PPJ         2011.04.01.

Forrás: MTI

Orbán Viktor ma személyesen fogadott több humánökológust, környezetkutatót, klímakutatót, alternatív közgazdászt és agrár-környezetgazdálkodási szakembert, hogy együtt vitassák meg az ország  - melynek neve Magyarország - ügyeit.

Orbán Viktor az MTI munkatársának elmondta: "A Nemzeti Együttműködés Rendszerének eleget téve, figyelve országom hangjaira, visszavonom az új alkotmány tervezetének azon részét, ami megszüntetné az egészséges környezethez való jogot és ezzel a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa hivatalának jogintézményét." Hozzátette, hogy  döntésében szerepet játszott családja ifjabb generációinak véleménye is. Arról azonban az MTI nem értesült, hogyan juthatott a miniszterelnök, unokája, Orbán Annamária felszólító leveléhez.

Nem kétséges, hogy erős nyomás van az Orbán kormányon. Egyszerre próbálnak megfelelni a jelen paradigmáinak, ugyanakkor a tradíciók ápolásával valamiféle függetlenséget kivívni az országnak a globális színtérben.

A hosszas tanácskozás után a társadalom-, környezet- és ökopolitikai tudományokhoz értő szakemberek, végül is arra a meggyőződésre juttatták a magyar miniszterelnököt, hogy országa népének leghamarabbi felemelkedéséért változtat korábbi politikáján és:

- megtartja a világszinten példaértékű Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Hivatalát,

- megerősíti a Nemzeti Parkok rendszerét, mint a Magyar Táj® és a Magyar Vidék© szerves egységének megőrzési lehetőségét,

- a környezetvédelem büdzséjének 40%-os elvonását azonnali hatállyal felfüggeszti,

- és végül, de nem utolsó sorban a magyar civil zöld társadalom józan kérésének eleget téve, Illés Zoltánt pozíciójából meneszti.

És most nézd meg a dátumot,
és gondolkodjunk el, hogy mi a szomorú valóság...

PPJ         2011.03.22.

Az új Alkotmány tervezete komoly visszalépéseket tartalmaz a környezet- és egészségvédelem terén a jelenleg hatályos alaptörvényhez képest. Ezt állapította meg 104 magyar környezet- és természetvédő civil szervezet, amelyek egyúttal konkrét javaslatokat is eljuttattak a parlamenti frakcióknak és az érintett országgyűlési bizottságoknak.

A pártok frakcióinak, az érintett országgyűlési bizottságoknak és egyes képviselőknek küldött nyilatkozat itt olvasható.

Fájó hiány, hogy a tervezet nem rögzíti az egészséges környezethez való jogot, ehelyett az állam környezetvédelmi kötelezettségei kerülnek túlsúlyba, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a védelem szintje és annak számonkérhetősége bizonytalanná válik. Kifogásolják továbbá, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának önállósága és függetlensége megszűnne a tervezet szerint. Ezzel a nemzetközi szinten is példaértékű intézmény működésének alapvető feltételei csorbulnának.

A zöld szervezetek olyan új elemeket is belefoglalnának az Alkotmányba, amelyeknek egy korszerű, a világ és hazánk helyzetét helyesen értékelő, hosszú távra készített alaptörvényben mindenképpen szerepelnie kell. Ilyen a környezeti információkhoz és a döntéshozatalban való részvételhez való jog biztosítása, az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalmának rögzítése és a nemzetközi dokumentumokban elfogadott környezetvédelmi alapelvek kimondása.

A nyilatkozatot aláíró szervezetek ugyanakkor elismeréssel nyugtázzák, hogy a tervezetben több értékes, új gondolat szerepel, így például a Kárpát-medence természeti értékeinek megóvása, valamint a fenntarthatóság és az erőforrások gondos felhasználása. Szintén előremutató javaslat a tulajdonnal való társadalmi felelősség rögzítése és a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele a nemzeti vagyon kezelése során.

Dr. Bendik Gábor

forrás: Greenfo

PPJ         2011.03.21.

A minőségi termelésre és a korszerű mezőgazdaságra épül a készülő magyar agrárstratégia

Nehéz helyzetben van az egész ország, a mezőgazdaság pedig különösen nehézben – mondta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Miniszté­rium parlamenti államtitkára nemrég egy tanácskozáson. Az állam eredeti feladata a magyar társadalom érdekeinek védelme lenne. Csakhogy a balliberális kormányzás idején az állam átállt az idegen erők oldalára, s a multinacionális tőke, illetve a globalizmus hazai helytartója lett. Ángyán József meglátása szerint ez a helytartói réteg sokszor éhesebben és agresszívabban vetette rá magát a magyar társadalom javaira és értékeire, mint maguk a multinacionális érdekeltségek.

forrás: Magyar Hírlap _ 2011-03-19

Fotó: Pacsuta Péter János

Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca államtitkára szerint mindenekelőtt az államot mint intézményt kell visszavenni ahhoz, hogy jobbra forduljon a mezőgazdaság helyzete is. Ahogy fogalmazott, nyilván nem lesz könnyű az ÁVH-ból MVH-t (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt) csinálni, de lépni kell. Itt van pél­dául a termőföld ügye. Nehezen mozdul a Nemzeti Földkezelő Alap, még mindig nincsenek a kormány asztalán a régóta kért kimutatások az állami területek bérleteiről. Az viszont már így is látható, mekkora baj van. Egy olasz érdekeltség például jelentős állami földte­rületet bérel Észak-Magyarországon. A ma is érvényes szerződés szerint a szántókért száz, a legelőért ötven forint bérleti díjat fizet hektáronként, évente! Az er­dőért pedig semmit! Ráadásul ez az érdekeltség semmit nem termel ezeken a területeken, nyilvánvaló, hogy csak spekulációs céllal, no meg a területek után járó támogatások besöprésére bérli a földeket.

Makacs maffiák

Ángyán József szerint szélsőséges esetről van szó, ám minden gyanús bérleti szerződést felül kell vizsgálni, s meg kell keresni azokat a jogi és hivatali személyeket is, akik ezeket a megállapodásokat aláírták, illetve jóváhagyták.

Nem lesz könnyű feladat, folytatta a professzor. Hálózatszerűen működő, szervezett csoportok, ahogy Ángyán József fogalmazott: maf­fiák tevékenykednek az állami rendszerben. Védik a multinacionális érdekeket és előjogokat, és keményen harcolnak az ebből eredő saját hasznukért is. Kifejezetten ezt a célt követve születtek a törvények, rendeletek az elmúlt nyolc esztendőben a gazdaság és a mezőgazdaság terén is. Az eredmény? A termények nyereségéből csak tíz százalék marad a gazdáknál és a családi vállalkozásoknál. A többit elviszik a kereskedők és a spekulánsok, ráadásul egyre többen épülnek be ebbe a láncolatba. Például a szállítási lobbi. Nemzetközi felmérések szerint egy szál répa ma 1847 kilométert utazik, amíg a földtől a konyhaasztalra ér. Számos multinacionális csoport érdekelt abban, hogy ez így maradjon. Noha köztudott például, hogy Magyarország legtöbb településén és kisebb térségében helyben meg lehet termelni az élelmiszerek nyolcvan százalékát. Épp ez az Ángyán professzor által most újra felvázolt helyi gazdaság rendszerének gondolata is, amelyben először saját magát és környezetét, települését látja el a termelő és a feldolgozó, s innen, belülről indulva tágítja aztán a kört, lép ki végül a nagyobb, szélesebb piacokra, persze csak azzal az áruval, amely a helyi felhasználás után megmarad.

Akár a hadsereg

Az államtitkár modern patriotizmusnak nevezte a fenti szisztémát, amelynek egyik fontos eleme a magyar termékek védelme. A szocialista kormányzás idején olyan rendeletek és jogszabályok születtek, hogy elegendő például, ha egy terméket – legyen az a marokkói paprika – itthon csomagolnak, ezzel máris rákerülhet a „magyar áru” embléma. Van ennél komorabb példa is. Például az, hogy éppen egy hungarikumot előállító cég tiltakozott a leghangosabban a behozott sertéshúsok dioxinvizsgálata ellen. Beszédes megnyilvánulás volt ez Ángyán József szerint. A jelenlegi kormány olyan szabályozást szeretne bevezetni, amely szerint például a húsiparban csak az az áru számít majd magyar terméknek, amely 95 százalékban hazai alapanyagokból készül. A fennmaradó öt százalékba gyakorlatilag már csak a só s bizonyos idegen fűszerek férnének bele.

Nem csak gazdasági stratégiáról van szó, hangsúlyozta a professzor. Az élelmiszer-termelés, benne az egészséges élelmiszer ügyével is, nemzetbiztonsági probléma, épp annyira fontos, mint a hadsereg kérdése.

Egy másik stratégiai terület a demográfia. Ezen a téren egyre rosszabbul áll az ország. Ángyán József elmondta, a kormány rendkívül előnyös földbérleti szerződést szeretne kötni azokkal a fiatal gazdálkodókkal, akik két-három gyereket is vállalnak. Azért nem adja tulajdonba ezeket a termőterületeket a fiataloknak az állam, mert szeretne bent maradni a földpiacon, és élve elővásárlási jogával megakadályozni a mindenkori spekulációs akciókat. Ez már egy erős állam beavatkozása a folyamatokba, amire azért van szükség, mert a polgári kormány tapasztalatai szerint óriási károkat okozott az úgynevezett „szabadpiaci filozófia” a mezőgazdaságban. Például az a földkárpótlás is, amelyben csak termőterületeket kaptak a jogosultak, de nem kapták meg a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket. Ez a termőterületek vészes árcsökkenéséhez és egy tág spekulációs „játéktér” kialakulásához vezetett. Hasonlóan nagy kárt okozott a feldolgozóipar kiárusítása, amely tulajdonképpen a nyugati tőkeérdekeltségek piacszerzési akciója volt. Ma döntően a multik által behozott silány és egészségtelen külföldi termékek uralják a hazai élelmiszer-kereskedelmet. Mindez visszahatott a termelésre is, a cukorgyárak eladása és bezárása szinte lenullázta például a korábban virágzó magyarországi cukorrépa-termesztést. Másrészt pedig cukor tekintetében teljes mértékben kiszolgáltatta az országot, ami különösen most, a brazil behozatal leállásakor s a hazai cukorárak rakétasebességű emelkedésekor érzékelhető igazán. Vészes, ha nem életveszélyes kiszolgáltatottságnak számít az is, ami a szocialista agrárkormányzás filozófiája és járt útja volt az elmúlt nyolc évben. Eszerint csupán nyersanyagtermelésre rendezkedjen be a magyar mezőgazdaság, ennél többet ne akarjon.

Brüsszel és Budapest

Az államtitkár figyelmeztetett az összefogás fontosságára. Ennek az új agrárkamara lesz az egyik legfontosabb bázisa, benne a magyar mezőgazdaság minden szereplőjével. A jelenlegi agrárkamarának csak 11 ezer tagja van, ez a regisztrált termelői társadalom öt százaléka. Maga a szervezet is inkább az egykori TOT-hoz (Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa), illetve annak utódjához, a MOSZ-hoz (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége), vagyis a szocialista nagyüzemi lobbihoz kötődik, évi 2,7 milliárd forintos költségvetésével együtt. Az új kamarának saját, választott bírósága is lesz. Olyan vitás kérdésekben hozhat majd döntéseket, mint a kötbér vagy a takarmánnyal való árfelhajtó manipulációk ügye. Ángyán József szerint ez az elképzelés teljes mértékben összhangban van a kormány készülő agrárstratégiai tervezetével, amelynek tengelye a minőségi termelés, a minőségi mezőgazdaság. Ennek fontos része lehetne a régi magyar gabona-, zöldség- és gyümölcsfajták felélesztése és nemesítésekkel történő fejlesztése is.

Felvetődhet a kérdés, mit szól majd mindehhez az Európai Unió, s nem lesz-e túl magas labda mindez azoknak a csoportoknak, amelyek folyamatosan szembe akarják állítani Brüsszelt és Budapestet. A professzor úgy vélekedett, a mindenkori magyar kormánynak arra kell törekednie, hogy a lehető legnagyobb mértékben érvényesítse nemzeti érdekeit az unió közös rendszerén belül. Nincs más út. Ahogy Ángyán József fogalmazott, a mezőgazdaság terén is igaz, hogy egy teljesen kirabolt és legyűrt Magyarországnak kell most talpra állnia. Különben elveszett.

PPJ         2011.03.16.

ifj. Zlinszky János
(a szerző A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája
Stratégiai és Tudományos Főosztály munkatársa)

Nem is tudom, sírjak-e, vagy nevessek? Miért van az, hogy önsorsrontásban, negatív reklám gerjesztésében ennyire jók vagyunk? Hát milyen - hazai és nemzetközi - visszhangja lesz annak, ha Magyarország eltörli a jelenleg még alkotmányban hatályos jogok egy részét?

Négy hét intenzív és tanulságos külföldi tárgyalás után most tértem haza, emelkedett hangulatban. A Vidékfejlesztési Minisztérium megtisztelő kérésére a "zöldombudsman" az EU-elnökség fél évére „kölcsönadott” a kormánynak, hogy segítsem a megnövekedett munkateher ellátását. Az EU-elnökség alatt a UNEP (az ENSZ környezetvédelmi programja), az 1992-es riói ENSZ-konferencia megállapodásait ellenőrző Fenntartható Fejlődés Bizottság (SCD), és a jövőre újra Rióban rendezendő ENSZ Fenntartható Fejlődés Konferencia, továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága "Environment for Europe" dossziéi társ-vezetését látom el.

A fáradságos tárgyalássorozat utáni emelkedett hangulatom oka nem is annyira az volt, hogy eddig sikerült jól ellátni a munkát, s partnereink rendre elismerően nyilatkoznak a magyar elnökségről. Inkább – minden szentnek maga felé hajlik a keze – azt a nemzetközi visszhangot, elismerést, ismertséget találtam igen örvendetesnek ami a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa intézményét ezeken a fórumokon is körülveszi. Mindennek csúcsa az a terebélyesedő nemzetközi civil mozgalom, amely a "Rió 2012" ENSZ-konferencia napirendjére szeretné tenni a „Guardian for Future Generations” gondolatát, azaz bevallottan és kifejezetten a magyar minta alapján az ENSZ szintjén is képviseletet kívánna teremteni a jövő nemzedékeknek. A World Future Council ezzel kapcsolatban azt is szorgalmazza hogy minél több tagállam nemzeti szinten is kövesse a magyar példát.

New York-i folyosói tárgyalásaim során örömmel láttam, hogy ez a gondolat igazából sok országnak szimpatikus. A globális környezetvédelem intézményrendszere erőtlen, nem tudja kikényszeríteni a megállapodások betartását, megerősítéséről élénk vita folyik. Ám a UNEP WTO-erejű szervezetté fejlesztése, a ma létező több mint 500 környezetvédelmi egyezmény "UNEP alá terelése", amiről a fő tárgyalások mennek, aligha lesz meg 14 hónap alatt, s így az "International Environmental Governance" területén se lesz haladás, sőt felsülés fenyeget Rióban – hacsak elő nem lehet venni a "zöld biztos", a Guardian for Future Generations gondolatát (például a menekültügyi főmegbízott mintájára). Ez mégiscsak egyszerűbb, kevesebbe kerül, kisebb apparátussal dolgozik mint egy ENSZ-szervezet, ugyanakkor egy vitathatatlan előrelépés, és világszerte népszerű lenne. Többen közt spanyolok, angolok, németek, a brit nemzetközösség apparátusa jelezte, hogy ezt a mintát lehetséges és jó előrelépésnek tartaná.

Úgy látszik tehát, hogy külföldön folytatódik a magyar politikai innováció - a zöldombudsman - sikertörténete.

Emelkedett hangulatom hazaérkezve hamar leforrázódott. Itthon elképedve látom, hogy - a januárra nagy munkával elkészült, kifejezetten fenntarthatóság- és jövő-orientált alkotmány-koncepcióval szöges ellentétben - a most a kormánypártok által előterjesztett alkotmányszöveg megszünteti a második- és harmadik generációs emberi jogokat (mint jogokat), s ezzel együtt azok független jogvédő szervezeteit is – így a kisebbségi, illetve a zöldombudsmant!

Nem is tudom, sírjak-e, vagy nevessek?

Miért van az, hogy önsorsrontásban, negatív reklám gerjesztésében ennyire jók vagyunk?
Hát milyen - hazai és nemzetközi - visszhangja lesz annak, ha Magyarország eltörli a jelenleg még alkotmányban hatályos jogok egy részét?
Kell nekünk még egy médiatörvény-típusú botrány? „Orban axes independent constitutional watchdogs” „Human rights weeded out of new constitution” meg hasonló szalagcímek?

S mire külföldi kormányok, sőt az ENSZ esetleg eljutna oda hogy másolni akarná egy úttörő magyar intézmény kedvező tapasztalatait, addigra – nem találja meg az eredetit! Alkotója, tulajdonosa meggondolta magát, s most (művét háta mögött dugdosva) bizonygatja, hogy nem is volt az annyira jó, tévedés, hiba csupán, korszerűtlen zsákutca, jobb, ha mindnyájan elfelejtjük, van itt elég más magyar találmány, tessék maradni a golyóstollnál meg a hologramnál. A világpolitikai minta-nyújtás, ötletadás nem a mi kenyerünk, nem ebben akarunk listavezetők lenni…

Jó lenne, ha megfelelő helyen még időben meggondolnák, hogy talán körültekintőbben kellene véglegesíteni az Alkotmány normaszövegét. Ami eddig jog volt, maradjon jog, ne híguljon számonkérhetetlen „céllá”, „törekvéssé”; s a szomszéd országok és a tágabb nemzetközi közösség felé egyaránt üzenet-értékű ombudsmani intézmények alól se rántsuk ki a szőnyeget.

Még a végén kiderül, hogy mi is azon álltunk…

Forrás: Mindennapi.hu

PPJ         2011.03.13.

A nemzet jövőjéért aggódva kampányolt a Fidesz-KDNP, minduntalan olcsó ókeresztény népszaporodásra buzdító frázisokkal és a "jövő biztonságára" biztató klisékkel, ehhez képest most meg a globális ökológiai problémák idejének egyik demokratikus alapjogát, az egészséges környezethez való jogot és ezzel együtt az e jog érvényesítéséhez szükséges egyik intézményt, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tisztségét szüntetné meg az új alkotmány!

Lásd még: Az új alkotmánytervezet hadüzenet a józan ész ellen - Tiszántúli Természetvédők Társulata

És persze Natura2000-es EU-s természetvédelmi területet adott oda az AUDI-nak és a Nemzeti Parkok költségvetését is a működésképtelenségi határig csorbította. Csak azt tudnám, hogy egészséges környezet nélkül, mégis, hogy a rákos szent istenbe fog bármilyen megszülető szent-magyar gyerek egészségesen felnőni?

Megvonja az egészséges környezethez való jogot egy "népnemzeti" kormány? Tessék? Ez hazaárulás!

Olyan mély ellentmondások vannak a Fidesz politikájában, hogy az durvább, mint az Őszödi beszéd! Konkrétan eladták az egészségünket...

Greenfo.hu - Mit hagyunk az unokáinknak? [2011. márc. 13. 9:34]

Elfogadhatatlan, hogy az új Alkotmány tervezete szerint megszűnik az egészséges környezethez való jog és ezzel együtt az e jog érvényesítéséhez szükséges egyik intézmény, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tisztsége.  A környezeti érdekek egyéb alkotmányos védelmének szintje is csökkenne.

Elfogadhatatlan, mert a környezet valódi védelméhez pusztán az alkotmányos deklarációk nem elegendők. Intézményi garanciák nélkül semmilyen alapjog, így az egészséges környezethez fűződő alapjog érvényesítése nem biztosított - állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek ombudsmanja.

Az országgyűlési biztos megütközéssel fogadta a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetét, amely az egészséges környezethez való alapjogot többé nem biztosítja, csupán az egészséges környezetre vonatkozó állami kötelezettséget rögzíti és emellett felszámolja a környezetvédelmi ombudsman intézményét is, amikor úgy rendelkezik, hogy a jövőben csak az "alapvető jogok biztosa" működik majd. Mindezek alapján, egyértelmű, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletére, a fenntartható fejlődés melletti kiállásra, a környezetvédelmi ügyek kiemelt ombudsmani elbírálására a továbbiakban nem lesznek meg a feltételek - állapította meg Fülöp Sándor.

A zöld ombudsman szerint ha a kormányzó pártok ismertté vált Alkotmány-szövege alaptörvénnyé válik, akkor a környezetvédelmi ügyekben az általános biztos vizsgálódik majd. Ez esetben felrémlik annak veszélye, hogy a különböző rövid távú gazdasági vagy szociális érdekek elsőbbséget kapnak az egészséges környezethez fűződő jogokkal szemben. Így a jövő nemzedékek érdekei törvényszerűen háttérbe szorulnak.

Fülöp Sándor sajtóközleményében úgy fogalmazott, az új Alkotmányban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának megnevezése mellett elengedhetetlen az egészséges környezethez való jog kimondása és az ebből következő legfontosabb alapelvek rögzítése. Nem elég a természeti erőforrások közös nemzeti örökségnek nyilvánítása, és egy megőrzési kötelezettség deklarálása a jövő nemzedékek számára. Garanciát csakis a konkrét jogi korlátok megfogalmazása, így legelső sorban a visszalépés tilalmának kifejezett kimondása jelenthet, amely a hatályos alkotmányjog része.

Az országgyűlési biztos felhívja a figyelmet: a levegő, amit belélegzünk, a víz, amit megiszunk, a termőföld minősége, amin az élelmünket termeljük veszélybe került. A környezeti katasztrófák civilizációnk fennmaradását, az életünket fenyegetik. A 2011-ben megalkotott alkotmány nem feledkezhet meg minderről. Az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalma nagy nemzetközi megbecsülést szerzett Magyarországnak, ugyanúgy, mint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézményének felállítása. Mindkettő nemzetközileg úttörő lépés volt. Az új Alkotmány tervezete sajnálatos visszalépés a környezet, a fenntarthatóság és jövőnk védelmének mai szintjétől. Ezzel Magyarország nemcsak vezető szerepét adja fel ezen a területen, de jelentős presztízsveszteséget is elszenved a környezeti értékek háttérbe szorításának nyílt felvállalása miatt.