfúrást.
Hasonló akciók zajlottak Nagy-Britanniában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Argentínában, Mexikóban és a világ számos egyéb pontján is ezen a héten. Az aktivisták „El a kezekkel az Északi-sarkvidéktől” és „Get the Shell out of the Arctic” feliratú transzparenseket lógattak le a benzinkutak tetejéről, ahol egy aktivista jegesmedve is feltűnt.
Van számos olajtársaság, ami csak annyira mocskos mint egy átlagos multi, de a Shell és az EXXON (ismertebb nevén: E$$O) kétségbeesett küzdelmet folytat a leggonoszabb cég címéért. Tudósok és politikusok lefizetése, véreskezű diktatúrák jóbarátsága, katonai szabadcsapatok felbérlése a szülőföldjeiket védő bennszülöttek ellen: mind-mind hozzátartozik a munkájukhoz. Csak a Shellnek egy év alatt 200 regisztrált olajkitörése volt, el lehet képzelni, hogy hánynál tették rendbe a környezetet, kártalanították a helyi lakosokat. - Írja a Greenpeace blog
A Shell a következő hetekben kutatófúrásokat tervez végrehajtani két helyszínen, a Beaufort- és a Csukcs-tengereken, az Északi-sarkvidék alaszkai térségében. A Shell bevallottan nem áll készen egy esetleges Mexikói-öbölhöz hasonló olajkiömlés feltakarítására, amely beláthatatlan következményeket okozna a sérülékeny sarkvidéki ökoszisztémában.
Az Északi-sarkvidéken fokozottan jelentkeznek a klímaváltozás hatásai. A sarki jég mennyiségének 75 százaléka eltűnt az elmúlt 30 évben. A 75%-os adat a jégtérfogat 1979. szeptemberi minimuma és a 2011. szeptemberi minimuma közötti különbséget jelenti. Az adatot Axel Schweiger, a világ élvonalához tartozó washingtoni Polar Science Center kutatója és egy másik vezető tudós, Peter Wadhams, a Cambridge-i Egyetem professzora is megerősítette. Több információ a jéggel kapcsolatban itt található .
A jégolvadás következtében az itt élő jegesmedvék már a kihalás szélén állnak, a zsugorodó életterük miatt a faj körében ma már a kannibalizmus is megjelent. Ez egy óvatos becslés, valójában még sokkal hamarabb is eltűnhetnek. Erről több információ itt.
Ha a Shell idén nyáron sikerrel jár az olajfúrásokkal, az beindíthatja az északi-sarkvidéki „olajlázat”. Az orosz olajóriás, a Gazprom szintén tervez olajfúrásokat a Jeges-tenger területén ebben az évben, és más olajipari óriások is vállalkoznának az összesen háromévnyi olajmennyiség kitermelésére.
Apartman kiadó, fúrótoronyra kilátással (jelige: természetesen olaj)
A francia környezetvédelmi tárca élére kinevezett Nicole Bricq beiktatásának dokumentumain még friss volt a pecsét, amikor a Shell Francia Guyanára tervezett fúrásait egyetlen tollvonással áthúzta. Indoklásában valós tényekre alapozott kételyt fogalmazott meg: túl nagy a kitermelés környezeti kockázata Francia Guyana partjainál, felülvizsgálatot kér. A hazai környezetvédőkkel sem volt ideje koccintani, amikor a Rio+20 környezetvédelmi konferenciáról visszatérve újabb pecsétes papír érkezett hozzá: áthelyezték a külügyi tárca élére. Pár nappal később miniszterelnöki utasításra mégis kiadták az engedélyeket, melyeknek felülvizsgálatát szorgalmazta Bricq. Szinte vágtat az új francia kormány.
Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse elmondta: „A sarkvidéken az olajkitermelés még a szokásosnál is veszélyesebb – jó példa erre, hogy bár a fúrások még meg sem kezdődtek, a Shell egyik fúróhajója már zátonyra is futott Alaszka partjainál. Nem engedhetjük, hogy a Föld jégszekrényeként is szolgáló, szinte egyetlen, még érintetlen területet is feldúlják a rövidtávú ipari érdekek miatt. A világnak búcsút kell intenie az olajnak és a megújulók felé kell fordulnia.”
A Greenpeace június 21-én világméretű kampányt indított azért, hogy az Északi-sarkvidéket védetté nyilvánítsák. Az ENSZ segítségével a szervezet 20 évvel ezelőtt már elérte, hogy az Antarktisz nemzetközi védettséget kapjon.
Katt a képre!
Tetszik
0
Tetszett? Oszd meg!
300 millió madár tűnt el az agrárélőhelyekről
300 millió madár tűnt el az európai agrárélőhelyekről az elmúlt 30 évben, ez 52 százalékos csökkenést jelent – derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife International és az Európai Madárszámlálási Tanács adataiból. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok számának alakulása jól jelzi az európai élelmiszerbiztonság szempontjából kulcsfontosságú régiók környezeti állapotát, így ez nem csak természetvédelmi szempontból riasztó adat. A helyzet Magyarországon sem jobb, az agrárélőhelyek indikátor madárfajok állománya 2005 óta folyamatosan csökken, a legrosszabb értékeket 2009 és 2011 között mérte az MME.
Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy „ez a tendencia csak az európai Közös Agrárpolitika valódi zöldítésével fordítható meg, amely érinti a közvetlen agrártámogatásokat és a kötelezően vidékfejlesztésre fordított pénzek arányát is. A jelenlegi agrárpolitika a vegyi anyagok túlzott használatával, a környezet sokszínűségének csökkentésével hatalmas veszteségeket eredményezett a mezőgazdasági területek ökológiai rendszereiben.". Nagy Károly, az MME monitoring és kutatási csoportvezetője hangsúlyozta: „az egyes madárfajok állománycsökkenése messze nem csak az ornitológusok és a madármegfigyelők problémája. A csökkenés környezetünk állapotának drasztikus leromlását jelzi, ami mindenkit cselekvésre kell, hogy ösztönözzön".
Az adatokat megalapozó mezőgazdasági biodiverzitás indikátor (Farmland Bird Indicator), 37 agrárélőhelyhez köthető madárfaj állományának vizsgálatát tartalmazza. Ezek közül 22 faj egyedszáma mutat csökkenő tendenciát. 39 millióval kevesebb mezei pacsirta élt Európában 2010-ben, mint 1980-ban, állománya 2 százalékkal csökkent évente. A mezei veréb állománya évi 2 százalékkal, összesen 38 millió egyeddel csökkent. Ennél is jelentősebb a kenderike állományvesztesége, 3 százalékos éves csökkenéssel 25 millió egyedük tűnt el az európai élőhelyekről.
Az MME 2005 óta szolgáltat adatokat az európai programhoz. A Mindennapi Madaraink Monitoringja keretében több száz önkéntes végez reprezentatív felméréseket hazánk főbb élőhelytípusain. Ezekből az adatokból számítják ki monitoring szakértők a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozási indexét. Az agrár-élőhelyeken gyakori madarak közül hazánkban is egyre több faj állománya van hanyatlóban. 1999 óta 61 százalékkal csökkent a füsti fecske, 54 százalékkal a tövisszúró gébics és 24 százalékkal a mezei pacsirta országos állománya.
Katt a képre a nagyobb méretért!
Katt a képre a nagyobb méretért!
Budapest, 2012. július 17.
További információ: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Nagy Károly: 06-30-906-6285
Tetszik
0
Tetszett? Oszd meg!
Utolsó kommentek