Bhután természetesen- A Magyar Bhutáni Baráti Társaság ELTÉ-n tartott előadása

PPJ         2013.01.10.

http://kepguru.hu/previews/12/12639.jpg

Bemutatkozásul: "Üdvözlök mindenkit! Én egy 15 éves lány vagyok, aki most egy kicsit érvényesülésre jut a bátyja blogján. Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium 10. osztályos biológia speciális tagozatos tanulója vagyok. A terv a biosszal pedig az, hogy vagy valamiféle kutatóbiológusnak szegődök el vagy természetvédelemmel szeretnék foglalkozni."

Bhután egy India és Kína közé beszorított 700 ezer lakosú, 23 nyelvet beszélő kevésbé ismert ország. Pedig rendszerének követendő példát kéne nyújtania a fejlett országok társadalmának. Meg kell jegyeznem, a 10.-es földrajz tankönyv tesz egy kisebb említést Bhutánról: mint a Föld legtöbb faluval rendelkező országa. Csak ilyen szemszögből írnak róla, a GDP/ GNI témaköréről egy szót sem. Pedig arról az országról beszélünk, ami megalkotta a GNH-t (Gross National Happiness) vagyis a Bruttó Nemzeti Összboldogság mutatót. Az 1972-ben megalakult ötlet célja, hogy az országokat ne csak a termelés alapján vizsgálják, hanem olyan szempontokat is figyelembe vegyenek, mint az oktatás, az egészség, a természeti környezet, a hatékony kormányzás, az időbeosztás, a kulturális sokszínűség, a közösségi élet, a lelki egyensúly és az életszínvonal.

Fővárosa - Timphu, kb. 100.000 főt számlál, és a  repülőtérnek helyt adó Paro sem éppen egy metropolisz. A városiasodás nyomai Bhutánban is felfedezhetők, még ebben a környezettudatos országban is jelei mutatkoznak a szemetelésnek. Valamint, ahogy az egész bolygón, itt is érzékelteti hatását a globális felmelegedés. Az ország domborzata 150 és 7500 méter között váltakozik, magashegységeinél a gleccserek erőteljes olvadása figyelhető meg. A vízszint növekedésével a gleccsertavak moréna gátjai átszakadhatnak, és az így okozott árvíz jelentős pusztítást végezhet az érintett területen, nem is beszélve a több millió m³ így elfolyó édesvízről. Ilyen problémák több falut is érintenek a területen, jelentősebb árvizek voltak már: 1957-ben, 1960-ban, 1968-ban és a legutolsó 1994-ben. Az több ezer méteres magasság miatt azonban az egyetlen eszköz a védelemre az, hogy helyi lakosok önkéntesen felvonulnak. A magasban lévő, oxigénhiányos környezetben több hónapon át jéghideg vízben dolgoznak a két kezükkel, hogy arrébb mozgassák a köveket és sziklákat, így elfolyást biztosítva a gleccserpataknak és csökkentve a tavak vízszintjét - ezáltal megelőzve a morénagátak hirtelen átszakadását (küldjetek ki homokozólapáttal kisgyerekeket Kolontárhoz, ha így jobban tetszik a hasonlat). (Apropó Kolontár, azt tudtátok, hogy Finnországba mit vitt a Mikulás?! Tíz tonna nikkelt a patakokba.)

Mennyire környezettudatos Bhután?

A területi lehatárolásokban és a természetvédelemben is aktívan alkalmazzák a hármas zónarendszert. E szerint külön területek vannak, ahol az embernek vigyáznia kell a természetre, ahol az embernek harmóniában kell élnie a természettel, és a városok, ahol megengedett, hogy az ember használja a természetet. Bhután esetében ez utóbbi alkotja a legkisebb százalékot.

Bhután Alkotmányába bele van írva, hogy az erdőterület nem csökkenhet 60% alá, mégis, jelenleg az ország 70%-át borítja erdő. Az előadásra meghívott bhutáni erdőmérnök házaspár beszámolójában szerepelt, hogy már most igyekeznek növelni az erdőterületet és terveik vannak az esetleges túlzott használat ellen. Azonban jó tudni, hogy Bhután a szükséges faanyagot Indiából importálja. Ebben én némi ellentmondást véltem felfedezni: mivel Indiának nincs az alkotmányában a kötelező 60%-os erdőterület így ott nyugodtan kivághatják a fákat és exportálhatják. Ebből is látszódik, hogy globális léptékben a 21. századi fejlettségi szintet (szerintem) nem lehet a környezet védelmével és teljes óvásával fenntartani - vagyis éppen fordítva: ha akarunk még tovább élni, lejjebb kell adnunk a fogyasztásból!

Bhután területének 50%-a nemzeti park. Bhutánnak a változatos magassági szintek és a különféle klimatikus viszonyok miatt hatalmas a biodiverzitása! 200-féle emlősfaj, 770-féle madárfaj és 5600-féle növényfaj (ebből 400 gyógynövényfaj) él itt, ezek között is különleges és védett fajokkal, például: hóleopárd, bengáli tigris, vörös panda, kormosfejű daru és a legendás takin.

Bhután még valamire büszke lehet! Itt vannak a Földön a legmagasabb megmászatlan hegyek. Ugyanis az ország, a Himalája többi hegységében végbemenő turisták általi szemetelés miatt, és spirituális okokból is: betiltotta a hegyeik megmászását. Bhután büszke lehet környezetvédelmére és az ország sajátos működésére. Ezt bizonyítja, hogy az ország és a király is számos környezetvédelmi, természetvédelmi és ökológiai díjat nyert.

Végül pedig szeretném megköszönni a bátyámnak, hogy általa eljutottam erre a mindenképp tanulságos előadásra és buzdított ennek a beszámolónak a megírására!

Szerkesztői hozzászólás: A beszámoló a 2012 október 27-én tartott előadásról szól (az előadások anyagai itt megtalálhatók)! Az előadást a Magyar Bhutáni Baráti Társaság és az ELTE TáTK Humánökológia mesterszaka közösen szervezte.

Ami miatt pedig rákerestem google-ben a "greeenr" és "bhután" szavakra, így három-négy év után megtaláltam e blog nevének értelmét is :D...

GREENR (Global Reference on the Environment, Energy, and Natural Resources)

Offers authoritative content on the development of emerging green technologies and discusses issues on the environment, sustainability and more.It's a one-stop site dedicated to studying sustainability and the environment.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus bhután természetvédelem humánökológia magyar bhutáni baráti társaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr655010488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.