Beszélnünk kell a vidékről! (+Konferencia ajánló)

PPJ         2012.06.19.

Oligarchák márpedig nincsenek, vagy mégis? Aki a szavát a mezőgazdaságban felemelte...

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/299/29950/cikk.jpgForrás: Greenfo.hu
Dr. Laczó Ferenc

2012. június 17. 6:20

Ángyán József országgyűlési képviselő úr szíves figyelmébe. A sikerpropaganda rózsaszín ködén átlátva azt hiszem egyedül voltam az, aki a 80-as években felismerte, hogy a magyar mezőgazdaság stagnálásnak alapvetően strukturális okai vannak. A lecsökkent állami támogatásokra az óriásira duzzasztott nagyüzemek nem tudtak megfelelően reagálni, mert kimerültek a hatékonysági tartalékai.

A helyszínen tanulmányozhattam a dániai, valamint a franciaországi farmstruktúrát. S kontrasztként a moldáviai és a bulgáriai agrár-ipari komplexumokat, a minden képzeletet felülmúló bürokratikus gigantikusgazdaságokat. Arról szóló úti jelentésem, hogy ezek kudarca már a 80-as évek elején, a moszkvai szakmai berkekben is nyílt titok volt, eljutott magas politikai körökhöz és legalábbis Magyarországon a kérdés egy időre lekerült a napirendről. Hívei azonban továbbra is maradtak, s nem is akárkik.

A TOT (Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa – a MOSZ jogelődje) elnökétől, aki a politikai bizottságnak is tagja volt, mint az MSZMP ideológiai folyóiratának illetékes rovatvezetője, 1987-ben egy írást kaptam közlésre. Ebben a moldáviai és bulgár példa alapján Magyarországon is az agrár-ipari komplexumok létrehozását indítványozta, élén a TOT-tal mint irányító csúcsszervvel. Én a megjelentetését határozottan elleneztem. Szerencsére a folyóirat főszerkesztője is egyetértett velem, így az írás nem is jelent meg.
Alig telt el néhány nap, az oktatási intézmény rektora, ahol főállásban a továbbképzésekért felelős dékánként dolgoztam, hívatott. Közölte, egy telefont kapott a TOT elnökétől, aki zokon vette a történteket és értsem meg, ezután nem maradhatok az intézménynél.
Még be sem fejeződött ez a megbeszélés, utolért az elméleti folyóirat főszerkesztőjének a telefonja. Kérte, azonnal menjek be hozzá. A beszélgetés rövid volt: ö azt közölte, hogy igaz, ennek a rovatnak a legfelkészültebb vezetője voltam, de a politikai érzékem nem megfelelő. Úgyhogy elválnak útjaink. Már másnap be sem kellett mennem.

Szerencsére az egyik kutatóintézet pályázatát elnyerve hamarosan újra munkába állhattam. Mivelhogy ennek az intézetnek fenntartáshoz döntő mértékben a TOT járult hozzá, az igazgató, aki közben értesült az afférról, a belépésem napján megkért, addig le se üljek, amíg nem beszélt a TOT nagyhatalmú elnökével. A TOT elnökének azonban nem volt kifogása az ellen, hogy ott dolgozzam, így aztán leülhettem. Igaz asztalt nem kaptam, de egy széket kerítettek nekem.
Itt jó szellemű közösséget és kutatói szabadságot találtam. Hamarosan átvehettem az intézet folyóiratának szerkesztését, sőt, egy drasztikus létszámleépítésnél is megtarthattam az állásomat. 1990-ben a Gazdaságkutató megbízásból egy felmérést készítettem arról, hogy a vidéki társadalom, s elsősorban a termelőszövetkezeti tagoknak és vezetőknek milyen elképzeléseik vannak a tsz-ek jövőjét illetően. A válaszokból egyértelműen az derült ki, hogy mind a tagok, mind a vezetők a tsz-ek feloszlatásával, a termőföld felparcellázásával számoltak. Ez ráadásul egybe csengett a MOSZ (akkor már ezt a nevet viselte) munkaanyagában foglaltakkal, amely szerint a földet a szövetkezeti tagok részére vagy adásvétel, vagy nevesítés útján kell tulajdonba adni. Hasonló elképzelés fogalmazódott meg a szövetkezeti egyéb vagyonnal kapcsoltban is. Tehát akkor még a MOSZ is a termelőszövetkezeteket megszüntetendő intézményeknek tekintette.

Azonban fokozatosan olyan vélemények és emberek kerültek előtérbe, akik egészen mást akartak: a foglalkozatási kötelezettség eltörlését, a termelőszövetkezetek egyben tartását, és a vagyon megszerzését. Később meghonosodott kifejezést használva, a zsákmányszerző mentalitás kerekedett felül. Ekkor bukkant fel az elve rosszul megfogalmazott jelszó, ”most dől el, kiből lesz úr és kiből cseléd”. Az 1992. évi I. szövetkezeti és II. átmeneti törvények már ezt a törekvést tükrözték. Ezek a törvények teremtették meg a lehetőségét annak, hogy a szövetkezeti vagyon ún. üzletrészek formájában fillérekért néhány vezető kezébe összpontosulhasson. Tudatosan terjesztett általános vélekedés volt, hogy mindez az Antall kormány műve volt. Az Antall kormány, sőt az országgyűlés felelőssége ebben nem vitatható. Azonban konkréten dokumentálható volt, hogy a kezdeményezés a MOSZ-tól indult. (Csak mellesleg az, aki a szövetkezeti vagyon vezetők általi megszerzésének jogi technikását kidolgozta, a Gyurcsány kormány magas kormánykitüntetésben részesítette.)

Inkább ösztönösen, mint tudatosan éreztem, ha a falu lerablása ellen tenni akarok, akkor ebben szövetségesekre van szükségem. Így találtunk egymásra a MAGOSZ elnökével. Emlékszem a HVG által leközölt ”Kifelé, vagy befelé” (mármint az agrárválságból) című írásom hosszú ideig a MAGOSZ Kossuth téri irodájának falát díszítette. A kezdeményezésemre alakult újjá MTA-n belül a szövetkezetelméleti bizottság. Szoros együttműködés alakult ki a 90-es évek közepén az új szövetkezeti törvény újrafogalmazása kapcsán az igazságügyi minisztériummal.
Aztán egy kiváló szerző tollából egy írást a közöltem le (ekkor már 1996-ot írtunk), amelyben a szerző tételesen bebizonyította, hogy a falu lerablásának kezdeményezése éppen azoktól indult, akik saját etikátlan vagyonszerzésük mentségéül az Antall kormányra mutogattak. Ez főbenjáró bűnnek számított. Amikor egy mezőgazdasági témájú országos hetilapban konkrét eseteket bemutatva megírtam, hogy a vagyon megszerzése az üzletrészeken keresztül az angliai eredeti tőkefelhalmozás módszerein túltevő módon történik, és ezt az írásomat a vidéki lapok is lehozták, százával árasztottak el panaszlevelekkel.

A MOSZ ilyen akciókra vállalkozó vezető beosztású alkalmazottja a sajtóban rágalmazó írást jelentetett meg. A legenyhébb kitétele a szövetkezetellenesség volt. Sőt a MOSZ megyei szervezeteit is mozgósították. Emlékszem a Zala megyei titkár volt a legaktívabb. Ő volt az, aki rágalmazó leveleket írt a cikkemet leközlő hetilap szerkesztőségébe és a vidéki lapok szerkesztőségeibe.
Amikor világossá vált, hogy a nagyüzemi lobbi a szövetkezeti vagyon megszerzése után a földvagyon megszerzést vette célba és a Horn kormány ígéretét megszegve célul tűzte ki a jogi személyek földszerzését lehetővé tevő törvény megalkotását, ismét csak a sajtó nyilvánosságához fordultam. A mezőgazdasági lapokban való publikálást akkora már elzárták előlem, de a HVG a belső rovatvezető ellenkezése ellenére leközölte a cikkemet. Ezek után nem kell senkinek sem csodálkoznia azon, hogy déjà vu érzés fogott el, amikor a karácsonyt megelőző hét egyik napján a MOSZ irodájába hívattak.

Minden bevezetető nélkül közölték velem, úgy határoztak, hogy az intézetből mindenkit, beleértve engem is elbocsátanak. Az ezt bejelentő ÁFEOSZ elnök semmilyen indokolást nem adott. A MOSZ elnöke azért megjegyezte, nincs bizalom irántam.
Ezt a változást a bíróságon be kellett jelenteni. Itt azonban kiderült, hogy a szükséges 6 szavazatból, 4 érvénytelen volt, mivel sem a MOSZ elnöke, sem az ÁFEOSZ elnöke, sem az Iparszövetség elnöke, sem egy ügyvéd, aki ugyancsak szavazott, nem rendelkezett szavazati joggal. A bíróság érvénytelen határozat miatt nem vezette át a változást és nem törölte a képviseleti jogomat. Az intézetre érvényes szabály értelmében vissza kellett volna helyezni az eredeti beosztásomba. Ez azonban nem történt meg, így a munkaügyi bírósághoz fordultam, kérve a visszahelyezésemet és a károm megtérítését.

Amit a továbbiakban leírok, az sajnos jellemző a magyar közállapotokra és az érintett érdekkör érdekérvényesítési lehetőségeire, valamint az ún. igazságszolgáltatási intézmények működésre.
Amit a rendszerváltás előtt egy telefonnal el lehetett intézni, ahhoz most más, de nem kevésbé hatékony módszerhez lehetett folyamodni.
A munkaügyi bíróság mind a négy vitatott szavazati joggal rendelkező személyt megidézte. Döbbenetes volt hallani, hogy a négy elég nyilvánvalóan jogsértést elkövetett személlyel a bíró a mély tisztelet, néhány személy estében az alázat hangján beszélt. Az Iparszövetség elnöke például azt sem tudta megmondani, miként került abba a társaságba, amely az elbocsátásokról határozott. A bíró nyilván a személyekre való tekintettel nem vizsgálta, hogy az érintett 4 személy milyen megbízás alapján szavazott, hanem ehelyett azt tudakolta tőlük, hogy milyen megfontolásból szavaztak úgy, ahogy szavaztak. Amikor megpróbáltam felhívni a figyelmét arra, hogy a per nem erről szól, nem kaptam szót és a bíró a tárgyalást azonnal berekesztette.
Ezek után senkinek sem kell csodálkoznia azon, hogy a bíróság minden jogalap nélkül szavazók szavazatát érvényesnek nyilvánította. Nem ítélte meg sem a felmondási időre szóló béremet sem, és a saját nevemre szóló és ki nem fizetett kutatási pénzeket. Sőt kártérítési igényem ellen beszámítási célból előterjesztett összegeket viszont maradéktalanul megítélte.
Ami ez utóbbi körül történt az egy újabb mintapéldája bírói trükközésnek. Arra a tárgyalásra, amelyen az ítélet született, engem meg sem hívott. Az idézést a jogi képviselő számára úgy küldte ki, hogy egy nappal a tárgyalás előtt kapta meg. Ebben arra kötelezte, hogy ismételje meg a kártérítési igényt. Mivel arra nem volt lehetősége, hogy ezt a tárgyalás előtt még megtegye, a tárgyaláson viszont, jogi képviselő szavait használva, lesöpörte az asztalról.

A cifrább része csak ezután jött.

Mivel a munkaügyi bírósághoz fordultam, viszonzásul feljelentettek a rendőrségen. Majd az a személy, aki a rendszerváltás előtt gyakran látogatta meg az intézetet és tudni lehettet róla, hogy ő jelent rólunk a III/III-as ügyosztálynak, a volt munkáltatóm nevében egyezségi ajánlatot tett, vonjam vissza a munkaügyi keresetet, s ők visszavonják a feljelentést. Miután visszakérdeztem, módjában áll-e ez? Ekkor közölte, hogy még megvannak a megfelelő kapcsolatai. Azt is konkréten megnevezte, hogy az adott ügyben ki az a kerületi ügyészségen vezető beosztásban dolgozó személy. Én az egyezségbe nem mentem bele.
Az eljáró kerületi rendőrség becsületére legyen mondva, hogy mivel nem talált bűncselekményt megalapozó körülményt nem tett vádemelési javaslatot, hanem a nyomozást lezárta. Csakhogy a nyomozást felügyelő ügyész további nyomozásra utasította a rendőrséget. Már nem emlékszem, hogy ez a csiki-csuki hányszor ismétlődött. Ahhoz, hogy az ügy lezárható legyen, a legfőbb ügyészségen kellett panaszt tenni. De azt hiszem a döntő az volt, hogy a III/III-as ügyosztály besúgója által megnevezett személy elkerüljön a kerületi ügyészségről.

Aki a hazai közállapotokat nálamnál jobban ismerte, biztosan nem követte volna el azt a hibát, amit én az ügyvédem tanácsára elkövettem.
Az OTKA Iroda országos tanácskozásán, amelyen az első Orbán kormány egyik minisztere is részt vett az élőtudományok kollégiumának vezetője beszámolójában a folyamatban lévő OTKA témámmal kapcsolatban név szerint megemlítve korrupcióval vádolt meg. Mivel az ügyemet akkor már jogerősen lezárták, kértem, hogy a nyilvános rágalmazást vonja vissza. Bár később ezért bocsánatot kért, de közben az OTKA Iroda, hogy védje az élőtudományok kollégiumának vezetőjét, a nyomozó hatóságnak olyan információkat szolgáltatott, amelyekről ugyan később egytől-egyig bebizonyosodott, hogy hamisak, de elérték, a jogerősen lezárt dossziémat újra kinyissák.
Az újraindult eljárást már nem lehetett megállítani. Az ügyemet a kerületi rendőrségtől a BRFK vette át. Ez pótolhatatlan előnnyel járt. Ettől kezdve a vizsgálatot ismét az az ügyészség felügyelte, ahova a III/III-as ügyosztály volt besúgója által megnevezett személy került, méghozzá vezető beosztásba. Aztán ennek volt még egy haszna. A volt III/III- as ügyosztály volt besúgójának BRFK-hoz vélhetően még megvoltak a kapcsolatai. Ezt a vizsgálatot lefolytató tiszt egyik elszólása is megerősítette. Az ilyen eljárásban az igazságügyi szakértők fontos szerepet játszanak. Tanulságos az is, miként működtek közre az igazságügyi szakértők.

Már a kerületi rendőrség is rendelt ki igazságügyi szakértőt, aki gyakorlatilag dolgavégezetlenül tért meg, mivel a feljelentő, a III/III-as ügyosztály volt besúgója nem bocsátotta rendelkezésre azt a számviteli anyagot, amely alapján a feljelentést tette és amely alapján egy megalapozott szakértői véleményt elkészíthetett volna. Az ilyen ügyek fordítva szoktak történni. Nem a feljelentő tünteti el az anyagot, hanem a feljelentett, ha erre lehetősége van. El lehet képzelni egy ügyészt, aki valamennyire tárgyilagosan ítéli meg a helyzetet, hogy ezt nem tudja megfelelően értelmezni?
A BRFK ugyancsak igazságügyi szakértőt rendelt ki, aki több oldalon keresztül értelmezhetetlen mondatokat rakott egymás mellé. Mivel a vizsgálandó anyagot ő sem kapta meg, ő már nem arra hivatkozott, hogy a feljelentő nem adta oda, hanem arra, hogy én tüntettem el.
Ekkor 2003-at írtunk és 6 éve folytatódott a procedúra. A felhozott vádak olyan nevetségesek voltak, hogy egy törvényes eljárásban könnyű szerrel cáfolni lehetett volna. De nem ez volt a cél. Az ügyészség a vádiratot úgy nyújtotta be, hogy előtte nem kerített sort az iratismertetésre. ”Időhiányra” hivatkozott. A későbbiek során sem kaptam lehetőséget az iratokba való betekintésre. Ezt írásban is kértem.

Nem és nem.


Az eljáró bíróság újabb igazságügyi szakértőt rendelt ki. A szakértő kertelés nélkül leírta, nem történt bűncselekmény. Az iratok eltűnését nem lehet az én nyakamba varrni. Ezután a feljelentő képviseletében eljáró ügyvéd kijelentette, hogy mégis megvannak az iratok. Ezután egy újabb szakértő kirendelése következett, de ő sem tudott felhozni egyetlen körülményt sem, ami törvényellenes lett volna. A pozitív bizonyíthatóságot jelentő iratok persze továbbra sem kerültek elő. Mik is voltak ezek az iratok? 1995-ben egy nemzetközi szervezettől ilyen célra kapott pénzből 4 személy részvételét finanszíroztuk egy angliai szakmai rendezvényen. 1996 őszén ugyancsak ebből a pénzből részben mi fedeztük Budapesten, egy Spanyolországbeli és egy angliai székhelyű egyetemmel közösen rendezett ún. kutató fórumot.
Az ilyen tevékenység az intézet alapfeladatai közé tartozott.
Nos, ezekhez a rendezvényekhez kapcsolódó levelezések, megállapodások és elszámolások annak ellenére, hogy a gazdasági ügyintéző a vizsgálati szakaszban pontosan megjelölte azt a helyet, ahol ezek a dokumentumok fellelhetők, valahogy ez alkalommal sem kerültek elő. Viszont előkerült egy levél, amely állítólag a spanyol partnertől származott, s amely levélben azt állította, hogy velünk soha semmilyen rendezvényt nem szervezett, sőt nem is ismer bennünket. Ennek ellenkezőjét könnyűszerrel lehettet bizonyítani a kutatói fórumról szóló és hivatalos lapban megjelent és becsatolt közleménnyel, rendezvényért felelős volt munkatársam tanúvallomásával. Aki azt is meg tudta erősíteni, hogy a vádként szereplő összeget az állításomnak megfelelően költötte el az intézet.
A bíróság azonban a hitelességét és tartalmának valódiságát soha nem ellenőrzött levélnek adott hitelt.

Aztán azt is a nyakamba akarták varrni, hogy intézeti vezetőként jogosulatlanul rendelkeztem egy ingatlanvagyonnal, mivel az már nem volt az intézet tulajdonában. Szerencsére a kezemben volt az ellenkezőjét bizonyító telekkönyvi kivonat. Amikor nyilvánvalóvá vált a feljelentő hamis állítása és a többi vádpont is ingatag talajon áll, a bíró azonnal berekesztette a tárgyalást és az egész eljárást.
Ami még furcsa volt az ügyben: mivel a bíró nem számíthatott arra, hogy a tárgyaláson közreműködő ülnökök (nem tudom így hívják-e még őket) majdan megszavazzák az ítéletet, az utolsó tárgyalásra, melyen ítéletet hirdetett, lecserélte az egyiket. Ilyen esetben nem hirdethetett volna ítéletet, hanem az eljárást előröl kellett volna kezdenie. Mégsem ezt tette. Ítélet hirdetett, ami súlyos pénzbírság volt.
Amikor ezeket a fentebbi sorokat írom, az miniszterelnök abbeli nyilatkozata olvasható az internetes portálokon, hogy idézem: ”Magyarországon az elmúlt két évben helyreállt a jogállam…”
2010-ben levélben megkeresett egy ügyvéd egy kedvező egyezségi ajánlattal a kártérítési ügyben. Mivel akkor már tisztában voltam azzal, hogy azt az intézetet, amelyben dolgoztam az elbocsátásunkat követően jogutód nélkül felszámolták, kértem, küldje el azt a meghatalmazást, amelyből kiderül, kinek a megbízásból jár el.
Hónapok teltek el és a kért meghatalmazás csak nem érkezett meg. Megérkezett viszont a munkaügyi bíróság által kibocsátott végrehajtási lap. Az, hogy a végrehajtási lapot törvényellenesen bocsátották ki, már abból is kiderült, hogy az a rovat, ahova a szervezet jogképességét igazoló bírósági bejegyzési számot kell írni, üresen maradt. Amikor a munkaügyi bírósághoz fordultam és kértem a végrehajtási lap visszavonását, az elutasító válasz indoklása igazi rablómeseszerű volt.

Ehhez talán érdemes leírni, hogy egy alapítvány 2004-ben a korábban felszámolt volt munkahelyemmel azonos nevű belső szervezeti egységet hozott létre. Ez azonban csak akkor rendelkezett volna jogalanyisággal, ha a cégbíróságon bejegyzik. Ez azonban nem történt meg. Továbbá, ha jogalanyisággal rendelkezett volna, akkor is bizonyítani kellett volna, hogy jogutódja annak az intézménynek, melynek én korábban az alkalmazásban álltam. Miután egyik feltétel sem állt fenn, tanulságos munkaügyi bíróság rablómeseszerű magyarázata azért bocsátotta ki a jogalanyisággal nem rendelkező belső szervezeti egység nevében a végrehajtási lapot, mert én azzal az alapítvánnyal álltam korábban munkaviszonyban, amely 2004-ben, 8 évvel az elbocsátásom után a volt munkahelyemmel megegyező nevű belső szervezeti egységet hozott létre.
Ha igaz lenne, de nem igaz, hogy én valaha is munkaviszonyban álltam volna az alapítvánnyal, akkor miért nem annak nevében bocsátotta ki a végrehajtási lapot? Mert az ma is egy bejegyzett szervezet. Gondolom azért, mert egyébként tisztában volt azzal, hogy az alapítvánnyal sohasem álltam munkaviszonyban. Igaz, hogy ezzel a belső szervezeti egységgel sem, de ennek a neve legalább megegyezett a korábbi munkahelyem nevével. Magyarán a bíróság át akart verni, csak rájöttem erre, ezért találta ki ezt a rablómeseszerű történetet.
A munkaügyi bíróság logikája szerint ez azt jelenti, ha mondjuk egy Kovács István nevű személynek megítélnek valamit, akkor bárki, akit Kovács Istvánnak hívnak, sőt, aki csak Kovács Istvánnak mondja magát, igényt tarthat erre.
A munkaügyi bíróság egy eléggé nyilvánvaló csalási kísérlethez nyújt támogatást. Nem tévedésből, nem a helyzet ismeretének hiányából, hanem tudatosan az ellenérdekű fél érdekében.

Senki ne gondolja, hogy általában a magyar bíróságokon ennyire kaotikusak az állapotok. Az én ügyem azt példázza, hogy mindaddig, amíg a bíróságok számára nem öltött arcot az ellenérdekű fél, magyarán nem derült ki, hogy a nevek mögött valójában kik, milyen ”társadalmi” pozícióban lévők vannak, az ügyemben abszolút korrekt eljárás folyt.
Az ügyem továbbá azt is példázza, hogy vannak esetek, amelyeknél a bíróságok minden kontrol és következmény nélkül befolyásos érdekcsoportok érdekében a tények és a vonatkozó törvények akár teljes mellőzését is megtehetik.
Ebben az esetben ez az érdekcsoport beazonosítható. Ezek azok, akik a rendszerváltás után a tagok bizalmával csúnyán visszaélve és az állami intézményeket szolgálatukba állítva szereztek maguknak mérhetetlen vagyonokat és aztán ”nem restek és kábák” birtokukat óvni mindenki ellen, aki felemeli a szavát ez ellen.

Az eszközökben nem válogatnak.

Ami az utóbbi hetek történéseiből is látszik, a politikai pártok részéről most sincs, ahogy a rendszerváltás óta soha sem volt akarat a vidék népesség széles rétegei érdekében cselekedni. Ráadásul a politikai hitelvesztés sem nagy ár azért, hogy a kormányhoz közeli hivatásszerűen nem mezőgazdasággal foglalkozó néhány személyt földjutatásba részesítsék.

Dr. Laczó Ferenc
kutató-közgazdász
Budapest

 

"Nem én kiáltok, a föld dübörög." 

A nemzeti megmaradás programja a földről és a vizekről

http://www.emiklub.hu/upload/program/popup/80_nem_en_kialtok_a_fold_duborog.jpg

A termőföld és az édesvíz minőségétől és közösségi birtoklásától kritikusan függ fizikai létünk és jövőbeli megmaradásunk. A 2014-es magyar földmoratórium megszűnésére kapcsán ez egyre égetőbb sürgősségű!

Tanka Endre, Rácz Sándor és Patrubány Miklós közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a 2012. augusztus 15-20. között sorra kerülő Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében önálló konferenciát szerveznek "Nem én kiáltok, a föld dübörög." címmel az anyaföld, a víz és az élelmezés ügyének.

Tanka Endre professzor, a konferencia szervező-bizottságának elnöke tavaly megjelent könyvében egy teljes politikai és jogalkotási programot dolgozott ki a magyar termőföld védelmére. A sajtótájékoztató keretében kifejtette, hogy a második Orbán-kormány programja ugyan ezt elvben fel is vállalja, ám a kormányprogram végrehajtása késik, illetve az állami földek használatba adása során az abban meghirdetett elvekkel szöges ellentétben álló határozatok születtek.  Jelezte, hogy a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megrendezésre kerülő föld-, víz- és élelem-konferencia egyik vezető előadója Ángyán József professzor lesz.

Tanka Endre kifejtette:
A föld szabad áramlású tőkévé minősítésének az EU-ban nincs jogalapja. Ott, ahol ezt mégis megtették - mint az Magyarország esetében is történt - ott jogalap nélküli, politikai alávetés történt.

Rácz Sándor, aki nem csak a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökének minőségében, és nem is mint '56-os hős, hanem úgy, mint a Magyar Földvédő Mozgalom elnöke és gyakorló falusi gazda vett részt a sajtótájékoztatón, szenvedélyes hangnemű, a jelenlevőket megindító beszédet mondott. Felszólalásában amellett érvelt, hogy a magyarság ezer év óta képtelen volt a földkérdést méltányosan rendezni. Kezdeményezte, hogy az ország különböző minőségű földviszonyaihoz igazodva, gyakorló gazdák bevonásával állapítsák meg az eszményi családi birtok méretét, amely megfelelő megélhetést biztosít egy 4-6 fős családnak. Törvényben kell szabályozni, hogy a családi birtok tovább fel nem osztható.

Az EU-hoz történt csatlakozás után a vidék életében végbement tragikus folyamatokra utalva Rácz Sándor így fakadt ki: "Magyarországnak, ha meg akar maradni, azonnal ott kell hagynia az Európai Uniót! Inkább meghalni készülök, mint megélni azt, ami vár a magyar nemzetre!"

A "Nem én kiáltok, a föld dübörög." c. konferencia szervező-bizottságának tagja Faludy Sándor, az MVSZ Földbizottságának elnöke is.

Azok, akik dolgozatokkal kívánnak részt venni, kéretnek Tanka Endre professzornál szándékukat jelezni: tanka.endre@gmail.com Az eredetileg egynaposra tervezett konferencia eddig felkért előadói:

1. Tanka Endre (az MTA doktora, tantárgyfelelős ny. egyetemi tanár, KRE ÁJK):
A magyar föld megtartásának intézményvédelmi esélye a XXI. század második évtizedében

2. Nagy Bálint (ny. egyetemi tanár):
Helyzetjelentés a nemzeti vidékstratégia végrehajtásáról

3. Márai Géza (c. egyetemi docens):
Környezet - tájgazdálkodás - egészség

4. Darvas Béla (c. egyetemi tanár, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke):
Vetőmagháború küszöbén áll a világ? (Gondolatok a növényvédelmi célú géntechnológiáról)

5.  Országh József (Belgium):
Helyi megoldások egy fenntartható vízgazdálkodás felé

6. Molnár Géza (Tisza - kutató):
Vizeinkről szólván

7. Dömsödi János (egyetemi docens):
Társadalom - informatikai kataszter. Aranykoronától az aranykoronáig

8. Font Erzsébet (regionális tervező):
A tanyák múltja és jövője

9. Nagy Dénes :
Népi építészet. Egy fontos nemzeti kincs, amely kulcs a jövőhöz

10. Tóth Ferenc (egyetemi docens):
A tömegélelmezés lehetőségei üzemanyaghiány esetén

11. Szeremley Béla (a Hangya elnöke):
A HANGYA és a szövetkezés intézménye a nemzeti együttműködés rendszerében

MVSZ Sajtószolgálat

         szólj hozzá

Címkék: magyarország mszmp víz vízgazdálkodás földkérdés fenntarthatóság agrárium magyar természetvédők szövetsége ángyán józsef földbirtok védelem darvas béla földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Gyarmatok Európában? - Háború a nemzet ellen

PPJ         2012.04.23.

Kedves Barátaink!

Örömmel értesítünk Mindenkit, hogy ápr.30-tól, négy egymást követő hétfőn este, azonos műsorsávban (20 óra 25 perc körül) a Duna TV Jelenczki István „HÁBORÚ A NEMZET ELLEN” című, négy részes dokumentumfilmjét műsorra tűzte:

Vetítési időpontok (Műsorújság a Port.hu-n):

2012. ápr. 30. 20 óra 25. I. rész: A háború megváltozott természete.
2012. máj. 7. 20 óra 25. II. rész: Diktatúrából, diktatúrába
2012. máj. 14. 20 óra 25. III. rész: Az ország felszámolása.
2012. máj. 21. 20 óra 25. IV. rész: Megtartó üzenet.

A film témája:

Nemzeti vagyon. Egy hatalmas, átfoghatatlan érték, olyan örökölt és megtermelt felbecsülhetetlen tulajdon, amit őseink évezredeken, évszázadokon át, nagyszüleink, szüleink és mi magunk hoztunk, hozunk létre. A miénk és gyermekeinké. Adomány és felelősség.
Jelenczki István filmje azt a történelmi folyamatot és mechanizmust mutatja be, ahogyan önző belső és külső hatalmi erők elpazarolták nagy részét ennek a nemzeti vagyonnak, átjátszották magán és külföldi tulajdonba.
A négy részes sorozat címei is utalnak a válságos időkre: a nyolcvanas évek álságos szocialista gazdasági változtatásaira (A háború megváltozott természete), a rendszerváltozás kiszolgáltatottságára, fonákságaira és a külföldi tőke önző kérlelhetetlenségére (Diktatúrából diktatúrába), az azóta elmúlt évek hibáira és bűneire (Az ország felszámolása), végül a jövő útjaira és lehetőségeire (Megtartó üzenet).
A filmben megszólalnak gazdasági szakemberek, jogászok, történészek, orvosok, a magyar kultúra és tudomány legkülönbözőbb ágainak képviselői: Ángyán József(!), Bencsik János, Bencze Izabella, Bogár László, Éger István, Hunyor Erna, Kovács Zoltán, Mándoki Andor, Molnár Oszkár, Molnár V. József, Papp Lajos, Tóth Zoltán József, Varga Csaba, Varga István, Zlinszky János.
Megdöbbentő, megrázó és egyben tanulságos mozi rólunk, a magyar nemzetről, a társadalomról, az emberről, és a minket körülvevő világról.

Kérjük, köszönettel vesszük, ha ezen levelet továbbítja (továbbítod) saját köreidben.

Üdvözlettel a rendező, producer: Jelenczki István.

******************************************************

A Társadalomelméleti Kollégium pedig "Gyarmatok Európában?" címmel tartja meg ezen a héten kedden következő előadását!  Az előadó Melegh Attila, PhD. egyetemi docens lesz.

Helyszín és időpont: 19-22 óra, Társadalomelméleti Kollégium, 106.terem
Budapest, 
1092 Budapest, IX. kerület, Ráday utca 43-45., !Térkép!

         2 hozzászólás

Címkék: politika ajánló nemzet magyarország világ gyarmat háború a nemzet ellen

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Endemica Hungarica - ma mutatja be a köztévé!

PPJ         2012.04.08.

Endemica Hungarica: különleges állatfajokat bemutató film az m1 műsorán

Ma, ápr. 8., 16:10-kor az M1 műsorán!

https://m.blog.hu/co/comment/image/00001/327107_348979311792203_348978141792320_1129637_1074194826_o.jpg

"Csak a Kárpát-medencében élő állatfajokat mutat be az Endemica Hungarica (Magyar bennszülött) című magyar természetfilm, amelyet húsvétkor tűz műsorára az m1 közszolgálati csatorna. Négy éven keresztül forgatták a NatFilm Hungary produkció alkotását, amely olyan alig ismert állatfajokat mutat be, amelyek a Kárpát-medencében, a Duna vízgyűjtő területén alakultak ki, vagy a távoli múltban Európa más részéről érkeztek, és ezen a területen fejlődtek tovább.

A mintegy 35 perces filmen a nézők eddig soha nem látott felvételeket láthatnak, amelyek a Földön máshol nem élő állatok viselkedésével, táplálkozási szokásaival, és szaporodás ismertetnek meg. Mosonyi Szabolcs, a film rendezője és operatőre, valamint Bagladi Erika a forgatókönyv írója kis, különálló történetekben mutatja be a ritka, és fokozottan védett fajokat, amelyek között szerepet kapnak rovarok, puhatestűek, szivacsok, kígyók, rágcsálók. A nézők megismerkedhetnek az állatok változatos élőhelyeivel, kirándulást téve Magyarország hegységeiben, folyóinál, és természetvédelmi területein." - Írja a Comment.com

Endemica Hungarica: bennszülött értékeink

"Négy éven át forgatták azt a filmet, amely bepillantást enged bennszülött, azaz endemikus állatfajaink életébe. A lebilincselő képsorokon olyan lényekkel ismerkedhetünk meg, amelyek legtöbbjének még a nevét sem hallottuk, pedig az egész földkerekségen csak itt, a Kárpát-medencében található meg." - írja a NatGeo

Mosonyi Szabolcs rendező videócsatornája

         szólj hozzá

Címkék: magyarország természetfilm természetvédelem kárpát medence endemica hungarica endemikus fajok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Endemica Hungarica - őshonos fajokról készülő természetfilm szuperprodukció a láthatáron

PPJ         2012.02.18.

"Film a magyar fajokról"

1: Micsoda rasszista megközelítés ez....
2: Majd az EU megmondja, hogy az efféle filmek sértik a holland liberális cincérek roppant érzékeny lelkét. Ezekre az anomáliákra Konrád György és Kinga Gönczova hívta fel az EU illetékeseinek a figyelmét.
3: Magyar fajok??? Remélem Heller Ágiék már készülnek legalább egy flashmobbal... :P
4: Meg mi az, hogy Kárpát-medence? A revizionista mindenit!

Nem sok blog ad hírt még erről az új fantasztikus jövevényről. Hirtelen google keresés eredményeként viszont a Mandiner hozzászólásait idéztem, melyek kiválóan érzékeltetik, hogyan mond ellent a balliberális politikai lejáratóhadjárat hazánk természeti tőkéje megvédésének. Remélem, így már érthető, hogy egyesek miért illetik hazaárulással az EU-nál bemószerolókat. Mindig tartsátok észben, hogy földjeink aranykorona értéke, vízbázisunk és természeti tőkénk egyedülálló nem csak Európában, hanem biológiai értelemben a világon is! Ezért nem engedheti a világhatalom, hogy önrendelkezésre tegyünk szert: akkor egy igen tetemes gyarmattól esne el.

A viccet félretéve, a látványos makrofelvételekkel és tájképekkel operáló Endemica Hungarica valóban a csak a Kárpát-medencében őshonos fajokat kívánja bemutatni. Máris nagyon várjuk!

         3 hozzászólás

Címkék: magyarország természetfilm természetvédelem filmajánló kárpát medence biodiverzitás endemica hungarica endemikus fajok őshonos fajok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

El a kezekkel Magyarországtól! - sajtófelhívás

PPJ         2012.01.11.

Polgári megmozdulás Magyarországért szombaton 3-kor a Kossuth téren!

Kedves Barátaink!

Mint azt tapasztalhatták, az események felgyorsultak. Példátlan támadás érte, éri a magyar szuverenitást. Ezért az Élőlánc Magyarországért 14-én, szombaton 15 órai kezdettel demonstrációt szervez Magyarország szuverenitásának védelmében.

Hosszú viták során letisztult az üzenet, ezért a kiadott nyilatkozatunk - lásd alább - iránya kettős:
- támogatjuk a szuverenitás megőrzését szolgáló politikát, elutasítjuk a külső beavatkozás minden formáját
- felszólítjuk a kormányt a valós társadalmi párbeszéd megkezdésére, a közvetlen demokrácia eszközeinek szélesítésére.

A közvélemény megosztott, saját köreinkben is azok vagyunk.

Ellenfeleink legfőbb törekvése ez, növelni a megosztottságot, építve a magyarok kettős lelki alkatának ismeretére, hogy a megosztottság közepette beavatkozhassanak.

Ennek egy megoldása van: a párbeszéd - de nem úgy, ahogy a kormány eddig folytatta, egy irányított "konzultáció" formájában.

Arra teszünk kísérletet, hogy áthidaljuk ezt a szakadékot.

Ha a kormány nem változtat alapvetően stílusán, politikáján, akkor megbukik, és még mélyebbre zuhanunk, mint voltunk.

A nyugatról sugallt forgatókönyvet - mely "szakértői kormányt" akar, Bajnai vagy más bábu újbóli képbe hozásával - elfogadhatatlannak tartjuk.

A következő javaslattal élünk, a következő elhatározásra jutottunk.

Aminek van realitása, az az, hogy minél több csatlakozót magunk mellé állítva a médián keresztül markáns választ adjunk elsősorban a Nyugat felé, elutasítva a rágalmakat és a nyílt beavatkozási kísérleteket, melyek már fizikailag rontják gazdaságunkat. Ezt egy nehezen észre nem vehető formában kell megtennünk. Ezért választottunk egy demonstrációt, mely létszámtól függetlenül is hatásos: a budapesti Kossuth-téren indul, rövid beszédekkel, majd innen küldöttségeket indítunk a hazai közjogi méltóságokhoz, az IMF képviseletéhez, a soros elnök Dánia nagykövetségéhez, az USA nagykövetséghez. A nyilatkozatot eljuttatjuk a külföldi és hazai sajtóorgánumokhoz is.

Nyilatkozatunk nyílt, magánszemélyek és civil szervezetek csatlakozását fogadtuk eddig és várjuk továbbra is.

Aki saját nyilatkozatot kíván fogalmazni, az csatlakozhat szombati demonstrációnkhoz, és az ő nyilatkozatát is eljuttatjuk az említett címekre.

A következő órák teendői:
- a nyilatkozat mögé minél több civil támogatót gyűjteni, és eljuttatni mindenfelé
- szombatra ott kell lennünk a lehető legtöbben
- minden csatlakozó szervezet kellő számú önkéntes rendezőt kell biztosítson (tíz emberenként egyet), hogy biztonságban és provokációmentesen menjen az esemény végbe
- a csatlakozni szándékozók fel kell vegyék velünk a kapcsolatot, hogy a rendezőknek eligazítást tarthassunk.

A részleteket folyamatosan közöljük honlapunkon. Kérünk mindenkit, hogy lehetőség szerint az e-mailes kommunikációt válassza, mert kevesen vagyunk ahhoz, hogy mindenkivel kellő hosszban telefonon egyeztethessünk.

A nyilatkozatunkat lásd alább egy hosszabb és egy rövidebb magyar (http://elolanc.hu/index.php/el-a-kezekkel), valamint egy angol nyelvű (http://elolanc.hu/index.php/el-a-kezekkel#en) változatban - továbbküldésre is ajánlva. A szombati rendezvényünk részletei és programja is a http://elolanc.hu/index.php/el-a-kezekkel címen jelenik meg.

A felhívás tehát nem a kormányra szavazókhoz szól, hanem mindenkihez, tegyék félre sérelmeiket, most az országról van szó!

Tekintsünk példaként az egyik gazdára, akinek súlyos vitája van a kormánnyal földügyben: a korábbi, hangzatos ígéretek dacára - több társával együtt - méltánytalanságok sorát szenvedi el, helyzete lényegében kilátástalan. Amikor elmondtuk neki, mit akarunk, röviden ennyit mondott: értem, támogatom.

Ács Sándorné és Ertsey Attila
Élőlánc Magyarországért
http://elolanc.hu/


A magyar polgárok üzenetét 2012. január 14-én 15 órakor a Kossuth téren, az 56-os örökmécsesnél nyilvános rendezvény keretében ismertetjük, és indítjuk el a külföldi képviseletek és magyar közjogi méltóságok felé.


Kapcsolat:

A nyilatkozat két verziója, előbb a rövid a sajtónak, utóbb a kifejtett a civil szervezeteknek: 

Felhívás a világ közvéleményéhez és Magyarország polgáraihoz


Az Élőlánc Magyarországért visszautasítja a magyar belpolitikát befolyásolni kívánó külföldi törekvéseket, a minden határon túlmenő médiahadjáratot, a hazánk elleni pénzügyi és politikai támadásokat, és kiáll hazánk szuverenitásának megőrzése mellett. Egyúttal társadalmi párbeszédet kezdeményez az ország ügyeiről.

Az elmúlt hetekben totális pénzügyi és politikai támadás indult Magyarország szuverenitása ellen. A támadás nyilvánvaló célja egy politikai átrendeződés elérése akár egy mesterségesen előidézett államcsőd által, akár puccsal annak érdekében, hogy Magyarország adja fel a gazdasági szuverenitás helyreállítására és az adósságcsapdából való kiszabadulásra irányuló törekvéseit, vegye fel az IMF készenléti hitelét és állítsa vissza a jegybank állítólag veszélyeztetett függetlenségét, és ezzel foglalja el újra helyét a gyarmatok sorában. A páratlan nemzetközi rágalomhadjárat és politikai zsarolás célja az ország elszigetelése és térdre kényszerítése.

Visszautasítjuk, hogy bárki eldöntse helyettünk, hogy ki és hogyan vezesse országunkat, hogyan irányítsuk saját életünket. A jegybanktörvény és az Alaptörvény feletti döntés joga a miénk, magyar polgároké!

Felszólítjuk ezért a magyar szuverenitást és demokráciát támadó érdekköröket, az azokat kiszolgáló szervezeteket és közéleti személyeket, hogy

el a kezekkel Magyarországtól!

Egyúttal felszólítjuk a magyar kormányt, hogy nyisson valóságos társadalmi párbeszédet az ország ügyeiről! Tegyen lépéseket a közvetlen demokrácia intézményeinek szélesítése felé! Csak ez nyújthat megnyugtató garanciát a polgárok számára az ország belső békéjének hosszú távú megőrzésére.

Kinyilvánítjuk, hogy támogatjuk azt a politikát, melynek célja Magyarország szuverenitásának megőrzése! Kérünk minden hazaszerető, az ország és a nemzet érdekét szívügyének tekintő polgárt, hogy álljon ki a magyar önrendelkezés védelmében.

A magyar polgárok üzenetét 2012. január 14-én 15 órakor a Kossuth téren, az 56-os örökmécsesnél nyilvános rendezvény keretében ismertetjük, és indítjuk el a külföldi képviseletek és magyar közjogi méltóságok felé.

Budapest, 2012. január 10.

                                                                                       Élőlánc Magyarországért

Kapcsolat:      iroda@elolanc.hu 

Ertsey Attila (30/5551284); ertsey.attila@freemail.hu   

Ács Sándorné (30/3850379); acsne.eva@gmail.com

      

http://www.elolanc.hu/images/stories/elolanclogo.jpg

www.elolanc.hu

postacím: 2422 Mezőfalva, Petőfi Sándor u. 4.

számlaszám: 10405004-49565354-56551009

http://www.elolanc.hu/images/stories/nemzetijelkep_zaszlo_01.jpg

El a kezekkel Magyarországtól!

Felhívás a világ közvéleményéhez és Magyarország polgáraihoz

Az elmúlt hetekben totális pénzügyi és politikai támadás indult Magyarország szuverenitása ellen. A Nyugatról indított támadás nyilvánvaló célja egy politikai átrendeződés elérése akár egy mesterségesen előidézett államcsőd, vagy puccs által annak érdekében, hogy Magyarország adja fel gazdasági szuverenitása helyreállítására és az adósságcsapdából való kiszabadulásra irányuló törekvéseit, vegye fel az IMF készenléti hitelét, állítsa vissza a jegybank állítólag veszélyeztetett függetlenségét, és ezzel foglalja el újra helyét a gyarmatok sorában. Az ebben érdekelt hazai és külföldi körök állítása szerint Magyarországon a demokrácia veszélybe került, a szabad választáson kétharmados többséget szerzett kormányt diktatúrával, sőt nácizmussal vádolják. A páratlan nemzetközi rágalomhadjárat és politikai zsarolás célja az ország elszigetelése és térdre kényszerítése. Nyilatkozataikban egyesek odáig mennek, hogy nyíltan kijelentik: e cél érdekében bármilyen eszköz megengedett.

2011. Karácsonyán a magyar Parlament magát antiglobalistának valló ellenzéki zöld pártja által indított tüntetés nyomán megindult a nemzetközi médiagépezet, mely megadta az alaphangot a világpolitika és a bankvilág szereplőinek jól időzített támadássorozatához.

Az első lépést a Standard & Poor’s Magyarországot leminősítő döntése jelentette, melynek hatására a magyar fizetőeszköz gyengülni kezdett. A politikai támadás vezető szerepét az USA külügyminisztere, Hillary Clinton viszi a magyar miniszterelnökhöz címzett levelével.

A sort az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso folytatta, majd csatlakozott hozzá a francia külügyminiszter és az Európai Parlament szocialista, zöld és liberális frakciója is. Követeléseikben az új alkotmány és a jegybanktörvény visszavonására szólítanak fel. A Fitch Ratings leminősítette Magyarországot, majd az IMF már a jegybanktörvény visszavonását szabta feltételül a készenléti hitel felvételének, ezzel nyíltan beavatkozva belügyeinkbe.

Amerikai közéleti szereplők a szabadon választott, törvényes magyar kormány megdöntésére uszítanak a sajtóban. A média államcsődöt emleget, miközben egyes külföldi tulajdonú bankok rémhíreket terjesztenek arról, hogy a kormány hozzá kíván nyúlni a lakosság bankbetéteihez, illetve hogy megindult volna a tőke és a magánbankbetétek külföldre menekítése. Eközben a nyugati médiumok a demokrácia védelmezőjeként szerepeltetik az ügyészségi eljárás alatt álló bukott miniszterelnököt, akinek köszönhetően 2009-ben valóban az államcsőd szélén állt az ország, és aki 2006-ban békés tüntetőket veretett véresre és kínoztatott meg, a Nyugat hallgatása mellett.

A gazdasági hisztériakeltés megalapozatlan. Magyarország a nemzetközi válság ellenére alacsony, 3 %-os államháztartási hiánnyal és 4 % körüli inflációs rátával, elegendő költségvetési és devizatartalékkal rendelkezik. A magyar gazdaság túl van a válság mélypontján, és most lassú, nyugodt fejlődésre lenne szüksége.

Mi, felelős magyar polgárok megengedhetetlennek tartjuk idegen hatalmak beavatkozását Magyarország belügyeibe. Tiltakozunk a magyar gazdaságba történő nyílt beavatkozás ellen, amelynek egyik eszköze a Magyar Nemzeti Bank. Ez a bank a nemzeté, nem a magántőkéé! Visszautasítjuk, hogy bárki döntsön helyettünk, ki és hogyan vezesse országunkat, hogyan irányítsuk saját életünket. A jegybanktörvény és az Alaptörvény feletti döntés joga a miénk, magyar polgároké! Magyarország gazdasági, politikai problémáinak megoldása csakis a magyar népre tartozik.

Felszólítjuk ezért a magyar szuverenitást és demokráciát támadó érdekköröket, az azokat kiszolgáló szervezeteket és közéleti személyeket, hogy

el a kezekkel Magyarországtól!

Visszautasítjuk, hogy bármely, de különösen olyan államok fogalmazzanak meg követeléseket Magyarországgal szemben, amelyek gazdasági gyarmatosítást hajtanak végre országok tömege ellen, tevékenységük gyakran súlyosan sérti az emberi jogokat, beavatkozásaik nyomán háborús konfliktusok, menekültek tömegei, nyomor és politikai káosz marad, sőt katonai agressziót hajtottak végre más államok ellen a demokrácia exportja nevében. Visszautasítjuk azon államok helyeslését is, amelyek súlyosan korlátozzák a saját területükön élő magyar kisebbség emberi és kulturális jogait! Negyven év kommunista diktatúra után nem kérünk a pénzügyi diktatúrából és a gyarmatosításból.

Ugyanakkor nem lehet letagadni a kormány által elkövetett súlyos hibákat, melyek a túlfeszített tempójú törvénykezés és a párbeszéd hiányából erednek, ezért felszólítjuk a magyar kormányt, hogy nyisson valóságos társadalmi párbeszédet az ország ügyeiről! Tegyen lépéseket a közvetlen demokrácia intézményeinek szélesítése felé! Csak ez nyújthat megnyugtató garanciát a polgárok számára az ország belső békéjének hosszú távú megőrzésére.

Mindezek mellett kinyilvánítjuk, hogy támogatjuk azt a politikát, melynek célja Magyarország szuverenitásának megőrzése!

Kérünk minden hazaszerető, a nemzeti önrendelkezést szívügyének tekintő polgárt, az ország és a nemzet érdekét tekintve álljanak ki a magyar önrendelkezés és demokrácia védelmében.

El a kezekkel Magyarországtól!

Budapesten, 2012. január 10-én

Élőlánc Magyarországért 

A magyar polgárok üzenetét 2012. január 14-én, szombaton 15 órakor a Kossuth téren, az 56-os örökmécsesnél nyilvános rendezvény keretében ismertetjük, és indítjuk el a külföldi képviseletek és magyar közjogi méltóságok felé.

Kapcsolat:      iroda@elolanc.hu 

Ertsey Attila (30/5551284); ertsey.attila@freemail.hu   

Ács Sándorné (30/3850379); acsne.eva@gmail.com

         21 hozzászólás

Címkék: politika magyarország élőlánc magyarországért

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

 
 
süti beállítások módosítása