PPJ         2011.03.11.

PPJ         2011.03.10.

Tendzin Gyaco csütörtökön bejelentette, hogy le fog mondani a tibeti nép politikai vezetéséről. A láma a lemondásához szükséges törvénymódosítást a száműzetésben lévő tibeti parlament jövő heti ülésén nyújtja be.

Today marks the 52nd anniversary of the Tibetan people’s peaceful uprising of 1959 against Communist China’s repression in the Tibetan capital Lhasa, and the third anniversary of the non-violent demonstrations that took place across Tibet in 2008. On this occasion, I would like to pay tribute to and pray for those brave men and women who sacrificed their lives for the just cause of Tibet. I express my solidarity with those who continue to suffer repression and pray for the well-being of all sentient beings.

PPJ         2011.03.10.

Isten éltesse Tanár Úr! :) Forrás - Magyar Hírlap

Már megvan az a lista, amelynek alapján a kormány ki fogja szűrni az agrártámogatásokat jogosulatlanul igénybe vevőket – mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerdán a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyűlésén, Szolnokon.

Ángyán József úgy fogalmazott, hogy „a háttérből még mindig irányítják a folyamatokat azok a maffiahálózatok, amelyek az elmúlt 60 évben szerveződtek és telepedtek rá a mezőgazdaságra”. Ezek felszámolását szívósan végig kell vinnie a kormánynak és a szaktárcának – hangsúlyozta.

Nehezen kezd mozdulni a Nemzeti Földalap is, még mindig nincsen meg teljes egészében az a szerződéslista, amelyből kideríthető lenne, hogy kik és milyen feltételekkel használják az állami földeket. Annyi azonban már látszik, hogy mintegy 180 tőkés társaság kezében van a teljes terület 80 százaléka - állította az államtitkár, aki szerint e téren is „masszív ellenőrzésre van szükség”. A visszaélések felelőseit el kell számoltatni és "elő kell venni" a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azon ellenőreit, akik asszisztáltak e helyzet kialakulásához.

Rámutatott: az ágazat talpra állítása és versenyképessé tétele érdekében újra meg kell teremteni annak szuverenitását. Alapvetően ugyanis nem a támogatás, hanem a piac hiányzik ma a magyar gazdáknak, akik saját szektoruk teljes vertikumából mindössze 10 százalékban részesülnek, ami kevés a megélhetéshez.

„Engedve a külföldi tőke és az unió nyomásának eladtuk a feldolgozóiparunkat és a kereskedelmünket” – fogalmazott Ángyán József jelezve: a készülő Nemzeti Agrárstratégia a minőségi termelés, a kis- és közepes gazdaságok megerősítése és a hungarikumok védelme, támogatása mellett a magyar mezőgazdaság önállóságának megteremtéséről szól. Ennek jegyében egy készülő rendelet előírja majd: kizárólag az tekinthető magyar terméknek, amely legalább 95 százalékban hazai alapanyagokból készült. Emellett szükség van saját pénzintézeti hálózat – gazdabankok – létrehozására és az agrárkamara megerősítésére is – húzta alá a politikus.

Utóbbi kapcsán rámutatott, hogy mielőbb létre kell hozni az érdekérvényesítés intézményi kereteit. A parlament és a kormány mellett a kamara az új struktúra harmadik, meghatározó pillére lesz, amely alanyi jogon 180 ezer, potenciálisan azonban több százezer tagot tömöríthet. Az új kamarai törvény települési mezőgazdasági bizottságokat hív életre, a kamara megyei elnökségei pedig 20 tagból állnak majd.

Az államtitkár emellett a vidékfejlesztés érdekében tervezett intézkedések legfontosabbjai között említette a helyi értékesítési lehetőségek újraélesztését, amelyet jelentős pályázati forrásokkal kíván támogatni a kormány. Figyelemre méltó kezdeményezésnek nevezte a – Magyarországon Sopronban kísérleti jelleggel működő - helyi pénz bevezetését, amelynek célja, hogy a helyben megteremtett értéket ne lehessen kivonni a rendszerből.

Utalt arra is, hogy a gazdálkodók életpálya-modelljén belül - várhatóan 25-50 évre, örökölhető jogként – a mezőgazdaságot hivatásul választó fiatal párokat földhöz juttatják és a külterületekre vonatkozó építési szabályok átalakításával megkönnyítenék a tanyák létrehozását is. A fórumon Jakab István, a Magosz elnöke bejelentette: megszületett az első precedens értékű bírósági ítélet a termelők vis maior igényeinek érvényesítése kapcsán. Szólt arról is: a tavasz beköszöntével elengedhetetlen szükség van arra, hogy - az osztrák példához hasonlóan – a tárca és az érintett hatóságok segítsék a gazdák közúti közlekedését.

MHO/MTI
 

PPJ         2011.03.09.

PPJ         2011.03.06.

Forrás: a falanszter.blog.hu cikke - ide csak a környezeti, humánökológiai vonatkozásokat másolom be. Megdöbbentő cikk!

Az orosz Mordor: milliárdokat termelő lepusztult város a savas esők és a fagy fogságában. Több mint 17 ezer ember halála árán épült meg a világ legészakibb városa: Norilszk. A Föld leggazdagabb nyersanyaglelőhelye felett épült település a világ legszennyezettebb, leghidegebb, legélhetetlenebb, legéletveszélyesebb, külföldiek által nem látogatható  panelvárosa.

Tetézi a bajt, hogy az Északi-sarkkörön túl felépített város, a világ 10 legszennyezettebb települése közül a második helyen áll aktív bányászata és kohászata miatt. A Blacksmith Institute felmérése szerint, míg a porból és a radioaktív izotópokból (pirany-stoncium, cézium) álló szmog az év 365 napjából 42 alkalommal telepedik rá a városra, addig a savas esők és gázfelhők (nitrogén, szén- oxid, kén-dioxid, fenolok, hidrogén-szulfid, nikkel, réz, kobalt, ólom, szelén) évente 20-28 alkalommal "locsolja" meg a települést és lakóit. Az intézet becslése szerint Norilszk gyárai évente 4 millió tonna kadmiumot, rezet, ólmot, nikkelt, arzént, szelént és a cinket juttat a levegőbe.  Egyes becslések szerint csak ez a város a felelős a világ kén-dioxid kibocsájtásának 1 százalékáért.

A nehézfém (platina, palládium, irídium, olaj) szennyezés olyan súlyos és nagymértékű a város körül, hogy gazdaságilag már nem éri meg földcserével sem orvosolni a problémát. A CNN híradása szerint a város 48 kilométeres hatósugarán belül egy esetleges  erdősítési programokat sem érdemes elindítani-, hiszen olyan nagy koncentrációjú a földbe szivárgott mérgező gázok mennyisége, hogy a fák spontán elégnének pár héten belül. Ennek következtében a város 74 kilométeres sugarú távolságában egyetlen egy fa sem él meg. A súlyos környezeti szennyezés miatt a norilszki emberek várható élettartam éppen emiatt 46-48 évre tehető.