s. o.         2010.01.10.

Meta után ismét Új szerzőt köszönthetek sorainkban, "S. O."-t, aki rögtön kezdésnek egy ivóvíz privatizációs üggyel nyitja sorait. Kellemes informálódást!  - Üdv: Péter

Hogy a szakértői vélemények mennyire eltérőek lehetnek egymástól ugyanazon témában, arra láttunk már példát többször is. Lassan megszokhatnánk, hogy a látszólag egyértelmű dolgok is kétségbe vonhatóak néhány jól pénzelt független szakértő véleménye által.

A dunakeszi „láthatatlan” láp ügye azt példázza, hogy attól, hogy egy terület láp, még nem láp – így foglalhatnánk össze röviden a dolgokat. A „fogyasztásra alkalmatlan” ásványvíz minőségű víz esete csak a felvetődő ellentmondások és tisztázatlan kérdések miatt kerül egy lapra a „nem láp” láppal.

Arzén a vízben

2001-ben megállapították, hogy több mint kétszáz Dél-alföldi településen magas a víz arzéntartalma. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarország vállalta, hogy nemcsak itt, hanem az ország más régióiban is 50 mikrogramm alá csökkentik a literenkénti ivóvíz arzéntartalmát, ennek érdekében indították el az ivóvíztisztító programokat. A Dél-alföldi régióban 2007-re kb. 260 település 1,3 millió lakója volt érintett a rossz minőségű víz által.

Békés megyében két település – Orosháza és Szarvas – különösen híres ivóvizének magas arzéntartalmáról. Az orosházi víz már csak íze miatt is ihatatlan, számtalanszor megtapasztaltam ezt, amikor nagymamámat látogattam meg. E két városba más településekről vezetnek tiszta, ivásra alkalmas vizet, mintegy felhígítva a helyi arzénosat, ezzel csökkentve annak káros anyag tartalmát. Az egyik ilyen „vízszolgáltató” település Csanádapáca. Az itteni víz akár palackozásra is alkalmas lehet, legalábbis az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (közismertebb nevén ÁNTSZ) regionális kistérségi intézete ezt állapította meg.

Palackba vele! (?) - Ellentmondások

A csanádapácai víz tavalyi bevizsgálására egy véletlen folytán került sor. Egy közeli település polgármestere, aki egyben gazdálkodó is, nem használhatta a helyi vizet az állatok itatására annak magas arzéntartalma miatt. A csanádapácai vizet kívánta felhasználni erre a célra, de engedély kellett hozzá, így be kellett vinnie a mintát a kistérségi intézethez. Ott megadták az engedélyt és megkérdezték: „Maga palackoztatni akarja ezt a vizet?” „Én? Nem. Csak a disznókat itatni vele.”

Így hát, mindezt hallva, Csanádapáca polgármestere beadta a palackozásra vonatkozó kérelmet, ehhez azonban nem elég a regionális intézet engedélye, hanem az országos intézet beleegyezése szükséges. A minta leadása után megtörtént a bevizsgálás és megállapították, hogy a víz annyira arzénos, hogy kismamák és gyerekek nem ihatják, zacskós vizet kell fogyasztani, és ez a víz csak mosdásra és mosogatásra alkalmas.

Érdekes fejlemény ez kevesebb, mint egy évvel azután, hogy a vizet ásványvíz- tisztaságúnak minősítették. Érdekes annak fényében, hogy ezzel a vízzel látnak el több települést is, amihez megadták az engedélyt. Még érdekesebb azonban, ha hozzátesszük, hogy a víztisztításra egy francia cég felajánlkozott (persze nem ingyen). Mondanom sem kell: ha a cég megkapja a megbízást, a víz magánkézbe kerül, az árak pedig szükségszerűen megnőnek, nemcsak a tisztítás miatt, valamint senki sem lepődne meg, ha néhány év múlva a polcokon megjelenne a csanádapácai víz, melyből a hasznot persze a francia cég kapná, és nem Magyarország, nem Csanádapáca.

Nem kívánom kétségbe vonni az ÁNTSZ eredményeinek hitelességét, de érdekes, hogy amire a regionális intézet igent mond, arra az országos nemet.

December 26-tól az Európai Uniós szabvány az 50 mikrogramm/literes arzéntartalmat 10 mikrogramm/literre csökkentette. Arról, hogy a csanádapácai víz arzéntartalma ezt a mennyiséget túllépné, egyetlen elemzés sem szól. A legutóbbi felmérés adatai nem érhetőek el az ÁNTSZ oldalain, csak a 2001-es vizsgálatokról tudósítanak. Sem a Vízművek oldalán, sem az ivóvíztisztító programot népszerűsítő honlapon nincsenek információk arról, hol magas az arzéntartalom a vízben, pedig ha valami „közérdekű adat”, akkor szerintem ez az.

Tiszta vizet a pohárba!

Az üggyel kapcsolatos legfőbb probléma az, hogy ugyanazon szakmai szervezeten belül eltérő vélemények vannak egy jelenségről, mely tárgyi eszközökkel, mérőszámokkal pontosan mérhető.  Tehát vagy a mérőeszközök hibásak, vagy a mérés. Esetleg egy év alatt annyira arzénos lett a víz, hogy az fogyasztásra alkalmatlan lett.

Arról is beszélni kellene, mi okozta az eddigi víztisztító programok kudarcát. (http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/arzen-a-vizben-lejart-a-hatarido-278006) Miért került hét évbe egyetlen Excel-táblázat elkészítése, amiben leírják, mi a probléma, és mennyi pénzből lehetne megoldani? Miért egy francia cég ajánlkozik víztisztításra, mért nem valósítjuk meg a tervezeteket, amiket az e feladatok ellátására felállított hivatalos szervezet készített? (http://www.ivovizunk.hu) Ha nem sikerült megtisztítani hét év alatt a vizet, akkor hová tűnt az a pénz, amellyel az Európai Unió Kohéziós Alapja támogatta a projektet? Ha hét év alatt a magyar szervezetnek nem sikerült, akkor a francia cég miért ajánlkozik ennyire buzgón a probléma kezelésére, miért nem riasztja el a hét év kudarca, és miért csak Csanádapácán akar tisztítani? Ha zacskózott vagy palackozott vizet kell innia a Dél-Alföld közel 260 településén élőknek, akkor:

• 1.      Honnan kapják a vizet?
• 2.      Milyen cég zacskózná/palackozná?
• 3.      Hogyan oldanák meg a szállítást?
• 4.      Milyen cég szállítaná?
• 5.      Hogyan biztosítanák azt, hogy mindig elegendő mennyiségű víz álljon a lakók rendelkezésére?
• 6.      Hogyan tudná az önkormányzat kigazdálkodni a vízellátást, ha az önfenntartás is nehezen megy?

Nemcsak szakmai ellentmondásokról van tehát szó, hanem állami kérdésekről is, a dolgok tisztázása tehát sürgetővé válik.