PPJ         2012.03.12.

A 38 éves Krzysztof Browko fotóművésznek vallja magát. Képei technikailag kifogástalanok is, esztétikailag azonban egy-két sorozata fennakadt az ökológiai szemlélet általam is képviselt szemüvegén. Ő magának nincs ökológiai tudása - informatikai technikusként keresi a pénzét: profibbnak nevezhető hobbija a fotózás. Képeivel a facebook-on találkoztam az 1X.com oldalán.

Toszkánai és Dél-Moráviai albumai olyan képeket rejtenek, amik szemkifolyató giccsen túl, a korunk problémáira érzékenyebb embereknek már inkább szívfájdítást hoz, mintsem esztétikai kielégülést. Végeláthatatlan sorokban kígyóznak a növények és a boronált sávok. Ezek kompozíciói elevenednek meg a fények ügyes játékában. Állítom, hogy ha az Életet egy gazdag, burjánzó valaminek tekintjük, ezeken a képeken nincs élet és még ha időben továbbgondoljuk, hogy megnő a kalászos, akkor sem.

Mi az, amit már tudunk? Most a mezőgazdaság minőségére fogok szavakat aggatni. Nagyüzemi, monokultúrás, ipari, monopol, túlintenzifikált. Talán nem olyan vészjósló szavak első hallásra, pedig összefüggnek egymással és a pusztulást magát hordozzák! Németország például olyan mértékig (egyes adatok szerint 80%-ban!) elvesztette a(z agro-)biodiverzitását, hogy ott már a gazdálkodás felhagyása esetén sem* lenne képes regenerálódni a természet! *:4 oldal ábra felett.

A nagyüzemi gazdálkodás mérete folytán fenntarthatatlan: csak a mennyiségi támogatásokra játszik, nem érdekli a táj jellegzetessége és egyedisége. A nagyüzemi berendezkedés sok évig akarja termeszteni ugyanazt, hogy "kiszámítható" legyen az évről évre növekedő profit. A monokultúrás szerkezet elveszi a lehetőséget a sokrétű termeléstől. Egyöntetűen használja a tájat, nem érdekli, hogy az épp dombos és egyik felén erre-, a másik felén már amarra folyik az esővíz. Nem, beszántja a munkagép az egész tájat... Ipari futószalagként tekintenek a tájra, aminek egy bemenete és kimenete van. Bemenete a műtrágya és öntözővíz, kimenete a kukoricafelesleg és árutőzsdeindex: mű-anyagokból lesz fantom-pénz.

Nem maradnak védő fasávok a szél talajelhordó ereje ellen, nincs tekintettel a szántás a víz lefolyási irányára, aminek következtében megint csak lemosódik az értékes humuszos termőtalajréteg.

Nem kell messze menni. Magyarországon, köszönhetően a maffiával átszőtt politikánknak, ugyanez a helyzet. Végeláthatatlanul beszántott tájak akár a vonat ablakából fotózva is és felülről jól láthatóan foltos, leromlott talajok.

"Az erodált talajfoltok és a lejtőhordalék is a légifelvételek alapján jól térképezhető jelenségek közé tartoznak. A szántóföldi eróziós foltok színes felvételen világosak, míg a közepesen erodált erdőtalajok esetében a felszínre kerülő vas és alumínium oxidok vöröses árnyalata árulkodó. Ilyenkor a felszíni réteg nem sok agyagot tartalmaz. A defláció felmérésében épp úgy segítségünkre lehet a fent említet eljárás. Amikor a szél a talaj fedettségétől, kötöttségétől, nedvességétől és a humusztartalmától függően okoz károkat, az a légi felvételeken általában az átlagostól eltérően világos foltokként jelentkezik." - http://www.interspect.hu/tematikusterkepek.html

Magyarország Eróziós Térképe

IGEN, AZOK A FÁTYOLOS FOLTOK NEM TÜNDÉRI FÉNYJELENSÉGEK A FOTÓKON, HANEM KILÚGZOTT TALAJ, ÉRTÉKÉT- A SÖTÉT HUMUSZRÉTEGÉT VESZTETT TALAJ MEGMUTATKOZÁSA.

A HELYTELEN MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLAT KÖVETKEZTÉBEN GLOBÁLISAN ÉVENTE 40 TONNA TALAJ PUSZTUL EL HEKTÁRONKÉNT(!) ÉS HELYETTE A TERMÉSZETES TALAJKÉPZŐ FOLYAMATOKKAL CSAK 1 TONNA KELETKEZIK.

ENNEK A KÓRKÉPNEK A DOKUMENTUMFOTÓI EZEK. EGY PUSZTULÓ VILÁGNAK, AMI NEM VIGYÁZ A LEGNAGYOBB KINCSRE: A TERMŐTALAJRA.

----------------------------------

Ajánlott irodalom:

Mit tud és mit nem tud teljesíteni az iparszerű mezőgazdálkodás?
http://www.fajltube.com/gazdasag/mezgazdasag/MIT-TUD-ES-MIT-NEM-TUD-EZEK-KO31551.php

A mezőgazdasági stratégiaváltás Földhasználati alapja: a magyar zonációs program
http://www.fajltube.com/gazdasag/mezgazdasag/A-MEZGAZDASAGI-STRATEGIAVALTAS45368.php

A különböző földhasználati kategóriák területi lehatárolása:a földhasználati zónarendszer
http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/vedett-erzekeny-080906-48

Ángyán József: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai
http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/vedett-erzekeny-080906-371