Ángyán József országos összefogásra hív!

PPJ         2013.04.16.

http://cdn2.szon.hu/2012/12/angyan-aufmacher-2150269-16-8a66ac0babd8a642bc8c65676f71e8df.jpgAz agrármaffia háttérhatalmának legyőzéséért a városi és vidéki ember szükségszerű összefogására szólít fel az ország jövője érdekében Ángyán József. A Parlament TV Beszélgetés Plusz műsorában a volt vidékfejlesztési államtitkár őszintén mutat rá a kellemetlen tényekre: a kormány politikáját a háttérből a tőkés társaságok irányítják, amely félresiklott irány, ha teljesülne, akkor katasztrofális helyzetbe hozná nemcsak a mezőgazdaságot és a vidéki társadalmat, de a városban lakókat is: tehát a tét nem kevesebb - az egész ország élelmiszer biztonságáról és önellátásáról van szó!

A vidéki fórumokat járó Ángyán József a családi gazdák érdekében jól teljesítő és fenntartható európai példákat sorol a mezőgazdasági politika tekintetében és kifejti, hogy amit ma Magyarországon a médián keresztül el akarnak velünk hitetni, az arcátlanul valótlan kép. Hazánkban a 2500, 5000 és 16000 vagy akár 27000(!) hektáros nagytőkés gigabirtokok tulajdonosai lobbiznak a kormányon és a médián keresztül, hogy nehogy megtudjuk, hogy az olyan kiválóan teljesítő mezőgazdasági szektorral rendelkező országok, mint Hollandia, Dánia, Franciaország, Lengyelország, stb. mind 60-200 hektáros kis- és közepes családi gazdaságokra és szövetkezetekre épül, de az EUROSTAT adatai szerint, még a nagybirtokok átlagos mérete sem haladja meg az 500 hektáros méretet. Ángyán József figyelmeztet, hogy ha nem módosul a jelenlegi földtörvény iránya, akkor a kormány két úton is lehetőséget fog adni ezeknek a tőkés társaságoknak a végtelen birtokméretre - nem vicc, valóban, törvényileg levezethető módon elmondja! Ez pedig, a világos kifejezésével élve, a spekuláns tőke általi szabad országrabláshoz vezet! Tiltakozás gyanánt a törvényileg demokratikus polgári engedetlenség általi földfoglalásra hívja fel a figyelmet, kiútként pedig a Bencsik Jánossal közösen beadott módosító indítványok maradéktalan elfogadását és a hivatalosan is elfogadott Nemzeti Vidékstratégiában foglaltak irányához való visszatérést említi.

Egyenes és őszinte beszéd az egész országnak!

A "Farkasréti Esték" sorozat keretében a Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesületének (SASFA) januári vendége Dr. Ángyán József, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő volt. Előadásának címe: "Mi lesz veled magyar föld és vidék?" A blogunkon megjelent hangfelvétel után, nemrég jelent csak meg a SASFA Egyesület által az előadás videofelvétele.

         szólj hozzá

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság agrártámogatások csányi sándor földtörvény földkérdés agrárium agrárpolitika leisztinger tamás élőlánc magyarországért ángyán józsef nyerges zsolt kié legyen a föld agrármaffia földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A MAG és VÍZ népe - videó dokumentumok

PPJ         2013.04.04.

http://www.agroecology.org/images/Links/rini.gifA vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. [Lásd: országos magbörzék bejegyzésünket - a szerk.] Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra. Nemzetközi körkép innovatív gazdálkodói kezdeményezésekről a mezőgazdasági sokféleségért: kísérleti iskolák, ahol a gazdálkodók oktatnak, paraszti vetőmag-nemesítés és közösségi vetőmag-házak. Tapasztalatok Olaszországból, Magyarországról, Franciaországból és Tunéziából.

Az ember és az általa alkotott település a táj része. A természetes ökoszisztémák és a belterületi környezetminség jó állapotának őrzése nem elképzelhető, ha a táj vízgazdálkodása, a területhasználat és a természetes ökoszisztémák (melyek a táj immunrendszerét is alkotják) nem egészségesek. A helyi közösségeknek oly módon kell alakítaniuk vízgazdálkodásukat és területhasználatukat is, hogy hosszabb távon harmóniába kerüljenek az őket befogadó tájakkal.

         szólj hozzá

Címkék: magyarország mezőgazdaság vízgazdálkodás vetőmag agrárium humánökológia élőlánc magyarországért élelmiszer önrendelkezés humánökológiai filmgyűjtemény

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A magyar vidék létkérdéseiről van szó!

PPJ         2013.02.14.

A magyar vidék számára létkérdés, hogy milyen szabályozás születik a termőföld ügyében ebben az évben. Szükséges, hogy a civil társadalom egyértelműen üzenjen a politika számára: csak olyan földszabályozás elfogadható, amely a Vidékstratégia szellemiségének megfelelően a családi gazdálkodást és a fenntarthatóságot helyezi előtérbe és nem enged teret a termőfölddel kapcsolatos tőkespekulációnak! (Mert az nem tőkejószág, hanem szülőföld!!! - a szerk.)

https://m.blog.hu/te/tenytar/image/2012.%20okt%c3%b3ber/foldtorveny.jpg

Ezért közösen megfogalmaztuk a javaslatainkat a földforgalmi törvényről, illetve az eddig benyújtott módosító javaslatokról. Kérünk minden, a vidék felemelkedését fontosnak tartó civil szervezetet, hogy csatlakozzon a felhívásunkhoz, amelyet nyílt levélként fogunk a Kormány illetve az Országgyűlés döntéshozóinak eljuttatni.
A levélhez február 19-e, kedd 16 óráig lehet csatlakozni egy fidusz@mtvsz.hu címre küldött email által.

Kajner Péter, Szövetség az Élő Tiszáért
Roszík Péter, Magyar Biokultúra Szövetség
Farkas István és Fidrich Róbert, Magyar Természetvédők Szövetsége
Tóth Péter, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Molnár Attila, Szülőföld Mozgalom
Bojtos Ferenc, CSEMETE Természet- és Környezetvédő Egyesület
Ács Sándorné, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ"

Mégis, kinek a Kamarája? - Élőlánc Magyarországért közlemény
(+ a pécsi földfórum videó felvétele, Ángyán nyilatkozása)

A most folyó, fölülről szervezett, egylistás – a rendszerváltás előtti Hazafias Népfront-választásokra kísértetiesen hasonlító - agrárkamarai választások illegitim rendszert hoznak létre. Az a rendszerváltás előtti „választásokra" kísértetiesen hasonlító színjáték, melyen a gazdák nem saját jelöltjeiket állíthatják, hanem csak EGY kész listára „szavazhatnak" – nem más, mint jól körülhatárolható érdekkörök puccsszerű hatalomátvétele. Ha e kísérletet a gazdatársadalom nem akadályozza meg, az beláthatatlan következményekkel jár a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplőire, a magyar vidék és az ország jövőjére nézve.

http://www.magyarhirlap.hu/sites/default/files/field/image/20121015_01.jpg
(Fidesz? MSZP? Gőgös? Molnár? Jobbik? LMP? Lássunk tisztán ki mire pályázik!!! - a szerk.)

Állásfoglalás:
Módosító javaslatokkal elfogadható lehet a földforgalmi törvény tervezete

Civil szervezetek az Ángyán-Bencsik módosítók támogatását javasolják a képviselőknek

Számos társadalmi szervezet értékelte a földforgalmi törvénytervezethez érkezett 204 érvényes, képviselői módosító indítványt. A törvényjavaslatot korábban élesen bíráló szervezetek szerint a képviselői módosítók egy részének beépítésével a jogszabály elfogadható lehet. Ángyán József és Bencsik János indítványai összefüggő rendszert alkotva alakíthatnák át a tervezetet úgy, hogy az a fenntarthatóságot és a vidék felemelkedésének ügyét szolgálja.

2012. októberében összesen 72 agrár- és vidékfejlesztési, természet- és környezetvédő civil szervezet tett közzé állásfoglalást a Parlamenthez beterjesztett T/7979. számú, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényről (Fftv.). A nyilatkozatot kibocsátó szervezetek jelenlegi formájában elfogadhatatlannak nevezték a jogszabály tervezetét. Figyelmeztettek arra, hogy a tervezet rögzíti Magyarországon a nagybirtokrendszert, továbbá nem nyújt kellően hatékony védelmet a külföldiek tulajdonszerzése ellen. Ez ütközik a fenntarthatóság Alaptörvényben is rögzített elveivel és a Kormány által elfogadott Nemzeti Vidékstratégiával: azokkal ellentétben gyorsíthatja a vidéki térségek elnyomorodását.

A civil szervezetek a T/7979. számú földforgalmi törvénytervezettel kapcsolatban az alábbi elvek érvényesítését tartják kiemelkedően fontosnak:
- Rendezzék a „helyben lakó”, „helybeli illetőségű” fogalmait. A földhöz jutásnál élvezzenek valódi előnyt a településen élők. A távolabbi lakóhelyű, illetve székhelyű termelők akkor juthassanak földhöz, ha a helyiek közül nincs aki igényt tartana rá.
- Szüntessék meg a földbirtoklás, illetve földhasználat terén a kiskapukat, ne lehessen az érvényes felső korlátoknál több földet vásárolni vagy használni. A földbirtoklás és földhasználat felső korlátai legyenek következetesek, áthághatatlanok, egységesek, átláthatóak. A földbirtoklásra és földhasználatra vonatkozó korlátozások alól a kényszerhasznosítás se jelentsen kibúvót!
- A helyi közösségeknek döntő szava legyen a földek birtoklásával, illetve használatával kapcsolatos ügyleteknél. A helyi földbizottságokat a településen élők közül kell megválasztani és legalább együttdöntési jogot kell nekik adni.
- A földhöz jutásnál kerüljenek előnybe a fenntartható módon gazdálkodók, illetve a gazdálkodni kívánó, gyermeket vállaló párok.
- A földforgalmi szabályok nyújtsanak hatékony védelmet a spekuláció és a letelepedni nem kívánó külföldiek tulajdonszerzése ellen.

Az országgyűlési képviselők összesen 204 érvényes módosító javaslatot tettek, melyek a szabályozás szinte minden lényeges elemét érintik. A módosító indítványok tartalmát a beterjesztők pártállásától függetlenül, szakmai alapon, részletesen elemezték a civil szervezetek. Ajánlást készítettek a képviselők számára, hogy mely indítványok támogatását javasolják, a magyar vidék felemelkedésének érdekében.

Ángyán József és Bencsik János (Fidesz) összesen 70, egymással összefüggő, egységes logikában elkészített módosító indítvánnyal kívánja kijavítani a törvény hiányosságait. A két képviselő indítványai gyakorlatilag a földforgalmi törvénytervezet összes, korábban a civil szervezetek által is kifogásolt problémás rendelkezését érintik. Ángyán József és Bencsik János javaslatait a civil szervezetek támogatásra ajánlják a képviselőknek.

A Magyar Szocialista Párt képviselői részéről érkezett javaslatok a fentiekkel ellentétben – néhány kivétellel – a nagyüzemek földhöz jutási lehetőségeit javítanák, illetve az állami szabályozás lehetőségeit szűkítenék a földügyletek terén. Az MSzP 28 javaslatából a civil szervezetek kettőt támogatnak, a többit viszont nem tartják elfogadhatónak.

Varga Géza, a Jobbik képviselője összesen 42 önálló javaslatot jegyez. A párt részéről további 18 javaslat került benyújtásra Kiss Sándor, illetve Szilágyi György által. Varga Géza javaslatai – Ángyán József és Bencsik János javaslataival sok ponton összhangban a földforgalmi törvény számos hibáját orvosolnák. Varga Géza javaslatai közül számosat támogatásra érdemesnek tartanak a civil szervezetek.

A Lehet Más a Politika képviselői Szabó Rebeka (illetve Jávor Benedek) az Ángyán – Bencsik indítványok szellemiségéhez hasonlóan a helyi közösségek földhöz jutásának elősegítését, illetve a fenntartható gazdálkodás szempontjait tartják szem előtt javaslataikban. Az LMP képviselőinek javaslatait többségében támogathatónak ítéltük.

Molnár Oszkár független képviselő indítványai közül számos a zsebszerződések kötésének lehetőségeit szűkítené, illetve a nagyüzemekkel szemben a kisebb gazdálkodó egységeket hozná helyzetbe. Molnár Oszkár javaslatainak többségét elfogadhatónak tartjuk.

A Fidesz-MPSz néhány, többségében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségéhez (MAGOSZ-hoz) kötődő képviselője egy közös javaslatot nyújtottak be, mely azonban 38 al-javaslatot tartalmaz, így egységes értékelése nem lehetséges. Ezek közül – vidékstratégiai szempontból – több elfogadható, míg mások kifejezetten elvetendők. Tekintettel arra, hogy egységes javaslatról van szó és ezen belül számos részlet vidékstratégiai, birtokpolitikai szempontból elfogadhatatlan, ezért a civil szervezetek a MAGOSz-hoz kötődő javaslatcsomagot nem javasolják támogatásra.

A földforgalmi törvénytervezet helyes irányba fordításának lehetősége az Országgyűlés számára adott. Történelmi jelentőségű döntéseit azonban nem hozhatja meg a többség ellenében és kárára. Üdvözöljük ezért azokat a javaslatokat, melyek kellő időt kívánnak hagyni a földforgalmi törvény vitájára és lehetőséget adnának jelentős módosítására. Helyesnek tartjuk, ha a kapcsolódó tervezetekkel, pl. az üzemszabályozási törvénnyel együtt tárgyalják e jogszabályt. Szükségesnek tartjuk, hogy a családi gazdálkodás és a szövetkezés szabályait is tárgyalja a Parlament, továbbá hogy legalább az integrált termelésszervezéssel egyenrangú súlyt kapjanak jogrendünkben. Kérjük a Kormányt, hogy indítson széleskörű társadalmi vitát a földjogi szabályozásról.

Az állásfoglalást támogató civil szervezetek arra kérik a Tisztelt Országgyűlési Képviselőket, hogy tekintsék át a módosító indítványok elfogadásával kapcsolatos javaslatukat a mellékletben és vegyék figyelembe ezeket a szavazásnál.

Budapest, 2013. február 12.

Kezdeményező szervezetek:
Magyar Természetvédők Szövetsége
Szövetség az Élő Tiszáért
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Szülőföld Mozgalom
CSEMETE Egyesület
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
Magyar Biokultúra Szövetség

* * * A részletes civil javaslatok a földforgalmi törvény tervezetéhez a mellékelt csatolmányban találhatók.

         szólj hozzá

Címkék: vidék földtörvény agrárium agrárpolitika vidékpolitika élőlánc magyarországért ángyán józsef agrármaffia vidékfejelsztés

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ángyán: "Mi lesz veled magyar föld és vidék?"

PPJ         2013.02.07.

http://11.kerulet.ittlakunk.hu/files/ittlakunk/styles/large/public/upload/event/196/angyan.jpg?slideshow=true&slideshowAuto=true&slideshowSpeed=4000&speed=350&transition=none

A "Farkasréti Esték" sorozat keretében a Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesületének (SASFA) januári vendége Dr. Ángyán József, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő volt. Előadásának címe: "Mi lesz veled magyar föld és vidék?"

Tisztességes Emberek Szövetsége

Élőlánc Magyarországért

Kié legyen a föld

         szólj hozzá

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság agrártámogatások csányi sándor földtörvény földkérdés agrárium agrárpolitika leisztinger tamás élőlánc magyarországért ángyán józsef nyerges zsolt kié legyen a föld agrármaffia földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Válságkezelők: Steiner, Beuys, Ángyán

PPJ         2013.02.02.

Tömény lesz, előre szólok, hogy ez a bejegyzés tömény lesz! Készíts egy kávét, teát, jó nagy pohár friss vizet, diót vagy mandulát: ahogy érzed. Mindenesetre a fokozódó emberi sötétség miatt muszáj nyilatkozni, amennyire csak lehet, hogy ki kivel is van; ne tévelyegjenek az ártatlan de megvezetett lelkek!

thetreeoflife1.png

"Beuys felhívásának alapja az az 1919-es felhívás, melyet Rudolf Steiner intézett Európa vezetőihez, egy olyan Európa képét vázolva föl, mely elkerülhetővé tette volna a második világháborút. Az általa akkor jelzett szellemi-politikai-gazdasági problémák máig megoldatlanok maradtak, azonban az azóta eltelt idő során elsősorban Kelet-Európában az elviselhetetlenségig fokozódtak. 1919-ben visszhang nélkül maradt Steiner figyelmeztetése, és ez lett a sorsa Beuys itt bemutatott dokumentumának is." - Írja Ertsey Attila a Beuys felhívásáról.

Harmadik világháború

"Elkerülhetővé tette volna a második világháborút"? Igen, elkerülhetővé, de sajnos elég alaposan, az első, a második, (és a harmadik?!) világháború is előre meg volt/van tervezve a 33. fokozatú szabadkőműves Albert Pike által.... Vessétek össze a "bölcs" javaslatait a történelmi tényekkel, hogy vajon mennyire fogadták meg a tanácsait a felső vezetők! Eddig az első kettő teljesen bejött! A harmadik világháborúról az angolul értőek itt tájékozódhatnak negyed óra alatt. A harmadik világháború előre tud vetítődni a "nyugati" típusú érvelési és megfigyelési technikákkal, de akár Buddhista szent formációkban is vannak rá utalások: Kálacsakra - 28. old. További érdekes nagyvilági kérdések, (egyeseknek félelmetes, másoknak megvilágító) eléggé releváns hazai vonatkozásokkal az Ökotáj lapban olvashatók: Világépítés és világpusztítás - Szabadkőműves hagyományok a politikában: beszélgetés Bakos JózseffelBakos Józsefről érdemes bővebben tudnotok egyet s mást! Persze mindezek megvalósultsága és megvalósulása a sötétségben tapogatózó embertársaink számától is jócskán függ; ezek a tervek/jóslások/irányok/tendenciák csak a maradandó passzivitás esetén megvalósuló világokat írják le, nem azt, hogy mi van akkor, ha tömegesen ráébrednek a világon, hogy milyen mélyen át lettek baszva...

Felhívás az alternatívára

Joseph Beuys (az alábbiak részletidézetek a bocs.hu-ról)

1921-ben, Krefeldben született. A német-holland határon, Kleve-ban tölti gyermekkorát. Ez a kisváros ősi kelta zárvány Németország testében, a Beuys név is kelta eredetű. Önéletrajzában említett vizionárius élményei és spirituális érzékenysége innen is eredeztethető. Egyik kulcsélménye akkor éri, amikor 1943-ban a német légierő pilótájaként lezuhan a Krím-félszigeten. Több napig fekszik a hóba temetett gépben, majd tatárok találnak rá. Zsírral kenik be testét és filcbe csavarják. Itt tapasztalja az anyagok és tárgyak mágikus, gyógyító erejét.

A háború után természettudományos stúdiuma közben határtudományokkal foglalkozik, és így bukkan rá Rudolf Steiner "Kernpunkte der Soziale Frage" (A szociális kérdés lényege) c. művére, mely a társadalmat mintegy magasabbrendű élőlényt szemléli és rámutat rejtett belső felépítésére, a hármas tagozódásra. Steiner eszméi termékenyítően hatnak Beuys egész munkásságára.

1967-ben megalapítja a Német Diákpártot, később a Nemválasztók szervezetét. 1972-ben Heinrich Böllel megírják a Kreativitás és Interdiszciplináris Kutatás Nemzetközi Szabadegyetemének (FIU - FREE INTERNATIONAL UNIVERSITY, 8991 ACHBERG, HUMBOLDT-HAUS) alapító manifesztumát.

1978-ban a Frankfurter Rundschau-ban megjelenteti az Aufruf zur Alternative - Felhívás az alternatívára c. menifesztumát, amely felhívás a gazdasági, politikai és ökológiai katasztrófa felé sodródó Európa keleti és nyugati feléhez!!!

Joseph Beuys: FELHÍVÁS AZ ALTERNATÍVÁRA (1978)
(Csak a bevezető bekezdéseket bemásolom alább is. - a szerk.)

»Ez a felhívás kiterjed az európai kulturális és civilizációs kör minden emberére. Egy új szociális jövőbe való áttörés akkor sikerülhet, ha az európai zónákban olyan mozgalom támad, mely a saját megújító erejénél fogva a Kelet és Nyugat közti falakat ledönti és áthidalja az Észak-Dél közti szakadékot. Ez akkor venné kezdetét, ha — mondjuk mi — közép-európaiak elhatároznánk, hogy e felhívás gondolatmenete szerint cselekszünk. Ha mi most itt Közép-Európában államainkban és társadalmainkban elkezdünk az idő követelményeinek megfelelő módon együttélni és együttműködni, ez erőteljesen kisugározna a világ minden részére.

A "Mit tehetünk?" kérdés előtt föl kell tenni egy másik kérdést: "Hogyan kell gondolkoznunk?" — hogy az emberiség legnagyobb eszményeinek frázisszerű kezelése — mely ideálokat ma minden pártprogram is hangoztat — ne legyen továbbra is kirívó ellentmondásban gazdasági, politikai és kulturális valóságunknak megfelelő életvitelünkkel.

Óvakodjunk az elhamarkodott változtatásoktól. Kezdjük az önmagunkra eszméléssel. Kutassunk az alapokig, melyek okot adtak arra, hogy az eddigiektől eltávolodjunk. Keressük azokat az eszméket, melyek megmutatják nekünk a változás irányát. Vizsgáljuk fölül azokat a fogalmainkat, melyek alapján a Kelet és Nyugat közti viszonyt kialakítottuk. Gondoljuk át, hogy ezek a fogalmak mennyiben támogatták szociális organizmusunkat és annak a természet rendjével való kölcsönhatásait; egy egészséges lét felé vezettek-e, vagy pedig beteggé tették az emberiséget, sebeket okoztak-e neki, szerencsétlenséget hoztak-e rá, oly módon, hogy számára ma már a túlélés is megkérdőjelezhető.

Járjunk a végére saját szükségleteink gondos vizsgálatával annak a meggondolásnak, hogy a nyugati kapitalizmus és a keleti kommunizmus elvei nyitottak-e arra, hogy fölvegyék, ami az új idők fejlődésáramából mint az emberiség lelkiségének központi impulzusa egyre világosabban mozdul és a konkrét egyéni felelősség akarásában fejeződik ki; ez pedig azt jelenti: az ember ne legyen többé egy parancsokból és alávetettségből, hatalomból és kiváltságokból álló viszony rabja. Éveken át türelmesen kísértem figyelemmel ezeket a kérdéseket. Annak a sok embernek a segítsége nélkül, akikkel ezen kutatások és tapasztalások során találkoztam, nem jutottam volna el a válaszig, melyet ebben a felhívásban közölni akarok. Ily módon ezek a válaszok nem csupán az "én véleményemet" tükrözik, hanem azt, amit számos más ember is felismert.

A változás megvalósítására még igen kevesen vállalkoznának. Az egyező véleményen lévők számát meg kell növelni. Ha sikerül a kezdeményezőket ezúttal politikailag-szervezetileg összesűríteni és végül egy koncentrált parlamenten kívüli — parlamentáris akcióban bevetni, a Felhívás elérte célját. Egy erőszakmentes forradalomról van szó, egy alternatíváról, amely a jövőre való nyitottságon alapul.«

Ha az LMP valaha ismerte volna e gondolatokat

Ahogy Ertsey Attila írja is: "Ez a felhívás 1978-ban jelent meg először a nyilvánosság előtt. Röviddel ezután törtek be a Zöldek a nyugatnémet parlamentbe cserepes virágokkal, farmernadrágban. Az elveszett '68 után úgy tűnt, most esély nyílik, hogy a pártpolitikától megcsömörlött közvélemény teret adjon Európa keleti és nyugati felének újjáformálásához. Ma már tudjuk: a kísérlet nem sikerült. A Zöldek párttá váltak, és betagozódtak az általuk bírált tradicionális pártdemokráciába. A fiatalokat, akik újra és újra a változást sürgették, csendre intették szüleik és az adójukból fizetett rendőrség, miközben kölcsöneikkel folytonosan életben tartották a kómába zuhant kelet-európai gazdaságokat, gondosan fenntartva a status quót, a változatlanságot."

995835_494686137271902_1441756453_n.pngRudolf Steiner 1917. október 28-án egy előadásában Dornachban (GA177) ezt mondta:

“A nagytőkének sikerült elérnie, hogy a demokrácia a legcsodálatosabb és a leghatékonyabb eszközzé váljon az emberiség egészének kizsákmányolására.
Általában azt képzeljük, hogy a tőkések, a hatalom ellene van a demokráciának és szemben állnak azzal.
De ez egy tévedés. Ugyanis a éppen ellenkezőleg a nagytőke és a pénzemberek irányítják és tudatosan támogatják azt, mert ez a demokrácia adja a felszínt, ami mögé el tudják rejteni a valóságot, az emberek kizsákmányolását.
Ebben egyben megtalálják az önvédelem legjobb eszközeit is a társadalom és a tömegek ellenállásával szemben.”

„Ma az emberek egy olyan csoportja a hangadó, amely uralni akarja a Földet a mozgékony kapitalista gazdaság eszközeivel.
E csoport a tőle függő embercsoportokat a gazdasági eszközök révén kapcsolja össze és szervezi meg. …
Mivel az említett csoportot az anglo-amerikai világon belül találni, a jelenlegi hatalmi konstelláció csak alárendelt pillanat, amely minden valódi szembenállást és érdeket elfed. …
Csak az alábbi alternatíva lehetséges.
Vagy leleplezi az ember a hazugságot, amellyel a Nyugatnak dolgoznia kell, ha boldogulni akar, és azt mondja: az anglo-amerikai machinátorok egy áramlat hordozói, amelynek gyökerei a francia forradalmat megelőző impulzusban rejlenek, amely a kapitalizmus eszközeivel világuralmat akar megvalósítani, s amely számára a forradalmi impulzusok csupán jelszóul szolgálnak, ami mögé elbújnak;
vagy átengedi az ember a világuralmat az anglo-amerikai világon belüli okkult csoportnak.”

         5 hozzászólás

Címkék: rudolf steiner háború válság szabadkőműves világháború ökopolitika joseph beuys agrárium bakos józsef agrárpolitika váralja szövetség élőlánc magyarországért ökológiai politika ángyán józsef ökológiai válság ertsey attila ökológiai mezőgazdálkodás albert pike

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása