PPJ         2010.09.08.

Hír az fn.hu-ról: Meglépett a génkezelt krumpli (másodközlés teljes terjedeleben)

(A BASF GM burgonyája elleni petíciót továbbra is jobb oldalt az aranyos EU elnök bácsira kattintva lehet támogatni!)

Egy engedély nélküli, génkezelt burgonya magjai keveredtek a már engedélyezett fajta közé Svédországban: a kísérleti stádiumban lévő növények mostanáig zavartalanul fejlődtek a szabadban, a környezetre gyakorolt hatásai nem ismertek.

A BASF német vegyipari óriáscég svéd leányvállalata a napokban informálta a skandináv ország agrárhatóságát arról, hogy a júniusban elvetett és legálisan termeszthető Amflora burgonya vetőmagjai közé egy engedély nélküli kísérleti fajta, az Amadea burgonya magjai keveredtek.

A növény ezért szántóföldeken is megjelent, holott Amadeának sem engedélye, sem környezeti és egészségügyi hatásvizsgálatai nincsenek még – közölte a Greenpeace Magyarország. Félreértés ne essék, az Amflora is génkezelt faj, amelynek termesztését az EU engedélyezi

Egy is sok

A svéd cég szűk körben, kiválasztott partnerei számára értékesítette az Amflórát, a 680 ezer növény közé mindössze 47 darab engedély nélküli Amadea keveredett – mondta el a FigyelőNetnek Tömöri Balázs, a zöldszervezet kampányfelelőse.. Elhanyagolható mennyiségnek tűnik, de ebben az esetben még egy is sok: senki nem tudja biztosan megmondani, hogy milyen hatása van egy szabadföldön hónapokig növekvő, jórészt ismeretlen génmódosított burgonyának a környezetre.

A svéd hatóságok elrendelték az Amadea burgonya megsemmisítését a földeken, ám az által elszennyezett Amflora ültetvényekét nem. Felszólították ugyanakkor a forgalmazó és fejlesztő céget, hogy vizsgálja meg cseh- és németországi génmódosítottburgonya-földjeinek termését is, mert félő, hogy a génszennyezés más országokban szintén megjelent.

Semmi nem állítja meg

Az utóbbi idők egyik legfontosabb génszennyezési ügye volt, amikor 2009 őszén európai élelmiszerekben egy Kanadábaól származó, ott már 2001-ben betiltott genetikailag módosított lent lepleztek le.

Amerikában napvilágot látott kutatási eredményekből tudható, hogy az USA-ban a génmódosított repce gazdálkodói szándék nélkül is kiszabadult,szaporodik és terjed. Az Arkansasi Egyetem kutatói a szabad természetből begyűjtött 406 repcemintából 347-ben találták meg a megváltoztatott génállományt – áll a zöldszervezet közleményében.

Korábban írtunk a génmódosítással kapcsolatos kérdésekről és félelmekről. A részleteket ide kattintva olvashatja.

PPJ         2010.08.31.

A szerző Mark Hertsgaard újságíró. A cikk egy hosszabb változata megjelent a The Nation című lapban, New York, 2009. november 19-én. Fordította: Barna Anett. Forrás: magyardiplo. A Greenr-en egy lényegretörő kivonat jelenik csak meg, ami az ökológiai gondolkodásra és a globális klímaváltozásra hívja fel a figyelmet.

Nigérben a lakosságnak közel a fele éhezik; Csádban vészhelyzet van az élelemhiány miatt. Szárazság, áremelkedés, a csökkenő nemzetközi segélyezés mind- mind tovább rontja a jelenlegi katasztrofális helyzetet. Közben azonban új módszerekkel láthatóan sikerül feljavítani félsivatagos területeket. A kísérlet, bár természetesen nem képes teljes megoldást hozni, de mindenképpen figyelemre méltó.

Az írástudatlan Sawadogo az erdőgazdálkodás és a mezőgazdasági termelés integrációján alapuló agro-erdőgazdálkodás egyik úttörőjévé emelkedett. Annak a gazdálkodási módszernek úttörőjévé, amelynek köszönhetően a Száhel-övezet nyugati része az utóbbi években jelentősen megváltozott, és így az egyik legígéretesebb példája lett azoknak a lehetőségeknek, amelyekkel a lakosság szegény rétegei a klímaváltozás ellen küzdhetnek.

„Az emberek olyan szörnyű helyzetbe kerültek, hogy változtatniuk kellett a gondolkodásmódjukon” - mondja Sawadogo. Ő is ezt tette, mégpedig úgy, hogy felelevenítette a helyi földművelők által évszázadok óta használt technikát, a „zaï”-t, melynek lényege, hogy sekély gödröket vájnak a talajba, amelyek a növény gyökerei felé vezetik el a meglehetősen ritka esővizet. Yacouba Sawagado azonban a hagyományosnál nagyobb gödröket mélyített, ezzel növelve az összegyűjtött víz mennyiségét. Legfontosabb újítása viszont az volt, hogy a száraz évszakban trágyát is szórt a vájatokba, annak ellenére, hogy gazdatársai ezt pazarlásnak tartották. Ezt a technikát alkalmazva sikerült terméshozamát növelnie.

A magasabb szintű szabályozás azonban ugyancsak elengedhetetlen a Száhel-övezetet sivataggá változtató globális felmelegedés megállításáért folytatott küzdelemben. Megvannak ugyanis a határai az alkalmazkodásnak is: ha a levegőbe bocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét nem csökkentjük, a hőmérséklet emelkedését már a legleleményesebb ötletekkel sem akadályozhatjuk meg.

Maga sem számított azonban a legfontosabb következményre: arra ugyanis, hogy a trágyában lévő magokból fák is kihajtanak majd a termesztett köles- és ciroksorok között. Néhány évszak elteltével megállapította, hogy az ekkorra már néhány láb magasra nőtt fák, gyökereik révén javítva a talaj termékenységét, újabb terméshozam-növekedést eredményeztek: „Amióta a lepusztult termőtalaj javításának ezt a módszerét alkalmazom, a családom jó és rossz évben egyaránt biztonsággal el van látva élelmiszerrel.”

A Yacouba Sawadogo által tökéletesített agro-erdőgazdálkodás kiterjedt területeket hódított meg  nem csupán Burkina Fasoban, hanem a szomszédos Nigerben és Maliban is  több százezer hektárnyi félsivatagos területet változtatva termékeny földdé. „Kétségtelenül ez a legkiterjedtebb pozitív ökológiai fordulat, amely a Száhel-övezetben és talán egész Afrikában valaha is bekövetkezett” - állapítja meg Chris Reij, holland geográfus, aki harminc éve dolgozik a régióban.

Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy Yacouba Sawadogo és a hozzá hasonló termelők nem ültetnek facsemetéket, ahogyan arra a Nobel-díjra jelölt aktivista, Wangari Maathai és a nevéhez fűződő Zöld Övezet Mozgalom ösztönözte a kenyai lakosságot -, számukra ugyanis ez nem csupán túl költséges, de kockázatos is lenne. Nem tesznek mást, mint védik és gondozzák a természetes módon itt nőtt fákat. A Nyugat-Száhel-övezetről készült tanulmányokból az derül ki, hogy az ültetett fák 80 %-a pusztul el egy-két évvel az ültetés után. Ezzel szemben az ő természetesen nőtt fáik endémikus (helyi eredetű) fajok, így tehát ellenállóbbak. Ráadásul „termesztésük” nem is kerül semmibe.

Az agro-erdészetnek köszönhetően az amerikai geológiai vizsgálat (US Geological Survey) műholdas felvételein például ma már világosan látható, hogy hol húzódik a Niger és Nigéria közötti államhatár. Niger – ameddig kiterjedt fás területeket látunk; Nigéria – ahol a föld kopár, itt ugyanis a nagyszabású fásítási programok láthatóan kudarcba fulladtak.

A teljes, ennél jóval részletesebb és még sok érdekességet tartalmazó cikket, kérlek olvasd el a Magyar Diplo oldalán!

PPJ         2010.08.27.

A sok hír, ami ezen a nyáron megjelent több médiumban, adja magát, hogy egy csokorba szedve az állak leesését szolgálja a GreenR-en.  

Keszeg vagy hekk? - varacsk.blog.hu

Mi a tanulság? Fogyasszunk sok halat, mert az egészséges és persze magyar halat fogyasszunk lehetőleg, hogy az ökolábnyomunk se legyen az egekben és ezzel is támogassuk a magyar gazdaságot. Megérdemli a keszeg, hogy elnyerje méltó helyét az étrendünkben, mert ugyanolyan finom és tápláló, mint a messze halászott hekk barátunk.

Több millió apró műanyaghulladék lebeg az Atlanti-óceánban - Origo.hu

Egy nagy kiterjedésű, kisméretű műanyagdarabkákból álló folt található az Atlanti-óceán északnyugati részén, állapította meg egy vizsgálat. A Science legújabb számában megjelent cikk szerzői szerint további hulladékszigetek lehetnek az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánon is.

(De hiszen tudhattuk ezt már 2009-ben is. - a greenr szerk.)

Megdöbbentette a kutatókat a hatalmas csendes-óceáni szemétsziget - képek - Origo.hu

A napokban tért vissza közel egyhónapos expedíciójáról San Franciscóba az a hajó, amelynek legénysége elsőként vizsgálta meg közelről a Csendes-óceánon hömpölygő, több millió tonnányi műanyaghulladékból álló szemétszőnyeget. A kutatókat megdöbbentette a látvány, amely az egyre növekvő és egyre sűrűbb szeméttengerben úszva fogadta őket. Képes beszámolónk.

Az első bizonyíték: a növényvédőszerek rombolják a magzat idegrendszerét - Origo.hu

Újabb vizsgálat bizonyítja, hogy a zöldségek és gyümölcsök termesztésében használt szerves foszfátok károsíthatják az idegrendszert, főként annak fejlődésekor. A kutatók tanácsa az alapos mosás, a miénk a helyi termelők felfedezése, a hazai zöldségek és gyümölcsök tisztaságáról pedig éppen vita zajlik a Magyar Agrárkamara és a Levegő Munkacsoport között.

(De hiszen tudhattuk ezt már 2006-ban is. - a greenr szerk.)

Hivatalos jelentés növényvédőszerek káros hatásairól – 2006. - Országos Kémiai Biztonsági Intézet

Peszticidek, mint perzisztens szennyező anyagok (POPs)
A POPs anyagok közé azokat a vegyületeket sorolták, amelyek az élő szervezetekbe tartósan beépülnek és igen hosszú felezési idővel rendelkeznek. Ennek eredményeként a biodegradációjukra nem lehet számítani, így évekig, sőt évtizedekig megőrzik toxikus hatásukat. Nemzetközi konszenzus alapján - Stockholmi Konvenció- az azonnal betiltandó POP anyagok sorában 11 vegyületet soroltak, amelyek között 9, mint peszticid hatóanyag szerepel.

A POP anyagok jellemzői a következők:
● hosszú ideig változatlan formában maradnak fenn a környezetben,
● az expozíció helyétől távolra is hatnak,
● felhalmozódnak a szövetekben,
● mérgezőek az emberi, állati és növényi szervezetekre és
● biológiai hatékonyságuk különösen a késői toxicitásban nyilvánulnak meg:
teratogenitás, karcinogenitás, immunotoxicitás.

A természet visszavág - mit tehetünk a parlagfű ellen? - Budai Hírlap

Folytatni kell a parlagfű ellen megkezdett küzdelmet, ám mivel teljes sikert úgysem érhetünk el, sajnos meg kell tanulnunk együtt élni ezzel az allergén gyomnövénnyel - véli Dr. Ábrahám Levente természetvédelmi ökológus. Sokak életének megkeserítője az 1900-as években Amerikából érkezett hazánkba és azóta folyamatosan terjed a Kárpát-medencében. A szakember szerint ugyanakkor a leghatásosabban a természet tud fellépni a 'betolakodó' ellen, ezért sem szabad bolygatni erdeinket, mezeinket.

Krízis a költözni készülő gólyáknál - NOL.hu

Az esős június okozta időjárási káosz utóhatásaként újabb krízis fenyegeti a fehér gólyákat.

A faj vonulása ezekben a napokban erősödik fel, két hét múlva a többségük Afrika felé indulva elhagyja az országot, miközben a júniusi hideg, esős időben megsemmisült első fészekaljak miatt sok madár pótköltésbe kezdett. A késői fiókák azonban nem tudnak velük tartani - figyelmeztet a Magyar Madártani Egyesület.

Ebben a helyzetben könnyen előfordulhat, hogy országszerte akár jelentős számú itthon maradó gólyafiókáról kell gondoskodnia a természetvédelmi hálózatnak! Ennek mértéke a következő hetekben derül ki.

Emberi segítség nélkül az itthon maradó fiókák jelentős része nem élheti túl a telet. A helyzet kezelésében a lakosság az elárvult fiókák bejelentésével tud nélkülözhetetlen segítséget nyújtani a madarakat mentését végző nemzeti parki őrszolgálatnak.

További részletek és tudnivalók az egyesület honlapján>>>

PPJ         2010.08.27.

A NOL ismert helye a GMO lobbinak. Hiába no: csak le kell nyomni valahogy a torkunkon a GMO-kat. De, hogy (véletlenül...) ekkorát duplázzanak? Venetianer egyik képen mosolyog, másikon komolykodik. Ráadásul teszi mindezt csupán két bejegyzéssel feljebb, mint az "Elszabadultak a transzgének" című. Ennyit a hiteles tudásáról. Parádé! :D "Felemelő," amikor írástudók kis, egybeforrt közössége keményen megdolgozik a (Monsanto) pénzéért…. :D

PPJ         2010.08.18.

A sok hír, ami ezen a nyáron megjelent több médiumban, adja magát, hogy egy csokorba szedve az állak leesését szolgálja a GreenR-en.

Continuing Pakistani floods - The Big Picture_Boston.com (csak, hogy a méreteket érzékelni tudjuk, mikor sír a szánk itthon)

Zsámbéki siker - Greenfo

Ha ritkán is, de akadnak sikertörténetek Magyarországon a természetvédelem terén. Az alábbi példa azért figyelemreméltó, mert belterületen valósulhatott meg, ahol a hivatalos természetvédelemnek nincs semmilyen eszköztára, nincsen hatósági jogköre.

Nem várt hatások a génpiszkált búza kísérletekben - Magyar Természetvédők Szövetsége

A génmódosított szervezetek független hatásvizsgálatára szakosodott német Testbiotech arra hívja fel a figyelmet sajtóközleményében, hogy svájci kutatók kísérletei szerint egy génpiszkált búza fajta - amely üvegházban normálisan növekedett, és ellenállóvá vált az anyarozs-fertõzéssel szemben - anyagcseréje jelentõsen megváltozott amikor kitették a szabad környezeti hatásoknak. A növényt súlyosan károsította az anyarozs, a terméshozam jelentõsen csökkent, egészen 50%-os mértékig. (Forrás: Genetically engineered wheat shows unexpected ecological behaviour Innen letölthető)

Elszabadultak a génmódosított növények - Index (Hoppá bazdmeg erre varrjál gombot Dívány meg szarházi Venetianer!!!)

Úgy tűnik joggal aggódtak Európában a genetikailag módosított növények használata miatt. Az Egyesült Államokban bebizonyosodott, hogy nem lehet megakadályozni e növények terjedését. Az ellenálló fajok felboríthatják a természet ökológiai egyensúlyát.

Az MSZP a génmegőrzést is elsodorta - Magyar Hírlap

A volt kormány mulasztása miatt veszélybe került a magyar növények genetikai állománya és veszélyben van az érdi génbank fennmaradása! 

Alkotmányos mulasztást követett el a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány azzal, hogy nem gondoskodott az átfogó nemzeti génmegőrzési program megalkotásáról és végrehajtásáról. Emellett megfeledkezett a genetikai sokféleség megőrzésére vonatkozó állami feladatnak megfelelő intézményi és finanszírozási háttér megteremtéséről is – állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Az intézetek fenntartása így bizonytalanná vált, veszélybe került az érdi génbank léte. 

Itt a Fidesz beismerése: Orbán Viktor tényleg találkozott Lauderrel - Hírszerző (Ennyit arról, hogy a Fideszt érdekli a hazai természet és környezet állapota...)

Valóban találkozott Orbán Viktor miniszterelnök a sukorói kaszinóberuházás egyik megálmodójával, Ronald Lauderrel - tudta meg a Hírszerző. A Népszava keddi számában arról ír: a miniszterelnök még ellenzéki párt elnökeként egyeztetett az üzletemberrel, mert szívére vette, hogy "nem kérték ki a véleményét". A részletekkel kapcsolatosan hiába faggatta a Hírszerző a kormányfő sajtófőnökét.

Árpi bácsi fiókái (2000) - Indavideó film

Zsoldos Árpád elhivatott természetvédő, ovisokkal járja az erdőt, madárlesre viszi őket, hogy ha majd egyszer nagyok lesznek, és autópályát terveznek például, jusson eszükbe: a madarakra, fákra mindannyiuknak vigyázni kell.

Rendezte:Fiar Sándor és Tóth Zsolt Marcell

természetfilm.hu produkció