A Monsanto herbicidje irtja ki a pompás királylepke populációját

PPJ         2015.02.10.

1999 óta a Monsanto vállalat Roundup Ready nevű herbicidje (totális gyomirtószere) 99%-át kiirtotta a selyemkórónak (Asclepias nemzetség) a kukorica és szójaföldekről a Közép-Nyugat Egyesült Államokból, így eltüntetve a pompás királylepke egyetlen táplálékát.
Washington (Sputnik hírügynökség: Monsanto Herbicide Reportedly Wiping Out Monarch Butterfly Populations, Fordítás: GreenR blog)

danaus_plexippus_1.jpg

A Center for Biological Diversity (Biológiai Diverzitás Központ), a Center for Food Safety (Élelmiszerbiztonsági Központ) és a Xerces Society for Invertebrate Conservation (Xerxész Társaság a Gerintelenek Faunájának Megőrzéséért) együtt írtak petíciót az USA kormányának, hogy a veszélyeztetett fajok listájára emelje a pompás királylepkét. Válaszul, az Amerikai Hal- és Vadgazdálkodási Szolgálat decemberben kezdeményezte a faj státuszának felülvizsgálatát, hogy meghatározza, átteszi-e a fajt a védett listára.

round646_0.jpgA Monsanto nevű multinacionális mezőgazdasági óriás által jegyzett Roundup Ready herbicid megtizedeli a pompás királylepke populációit, hivatkozza a Center for Foof Safety környezetvédelmi szervezet által kiadott jelentés.

„A jelentés egy ébresztő. Ez az ikonikus faj a kihalás küszöbén áll a Monsanto Roundup Ready termesztéstechnológiája miatt” – mondta Andrew Kimbrell, a Center for Food Safety ügyvezető igazgatója a kutatási eredményeket ismertető sajtótájékoztatón. „Egyszerűen szégyenteljes hagyni a pompás királylepke kihalását, csak hogy a Monsanto a gyomirtószerét még néhány évig árulhassa.”

A tanulmány szerint 1999 óta a selyemkórónak 99%-át irtotta ki a totális gyomirtószer. Ez a lepkefaj a petéit egyedül a selyemkórókra rakja, mivel a hernyók kizárólagos tápnövényei e nemzetségbe tartoznak. Martha Crouch, a Center for Food Safety biológusa, a tanulmány társszerzője megerősíti, hogy „az USA középnyugati részén növekvő selyemkóró elengedhetetlen a királylepke túléléséhez, e nélkül egyszerűen nincsenek meg.”glyphosate.jpg

Ennek következtében a királylepke populációja 90%-al lecsökkent az elmúlt 20 év alatt, mivel növekedett a gyomirtószer használat a szója- és kukoricaföldeken.

Kapcsolódó bejegyzésünk:
Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

„A pompás királylepkék régóta együtt éltek a mezőgazdasággal, de a gyomirtószer-tűrő génmódosított növények burjánzása veszélyezteti az egyensúlyt. A Monsanto glifozát-rezisztens Roundup Ready kukoricája és szójababja gyökeresen megváltoztatta a gazdálkodási gyakorlatot. Mértékében, gyakoriságában és intenzitásában meredeken növekedett a glifozát használata a termőföldeken.” – mondta a Center for Food Safety. Az egyesült államokbeli Monsanto egyike a világ legnagyobb mezőgazdasági cégeinek, mely génmódosított vetőmagokat és a Roundup Ready-t állítja elő. 

A pompás királylepke minden évben több ezer mérföldet vándorol az Egyesült Államokból és Kanada déli részéről, hogy Mexikóban átteleljen.

         szólj hozzá

Címkék: amerika usa tudomány természet mezőgazdaság természetvédelem ökológia fenntarthatóság agrárium ökotoxikológia peszticidek glifozát növényvédőszerek herbicidek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Brazil gazdák követelik pénzüket a Monsanto-tól: nem működnek a génpiszkált termények!

PPJ         2014.08.01.

Brazil gazdák követelik vissza a Monsanto és más génpiszkáló vállalatoktól a pénzüket és többletköltségeik megtérítését, mert a kártevőknek elvileg ellenálló termények nem hogy megölték volna a rovarokat, hanem a rovarok elpusztították a terményeket és még több pénzt kellett költeniük növényvédő szerekre (peszticidekre). [Forrás: RT.com - Fordítás: PPJ (Megkérem a magát zöld pártnak aposztrofáló Parlamenten belüli formációt, hogy az eddigi példákkal ellentétben, lehetőleg hivatkozással együtt vigyék hírét a bejegyzésben foglaltaknak! Kiváltképp, hogy mi fizetés nélkül tesszük a dolgunkat!)]

GMO szóját égetnek brazil gazdák. Kép: sustainablepulse.com

gmo-brazil-soybeans.jpg

(Még több GMO, még több peszticid! A logika és kör tehát ördögi, de ezt az ökológusok, ökotoxikológusok, környezet- és természetvédelmi tudósok mindig is mondták. Csak a dollármilliárdos amerikai lobbi külföldi és hazai képmutatói voltak olyan szemellenzősök, hogy a természet alaptörvényeit figyelmen kívül hagyják, illetve szándékosan elhallgassák. Lásd: A kukoricabogár rezisztenssé vált a Bt kukoricával szemben - a szerk. ~~~ Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédő szerek kapcsolatáról - Közvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédő szerek között. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük?)

Az úgynevezett BT kukoricák (Bacillus thuringiensis (Bt) toxinokat minden sejtjében termelő növények) úgy vannak génpiszkálva, hogy minden sejtjük termelje ezt a rovarölő mérget a kukoricamoly ellen. (A Bt-rezisztencia kifejlődéséről lásd: Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága - a szerk.) Miután a moly eszik a kukoricából, a toxin megbénítja a rovar emésztőrendszerét lyukat képezve a bélfalon. Ez órákon belül az evés abbahagyására készteti a rovart és az halálra éhezik, állítja a Kolorádói Állami Egyetem. A GMO (génmódosított élőlény) magokat négy fő cég állítja elő: Dow Agrosciences, DuPont, Monsanto és Sygenta AG.

Noha, most Brazíliában a gazdák szerint nem azt adják a magok, mint az ígértek a nagyvállalatok.

"A hernyóknak meg kéne halniuk, ha megeszik a kukoricát, de amióta nem pusztulnak el, a gazdáknak átlagosan 120 brazil real (~54 USD, ~12.500 HUF) többletköltségük volt hektáranként... miközben a kukoricaárak borzasztóak." - mondta közleményében Ricardo Tomczyk, a Mato Grosso régióbeli Aprosoja érdekszövetkezet elnöke.

A mezőgazdasági génmódosító óriáscégekkel most harcban álló Aprosoja-MT (Association of Soybean and Corn Producers of the Mato Grosso region, Mato Grosso régió Szója és Kukorica Termelői Szövetkezete) által képviselt gazdáknak háromszor kellett megismételni a rovarölő szerek permetezését, amiért a kukoricamoly veszedelem nem múlt el.

A Monsanto és a többi génpiszka vállalat a gazdákat hibáztatja, mondván, figyelmeztették őket, hogy a GMO magokat az általános nagyipari magok mellett ültessék, hogy elkerüljék a rovarok mutációját, vagyis az ellenálló képességüknek kialakulását a Bt toxinnal szemben.

Hasonló mutáció és ellenállás alakult ki az USA-ban már 2009-től kezdődően. Az Iowai Állami Egyetem rovarszakértője, Aaron Gassmann által vezetett kutatócsoport úgy találta, hogy a GMO kukorica - kettő a három fajta Bt kukorica közül - már nem hatásos tovább a rovarok pusztításában. Az ellenállóképesség gyorsan felbukkant, bizonyos mértékben a gazdák miatt, amiért nem alkalmaznak egy egyszerű, de profitcsökkentő elővigyázatossági gyakorlatot, a vetésforgót. A tudósok publikációja 2014. márciusban jelent meg a Proceedings of the National Academy oldalán: Field-evolved resistance by western corn rootworm to multiple Bacillus thuringiensis toxins in transgenic maize 

Brazília esete példája egy általános trendnek, hogy 20 évvel a Bt termények kereskedelemben állítása után, számtalan országban egyre több probléma adódik ezen génpiszkált növények termesztésével. Bt termények: A mérgekkel szembeni ellenálló képesség kialakulása a rovarkártevőkben világszerte. Kép: TestBiotech.org

bt_resistance_2014_0.jpg

A Reuters szerint a nagyipari mezőgazdaság a rovarok "súlytotta" (SIC! - a szerk.) trópusokon mindig is kihívás volt. Brazíliában a GMO magokon való függőség sebezhetővé tette a kártevő járványokkal szemben a mezőgazdasági ipart, mindinkább rákényszerítve őket a toxikus agrokemikáliák használatára. Tomczyk, a gazdák érdekének védelmében azt mondta, hogy a konvencionális magokkal való gazdálkodás nem életképes választás az Aprosoja-MT tagjainak.

"Egyszerűen alig van konvencionális nem-GMO mag... nagyon kényelmetlen, hogy ezek a vállalatok a gazdákat okolják." - egészítette ki Tomczyk, majd folyatta: "Az nem segít, hogy a négy nagy agro-vállalat nem adott egyértelmű utasításokat a gazdáknak. Az Aprosoja reméli, hogy sikerül a tárgyalásokon megegyezniük a mag-gén-piszka vállalatokkal, de ha nem, akkor a gazdák beperlik a cégeket, hogy jóvátegyék a rovarölő szer költségeket."

A Monsanto (Mon$ATAN) és hasonszőrű vállalatok aligha fogják figyelembe venni a gazdákat - állapítja meg egy cikk a CommonDreams.org oldalon. Inkább "válaszul" további génmódosítással fognak reagálni és még tovább növelt rovarölő szer adagokkal, amiket nem mellesleg ugyanezek a vállalatok állítanak elő, tekintet nélkül a környezeti és közgazdasági következményekre...

"Az ipar úgy próbálja meg kezelni ezt az ügyet, hogy GMO hibrideket (Gene stacked event) állít elő a piacra, amik többféle Bt toxint állítanak elő egyszerre." - írja a GM Watch. "A legismertebb példa erre a Monsanto SmartStax kukoricája, ami 6 különféle Bt toxint termel."

monsatan.jpg

(Tehát 6 ilyen kukorica egy hexagramban, és kész is a sexcenti sexaginta sex. "Pompás"! - a szerk.)

Előzőleg 5 millió brazil szójatermelő gazda beperelte az egyesül államokbeli Monsanto-t, azt reklamálva, hogy a génpiszkáló vállalt olyan termények után kért jogdíjat, amik nem a saját "szabadalmai" voltak. 2012-ben a brazil bíróság a brazil gazdák javára döntött, megállapítva, hogy 2004 óta legalább 2 milliárd dollárral tartozik nekik a Monsanto. A biotechnológiai órás fellebbezett és kilobbizta tavaly augusztusra, hogy ejtsék a pereskedést - tudósította akkoriban a Reuters.

Cserébe azért, hogy ejtsék az ügyet, a Monsanto beleegyezett, hogy csökkentsék az árát egy új típusú génpiszkált szójának - nem a korábbi RR1 verziónak, amire az ügy alapult - és a gazdák bátorítva lettek, hogy vegyék és ültessék Brazília földjeinek 9%-án. Az Aprosoja képviselte a felpereseket ebben az ügyben is. 

De októberben, az ország egyik bírója megakadályozta a Monsanto azon kísérletét, hogy a vállalat a gazdákkal azelőtt írasson korlátozó megállapodásokat, mielőtt előállították volna az új RR2 Intacta szójamagokat. Decemberben a szójatermelő gazdák ismét beperelték nagyjából 1 milliárd dollárért a génpiszkáló vállalatot, hogy az illegálisan szed szabadalmi díjakat a régi RR1-es magok után és arra kényszeríti a brazilokat, hogy "gyalázatos" vételszerződéseket írjanak alá az új magokért - közli a SustainablePulse.

Brazília az évi kettőből a második kukoricatermését takarítja be és 78 millió tonnát vár, valamivel kevesebbet mint a tavalyi hozam volt. A kereskedelmi árak nemrégiben az elmúlt négy év legalacsonyabb szintjére estek a bőséges kínálat miatt - közli a Reuters.

További GreenR posztok a témában:

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

Kína 1 millió tonna génkezelt kukoricát küldött vissza az USA-nak

Erősödő ellenállás GMO téren az egész világon

Ki nyeri az amerikai GMO-háborút?

Nem kell kesztyűs kézzel bánni ezekkel!

Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot bit.ly/1mVcmXW
Ez már hivatalos - Oroszország teljesen betiltja a GMO-kat bit.ly/1noOhrx

https://m.blog.hu/gr/greenr/image/hibrid_gmo_%C5%91shonos_kukorica.jpg

         10 hozzászólás

Címkék: kína oroszország világ autizmus gmo mezőgazdaság brazília biotechnológia szója génmódosítás géntechnológia kukorica vetőmag agrárium monsanto peszticidek gmo lobbi vetésforgó monokultúra növényvédőszerek agrokemikáliák

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

gelencserzso         2014.07.19.

0712CW-FEATURE-Pesticides_Fig2_300.jpgKözvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédőszerek között - Ha meghalljuk az autizmus szót, sokak inkább csak elfordítják a fejüket, mégis sok leendő anyuka aggodalma, és eddig nem sokat tudunk okairól. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük? Egy friss tanulmány a növényvédőszerek és az autizmus lehetséges kapcsolatát kutatta, a kutatók pedig elővigyázatosságra intenek minket. (Magyarra fordítás: Gelencserzso)

autizmus-a-csaladban-n-1645.jpgA Kaliforniai Egyetem kutatói bizonyos növényvédőszerek és a diagnosztizált autizmus, illetve fejlődésbeni késedelem között kereste a kapcsolatokat. Módszerük egyszerű és célravezető volt, hiszen csupán összevetették a növényvédőszerek használatáról szóló kötelező jelentéseket 1997-2008 között a várandós anyukák lakcímével.

Autism, developmental delays linked to pesticide exposure during pregnancy - study
rt.com/usa/167976-autism-gestational-pesticide-exposure/

Insecticides put world food supplies at risk, say scientists
theguardian.com/environment/2014/jun/24/insecticides-world-food-supplies-risk

peszticid.jpg

A szabályozásnak köszönhetően a farmerek egészen pontosan dokumentálják, milyen szereket, hol és mikor alkalmaznak. A kutatók szerint bizonyos szereket gyakrabban alkalmaztak a később autizmussal, vagy fejlődési nehézségekkel diagnosztizált gyermekek lakhelyének közelében.

A megkésett fejlődés, azaz kommunikációs, társas és idegrendszeri képességek lassabban történő megszerzése, a mérések szerint az államokbeli gyermekek 4 százalékát érinti, a társas interakciókban és nyelvi nehézségekben is megmutatkozó autizmus pedig nagyjából 68 gyerekből egyet érint.

Megállapították, hogy 60 százalékkal nagyobb az autizmus kockázata egyes növényvédőszerek közelségében, melyek legtöbb esetben rovarölőszerek. Ezek tulajdonképpen idegmérgek, amelyek a rovarok idegrendszerét károsítják, így elpusztítva őket.

10407038_720116924697850_4412380152690064036_n.jpgA peszticidek egy másik fajtája, amelyet gyakran szúnyogirtásra is használnak, hasonlít a krizantém virág egy természetes módon előforduló rovarirtó anyagára. Ennek köszönhetően néha „teljesen természetesnek” nevezik ezt az anyagot, holott a kockázat itt is mérhető volt. Ez egy szintetikus anyag, amely valójában sokkal mérgezőbb, mint maga a természetes összetevő.

Valószínűsíthetően nem szükséges a búzatáblák mellett sétálgatnunk, hogy kapjunk egy adag idegmérget, hiszen a levegőben könnyen tovább terjednek ezek az anyagok, bár a tanulmány külön nem mérte a levegő peszticidtartalmát.

Úgy látszik, végre eljött az ideje, hogy részletes további kutatások szülessenek a peszticidek emberi, különösen a magzati egészségre káros hatásáról, és tudományosan megalapozottan, nagyobb felelősséggel kezelhessük a növényvédőszerek alkalmazását.

child,portrait,children-69c1cb982c20bd4f04ad97920bd7623a_h.jpgFélő, hogy már későn kapunk észbe, hiszen egy másik friss kutatás megállapította, hogy a szabályozások nem voltak elegendőek, és mára szinte az összes élőhely rovarölőszerek által mérgezett. A globális élelmiszertermeléshez elengedhetetlen apró élőlények, méhek, földigiliszták súlyosan szenvednek, ezáltal gyakorlatilag azt az ökológiai rendszert károsítjuk a hatékony élelmezés nevében, amely maga lehetővé teszi az élelmiszertermelést.

A kaliforniai tanulmány konklúziója „csupán” azt állítja, hogy közvetlen kapcsolat valószínűsíthető az autizmus és a peszticidek között. Mindenesetre egyelőre az elővigyázatosság elve tűnik a legbiztonságosabbnak. Ahogy a Kaliforniai Egyetem kutatója is összegezte: „Az üzenet világos: a várandós nőknek különösen kerülniük kellene a mezőgazdasági kemikáliákkal való érintkezést, amikor csak lehetséges”.

Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/hatalmas-elelmiszerbotrany-a-lathataron-otven-eve-nem-lattunk-ilyet-429946

Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni.

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.

Tudatosan tervezett halálmiszeripari drogfüggőség

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Az élelmiszermarketing titkai - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

         4 hozzászólás

Címkék: videó autizmus természet mezőgazdaság természetvédelem környezet fenntarthatóság agrárium humánökológia peszticidek növényvédőszerek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása