PPJ         2012.02.12.

         4 hozzászólás

PPJ         2012.02.12.

A képek forrásai: Facebook - Anonymous; Facebook - European Awakening

         szólj hozzá

PPJ         2012.02.12.

Forrásátvétel: Index.hu; írta: Hudák Hajnal; a vizes élőhelyek védelmével és rehabilitációjával foglalkozó természetvédelmi szakértő: Dukay Igor.

Egy különösen veszélyeztetett halfaj, a petényi márna élőhelyét is veszélyezteti a verőcei kórházból a Morgó-patak vízgyűjtőjébe folyó szennyvíz. A Honvédelmi Minisztérium cikkünk óta lépéseket tett, de a szakértők szerint egy ilyen szennyezés lassan fejti ki hatását.

Egy korábbi cikkünk kapcsán olvasónk felhívta figyelmünket arra, hogy a cikkben említett, a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó verőcei betegotthon által szennyezett patak a Morgó-patakba torkollik, ahol a fokozottan védett és veszélyeztetett, vörös könyves petényi márna vagy magyar márna (Barbus peloponnesius petenyi) nagy számban él. A Morgó szennyezése tehát elsősorban erre a hazánkban igen ritka és kizárólag a Kárpát-medencében előforduló, jelentős értéket képviselő alfajra jelent veszélyt.

Általunk megkérdezett szakértők szerint valóban nagy hatással lehet a szennyezés a populációra, főként azért, mert a verőcei szennyvíztisztító hiányossága nem egyedi eset.

Petényi márna

A petényi márna az egyetlen magyar emberről elnevezett halfaj, a tudományos és a magyar nevét Petényi Salamon János természettudósról kapta. A Kárpát-medencében endemikus faj, azaz természetes állapotában csak itt lelhető fel. Tipikus folyóvizi hal, szennyeződésektől mentes, gyorsfolyású vizek lakója, 1847-ben írta le Johann Jakob Heckel. Első megtalálója Kitaibel Pál, aki 1813-ban írta le útinaplójában Bártfa környékén.

Kifejlett példányainak hossza maximum 20-25 centiméter, emlékeztet a márnára (közkedvelt nevén zsidóhal), formája zömökebb, laposabb, feje szélesebb. Alsó állású, ívelt vonalú száját vastag, húsos ajak övezi, orra hosszú és túlér a száján.

A petényi márnának több magyar neve is van: kövi márna, magyar márna, bartafia, bartafiú, semlehal, semlény, semling, semlyéng, samléng, zsemlemárna, zsemlehal, zsemling, zsömlehal vagy zsömlénk.

Hidegebb vizekben él, nem viseli el, ha a víz hőfoka 18 Celsius fölé emelkedik, ezért nem található meg sík vidéken. A faj a globális felmelegedés és a vizek szennyezettsége miatt felsőbb rétegekbe menekül. A sebes pisztráng, a pénzes pér, a fürge cselle, a botos kölönte, a paduc és a menyhal társa élőhelyén, ezek előszeretettel fogyasztanak a petényi márna ivadékából.

Kedveli a kisebb zuhogókat, régebben vízimalmok közelében szeretett tartózkodni. Fenéklakó életmódot folytat, ezt igazolja alsó állású szája. Élettere a kavicsos-homokos mederfenék, nagy az oxigénigénye és a szennyeződésekre érzékenyen reagál.

Legjobban közeli rokonához, a márnához hasonlít, de annak hátúszója kemény, fogazott csonttüskével kezdődik, valamint anális úszója hátrasimítva meg sem közelíti a farokúszó tövét. Felületes szemlélődő könnyen összetévesztheti a sebes pisztránggal, a felpillantó küllőhöz és a homoki küllőhöz hasonlít.

A szennyezés hatása

A petényi márna országosan nagyon ritka, kisebb-nagyobb tiszta patakunkban, folyónkban található. A Börzsönyben még a Kemence-patakban van jelentősebb állománya, és jegyzik még az Ipolyból és néhány Visegrádi-hegységi patakból, ezeken kívül Észak-kelet Magyarország vizeiben él inkább, a cikkünkben említett populációnak ezért van kiemelkedő jelentősége.

A petényi márna országosan nagyon ritka, kisebb-nagyobb tiszta patakunkban, folyónkban található.

A Petényi-márna szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján, továbbá Natura 2000 természetvédelmi területek jelölő faja, tehát területeket kell kijelölni, amik biztosítják a faj fennmaradását. Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 100 000 forint. Horgászata és gazdasági hasznosítása hazánkban ezért tilos. Régebben Erdélyben nagy becsben tartották, mert a húsa jobb volt, mint bármelyik keszegé. Ahol egy élőhelyen él velük, ott a nagyobb pisztrángfélék táplálékát képezi.

Dukay Igor, vizes élőhelyek védelmével és rehabilitációjával foglalkozó természetvédelmi szakértő szerint a petényi márnának kimondottan erős állománya (akár több ezer példánya) él a Szokolya felől érkező, bővebb vizű patakban, a kismarosi és a falu feletti szakaszon. A helyiek ezt az ágat hívják régóta Morgó-pataknak. A Magyarkút felől érkező, ezzel összefolyó patakot hivatalosan ugyanígy hívják, abban is él Petényi-márna. A szóban forgó vízgyűjtőn több más védett halfaj is tömegesen fordul elő, mint például a kövi csík vagy a fürge cselle.

A szakember szerint a sokáig bebocsátott, sokszor ismeretlen mennyiségű és minőségű szennyvizek hatása drasztikus lehet, különösen a kisebb patakokban. Ilyen a kórházi eredetű szennyvíz is, amiben bármi lehet. A szennyezés tovaterjedését és tényleges hatását számos tényező befolyásolja. A szakértő maga is részt vett a kismarosi Morgó-patak korábbi kémiai és indikációs vizsgálatában. Egyes szennyezőanyagokat a patak az öntisztulás révén már néhány száz méterrel lejjebb feldolgozhat, másokat nem.

Egy általunk megkérdezett másik szakértő szerint is károsítja az élővizeket a gyengén vagy sehogy sem tisztított szennyvíz. Nem olyan ez, mint a cián, fogalmazott, hanem a patak élővilágát szépen lassan nyírja ki.

A petényi márna magyarországi fajszámáról konkrét adat nincs, de abból következtetnek arra, hogy veszélyben van, hogy sok az olyan vízfolyás, ami hidrológiai szempontból megfelelne neki, de mégsem él benne petényi márna, legfeljebb elvétve. A régi leírások alapján egy igen közönséges, gyakori faj volt, most pedig minden élőhelyét számon tartják.

Fejlemény

Jó hír viszont, hogy a Honvédelmi Minisztériumtól kapott legutóbbi tájékoztatás szerint cikkünk megjelenése óta megtörtént a szennyvízakna tömedékelése, szivárgás már nem tapasztalható. A Verőcei Betegotthon kommunális szennyvízének elvezetésére szolgáló csatorna lezárásával egyidőben a szennyvíz folyamatos szippantással történő elszállítását a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatala megrendelte, és a folyamat már meg is kezdődött - írták.

Tehát az évtizedeken át zajló szennyezést ez az intézmény valószínűleg nem fogja tovább folytatni, de ilyen gyenge hatékonyságú szennyvíztisztító még nagyon sok van az országban, ezek jellemzően leharcolt, alulméretezett létesítmények, amik kilométerhosszan csökkentik a diverzitást, és az összes érzékeny faj eltűnik az adott vízfolyásból.

         szólj hozzá

PPJ         2012.02.11.

Szoros mérkőzésnek lehetünk tanúi! Jelenleg a pécsi PM10 és a csepeli NOX vezeti a bajnokságot. Kiesőben a soproni Alpok csapata és a hernádszurdokiak 64-es számmal. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

NO (nitrogén-monoxid): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.

Légköri aeroszolok (szálló por, PM10): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.

Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. Ennek hatására az azbeszt mennyisége jelentősen csökkent a levegőben, azonban a molibdén mennyisége nőtt.

A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port, amit a levegőben aeroszolnak nevezünk. A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők pl.: PAH-ok, nehézfémek. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.

         2 hozzászólás

PPJ         2012.02.01.

A nyolcvanas évek közepén történt. Akkor, amikor a tévében a tudományos műsorok mellett először megjelentek környezetvédelmi témájú adások is. Egyszer, az akkori két csatorna egyikén az üvegházhatásról volt szó. Akkortájt is lehetett már -- időnként -- hallani arról az ok-okozati összefüggésről, amely e jelenség és az emberek mindennapi tevékenységei miatti kibocsátás közt áll fenn. Akkor, ebben a tévéműsorban bemondták: tudósok megállapították, hogy ha az emberiség haladéktalanul, vagyis attól a pillanattól kezdődően a teljes széndioxid-kibocsátást leállítaná -- amiről egyébként szó sem volt --, a már a légkörbe került mennyiség tehetetlensége miatt a helyzet így is tovább romlana. Még ötven évig.

Tizenegynéhány éves kiskamasz voltam ekkor, amikor -- emlékszem -- néztem a műsort egyedül a szobában, és ezt mondta be a tévé.

És ekkor!... Ekkor nem történt semmi.

Folytatódott az adás, este aludni mentünk. És a másnap is olyan volt, mint a többi. Reggel elindultak a buszok, a felnőttek munkába mentek. A tanár tanítani, a szakács főzni, és a párttitkár is. Nekem persze iskola volt, az anyukám becsomagolta a tízórait, én -- gondolom -- odafigyeltem arra, nehogy otthon felejtsem a tornacuccot, vagy valami ilyesmit.

Egy halvány gondolat erejéig talán eszembe jutott, esetleg megkérdezhetném a szüleimet vagy az iskolában valamelyik tanárt: NEM LESZ EBBŐL BAJ? Egyrészt azonban nem szoktam meg, hogy kérdéseket tegyek fel, másrészt azt hiszem, féltem is volna a választól. Attól, hogy "Nem tudom, kislányom, talán nem is jól hallottad." Vagy: "Tévedhetnek is -- de egyáltalán miért fontos ez? Hogy-hogy érdekel ez téged?" Esetleg: "Ha így van, akkor biztosan intézkednek majd." Tudom, hogy erre nem tudtam volna mit válaszolni. De ennél is fontosabb, hogy éreztem, ahogy teltek az órák: ha ennek mégis a végére akarnék járni, azzal annyira megváltozhatna a felnőttekhez való viszonyom, hogy talán nem is tudnék vele mit kezdeni.

Először ez az évtizedekkel ezelőtti tévéműsor és gyerekkori emlék, érzés jutott eszembe. Akkor, amikor hallottam a hírekben, hogy elfogadta. A lemondást. Tévét már rég nem nézek, az Internetre se igen figyeltem nap közben. Az esti nyolcas hírekben, a Rádióban hallottam először, az egyik kedvenc bemondónőm olvasta be. Ezúttal is folytatódott az adás, így rendben lement utána a kulturális blokk is.

Pedig annyi minden történt ebben a jó negyedszázadban! Én például felnőttem. Hamar olyanok közelébe sodródtam, akiket szintén érdekeltek a környezeti kérdések, aztán jó ideje már szervezetten is tehetek azokért a dolgokért, amelyeket fontosnak tudok.

Ángyán Józseffel emlékezetem szerint eddig kétszer találkoztam. Én mindkétszer csak "tömeg" részeként voltam jelen, először Tápiószelén, aztán egyszer itt, a szomszéd megyében. Sosem beszéltünk egymással, telefonon se. Jó egy hete, a szombat esti rádióműsorban az adás vége felé a földbérleti pályázatok és a kötelező állattartás ügye is sorra került. Amikor a Mangel Gyöngyi fontos és okosan feltett kérdésére mintha egy kicsit a szokásosnál is lelkesebben mondta volna a választ, hogy mégiscsak találhatók megoldások, azt Élőlánc-tagként különösen jó volt hallgatni.

Aztán öt nap múlva, csütörtök estétől fogalmaztunk. Kicsit fáradtan, kicsit muszájból, mégis elszántan és a személye iránti tiszteletből is nyilatkozatot írtunk. Közben kiderült, hogy ezzel nem voltunk egyedül, megint mások pedig csatlakoztak, aláírtak.

De végül a címzett elfogadta. Nem győztük meg, hogy talán nem is kell az neki annyira. Az a lemondás. Hanem inkább tárgyalások kellenének. Meg azok a minisztériumi tisztviselők.

Pedig jól sikerültek a nyilatkozatok, petíciók. Jól sikerültek és egybecsengtek. Csütörtöktől hétfőig ugyanazért tiltakoztak -- ráadásul igen hasonló érvekkel -- olyanok is, akik az egymást elválasztó kerítések gondozására szoktak inkább koncentrálni. Már-már ilyen kifejezések idéződtek fel a nyilatkozatok sorát látva: "konszenzus", "egy emberként", "példátlanul".

Az internetes archívumokban valószínűleg a digitális idők végéig ott maradnak a tiltakozások, bárki megnézheti. Az Ángyán nevet a híres keresőbe beírva a jövőben talán pont ezek az oldalak jelennek meg elsőként. Egyszer valaki esetleg szakdolgozatot is ír ebből. Azt feltételezem, ezen a hétvégén -- a helyzet dacára -- jó volt Ángyán Józsefnek lenni. Látni az őszinte, egyöntetű, de sokféle támogatást és elismerést a munkája, a tudása, a törekvései és az emberi tartása iránt -- névvel és névtelenül, ismerőstől és ismeretlentől az Internet változatos pontjain -- a nyilván rengeteg, személyes üzenet, jókívánság mellett: egy pillanatra talán könnyet is csaltunk az államtitkár professzor szemébe.

Elindultak a buszok, az emberek munkába mennek. A tanár tanítani, az árufeltöltő árufeltölteni, és a key account manager is. Én is megyek dolgozni. Tízórait senkinek se csomagolok, nincs gyerekem. De nem is kell azon tűnődnöm, mit szólnék akkor, ha mondjuk a szomszéd gyerekek megkérdeznék: nem lesz ebből baj? Tudom, hogy baj lesz. Lesz baj.

Pesten is járnak már a villamosok bizonyára.

2012. január 24-én, kedd hajnalban

Szőnye Ildi
Szombathely
Élőlánc Magyarországért

 

Néhány kapcsolódó oldal -- a teljesség igénye nélkül

-- http://www.greenfo.hu/hirek/2012/01/21/ujabb-kiallasoangyan-mellett

-- http://angyanmaradj.blog.hu/2012/01/20/idezetek_rola

-- http://angyanmaradj.blog.hu/2012/01/20/agyanmaradj_hirek

-- http://www.elolanc.hu/index.php/elolanc/51-sajtokoezlemeny/10443-a-videk-bekejeert

-- http://www.mtvsz.hu/szaz_civil_szervezet_allt_ki_angyan_allamtitkar_mellett_a_hetvegen_

-- http://www.peticiok.com/dr_angyan_jozsef

-- http://www.peticiok.com/forum/23680

-- http://falu.blog.hu/2012/01/22/a_falufejlesztesi_tarsasag_nyilt_levele_orban_viktorhoz

-- http://hu-hu.facebook.com/permalink.php?story_fbid=171259166313774&id=291466000894068

-- http://os.mti.hu/hirek/73147/angyan_professzor_ur_maradjon

 

 

         1 hozzászólás