Erőtlen az ökológiai gazdálkodás akcióterve

PPJ         2014.02.17.

P1090432.JPGFebruár 6-án mutatta be a Vidékfejlesztési Minisztérium az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére irányuló akciótervet, amiben a foglalkoztatás elősegítése és a környezetterhelés csökkentése jelenik meg fő szempontként. A rendezvényen részt vevő civilek azonban úgy látják, hogy a tervezettel ellentétes folyamatok zajlanak ma hazánkban, pl. Kishantos szétverése. (Valamint, hogy a Kormány szembefordult saját elfogadott Nemzeti Vidékstratégiájával és annak kidolgozójával, Ángyán Józseffel! - a GreenR szerk.) (Lásd a leleplező videót: így egyeztet a Vidékfejlesztési Minisztérium a civilekkel a gyakorlatban!)

Forrás: Greenfo.hu - Farkas Boglárka 2014. február 11.

A huszonegy pontos akcióterv hazai és nemzetközi aspektust is figyelembe vesz Gombos Zoltán főosztályvezető szerint. Előadásában elmondta, hogy hazánk kívételesen jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, amit mindenképpen ki kellene használni, jó minőségű talaj és klíma segíti itthon az ökogazdálkodást. Az ökológiai gazdálkodás mellett hozta fel még érvnek a napjainkban gyakori élelmiszerbotrányokat, amik elkerülhetőek lennének megbízható forrásból származó, kisközösségek által termelt élelmiszerhálózatokkal.

A tervezet fő célkitűzései az ökológiai gazdaságok területének növelése, az ökológiai alapanyagok megjelenése a hazai termékekben és önálló termékként is állja meg a helyét a hazai és nemzetközi piacon. Az előnyei pedig a munkahelyteremtés mellett az őshonos fajták termesztése és a biológiai sokféleség megőrzése. Az idei évtől egészen 2020-ig tartó akcióterv számszerűsíthető célja, hogy a hazai méhállományt huszonöt százalékkal növelje, illetve a közétkeztetésben az ökológiai gazdaságból származó alapanyagok aránya minimum harmic százalék legyen. A program prioritásai a kézműves ágazat, az állatenyésztés, a helyi gazdaságok szerepének növelése és a vízgazdálkodás, illetve az élelmiszerláncok hatékonyabbá tétele, tette hozzá Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrártanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet főigazgatója.

Mi van az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére irányuló akciótervben?

A civil szakértők közt volt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségtől, aki üdvözölte az akciótervet, de a jelenlegi helyzetben megkésettnek nevezte. Mint felszólalásában elmondta, az Európai Uniós vidékfejlesztési tárgyalások már lezárultak, illetve a tagállamok már a partneri egyeztetések végstádiumában vannak. Mint elmondta, a jelenlegi tervezetből a jó helyzetértékelés és a modern megközelítés hiányzik. Kitért arra is, hogy ha ezek a célok fontosak és valósak, akkor a jelenlegi biogazdaságokat, -amilyen Kishantos is- , nem ellehetetleníteni, hanem segíteni kellene. Bírálta az állami földbérlet pályázatot is, szerinte a valóságban nem a tervezet szerint ideális kisgazdák, hanem több ezer hektáron vegyszeresen gazdálkodók nyertek újabb földeket, akik tevékenysége fosszílis energiahordozókon alapul, hisz elavult gépeket működtetnek és műtrágyáznak.

A jogi és kritkai környezet nagyon kedvező Magyarországon az ökológiai gazdálkodás megteremtéséhez Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettese szerint. Ezt bizonyítja, hogy a magyar alkotmányban által deklarált a természeti értékek és a biodiverzitás megőrzése, ami kedvező alap a Vidékfejlesztési Stratégia számára is. Ugyanakkor a jelenlegi akcióterv nem tűz ki elég ambíciózus célt a szakértő szerint. Mint elmondta, a jelenleg ökológiai gazdálkosdás alatt levő mezőgazdasági földterületek aránya két százalék, a cél pedig 2020-ig a négy százalék, ami elenyésző arány a szomszédos Ausztriához képest, ahol már ma húsz százalékon gazdálkodnak fenntartható módon.
Az ambíció hiányával pedig Magyarország a versenyhelyzetéből veszít a nemzetközi piacon, ugyanis a környező országokban ütemesebb mértékű lesz a fejlődés. A zöldombudsman javaslatai a jelenlegi célok megemelése, a jelenlegi ökológiai gazdálkodás alatt álló állami földterületek védelme. További javaslatként fogalmazta meg az ökológiai gazdálkodásra áttérés jogi környezetének megteremtését és az állami tulajdonú földterületeken ökológiai gazdálkodása kvóta bevezetése, ami a hasznonélvezőknek a terület minimum húsz százalékán a fenntartható gazdálkodást írná elő.

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság ökológia agrárium nfa agrárpolitika kishantos ökológiai mezőgazdálkodás kishantosi vidékfejlesztési központ agrármaffia földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

9000 hektáros oligarcha tenné tönkre a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot!

PPJ         2013.05.10.

http://kep.cdn.index.hu/1/0/423/4236/42363/4236320_26e0e25a310bc5eb3dabaf89d0987608_wm.jpgÁder János nem csak az információszabadságról szóló törvény óriási felháborodást kiváltó módosítását küldte vissza csütörtökön megfontolásra, hanem az agrárkamarai törvény módosítását is, amelyet kifejezetten egy ember, Zászlós Tibor, a Fejér megyei agárkamarai elnök előnyhöz juttatása miatt fogadtak el – tudta meg a 444.hu.

Egy ember kedvéért módosítottak törvényt - Index.hu

Zászlós Tibor miatt küldött vissza törvényt Áder - 444.hu

Zászlós Tibor - a böcsületes, derék, úri parasztlegény...
Fotó: agrarkamara.hu

A 9.000 hektár területen gazdálkodó Mezőfalvai Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. igazgatója, az Agrárkamara ideiglenes elnökségében Fejér megye vezetéséért volt felelős. Nemrégiben a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Tanácsadó Testületébe is megválasztották. (Ebben a testületben kapott helyet a Csányi-birodalomhoz tartó Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. elnöke Ádám János, a Bonafarm Csoporttól (birtokuk cirka 27.000 hektár...) - szintén Csányihoz tartozik - Éder Tamás, valamint a hazai állatgyógyászati milliárdos guru Móré Attila, és még sokan mások.) - Forrás: Magyar Asztal blog

A törvénymódosítás lényege, hogy lehetővé tenné, az agrárkamara megyei elnökei az országos elnökségben is tisztséget vállalhassanak. Zászlóst, aki a kamara Fejér megyei elnöke, annak ellenére választották meg országos alelnökké, hogy akkor még élt az összeférhetetlenségi szabály, amelyet azonban a Fejér megyei fideszes képviselők módosító indítványára megváltoztattak. Az ellenzék szerint a törvénymódosítás kizárólag azért született, hogy Zászlós fejér megyei elnök és országos alelnök is maradhasson.

Zászlós tudott az összeférhetetlenségről, és ígéretet tett a lemondásra, de a Fejér megyei gazdák nyomására végül a megyei Fidesz képviselőkkel együtt inkább a törvénymódosítást választották. A parlamenten át is ment a törvény, Áder János azonban nem írta alá.

A történet összefügg a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Ökológiai Mintagazdaság különös, kegyetlen és embertelen sorsával! Az elmúlt 17 évben vele álltak szemben Kishantoson! Ő volt, és a mai napig ő az ellenlábas 9000 hektár állami földet használó általuk privatizált (lenyúlt) majd német kézre játszott volt állami gazdaság vezérigazgatója. És nekik nem elég, hogy megszerezték a 9000 hektáros állami gazdaságot. Addig nem nyugodtak, amíg Kishantost is tönkre nem tették! - Kishantos és a magyar agrár Apokalipszis

Forrás: Ángyán József: IV. jelentés a földről Föld- és birtokpolitika alulnézetből - (15. oldal, +57.,58. lábjegyzet)

»Az agrárkamarával kapcsolatos törvényalkotási és választási tragikomédia azonban ezzel még egyáltalán nem zárult le. A szavazássá degradált választásokon ugyanis a törvény összeférhetetlenségi szabályai, határozott tiltása ellenére a Fejér megyei listáról elnökké tett Zászlós Tibort (57*), a GSD-csoporthoz (58*) tartozó Mezőfalvai Mg. Zrt. vezérigazgatóját - bizonyára jó indokkal - a mezőgazdaságért felelős országos alelnökké is megválasztották. E helyzet megoldására a jelentés kéziratának zárásával egy időben Fejér megyei képviselők önálló indítvánnyal - a törvénytelen állapot, az összeférhetetlenség megszüntetése helyett - nemes egyszerűséggel a törvény módosítását kezdeményezték, és annak bizottsági és általános plenáris vitája 2013. április 15-én néhány óra alatt már le is zajlott. Ez a személyre szabott, visszamenőleges hatályú törvénykezés újabb lélegzetelállító iskolapéldája.«

57* Zászlós Tibor karrierjét – önéletrajza szerint - 1982-ben a Baracskai Rabgazdaságban kezdte, ahol – amint azt több forrás is megerősítette - a rendszerváltás előtt párttitkár volt, majd a rabgazdaság igazgatója lett (lásd a jelentés mellékletét). 1999-ben ezredesi rangban hagyta el a büntetésvégrehajtást. Ugyanebben az évben az állami tulajdonú Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt vezérigazgatójává nevezték ki, melynek már ezt megelőzően is igazgatósági elnöke volt. Az 1,1 milliárd Ft könyv szerinti értékű, 10.000 hektáros Mezőfalvai Mg. Zrt-t 2001. augusztusában az ő vezetésével privatizálták. A dolgozói privatizációnak álcázott folyamat eredményeként 4 tulajdonos – köztük Zászlós Tibor - lényegében ingyen jutott a milliárdos értékű cég többségi tulajdonához. Mezőfalva egyike volt annak a 12 gazdaságnak, melyet egy kaptafára privatizáltak a rekkenő nyári hónapokban, a szabadságok idején. A köznyelv még ma is a „piszkos 12-ként” emlegeti ezt a 12 gazdaságot. Az így privatizált Mezőfalvai Mg. Zrt-t végül egy hirtelen fordulattal 2006-ban eladták egy Helmut Gsuk nevű német állampolgárnak, aki – megbízható információk szerint – Magyarországon különböző formában már mintegy 30.000 ha földterület fölött „diszponál”. Nevét természetesen csak egy szövevényes cégháló mátrixában lehet fellelni. A gazdaság 9.000 hektár állami földet használ. Zászlós Tibor a tulajdonosváltás után is vezérigazgató
maradt. Személyét ez bizonyára önmagában is felértékelte az agráriumban „utazó” nagy tőkeérdekeltségek és a velük szövetkező politika köreiben, hiszen a Mezőfalva Zrt. – a Mezőfalva Invest Zrt-n és az MMB Zrt-n keresztül – 2007 óta a Dorogi Árpád , Zsira polgármestere nevével fémjelzett és az agrártámogatási kasszát jelentősen csapoló (lásd korábban, a H/1 táblázatban) GSD-csoporthoz kapcsolódik. (Így Dorogi nem mellesleg a német tulajdonos üzlettársa és egyúttal „magyar hangja” is.) A cégcsoportot a 38 embert fogalkoztató GSD Agrárprodukt Kft. fogja össze, amely egyúttal a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság - és Élelmiszertudományi Karának a mintagazdasága. Nem tévedünk bizonyára nagyot, ha azt feltételezzük, hogy Zászlós, aki a kamarai pozíciói mellett a cég vezérigazgatói székét is megtartotta, e nagytőkés, „zöldbárói” körhöz tartozó, általuk a kamara vezetésébe „delegált” személy, aki persze a kis, közepes családi gazdaságok érdekeit is kiválóan fogja érvényesíteni a spekuláns nagytőkével szemben.

58* K-Monitor: Agrártámogatások 2011 http://k.blog.hu/2012/05/18/
agrartamogatasok_2011_penzeso_csanyi_nyerges_es_leisztinger_erdekeltsegeinek
A GSD-csoport céghálója és 2011. évi agrártámogatásai
http://www.kielegyenafold.hu/userfiles/image/agrartamogatasok/8.jpg

http://www.kielegyenafold.hu/userfiles/image/agrartamogatasok/8.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: mezőgazdaság fenntarthatóság agrárium nfa ács sándorné ángyán józsef mezőföld népfőiskolai társaság kishantosi vidékfejlesztési központ földbérleti pályázatok nemzeti földalapkezelő szervezet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark