Poszt Sushi - megfékezni telhetetlen étvágyunkat

PPJ         2011.03.17.

A cikk az Adbusters.org-on megjelent szöveg magyarra fordítása. A cikk az Adbusters friss 2011 Március/Április POST NORMAL című számában jelent meg, melynek teljes képernyős előnézete érhető el!

Photo by Kenji Aoki
adbusters_94_sushi.jpg

Talán mi leszünk az utolsó genráció, ami még vad sushit ehetett. Az ENSZ Környezeti Program 2010 Májusi jelentése ugyanis megállapította, hogy 30%-a a halállományoknak "összeomlott", és arra figyelmeztet, hogy ha nem változtatunk a halászati szokásainkon, akkor 40 (én még 60-at tanultam 3 éve az egyetemen! borzasztó az ÜTEM!) éven belül tulajdonképpen ténylegesen kifogyunk az ehető halakból! Paul Greenberg, a Four Fish: The Future of the Last Wild Food című könyv szerzője azt írja, hogy globálisan évente 170 milliárd font (~77 millió tonna) vad halat halászunk le, ami "akkora mennyiség, mint egész Kína emberi populációja". Greenberg hangsúlyozza, hogy négyszer vagy ötször ennyi óceánra lenne szükségünk, hogy az kielégítse a Föld bolygó hét milliárd emberének az étvágyát!


Ha a vad halállományoknak egy az emberiség által elkövetett kipusztítása sokkolóan hangzana, akkor ez még inkább az lenne az előző generációknak. Az óceánok halai - idézve Greenbergtől - olyannak tűntek, mint "egy termény a tengerből betakarítva, ami mágikusan magától visszanőtt minden évben. Egy termény, ami sosem igényelt ültetést." Elődeinknek még maga az elképzelés is abszurdnak tűnt volna, hogy "mi", emberiség, az óceánokat az összeomlás széléig ki tudjuk halászni. Hónapokba, egyenesen évekbe tellett áthajózni az óceánokat. Az óceánok voltam a megtestesítői a mérhetetlenség képzetének. De amikor egy szimpla kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) 10.000 dollárt érhet, akkor a piaci erők halálos áramlatot jelentenek ami ellen csak viaskodni tud óceánjaink legélvezetesebb teremtményhada. Meg tudjuk fordítani valahogy a tendenciát? Vagy most már túl késő is?

         1 hozzászólás

Címkék: természetvédelem sushi tonhal halászat fenntarthatóság humánökológia túlhalászás adbusters

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az Életházakról - avagy "Itt több az 'emberevő', mint Pápuában."

PPJ         2011.03.16.

Első hosszú, önálló bejegyzésem lesz ez, mióta Dániában vagyok, s ráadásul ittlétem, az ökológia kurzus alatt eredményeződött kézzelfogható kiállítás ihlette. Életházaknak én olyan épületeket nevezek, amik egy komplex rendszernek, gondolatkörnek mind-mind eleget tesznek. Egy Életház nem lehet fenntarthatatlan építési módszerekkel készült, nem lehet, hogy ne ölelje körül a természet, nem lehet, hogy ne mondjon ellent a jelenlegi "rendszernek" és nem lehet, hogy ne az Életet, a hosszútávú tervezést és megőrzést szolgálja.

http://conceptrends.com/wp-content/uploads/2008/06/earth_ship3.jpg

Ökológia órán februárban egy modellprojekt elkészítésének feladatát kaptuk. Ötleteinket nem csak kigondolni, de makettekkel szemléltetni is kellett. Volt csoport, ami green-city-t, volt, ami ökofarmot, volt, ami öko-köz(ös)séget és voltak, akik saját zöld-álomházakat terveztek. Én azonnal saját házat akartam tervezni. Önfenntartás! :)

Emlékeztem egy magyar tv műsorra, amiben emberünk a házát mutatta be. A falak döngölt földdel töltött használt gumiabroncsokból készültek, a hézagok üres alumínium sörös dobozokkal lettek kitöltve, a belső vakolat sarkok nélküli volt, a vízrendszere szürke és fekete vízre tagolódott, a szürke-vizet a birtokán lévő nádas tóval tisztította és a ház ablakai speciálisan voltak tájolva, hogy az évszakoknak megfelelően nyáron a legtöbb napsugarat verje vissza, téli napjáráskor pedig a legtöbbet engedje be.

url_2.jpg

Ennyi maradt meg bennem a filmből, se "a ház neve", se a tulaj, se a holléte Magyarországon. Mint mikor nem tudod milyen kulcsszavakkal keress Google-ön...

Nem törődve a technikai háttér információjának hiányával, elkezdtem megépíteni a modellt.

Sok emberrel beszéltem az ötletemről, és, hogy milyen házat gondoltam ki magamnak, így tanácsolták, hogy kérdezzem meg egy öko-levlistán, hátha ismerik ezt az eljárást. Igen, ismerték, ezt a linket kaptam. Earthship Biotecture a neve. Passzív szoláris földház építési rendszer. Egy kicsit autonóm ház, egy kicsit csináld magad, mindenekfelett környezetbarát, tömörített földdel töltött autógumikat felhasználva.

http://www.forgetthebox.net/wp-content/uploads/2011/01/earthship.jpg

http://earthship.org/

Itt minden információ megtalálható.  A mozgalom kezdetei, a jelenleg működő házak, a különböző tanácsok és technológiák, részletes leírások, beszámolók, videók és fényképarchívum.

Earthship - Wikipedia

An Earthship is a type of passive solar house made of natural and recycled materials. Designed and marketed by Earthship Biotecture of Taos, New Mexico, the homes are primarily constructed to work autonomously and are generally made of earth-filled tires, using thermal mass construction to naturally regulate indoor temperature. They also usually have their own special natural ventilation system. Earthships are generally Off-the-grid homes, minimizing their reliance on public utilities and fossil fuels!!!

Na és itt kezd érdekessé válni a történet! Azaz ökopolitikaivá! Azaz, hogy mennyire a politikai háttéralkukban van elásva, hogy mit engednek meg neked, mert nem is gondolnád, hogy nem azért építesz szabvány-szar házakat, mert az valahol mégis jó. Azért építesz olyat, mert az hoz profitot másnak!

Ugyanis az rendben van, hogy pár idő- és akaratmilliomos zöld ember kikísérletezte a szinte végtelenül fenntartható építészeti technikát, ami teljesen harmóniában reflektál a szemétgyártó ipari civilizációra, sőt, annak hulladékait használja önmaga létrehozásához - ennyit az "ostoba sötétzöld utópistaökofasiszták vagytok" című érvről - és az is rendben van, hogy akkor ezt egyre többen megismerik, és meg is építenék, de, akkor mégis miért nem látunk ilyeneket mindenhol?

A megoldás a pirossal írt mondatban van elásva.

Ahogy az Earthship honlapja írja: Codes, Regulations & Laws!!!

We are all up against a formidable mountain range of obsolete dogma inhabited by building code officials and loan officers who are from a different world than those of us wanting to build and sail in earthships.

A jelenlegi társadalmi-politikai-bürökratikus kapitalista pénzsóvár életellenes rendszer mindent el fog követni, hogy ne építhess így házat. Jogszabályokkal, aktaszámozgatással, ilyen pályázatok nem támogatásával, személyes fenyegetéssel és felgyújtással, építőipari lobbiérdek faszokat a seggük mélyéig jól beengedve.

Sajnos nagyon egyszerű a válasz és magyar példát is lehet videóban bemutatni rá!

►Köveskál határában, a Káli-medencében, a volt Püspökkerti Mandulásban Rácz Lehel megépített egy természetes, passzív napházat. Vezetékes víz, csatorna és villany nélkül, fecskefal módszerrel (csángó módra) rakott kemencével, fűrészporos bio-wc-vel, napenergiával és saját kúttal készült el az Élet-Ház, körülötte némi kultúrkerttel a szimpatikusan elvadult gyümölcsösben, ahol (mellékesen) Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének egy jelenete is játszódott hajdanán. A kelet-nyugati hossztengelyű, 10*20 méteres alapterületű, magas tetős, nagy levegőjű házból pazar kilátás nyílik a Balaton-felvidék geológiai csodájára, a Hegyestűre. Magyarországon azonban semmi sem olyan egyszerű. Mert a természetes környezetébe példaszerűen „illesztett” porta ellen - szomszéd közel s távol nincsen - vizsgálatot indított a lokális szakhatóság, úgynevezett „lakossági bejelentés” alapján. Majd, miután a hosszadalmasan kutakodó hatósági eljárás sem riasztotta el az EU-szabványos biogazdálkodási módszereket alkalmazó biotermelőt, házát távollétében „ismeretlen tettesek” felgyújtották. Ám Rácz Lehelt keményebb fából faragták. Az épületet a megmaradt alapokon és falakon újraépítette. A napveranda a tűz után is épségben maradt, égszínkék főnixsárkánya nyomán - az emberi szellem ’peremfeltételeinek’ további fenntartása érdekében - a megújult otthont Főnix Élet-Háznak nevezte el.

 

Életháznak azt nevezem, ami szembe meg az aktuális dogmákkal, építési kódokkal, de mégis, vagy épp ezért, biztonságos, természetbe illő, és tartós életű.  Vegyünk példát az itt említettekről/-től, és formáljunk szövetséget az életterünket fenyegető lobbierők ellen!

         6 hozzászólás

Címkék: vélemény dánia építészet ökológia fenntarthatóság earthship életház

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Zöldombudsman: egy sikertörténet magyarországi végzete – ifj. Zlinszky János levele

PPJ         2011.03.16.

ifj. Zlinszky János
(a szerző A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája
Stratégiai és Tudományos Főosztály munkatársa)

Nem is tudom, sírjak-e, vagy nevessek? Miért van az, hogy önsorsrontásban, negatív reklám gerjesztésében ennyire jók vagyunk? Hát milyen - hazai és nemzetközi - visszhangja lesz annak, ha Magyarország eltörli a jelenleg még alkotmányban hatályos jogok egy részét?

Négy hét intenzív és tanulságos külföldi tárgyalás után most tértem haza, emelkedett hangulatban. A Vidékfejlesztési Minisztérium megtisztelő kérésére a "zöldombudsman" az EU-elnökség fél évére „kölcsönadott” a kormánynak, hogy segítsem a megnövekedett munkateher ellátását. Az EU-elnökség alatt a UNEP (az ENSZ környezetvédelmi programja), az 1992-es riói ENSZ-konferencia megállapodásait ellenőrző Fenntartható Fejlődés Bizottság (SCD), és a jövőre újra Rióban rendezendő ENSZ Fenntartható Fejlődés Konferencia, továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága "Environment for Europe" dossziéi társ-vezetését látom el.

A fáradságos tárgyalássorozat utáni emelkedett hangulatom oka nem is annyira az volt, hogy eddig sikerült jól ellátni a munkát, s partnereink rendre elismerően nyilatkoznak a magyar elnökségről. Inkább – minden szentnek maga felé hajlik a keze – azt a nemzetközi visszhangot, elismerést, ismertséget találtam igen örvendetesnek ami a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa intézményét ezeken a fórumokon is körülveszi. Mindennek csúcsa az a terebélyesedő nemzetközi civil mozgalom, amely a "Rió 2012" ENSZ-konferencia napirendjére szeretné tenni a „Guardian for Future Generations” gondolatát, azaz bevallottan és kifejezetten a magyar minta alapján az ENSZ szintjén is képviseletet kívánna teremteni a jövő nemzedékeknek. A World Future Council ezzel kapcsolatban azt is szorgalmazza hogy minél több tagállam nemzeti szinten is kövesse a magyar példát.

New York-i folyosói tárgyalásaim során örömmel láttam, hogy ez a gondolat igazából sok országnak szimpatikus. A globális környezetvédelem intézményrendszere erőtlen, nem tudja kikényszeríteni a megállapodások betartását, megerősítéséről élénk vita folyik. Ám a UNEP WTO-erejű szervezetté fejlesztése, a ma létező több mint 500 környezetvédelmi egyezmény "UNEP alá terelése", amiről a fő tárgyalások mennek, aligha lesz meg 14 hónap alatt, s így az "International Environmental Governance" területén se lesz haladás, sőt felsülés fenyeget Rióban – hacsak elő nem lehet venni a "zöld biztos", a Guardian for Future Generations gondolatát (például a menekültügyi főmegbízott mintájára). Ez mégiscsak egyszerűbb, kevesebbe kerül, kisebb apparátussal dolgozik mint egy ENSZ-szervezet, ugyanakkor egy vitathatatlan előrelépés, és világszerte népszerű lenne. Többen közt spanyolok, angolok, németek, a brit nemzetközösség apparátusa jelezte, hogy ezt a mintát lehetséges és jó előrelépésnek tartaná.

Úgy látszik tehát, hogy külföldön folytatódik a magyar politikai innováció - a zöldombudsman - sikertörténete.

Emelkedett hangulatom hazaérkezve hamar leforrázódott. Itthon elképedve látom, hogy - a januárra nagy munkával elkészült, kifejezetten fenntarthatóság- és jövő-orientált alkotmány-koncepcióval szöges ellentétben - a most a kormánypártok által előterjesztett alkotmányszöveg megszünteti a második- és harmadik generációs emberi jogokat (mint jogokat), s ezzel együtt azok független jogvédő szervezeteit is – így a kisebbségi, illetve a zöldombudsmant!

Nem is tudom, sírjak-e, vagy nevessek?

Miért van az, hogy önsorsrontásban, negatív reklám gerjesztésében ennyire jók vagyunk?
Hát milyen - hazai és nemzetközi - visszhangja lesz annak, ha Magyarország eltörli a jelenleg még alkotmányban hatályos jogok egy részét?
Kell nekünk még egy médiatörvény-típusú botrány? „Orban axes independent constitutional watchdogs” „Human rights weeded out of new constitution” meg hasonló szalagcímek?

S mire külföldi kormányok, sőt az ENSZ esetleg eljutna oda hogy másolni akarná egy úttörő magyar intézmény kedvező tapasztalatait, addigra – nem találja meg az eredetit! Alkotója, tulajdonosa meggondolta magát, s most (művét háta mögött dugdosva) bizonygatja, hogy nem is volt az annyira jó, tévedés, hiba csupán, korszerűtlen zsákutca, jobb, ha mindnyájan elfelejtjük, van itt elég más magyar találmány, tessék maradni a golyóstollnál meg a hologramnál. A világpolitikai minta-nyújtás, ötletadás nem a mi kenyerünk, nem ebben akarunk listavezetők lenni…

Jó lenne, ha megfelelő helyen még időben meggondolnák, hogy talán körültekintőbben kellene véglegesíteni az Alkotmány normaszövegét. Ami eddig jog volt, maradjon jog, ne híguljon számonkérhetetlen „céllá”, „törekvéssé”; s a szomszéd országok és a tágabb nemzetközi közösség felé egyaránt üzenet-értékű ombudsmani intézmények alól se rántsuk ki a szőnyeget.

Még a végén kiderül, hogy mi is azon álltunk…

Forrás: Mindennapi.hu

         szólj hozzá

Címkék: politika fidesz alkotmány fenntarthatóság zöld ombudsman jövő nemzedékek ifj zlinszky jános

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

ELTE Kutatói Díj a poláros fényszennyezés felfedezéséért

PPJ         2011.03.14.

Az ELTE Innovációs Napján, 2011. február 23-án, az Eötvös Loránd Tudományegyetem harmadszor jutalmazta Az ELTE Innovatív Kutatója Díjjal azon kutatókat, akik a tavalyi évben a leginkább hozzájárultak ahhoz, hogy az intézményben keletkezett műszaki, természettudományi, informatikai tudás az egyetem érdekében hasznosuljon. Az Egyetemi Tanulmányi Testület egyöntetű javaslatára a közös kutatásért Horváth Gábor biofizikus (habilitált egyetemi docens, az MTA doktora; ELTE TTK Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium) és Kriska György biológus (egyetemi adjunktus, Ph.D.; ELTE TTK Biológiai Intézet, Biológiai Szakmódszertani Csoport) vehette át az ELTE Innovatív Kutatója Díjat.

A két oktató-kutató az elmúlt években a poláros fényszenyezés kísérleti vizsgálatában folytatott nagy nemzetközi visszhangot kiváltó tudományos tevékenységet. A kutatások két szabadalmi bejelentéshez vezetettek. Az ELTE e két munkatársa a fejlődésében vízhez kötődő számos rovarról (például szitakötőkről, vízibogarakról, vízipoloskákról, tegzesekről, kérészekről, böglyökről) mutatta ki, hogy pozitív polarotaxissal rendelkeznek, azaz vonzódnak a vízszintesen poláros fényhez, mert a természetben a vizes életterüket a vízfelszínről tükröződő vízszintesen poláros fény érzékelése alapján találják meg.

Saját fejlesztésű képalkotó polarimetriával igazolták, hogy az antropogén környezetben rengeteg mesterséges tárgy és felület (például kőolajtó, aszfalt út, fekete műanyag fóla, sötét üvegfelület, fekete sírkő, napelemtábla, napkollektor, fekete, vörös és sötét színű autó) ver vissza erősen és vízszintesen poláros fényt, miáltal vizet utánozva megtéveszti és magához vonzza a polarotaktikus vízirovarokat. Terepkísérletekkel bizonyították, hogy az így megtévesztett rovarok és a mesterséges vonzó felületekre lerakott petéik gyakran elpusztulnak, ami nagy veszteséget okoz az érintett rovarpopulációknak. E jelenséget poláros fényszennyezés (polarized light pollution) néven vezették be a hazai és nemzetközi szakirodalomba.

A poláros fényszennyzés depolarizáló rácshatással való csökkentéséről egy magyar szabadalmi bejelenetés született. Eredményeiket nívós nemzetközi referált folyóiratokban publikálták, mely cikkeiket a legrangosabb tudományos folyóiratok (többek között a Nature, Science, New Scientist, Scientific American) is recenziókban méltatták.

Forrás:
http://www.elte.hu/hir?id=NW-2257,
http://ttk.elte.hu/eredmenyeink/innovativelte2010.pdf

         szólj hozzá

Címkék: tudomány természetvédelem elte rovarok poláros fényszennyezés polarotaxis

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása