Súlytalanná válhat Magyarország GMO-mentessége? - Rádiófelvétel a TTIP-ről
TTIP (EU–USA Kereskedelmi és Befektetési Partnerség) - további részletek az alább összegyűjtött posztokban. Bő egy éve zajlanak már zárt ajtók mögött a tárgyalások, ami viszont kiszivárog, az igencsak nyugtalanítja például az európai környezetvédelem, az élelmiszer- és egészségbiztonság színvonaláért évek óta szót emelő szakértőket. Az ipar, a kereskedelem és egyéb ágazatok magyarországi érintettjei még nem formáltak véleményt a szabad kereskedelmi tárgyalásokról, az úgynevezett GMO-kerekasztal azonban szerdán napirendre tűzte a kérdést. Attól tartanak ugyanis, hogy a készülő megállapodás nem annyira a vámok csökkentéséről szól (azok már most is alacsonyak), hanem sokkal inkább a szabályozások egységesítésével olyan gazdasági övezet kialakításáról, amelyben a hatalmas multinacionális cégek viszik a prímet, ha szükséges, a nemzetállamok ellenében is. Ebben pedig akár súlytalanná válhat a mi GMO-mentességünk is. A stúdióban prof. Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke. [Forrás: Lánchíd Rádió - Szerkesztő: Kovács Anita - Adás: 2014. június 26., csütörtök]
A készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény része lenne egy egyfajta "magánbíróság" (befektető-állam vitarendezési mechanizmus - angol rövidítéssel: ISDS), amely lehetővé tenné, hogy egyes cégek, mint példádul a Monsanto hazánk ellen is pert indíthatnának, mert Magyarország tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy esetleg Románia ellen, ha az nem engedélyezi a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybányát. http://www.no2isds.eu/hu
Ráadás, hogy a korábban nagy port kavart Seralini kísérlet a kritikák figyelembe vételével újra megjelent, vagyis nemhogy cáfolódott, hanem megerősödött, így most már a GMO-kat és (az autizmussal is összefüggésbe hozott) agro-kemikáliákat előállítóknak és engedélyezőknek végképp felül kell vizsgálniuk az eljárásaikat.
Seralini republished: Roundup-ready GMO maize causes serious health damage - theecologist.org
Republished study: long-term toxicity of a Roundup herbicide and a Roundup-tolerant genetically modified maize - enveurope.com
A génmódosítás-mentes Európa jobban teljesít - MTVSZ blog // 2013. augusztus
Néhány hete nagy port kavart, amikor a világ élelmezési gondjainak megoldását jutalmazó World Food Prize díjat két géntechnológiai óriáscég, a Monsanto és a Syngenta kutatói kapták. Nagyjából ugyanekkor a brit környezetvédelmi miniszter nyíltan kiállt a génmódosított növények termesztése mellett, és azt állította, hogy a génmódosított növények nélkül Európa lemarad. Egy nemrég megjelent kutatás viszont azt mutatja, hogy a valós helyzet ezzel pont ellentétes: a génmódosítás-mentes európai mezőgazdaság jobban teljesít, mint a génmódosított növényekre alapozó amerikai. Jack Heinemann kutatását Jill Richardson ismertette az Alternet hasábjain, tőlünk ennek fordítását olvashatjátok.
További GreenR posztok a témában:
Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról
Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!
Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!
Kína 1 millió tonna génkezelt kukoricát küldött vissza az USA-nak
GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok
Erősödő ellenállás GMO téren az egész világon
Ki nyeri az amerikai GMO-háborút?
Nem kell kesztyűs kézzel bánni ezekkel!
Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot bit.ly/1mVcmXW
Ez már hivatalos - Oroszország teljesen betiltja a GMO-kat bit.ly/1noOhrx
A városi-monokultúrás-technokrata okvetlenül-okos "tudósok" hipernagy hübriszének következtében, a lokális helyett a globális megoldásokat hajhászva, két DNS darabka abraka-dabra és négy-öt GMO agrár világvállalat tervei közepette - a nem is olyan távoli jövőben, (ha hagyjuk), elszabadul a pokol...
Tetszik
0
Tetszett? Oszd meg!
Ajánlott bejegyzések:
-
Normafelmutatás: megújuló települések a fiatal gazdák és az ökológiai önellátás szolgálatában
-
Az ökológiai szemléletű ember eo ipso jobboldali
-
Milyen veszélyek fenyegetik a "civil zöld" szervezetek által Magyarországot?!
-
100% kézműves szendvics: 1500$ és 6 hónap munkája
-
Horváth Márk – Lovász Ádám: Az ikertornyok sohasem voltak: szimuláció és valóság
A bejegyzés trackback címe:
https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr416603219
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Szakállas 2014.08.15. 01:28:00
A seralini kísérletről: azt egyszer tavalyelőtt már vissza kellett vonni, mert ordas hibák voltak benne, amit Seralini úr nagyvonalúan figyelmen kívül hagyott volna ha a kollégái nem bombázzák őt levelekkel megjelenés után.
Most sikerült újrapublikálnia a tanulmányát egy sehol sem jegyzett, impakt faktor nélküli, ismeretlen újságban.
Ez finoman szólva nem siker. Mindez inkább azt jelenti, hogy megerősödés helyett két év plusz munkával sem sikerült elfogadható publikációt készítenie a Seralini labornak, megmaradt az értéktelen propagandaanyag szintjén.
Most sikerült újrapublikálnia a tanulmányát egy sehol sem jegyzett, impakt faktor nélküli, ismeretlen újságban.
Ez finoman szólva nem siker. Mindez inkább azt jelenti, hogy megerősödés helyett két év plusz munkával sem sikerült elfogadható publikációt készítenie a Seralini labornak, megmaradt az értéktelen propagandaanyag szintjén.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2014.08.15. 02:11:33
@Szakállas: Az oldal .234-es SJR indikátorral rendelkezik. Egyébként meg: "We have studied the long-term toxicity of a Roundup-tolerant GM maize (NK603) and a whole Roundup pesticide formulation at environmentally relevant levels from 0.1 ppb. Our study was first published in Food and Chemical Toxicology (FCT) on 19 September, 2012. The first wave of criticisms arrived within a week, mostly from plant biologists without experience in toxicology. We answered all these criticisms. The debate then encompassed scientific arguments and a wave of ad hominem and potentially libellous comments appeared in different journals by authors having serious yet undisclosed conflicts of interests. At the same time, FCT acquired as its new assistant editor for biotechnology a former employee of Monsanto after he sent a letter to FCT to complain about our study. This is in particular why FCT asked for a post-hoc analysis of our raw data. On 19 November, 2013, the editor-in-chief requested the retraction of our study while recognizing that the data were not incorrect and that there was no misconduct and no fraud or intentional misinterpretation in our complete raw data - an unusual or even unprecedented action in scientific publishing. The editor argued that no conclusions could be drawn because we studied 10 rats per group over 2 years, because they were Sprague Dawley rats, and because the data were inconclusive on cancer. Yet this was known at the time of submission of our study. Our study was however never attended to be a carcinogenicity study. We never used the word ‘cancer’ in our paper. The present opinion is a summary of the debate resulting in this retraction, as it is a historic example of conflicts of interest in the scientific assessments of products commercialized worldwide. We also show that the decision to retract cannot be rationalized on any discernible scientific or ethical grounds. Censorship of research into health risks undermines the value and the credibility of science; thus, we republish our paper." www.enveurope.com/content/26/1/13
Finoman szólva, nincs igazad.
Finoman szólva, nincs igazad.
Mr. Waszabi 2014.08.15. 07:15:26
Györgyey mondta ki a valót. Akár permetezőszerből, akár GMO mag saját termelésű toxinjaitól, de mindenképpen szennyeződik a fogyasztó, ezen már nincs mit lamentálni. Viszont a Monsanto gazdaságilag él vissza az általa fejlesztett GMO magokkal, olyan az üzleti modellje, hogy mindenre rá tudja kényszeríteni a gazdálkodókat. Például a vetésből visszamaradt magokat maradéktalanul vissza kell szolgáltatni. Ha a szomszéd gmo mentes földjén véletlenül találnak egyetlen növényt, akkor megzsarolják, miszerint vagy ő is szerződik velük, vagy beperelik. El tudják érni, hogy a gazdálkodó fejlesztési hitelt vegyen fel tőlük, persze, ha tönkremegy bele, akkor még ő tartozik. Aki egyszer leszerződött velük, az többé nem szabadul, csak ha tönkremegy. Nem tudom, hogy Európában milyen jogi védelmeket lehetne beépíteni az ilyen üzleti modell kivédésére.
outtatime 2014.08.15. 08:34:38
Nem kell a GM.
Ha itt a MOnsanto elkezdi azt amit Indiában, Közép_amerikában, vagy a jenkiknél, irgalmatlanul hamar trágyavillával a hasában fogják megtalálni az ügynökeiket.
Az oktatásra kellene helyezni a hangsúlyt, valamint a GMO-mentes takarmányból előállított húsok és GM-mentes növényi élelmiszerek legyenek olcsóbbak, illetve a GM-termékekre kellene valami bünti.
Ha a magyar állam feladja a GM-mentességet kivándorlok. Kb. az Antarktiszra, ahogyan a dolgok állnak.
Ha itt a MOnsanto elkezdi azt amit Indiában, Közép_amerikában, vagy a jenkiknél, irgalmatlanul hamar trágyavillával a hasában fogják megtalálni az ügynökeiket.
Az oktatásra kellene helyezni a hangsúlyt, valamint a GMO-mentes takarmányból előállított húsok és GM-mentes növényi élelmiszerek legyenek olcsóbbak, illetve a GM-termékekre kellene valami bünti.
Ha a magyar állam feladja a GM-mentességet kivándorlok. Kb. az Antarktiszra, ahogyan a dolgok állnak.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2014.08.15. 10:53:05
@Mr. Waszabi: Györgyey János is sokkal őszintébben fogalmaz, ha nem egy újságban érvel, hanem szűkebb körben nyilatkozik meg. Egy szegedi tudományos fórumon a Greenpeace birtokában lévő hangfelvétel szerint ugyanis szó szerint ezt mondta: „a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.” Kár, hogy nem erről írtak Dudits úrral közös cikket – nagyobb sikere lett volna. greenr.blog.hu/2011/08/15/genmodositott_tudosok
Mr. Waszabi 2014.08.15. 11:23:43
@PPJ: igen, erre a beszédre gondoltam.
Közben megkerestem az HBO által pár éve készített dokumentumfilmet, amely nagyon részletes képet ad többek között a Monsanto és más, technológiai szabadalmakkal bárkit kihasználó óriás cégek befolyásáról. Nagyon durva.
www.youtube.com/watch?v=qSrT5MTmR4g
Közben megkerestem az HBO által pár éve készített dokumentumfilmet, amely nagyon részletes képet ad többek között a Monsanto és más, technológiai szabadalmakkal bárkit kihasználó óriás cégek befolyásáról. Nagyon durva.
www.youtube.com/watch?v=qSrT5MTmR4g
Mr. Waszabi 2014.08.15. 11:42:50
Azt gondolom, nem a GMO-val van itt a gond, mint technológiával, hanem azzal, hogy pár nagy amerikai cég monopóliumot szerzett ezen a területen, aminek az átterjedését az európai országok jogi úton igyekeztek hosszú ideig meggátolni. Nálunk például igen fejlett a géntechnológia, nem is tegnapi keletű, s számos kutatás át is került a gyakorlatba. Gondolom, más európai országokban is van ilyen, tehát a megoldást az jelenthetné, ha az európai országok saját szabadalmaik termékeit terjesztenék el itt, normális, tisztességes versenyben, s az amcsikat csak azután kéne beengedni ide, miután már kialakult valamilyen egészséges verseny. A monopol helyzet soha nem jó, az mindig kizsákmányoláshoz vezet. Az a jó, ha verseny van. Csodálkozom, hogy tudta mindössze 2 cég lenyúlni, s átformálni jogi csűrcsavarással az amerikai piacot, holott az államnak van trösztellenes politikája kb 100 év óta és gyakorolják is. Érik egy újabb Rockefeller-per már ott is ( az USA legnagyobb tröszt ellenes pere 1905-ben, amelyben a Rockefeller birodalmat 7 cégre darabolták).
PPJ · http://greenr.blog.hu 2014.08.15. 12:01:49
@Mr. Waszabi: Ajánlom egyrészt a Technocalyps című háromrészes dokumentumfilm sorozatot, mely innen a blogról is elérhető a humánökológiai filmgyűjtemény induló darabjaként. greenr.blog.hu/2011/07/13/elindult_a_humanokologiai_filmgyujtemeny
Továbbá fel kell tenni a kérdést, hogy mi is volt a "gond" a tájfajta magokkal és az év-százezredes nemesítési eljárásokkal?! Ja, hogy nem 2-4 cégnek hogy globál-profitot?! Ja, hogy eleve nem azért hozták létre a GMO-kat?!
Ne haragudj, de épp az előbb helyeselted, hogy igen, Györgyey János leleplezte önmagát. Akkor most mitől ez a naivitás, hogy a GMO technológiával nincsen gond?! Eleve nem azért hozták létre, hogy bármi jó származzon belőle az emberiségnek, az csak duma meg mézesmadzag. Meg lehet nézni, hogy kik hozták létre: mégis mit várunk tőlük?! "Jó" technológiákat? Ugyan már, kérem, nőjünk már fel! m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/3362851210_467e6a853e_o.jpg
Mindannyian tudjuk, hogy az aszpartám édesítőszert az a hadipari petrolkémiai gyáróriás hozta létre, ami a vietnámi háborúban bevetett agent orange-ot vagy a DDT-t is... ez az egykor hadipari cég ma a génmódosított halálmiszergyártás nagymestere. Igen, ez a Monsanto, gyúnynevén Mon$ATAN, 1901 óta tervezi az Új Világrendet. Mégis mit vártatok? Ehető és tápláló szert?! Élelmi-szert és táp-lálékot? Nem szúrja ki a szemetek a cég történeti háttere? Annyira naivak az emberek, hogy meg is érdemlik!
greenr.blog.hu/2013/10/29/meki_kaja_elelmiszeripari_drogtervezes_es_divany
greenr.blog.hu/2013/05/01/veszelyben_a_vetomagjaink_megpedig_az_eu_mogotti_usa_mogotti_monsanto_altal
Továbbá fel kell tenni a kérdést, hogy mi is volt a "gond" a tájfajta magokkal és az év-százezredes nemesítési eljárásokkal?! Ja, hogy nem 2-4 cégnek hogy globál-profitot?! Ja, hogy eleve nem azért hozták létre a GMO-kat?!
Ne haragudj, de épp az előbb helyeselted, hogy igen, Györgyey János leleplezte önmagát. Akkor most mitől ez a naivitás, hogy a GMO technológiával nincsen gond?! Eleve nem azért hozták létre, hogy bármi jó származzon belőle az emberiségnek, az csak duma meg mézesmadzag. Meg lehet nézni, hogy kik hozták létre: mégis mit várunk tőlük?! "Jó" technológiákat? Ugyan már, kérem, nőjünk már fel! m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/3362851210_467e6a853e_o.jpg
Mindannyian tudjuk, hogy az aszpartám édesítőszert az a hadipari petrolkémiai gyáróriás hozta létre, ami a vietnámi háborúban bevetett agent orange-ot vagy a DDT-t is... ez az egykor hadipari cég ma a génmódosított halálmiszergyártás nagymestere. Igen, ez a Monsanto, gyúnynevén Mon$ATAN, 1901 óta tervezi az Új Világrendet. Mégis mit vártatok? Ehető és tápláló szert?! Élelmi-szert és táp-lálékot? Nem szúrja ki a szemetek a cég történeti háttere? Annyira naivak az emberek, hogy meg is érdemlik!
greenr.blog.hu/2013/10/29/meki_kaja_elelmiszeripari_drogtervezes_es_divany
greenr.blog.hu/2013/05/01/veszelyben_a_vetomagjaink_megpedig_az_eu_mogotti_usa_mogotti_monsanto_altal
Mr. Waszabi 2014.08.15. 12:14:57
@PPJ: félreértettél. Nem vagyok szakmabeli, Györgyeynek azt az egy nyilatkozatát olvastam, azzal egyet értettem a poszt tárgyának vonatkozásában.
Sok évig a GATE és a Géntehcnológiai Kutató intézet környezetében éltem, sok emberrel beszéltem óhatatlanul, így elég sok információm volt arról, mi folyik a gödöllői géntechnológiai kutatóban, s hogy a gyakorlatba is átkerült nem kevés kutatásuk. Ez 1988-2000 közötti történet, ráadásul magyra állami intézet, amelynek szabadalmai a magyra állam kezében vannak egytől egyig, Kivéve, ha eladták piaci cégeknek, sajnos ilyen is történt a pénz szűke miatt. Tehát nem lehet mondani, hogy a GMO csak és kizárólag pár amerikai nagyvállalat érdeke, ez nem felel meg a teljes valóságnak, túlzás. Ezért vázoltam, hogy az üzleti modell az, ami problémás. A fejlődést nem lehet megállítani, ezt azért lehet tudni történelemből, tehát nem ez ellen kell harcolni, csupán a tisztességes verseny felborulása és a monopoliumok ellen, valamint az ellenőrzés hatékonyságáért. Valahogy úgy, ahogy a növény- és állategészségügy fejlettsége megmaradt nálunk és jól működik. Bocs, ha zavart okoztam a képben.
Sok évig a GATE és a Géntehcnológiai Kutató intézet környezetében éltem, sok emberrel beszéltem óhatatlanul, így elég sok információm volt arról, mi folyik a gödöllői géntechnológiai kutatóban, s hogy a gyakorlatba is átkerült nem kevés kutatásuk. Ez 1988-2000 közötti történet, ráadásul magyra állami intézet, amelynek szabadalmai a magyra állam kezében vannak egytől egyig, Kivéve, ha eladták piaci cégeknek, sajnos ilyen is történt a pénz szűke miatt. Tehát nem lehet mondani, hogy a GMO csak és kizárólag pár amerikai nagyvállalat érdeke, ez nem felel meg a teljes valóságnak, túlzás. Ezért vázoltam, hogy az üzleti modell az, ami problémás. A fejlődést nem lehet megállítani, ezt azért lehet tudni történelemből, tehát nem ez ellen kell harcolni, csupán a tisztességes verseny felborulása és a monopoliumok ellen, valamint az ellenőrzés hatékonyságáért. Valahogy úgy, ahogy a növény- és állategészségügy fejlettsége megmaradt nálunk és jól működik. Bocs, ha zavart okoztam a képben.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2014.08.15. 12:49:06
@Mr. Waszabi: Nem okoztál zavart, de mélyebb ismeretek szükségesek annak belátásához, hogy tulajdonképpen nincs fejlődés. Materiális értelemben semmiképp! Ha nem látod, nem látjuk, hogy amit ma fejlődésnek hívunk, az létalapjaink felemésztése materiális és lelki-szellemi-spirituális értelemben, akkor óriási tévedésben vagy, vagyunk. Foglalkoznod kéne egy kicsivel többet a Kali Yuga elméletével, hogy lásd miről is van szó olyan szempontból, ami magába foglalja a tudomány, a hagyomány, az emberség és a világos jövő szempontjait is! gagbi-babca.blogspot.hu/2008/02/kali-juga.html
arsnaturae.hu/hirek/a_szemeteles_mint_a_lelek_betegsege
arsnaturae.hu/hirek/a_szemeteles_mint_a_lelek_betegsege
Mr. Waszabi 2014.08.15. 13:21:23
@PPJ: megint félreértesz. Talán én nem fejezem ki magam pontosan. Fejlődés alatt a kor követelményeit értem, nem azt definiálom ezzel, hogy a GMO milyen a hagyományoshoz képest. Mint írtam, sztem mindkettő káros az egészségre, tehát toxinokat foygasztunk, ami biztosan hatást gyakorol. De a lényeg az, hogy valójában nincs választási lehetőség - enni kell, tehát megesszük. A GMO kockázatairól pont oly kevés ismerteink vannak, mint arról, hogy a térhálósított polietilán cső valóban alternatívája-e a réznek. Utóbbiról tudjuk milyen körülmények közt, mit bír ki, előbbiről csak turbósított labor tesztek alapján állítják, hogy mit bír ki. A tényeket meg 30 év múlva fogjuk meglátni. Még nem tudjuk a GMO valódi széleskörű következményeit, mert évtizedek kellenek egy-egy újdonság valódi hatásainak kiderüléséhez. Amiként a hagyományos növényvédelem is sokat finomodott, mindazonáltal a földet, vizet jelentősen károsította, mint utóbb kiderült. Hagyományos orvoslás, gyógyszertechnológiák dettó.
Általános véleményem az, hogy nincs fejlődés, csak a meglevő folyamatok automatizálása, turbósítása, új ismereteinket ennek szolgálatához szerezzük meg és ezt szolgáljuk vele. Ez civilizációnk mainstream diktátuma, nem lehet alóla kibújni. Legfeljebb moderálni, terelni lehet menet közben, értelmesebb ösvények felé. Azaz, alkut kell kötni, értelmesen, intelligensen, ha lehet minél előbb, így elkerülhető a nagyobb kataklizma, amit egy-egy új technológia káros tarolása okozhat az újjongás okán. Így értettem a fejlődéssel szembeni ellenállást. A gondolkodás fejlődéséhez meg kell érteni amit történelmünkből tanultunk. A megértés azt jelenti, hogy figyelembe vesszük újabb húzásainknál, döntéseinknél, hogy mire nem figyeltek az elődök, hol és mit hibáztak. A jelek szerint ez se nagyon megy, a mohóság, az akarat felülríja az értelmet még még mindig. Ennek fényében nézve , a GMO egy egyre uralkodóbb technológia, amit nem gátolni, inkább kellőképpen szabályozni kellene. Mert térnyerése nem állítható meg. Ugyanúgy nem, amiként a számítógép vagy az elektronikai eszközök terjedése sem volt megállítható, mára már látjuk előnyeit és hátrányait is. Én így nézem.
Általános véleményem az, hogy nincs fejlődés, csak a meglevő folyamatok automatizálása, turbósítása, új ismereteinket ennek szolgálatához szerezzük meg és ezt szolgáljuk vele. Ez civilizációnk mainstream diktátuma, nem lehet alóla kibújni. Legfeljebb moderálni, terelni lehet menet közben, értelmesebb ösvények felé. Azaz, alkut kell kötni, értelmesen, intelligensen, ha lehet minél előbb, így elkerülhető a nagyobb kataklizma, amit egy-egy új technológia káros tarolása okozhat az újjongás okán. Így értettem a fejlődéssel szembeni ellenállást. A gondolkodás fejlődéséhez meg kell érteni amit történelmünkből tanultunk. A megértés azt jelenti, hogy figyelembe vesszük újabb húzásainknál, döntéseinknél, hogy mire nem figyeltek az elődök, hol és mit hibáztak. A jelek szerint ez se nagyon megy, a mohóság, az akarat felülríja az értelmet még még mindig. Ennek fényében nézve , a GMO egy egyre uralkodóbb technológia, amit nem gátolni, inkább kellőképpen szabályozni kellene. Mert térnyerése nem állítható meg. Ugyanúgy nem, amiként a számítógép vagy az elektronikai eszközök terjedése sem volt megállítható, mára már látjuk előnyeit és hátrányait is. Én így nézem.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2014.08.15. 13:35:07
@Mr. Waszabi: Pontosan úgy lehet megálljt parancsolni ennek, ahogy az oroszok és kínaiak tették. Visszaküldeni az egészet oda, ahol kitalálták, betiltani, emberiségellenes terrorbűntettnek nyilvánítani és kész. Jó hogy nem már majd pont épp Magyarországon, a tiszta vetőmagok hazájában, a tájfajták, endemikus és reliktumfajok hazájában fogunk "kompromisszumot kötni meg szabályozni"... Ne haragudj, de ha a tudatodban az van, amiket írtál, akkor az exotéria tekintetében sem leszel sikeres. Ezekkel az erőkkel nem lehet kompromisszumot kötni, szembeszállni és ellentámadni kell. És sokunknak elege van abból a képmutató kettős-beszédből, ami a kormányt és "kompromisszumkötő" intézeteket jellemzi. Pl. hogy kit neveztek ki az ország fő agrárkutatójává. Megdöbbentően alaptalan és a nyíltnál is nyíltabban felháborító az is, amit pl. Heszky prof. a rádióinterjúban mondott. Nem kéne ostobának nézni részükről a magyar gazdákat és nem gazda embereket! Látják, látjuk, hogy mi folyik világ- és országszinten!
Mr. Waszabi 2014.08.15. 14:13:45
@PPJ: elmondtam, én hogyan gondolom, mi volna célravezető. Meg lehet próbálni azt az utat is, amit mondasz, azonban a gyakorlat nem igazolja ezt a fajta törekvést. A GMO helyzete ugyanis nem különleges, ez más iparágakban, más korokban már rég lezajlott - több százszor, és mindig uyganúgy. De egyetlen esetben sem működött az a fajta szélsőséges ellenállás, amit favorizálsz. Szerintem most se lesz értelme, sikere.
A gőzgépek elterjedése korában annak álltak ellent az emberek, pár évtizedig. Az autómobilok megjelenésekor annak, ésatöbbi, ésatöbbi, azóta is. Az okok, motivációk, a jelenség, a reakciók nem változtak, a konfliktusok forgatókönyve is mindig azonos maradt. Ma is így van. A változás azonban még is mindahányszor végbement, az új győzött. Ez nem az én véleményem, nem az akaratom, vágyam, már ha ez merült volna fel, csupán ezek történtek eddig mindig. Azt gondolom, hogy a gondolkodás ott kezdődik, amikor nem ismételjük a múlt hibáit, hanem tudunk azokból tanulni és legközelebb kevesebb elpazarolt erőforrás árán lemenedzselni a változást. A magyar GMO mentesség szép dolog, ez a véleményem, komolyan, csak éppen a piaci megélhetéssel szembe megy, az így keletkező veszteséget viszont az állam nem kompenzálja. Ugyanakkor nem élt a hazai technológia által elérhető versenyképesség javítási lehetőségekkel sem, nem támogatta azt. Mert változatlanul ipari országként definiálják M. o.-t, szélsőségesen. De azért az amerikaiak frankón megélnek az élelmiszeriparból. Az általam említett géntechnilógiai kutatót is "elhagyta" az állam, kénytelenek voltak eladni szabadalmaikat többek közt a Monsanto-nak, hogy üzemelni tudjanak. Ezek után ki a hülye, kérdem? M.o. egy mezőgazdaságilag igen termelékeny ország, földrajzi adottságai miatt. 60% a szántóföldre alkalmas terület, ami az EU átlag több, mint 2xerese. 50 év óta gond az aszály, ill. az árvíz okozta kár, mégis, az elmúlt 30 évben nem tett semmit az állam a víztározó rendszeren alapuló árvizkár-enyhítés ill. öntözéses földművelés kialakításán. Inkább elköltünk x milliárdot töltésekre, meg kártalanítjuk a gazdákat az aszály miatt.
Pedig ezzel lehetne a GMO mentes magyar mag termelékenyebb, olcsóbb, mint az amerikai GMO. De kihagytunk 20 évet simán, mert nem volt közvetlen érdeke senkinek, s az állam ma is úgy gondolja, hogy nekünk ipari országgá kell lennünk, s felesleges ilyen korszerű és értelmes megoldásokba fektetni. Holott akármelyik árokparton elvetsz bármit, megterem. Hát még ha akarnánk is versenyképessé tenni adottságainkat. Még mindig nem késő, de ehhez gyökeresen más szemlélet kell.
Nem tudom, lesz-e ilyen váltás itt.
A gőzgépek elterjedése korában annak álltak ellent az emberek, pár évtizedig. Az autómobilok megjelenésekor annak, ésatöbbi, ésatöbbi, azóta is. Az okok, motivációk, a jelenség, a reakciók nem változtak, a konfliktusok forgatókönyve is mindig azonos maradt. Ma is így van. A változás azonban még is mindahányszor végbement, az új győzött. Ez nem az én véleményem, nem az akaratom, vágyam, már ha ez merült volna fel, csupán ezek történtek eddig mindig. Azt gondolom, hogy a gondolkodás ott kezdődik, amikor nem ismételjük a múlt hibáit, hanem tudunk azokból tanulni és legközelebb kevesebb elpazarolt erőforrás árán lemenedzselni a változást. A magyar GMO mentesség szép dolog, ez a véleményem, komolyan, csak éppen a piaci megélhetéssel szembe megy, az így keletkező veszteséget viszont az állam nem kompenzálja. Ugyanakkor nem élt a hazai technológia által elérhető versenyképesség javítási lehetőségekkel sem, nem támogatta azt. Mert változatlanul ipari országként definiálják M. o.-t, szélsőségesen. De azért az amerikaiak frankón megélnek az élelmiszeriparból. Az általam említett géntechnilógiai kutatót is "elhagyta" az állam, kénytelenek voltak eladni szabadalmaikat többek közt a Monsanto-nak, hogy üzemelni tudjanak. Ezek után ki a hülye, kérdem? M.o. egy mezőgazdaságilag igen termelékeny ország, földrajzi adottságai miatt. 60% a szántóföldre alkalmas terület, ami az EU átlag több, mint 2xerese. 50 év óta gond az aszály, ill. az árvíz okozta kár, mégis, az elmúlt 30 évben nem tett semmit az állam a víztározó rendszeren alapuló árvizkár-enyhítés ill. öntözéses földművelés kialakításán. Inkább elköltünk x milliárdot töltésekre, meg kártalanítjuk a gazdákat az aszály miatt.
Pedig ezzel lehetne a GMO mentes magyar mag termelékenyebb, olcsóbb, mint az amerikai GMO. De kihagytunk 20 évet simán, mert nem volt közvetlen érdeke senkinek, s az állam ma is úgy gondolja, hogy nekünk ipari országgá kell lennünk, s felesleges ilyen korszerű és értelmes megoldásokba fektetni. Holott akármelyik árokparton elvetsz bármit, megterem. Hát még ha akarnánk is versenyképessé tenni adottságainkat. Még mindig nem késő, de ehhez gyökeresen más szemlélet kell.
Nem tudom, lesz-e ilyen váltás itt.
Mr. Waszabi 2014.08.15. 14:40:32
@PPJ: még egy fontos gondolat, ami talán tisztítja a képet. A magyar mezőgazdaság gondját mintegy 40 éve az a struktúrális probléma jelenti, miszerint nem vagonokban kell nyersen exportálni, hanem feldolgozott élelmiszer ipari alapanyagot. Mert a tőkeviszonyok határozzák meg a világpiacot, ebben pedig országunk mindig pici lesz. Arra azonban adottságai ma is alkalmassá teszik, hogy saját mezőgazdasági élelmiszeripari/vgyipari technológiai hátterével versenyképes alapanyot állítson elő. Nem hinném, hogy az amerikai termelési költségeket ne tudnánk alulmúlni. Ott nagyobb termésátlagot érhet el a GMO, viszont itthon az egyéb költségek alacsonyabbak, tehát van esélyünk. Nos, én így gondolkodom, ezért nem fókuszálok olyan részlet kérdésre, minthogy meg kell-e akadályozni a GMO-t vagy sem. Az élet és folyamatai nem digitálisak - van lehetőségünk befolyásolni. M.o. akkora előnnyel bír adottságai miatt, hogy még az évtizedes mulasztások után is versenyképessé lehetne hamar. Ezt pár évvel ezelőtt már megírtam, Csányi és Demján véleményétől teljesen függetlenül. Még is ugyanarra a következtetésre jutottunk - van potenciál a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. Csak nem úgy, ahogy eddig gondolkodtak az emberek erről.
Meg kell érteni a korlátainkat és lehetőségeinket. Amíg a kukorica vagonokban távozik az országból, ahelyett, hogy glukóz-fruktóz szirupként 10xer annyiért távozna, addig hiába álmodozunk. A világban az élelmiszerigény nő. Elsősorban azéghajlatváltozás miatt. Nálunk is sok gondot okoz, de mi még tudunk rajta javítani. Hadd ne mondjam el, mennyit javíthatna tározók és öntözési csatornák állami projektekben való építése a nemzetgazdaságnak stadionok meg marhaságok építése helyett, pláne úgy, hogy amazok több szálon is hasznot hajtanának. Plusz élelmiszer ipari alapanyaggyártó üzemek létesítése. Mindezek mérlege 5 év alatt már pozitív lehetne, csak ennyi potenciál van benne.
Meg kell érteni a korlátainkat és lehetőségeinket. Amíg a kukorica vagonokban távozik az országból, ahelyett, hogy glukóz-fruktóz szirupként 10xer annyiért távozna, addig hiába álmodozunk. A világban az élelmiszerigény nő. Elsősorban azéghajlatváltozás miatt. Nálunk is sok gondot okoz, de mi még tudunk rajta javítani. Hadd ne mondjam el, mennyit javíthatna tározók és öntözési csatornák állami projektekben való építése a nemzetgazdaságnak stadionok meg marhaságok építése helyett, pláne úgy, hogy amazok több szálon is hasznot hajtanának. Plusz élelmiszer ipari alapanyaggyártó üzemek létesítése. Mindezek mérlege 5 év alatt már pozitív lehetne, csak ennyi potenciál van benne.
